Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Minden, amit a monitorokról tudni érdemes

  • Dátum | 2017.07.17 08:18
  • Szerző | J.o.k.e.r
  • Csoport | MEGJELENÍTÉS

A monitorok piacán manapság elég nehéz eligazodniuk mindazoknak, akik nem követik a technológiai újításokat, így monitorvásárlás esetén elég komoly útvesztőben találhatják magukat.


Annak érdekében, hogy segíthessünk a döntésben, illetve a tájékozódásban, úgy döntöttünk, kicsit górcső alá vesszük a modern monitorok technológiáját, hogy bárki, akit érdekel mi rejlik egy-egy rövidítés, vagy panelnév mögött, választ kapjon a kérdéseire. Mivel úgy teljes a kép, ha az LCD monitorok fejlődésének történetét is bemutatjuk – még ha ezt csak nagyon röviden, kellően leegyszerűsítve tesszük is –, így alapozónkat ezzel kezdjük. Igyekszünk rövidre fogni a történetmesélést, majd utána szemügyre vesszük az LCD panelek és a háttérvilágítások típusait, valamint olyan érdekességeket, hogy mit érdemes tudni a különböző csatlakozókról, a dinamikus képfrissítési rátáról, stb. Bár a monitorok között még nem igazán találkozni OLED-es termékekkel, a mobiltelefonok, okostelevíziók vagy VR szemüvegek esetében egyre sűrűbben bukkan fel a jövő reménysége, így természetesen ezzel is foglalkozunk.

Az egész írás egyszerre tudjuk, hogy nagy falat, de akit konkrétan egy-egy téma érdekel csak, annak az oldalcímek segíthetnek a tájékozódásban, és sok hasznos információ van az "alapfogalmak" oldalon is.

Az LCD-k alapja, a folyadékkristály

Az LCD-k (Liquid Crystal Display, azaz folyadékkristályos kijelző) alapját a folyadékkristályok adják, amelyek meglehetősen érdekes anyagok, hisz se nem légneműek, se nem szilárdak, se nem folyékonyak, sőt, még a plazma halmazállapotba sem tartoznak bele – új halmazállapotként átmenetet képeznek a szilárd és a folyékony állapot között.

Friedrich Reinitzer
Friedrich Reinitzer
A folyadékkristály-természetű anyagok létezését már 1850 körül is sejtették, de dokumentálásukra 1888-ig kellett várni. Ekkor Friedrich Reinitzer a Prágai Egyetem növényfiziológiai szakán a koleszterol molekuláris tömegének meghatározásán dolgozott. Amikor a vegyület melegítésével annak olvadáspontját próbálta megállapítani, érdekes jelenségre lett figyelmes: úgy találta, az anyagnak két olvadáspontja van. 145,5 Celsius fokos hőmérsékletnél az anyag opálos, zavaros volt, majd 178,5 Celsius fokig melegítve az opálosság megszűnt, az anyag pedig átlátszó folyadékká alakult. Az anyagot a német fizikus, Otto Lehmann is alaposan tanulmányozta, majd 1904-es publikációjában a „Flüssige Kristalle” nevet használta a jelenségre, amit később „Liquid Crystal” névre fordítottak. A folyadékkristályok makroszkópikus szinten és mechanikai tulajdonságaik tekintetében folyadékra, mikroszkópikus szinten, illetve optikai és dielektromos tulajdonságok tekintetében azonban kristályokra hasonlítanak. A folyadékkristályos állapot csak bizonyos hőmérséklettartományon belül figyelhető meg.

1922 folyamán Georges Friedel három különböző csoportra osztotta a folyadékkristály vegyületeket, ugyanis szerkezetbeli különbségek figyelhetőek meg közöttük, legalábbis ami a tömegközéppontok rendezettségének mértékét illeti. Típus szerint három fő kategóriáról beszélhetünk: nematikus, szmektikus és koleszterikus. Ezeknél altípusokról is beszélhetünk, viszont ez most nem tartozik szorosan a témához, így aki kíváncsi a további részletekre, kattintson ide.

Ezt követően 1927-ben Vsevold Frederiks előrukkolt a kapcsolható „fényszeleppel”, amelynek alapját a később „Fréedericksz transition” névre keresztelt jelenség adja – gyakorlatilag az LCD technológia egyik legfontosabb építőkövéről beszélhetünk. A szóban forgó technológiát 1936 folyamán a Maconi Wireless Telegraph Company egy szabadalom keretén belül gyakorlati felhasználásra is bevetette.

