Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Mit árul el a tükörteszt az állatok elméjéről?

  • Dátum | 2017.02.18 12:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Néhány héttel ezelőtt körbejárt a neten egy kép, amelyen egy fehérfejű rétisas saját, tükröződő képét bámulja egy befagyott tó jegén állva. De vajon mit gondolhatott a madár arról, amit látott? Vajon elegendően intelligens egy sas ahhoz, hogy felismerje magát a tükörben? A kérdéseket nem egyszerű megválaszolni, pedig az elmúlt évtizedekben számos kutatás vizsgálta különböző állatok és tükörképük kapcsolatát.


A probléma egyik korai ismert vizsgálója a fiatal Charles Darwin volt, aki a 1838-ban a londoni állatkertben tett látogatásakor tanúja volt annak, hogyan játszik Jenny, az orangután egy ketrecébe helyezett tükörrel. Darwin beszámolója szerint Jennyt teljesen lenyűgözte a furcsa tárgy, tüzetesen megvizsgálta azt, meg is puszilta, pofákat vágott előtte és testét furcsa pózokba vágta, ahogy megközelítette a tükröződő felületet. De vajon felismerte magát a képen? És mi, emberek vajon képesek lennénk ugyanerre, ha nem tanulnánk meg életünk korai időszakában a tükrök működését?

Hasonló kérdések izgatták Gordon Gallup pszichológust is, amikor 1970-ben érdekes kísérletbe vágott bele. Először négy csimpánz számára megszokottá tette a tükör jelenlétét, majd altatót adott az állatoknak. Amíg azok eszméletlenül feküdtek, piros festékkel megfestette szemöldöküket, majd kivárta, hogy mit tesznek, amikor felébrednek. Az állatok ugyanazt tették, mint amit egy ember tenne hasonló esetben: meglátták tükörképüket, majd hozzányúltak saját szemöldökükhöz. Amikor viszont más, nem az emberfélék közé tartozó majmokkal próbálkozott, azok ezt nem tették meg, így Gallup arra következtetett, hogy ők nem ismerték fel magukat a tükörben, szemben a csimpánzokkal, akik igen.

A saját tükörkép felismerésének képessége magas intellektust igényel, írta. Az önfelismerés továbbá azt is feltételezi, hogy az egyed tudatában van önmaga létezésének, tette hozzá a kutató, aki szerint kísérlete az első ilyen jellegű bizonyíték arra, hogy az öntudat az emberi fajon kívül is létezik.


Gallup tükörtesztje az egyik leghíresebb és legvitatottabb módja az állati intelligencia vizsgálatának. Eddig több tucat fajon próbálták ki, nagyon hasonló módon, ahogy azt annak idején Gallup tette. Ha az adott állat a tükörkép alapján elkezdte magán vizsgálni a testén elhelyezett jelet (nem pedig a tükrön tette ugyanezt), átment a teszten, és a szakértők úgy vették, hogy bír bizonyos öntudattal, vagyis van egy mentális képe arról, hogy teste hogyan néz ki.

Számos olyan faj létezik ugyanakkor, amelyek nagyon kiegyensúlyozatlanul szerepeltek a teszten. A csimpánzok és az orangutánok szinte mindig sikerrel teljesítik a próbát, de köztük is akadnak kivételek. Egy ázsiai elefánt 2006-ban átment a teszten, és egy nagyon nagy tükör előtt ormányával megtapogatta a homlokára festett jelet, két másik állat ugyanakkor elbukott a próbán.

A kardszárnyú és a palackorrú delfinek közül volt olyan, amelyik állítólag teljesítette a megmérettetést, esetükben ugyanakkor ezt sokkal nehezebb vizsgálni, mert nincsenek olyan végtagjaik, mint a majmok karja vagy az elefántok ormánya. A tesztek során azonban úgy tűnt, hogy a tükörbe pillantás után nagy igyekezettel próbálják megvizsgálni testük azon részét, ahol a jel volt. Két fogságban tartott ördögrája is hasonlóan cselekedett, de az ilyen kutatások során nagyon sok múlik azon, hogy hogyan értelmezik a szakértők az állatok viselkedését.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 4.
    2017. 02. 21. 02:43
    Lovecraft szerint is...
  • 3.
    2017. 02. 21. 00:13
    Lehet, hogy mi emberek tudjuk rosszul, és valójában a tükörben egy párhozamos dimenzió látszódik, ahol pontosan azok a dolgok történek mint itt...
  • 2.
    2017. 02. 20. 13:55
    Ez nagyon jópofa cikk, köszönöm!
  • 1.
    2017. 02. 20. 11:47