Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Mitől galaxis egy galaxis?

  • Dátum | 2012.03.28 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A csillagászati objektumok elnevezése több egyszerű szemantikai tevékenységnél. A szavak fontosak. A kutatások során használt terminológiának meghatározó szerepe van a támogatók és a közvélemény megnyerésében. De ami még fontosabb: a jól megválasztott elnevezések teszik lehetővé, hogy a különféle csoportokba sorolt csillagászati objektumokról globális következtetéseket lehessen levonni.

A tudomány nyelve pontos, jól körülhatárolt definícióiról híres, mégis ritkán látni olyat, hogy egy tanulmány kifejezetten a precíz szóhasználat szükségességével foglalkozik. A fenti sorok Beth Willman és Jay Strader tanulmányában szerepelnek, akik azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a lehető legprecízebben meghatározzák, mit értünk pontosan a galaxis elnevezés alatt. Ha feltesszük a kérdést egy szakembernek ‒ mi a galaxis tudományos meghatározása? ‒, várhatóan feltételek és kikötések terjedelmes listájával tűzdelt hosszas magyarázatot kapunk válaszul. Rengetegféle különböző tulajdonságok alapján megkülönböztetett galaxis van: spirál vagy elliptikus, szomszédos vagy elszigetelt, fényes vagy halvány, nagy vagy kicsi, szabályos vagy szabálytalan és így tovább. De mi az, amitől egy galaxist galaxissá tesz, mi különbözteti meg az égi állatkert többi lakójától?

A Messier 51, más néven Örvény-köd vagy Örvény-galaxis
A Messier 51, más néven Örvény-köd vagy Örvény-galaxis

Egy tipikus definíció szerint a galaxisok csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei. Ez a meghatározás a sötét anyag jelenlétének kivételével semmiben nem különbözik attól, ahogy például egy gömbhalmazt leírnánk, amely egyes törpegalaxisoknál még nagyobb is lehet méretében. Az utóbbi években került bele a definícióba a sötét anyag jelenléte, mint feltétel, amely a galaxisokban megtalálható, a csillaghalmazokban viszont nem. Tekintve azonban, hogy a sötét anyagot néhány elszigetelt kísérlettől eltekintve még ma is csak közvetve tudjuk kimutatni, ennek jelenléte vagy hiánya nem sokkal visz előrébb, ha a galaxis precíz leírása a célunk. Willman és Strader ezért egy tisztán fizikai hátterű definíciót javasol tanulmányában:

A galaxis csillagok gravitációsan kötött csoportja, amelynek működése nem írható le pusztán olyan barionok (proton, neutron, hiperon) összességeként, amelyek a newtoni gravitációs törvénynek megfelelően viselkednek.

A meghatározás előnye, hogy nem függ az elméleti modellek igazságától. Ha a sötét anyag elméletét igaznak feltételezzük, akkor a leírás tovább egyszerűsödik: a galaxis csillagok olyan csoportosulása, amely sötét anyagot tartalmaz. Ha az elmélet valótlannak bizonyul, akkor is bizonyos, hogy egy galaxis csillagait valami több tartja össze egyszerű gravitációnál.

De hogyan segít az új definíció a gyakorlatban, azaz hogyan dönthetjük el, hogy kicsi törpegalaxist vagy nagy gömbhalmazt látunk? A newtoni törvényeknek való megfelelést vagy nem megfelelést a legegyszerűbb a csillagcsoport tagjainak mozgását vizsgálva eldönteni. A viriál-tétel értelmében egy zárt rendszer kinetikus energiája a gravitációs potenciális energiájának fele, így a csillagok mozgási sebességéből kiszámítható a galaxis össztömege. A következő lépés a látható tömeg megállapítása, amelyet nagyon leegyszerűsítve a rendszer látható objektumai által kisugárzott fény alapján becsülnek meg. Ha a látható tömeg jelentősen kevesebbnek mutatkozik a „dinamikus” tömegnél, akkor a newtoni törvények nem csak a barionokra hatnak, vagyis a rendszer galaxis.