1957-ben a Westinghouse Electric megbízta James L. Fergasont, hogy végezzen különböző kutatásokat a televíziókban használatos vákuumcsövek terén. A kutató munkája során 1957 novemberében felfigyelt a folyadékkristályok optikai tulajdonságaira. Nem sokkal ezután létrejött egy tudományos munkacsoport, amely a folyadékkristályokra koncentrált. 1958-ban a munka gyümölcseként koleszterikus folyadékkristályokkal dolgozva olyan technológiát fejlesztett ki, amelynél a hőmérséklet-változás hatására a folyadékkristályok színe megváltozik. Ezzel a módszerrel olyan hőmérők készíthetőek, amelyekről – a megjelenített szín alapján – könnyedén leolvasható a hozzávetőleges hőmérséklet. Mivel a különböző vegyületek szabadon vegyíthetőek egymással, így szinte bármilyen hőmérséklet-tartományhoz lehetett efféle „hőmérőt” készíteni. Idővel Fergason egyre több alkalmazási területet talált a folyadékkristályok hasznosításához, majd optikai megjelenítő rendszer fejlesztésébe is belekezdett, ám a termékfejlesztés felé vezető úton már nem kapott támogatást.

Richard Williams
Richard Williams
Ekkor némi szünet után 1962-ben az RCA kötelékében dolgozó Richard Williams felfigyelt a folyadékkristályok különböző elektrooptikai tulajdonságaira, sőt, ezeket demonstrálta is. A szakember PAA vegyületet helyezett két üveglap közé, amelyek egymástól ötven mikrométernyire voltak. Mindkét üvegrétegre átlátszó vezetőréteget vitt fel, majd ezeket a rétegeket áram alá helyezve érdekes mintázatot fedezett fel: kellően nagy feszültség hatására ujjlenyomathoz hasonló mintába rendeződtek a folyadékkristályok, maga a minta pedig 2 ms alatt megjelent, majd a vezérlőfeszültség kikapcsolását követően 20 ms alatt eltűnt.

A minta hosszú, párhuzamosan futó régiókból állt, amelyeket később Williams Domains névre kereszteltek. A próba során Williams egyenárammal és váltakozó árammal egyaránt próbálkozott, de utóbbi jobb választásnak bizonyult, ugyanis a minta stabilabbá vált, valamint az elektrokémiai elhasználódás mértéke is csökkent.

George H. Heilmeier
George H. Heilmeier
Williams eredményei inspirálták George H. Heilmeier kutatásait is, aki szintén az RCA kötelékében dolgozott. Heilmeier 1964-ben kutatásai során p-típusú, 147 és 161 Celsius fok közötti hőmérsékletű folyadékkristályt és erős festéket kevert össze, amelynek molekulái ugyanolyan formájúak voltak, mint a folyadékkristályé. Az erős színezékre azért is esett a választás, mert alapvető tulajdonságai kedvezőek voltak: amikor a lineárisan polarizált fény iránya egybeesett a hossztengelyével, akkor elnyelte a fényt, fordított esetben pedig átengedte azt. Ezt a speciális, úgynevezett guest-host vegyületet – innen a guest-host effekt név – később két ólom-oxiddal bevont üveglap közé helyezte, majd azt tapasztalta, hogy a felmelegített elegy egyenáram hatására színesből színtelenné vált, azaz átlátszó lett a panel. Ez a kezdetleges megoldás ígéretesnek tűnt, viszont a gyakorlati hasznosításához szükség lett volna szobahőmérsékleten is használható nematikus folyadékkristályokra – de ilyenek akkor még nem voltak, pontosabban mondva még nem ismerték őket.

Az új kihívást Joel E. Goldmacher és Joe A. Castellano küzdötték le, akik szintén az RCA-nál dolgoztak. Az új folyadékkristály segítségével később DSM alapú, szegmenses felépítésű prototípus megjelenítők készültek, amelyeket az RCA 1968 májusában be is mutatott.


Heilmeier csapata az eredmények láttán az LCD továbbfejlesztésében gondolkodott, elsősorban abból a célból, hogy televíziókban használható kijelzők készülhessenek. Az RCA felsővezetése ezt látva megijedt, ugyanis attól tartottak, hogy az LCD kijelzők rontják majd a CRT alapú megoldások piacát, sőt, szélsőséges esetben még akár komolyan veszélyeztethetik is, így elvetették az LCD kifejlesztésével kapcsolatos terveket.

A kutatók emiatt szépen lassan átszivárogtak az Optel Corporation kötelékébe, ahol a csapat N. Luce irányítása alatt 1970-ben elkészítette az első DSM LCD kijelzős karórát. Az első TN LCD kijelzős karórára 1973-ig kellett várni, ugyanis a Seiko ekkor dobta piacra 06LC típusú megoldását.