A Messier 13, más néven M13 gömbhalmaz
A Messier 13, más néven M13 gömbhalmaz


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 5.
    2012. 03. 28. 20:01
    Már annyiszor annyi helyen leírtam, de ha valaki szeretné a legtöbbet megtudni erről a témáról, meg az összes ehhez kapcsolódó témáról, töltse le a "Természettudományok Bibliáját" !Mert csak így szokták emlegetni "Carl Sagan : Cosmos" című 13 részes sorozatát . Állítom, akihez közel áll ez a téma, nem bírja abba hagyni ! Én már vagy 4-szer néztem végig, de még vagy 44-szer végig fogom az életem folyamán . Ahhoz képest, hogy a 80-as évek elején készült ( 30 éve ), hihetetlen milyen dolgok annak benne !!!!!!!!!!
  • 4.
    2012. 03. 28. 17:46
    Én ezt valahogy úgy tudnám elképzelni, mondjuk pár ezer év múlva, mint az alien filmekben, nem a lényre gondolok, hanem a hatalmas pénzéhes katonai/politikai befolyással rendelkező mamutvállaltok kialakulására, akik olcsón szállíttatják ide a Földre esetleg a Holdra a nyersanyagot más bolygókról. Még azt is el tudom képzelni, hogy sok ezer év telne el úgy, hogy nem is találkoznánk mikrobákon valamiféle növényi vegetáción kívül idegen élettel.
  • 3.
    2012. 03. 28. 16:41
    Nem tudom, hogy volt-e már sötétanyagról megjelent cikk itt, de ő róla is szívesen olvasnék.
    @balikabo
    off/Vagy az is lehet, hogy a szegények biztosítják az olcsó és fenntartható fejlődést és ha már ki akarnak törni a szegénységből, vagy összeomlanak akkor az a fejlődő résznek is nagy visszaesést jelent.Például viszik ki a gyárakat Kínába meg a tejtermékeket egyebeket más Kelet-európai országba, csak hogy több hasznuk legyen.
    Például Afrikában a színesfémeket/gyémántot élelmiszereket töredékáron kitermelik és ha ez nem lenne akkor Európában is minden sokkal drágább lenne.
  • 2.
    2012. 03. 28. 14:32
    EZAZ 2x elküldi <Töröltem a második hozzászólást. -Pacman->
  • 1.
    2012. 03. 28. 14:31
    Fu annyira fura belegondolni hogy végtelen az űr és végtelen számú bolygók vannak mi meg azt az 1 et is alig ismerjük ahol élünk.Az emberi civilizáció bámulatos, lenyűgöző fejlődésen ment át nagyon rövid idő alatt, gyakorlatilag ha úgy vesszük szinte 0 hoz közelítő idő alatt lett ilyen a civilizációnk, nem temetem magunkat, hiszem hogy nagy jövő előtt állunk, a technológiai fejlődés olyan léptékben halad amibe belegondolni is káprázatos. őszinte leszek, én hiszek abban hogy máshol is alakult ki élet, és civilizáció, abban is hiszek hogy vannak olyan civilizációk amik akár a galaxisok közötti utazást is meg tudják oldani. Ha belegondolsz hogy a Föld hol van és mekkora az univerzumhoz képest akkor rá kell jönni hogy majdnem olyan mint mondjuk egy porszem a sivatagban és azok között is az egyik legkisebb porszem. Gondold el, a sivatag egyik részén van egy hatalmas város, tőle távol meg egy porszem, a város sosem vesz tudomást a porszemről és fordítva, szerintem ez lehetséges, hogy vannak nagy civilizációk, amik ugyan így vannak mint a példámba. Most lehet azon filózni hogy a földön sok helyen éhinség van, fejletlenek egyes pontok, földrészek, területek. Valamiért mégis úgy érzem hogy mi képesek vagyunk túlélni. Viszonylag drasztikusan fejezem ki magam, és ne gondoljátok hogy én ezt akarom, de szerintem a jövőben a fejlődés akkor fog megjelenni és a társadalom átalakulni, gondolok itt globálisan, ha a szegények "kipusztulnak" az éhezők kipusztulnak, a fejletlen területek megsemmisülnek. Drasztikusan hangzik és olyannak mint valamiféle "tisztogatás" de mégis mintha ebben lenne a jövő, sajna mi is valahol a "szegények" kategóriába tartozunk. Ugyebár jelennek meg cikkek folyamatosan új anyagokról, módszerekről, tervekről.. Pl az űrlift és az anyag olcsó kijuttatása a világűrbe, amik hatalmas lehetőségeket nytnak meg az ember előtt, nagyméretű űrhajók építése, ami csak az űrben lehetséges, mivel ha itt építenénk meg a földön azt fel is kellene juttatni ami lehetetlen lenne. Lehet hülyén hangzik de pl a hold "benépesítése", többi bolygó felfedezése stb. Én örülök hogy ebbe a korba születtem de csalódott is vagyok mert mint mondtam hiszem hogy ennél sokkal többre jutunk minden téren, olyanokra amikre most gondolni se lehet amiket a képzeletedben sem ismernél, jó lett volna oda születni