1973 folyamán a Sharp is előrukkolt egy különlegességgel: 1973 májusában debütált az Elsi Mate El-805 típusjelzéssel ellátott zsebszámológép, amely ugyancsak DSM LCD kijelzőt használt. A DSM LCD közös üveg-szubsztrátumán (COS – Crystal on Substrate technológia) öt IC helyezkedett el, a CMOS alapú vezérlővel ellátott eszköz pedig sokkal vékonyabb és könnyebb volt, mint a konkurens megoldások, amelyek méretük miatt nem is igazán fértek be egy átlagos zsebbe. Az Sharp megoldásának fogyasztása mindössze kilencezrede volt a már forgalomban lévő számológépekének, ami óriási szó.

Sharp Elsi Mate EL-805
Sharp Elsi Mate EL-805

Ez a modell volt az első olyan kereskedelmileg is sikeres termék, amely LCD kijelzővel rendelkezett. Érdekes adalék, hogy a fenti fotón látható négyfunkciós, nyolc számjegy megjelenítésére képes számológép 1973 decemberében 109,95 dollárba került az Amerikai Egyesült Államok területén. A számológép 120 milliméter magas, 80 milliméter széles és 21 milliméter mély volt, tápellátásáról pedig egy 1,5 voltos, AA formátumú alkáli elem gondoskodott.

Ebben az időszakban, azaz a 70-es évek elején kezdődött a TN panel története is. 1970-ben a svájci Baselben található Hoffman-La Roche munkatársai, W. Helfrich és Martin Schadt, illetve tőlük függetlenül J. L. Fergason is kifejlesztette a Twisted Nematic LCD üzemmódot. Ennél a módnál a folyadékkristályokat két, egymásra merőleges polarizációjú, átlátszó (ITO - Indium-ón oxid) elektródákkal és hézagolókkal ellátott üveglemez közé helyezik. Ezek a lemezek a barázdák jóvoltából elforgatják a folyadékkristályokat, amelyek csavart szerkezetbe rendeződnek. A csavart szerkezet esetén a folyadékkristályok úgy rendeződnek, hogy az adott lemezzel érintkező felületük polarizációja azonos legyen a lemez polarizációjával – ebben segítenek a lemezeken kialakított barázdák. Amennyiben az elektródákra vezérlőfeszültséget kapcsolnak, az elektródák között elhelyezkedő kristályok az elektromos tér hatására a tér irányának megfelelően átrendeződnek, egyre opálosabbá válnak, és a feszültség növekedésével egy bizonyos határérték felé közeledve egyre kevésbé engedik át a fényt, míg csaknem teljesen blokkolják annak útját. A DSM alapú LCD kijelzőkkel ellentétben a TN alapú megoldások már tartalmaztak polarizációs szűrőt is.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 46.
    2017. 08. 02. 17:34
    Kapcsold be az overdrive funkciót a monitoron. Ez meg szokta szüntetni a jelenséget.
  • 45.
    2017. 07. 31. 15:52
    Wow! Ez már szinte nem is cikk, hanem szakdolgozat. Grat!
  • 44.
    2017. 07. 28. 20:16
    Hiánypótló cikk.... lett volna számomra egy fél évvel ezelőtt. Sajna belemásztam egy philps monitorba. Bár az oldalon írva volt, hogy 8ms, de a 60hz is és ondoltam, hogy a régi monitorokkal se volt gond 60hz-en így ezzel se lesz. Nem csak fps játékoknál jön elő a gond hanem sötétebb háttér esetében a fórum görgetésénél is mosódik a szöveg. Legközelebb már tudom mire kell figyelni
  • 43.
    2017. 07. 26. 11:45
    Köszi, ez nem néz ki rosszul.

    Akkor már csak a válaszidő a kérdéses, és nem is a számok, hanem a tényleges élmény.
  • 42.
    2017. 07. 26. 11:45
    Köszi, ez nem néz ki rosszul.

    Akkor már csak a válaszidő a kérdéses, és nem is a számok, hanem a tényleges élmény.
  • 41.
    2017. 07. 20. 14:46
    Jó nyomon jársz: második mondat, második felét tanulmányozd kicsit jobban és már össze is rakhatod miért ilyen kiterjedt a cikk.
  • 40.
    2017. 07. 20. 11:51
    Aki szerint ez nem akar buyer's guide is lenni, az tud egyaltalan olvasni? Javaslom az elso ket mondatot gyakorolni.
  • 39.
    2017. 07. 20. 10:26
    Én úgy értelmeztem, hogy simán csinált a Sharp egy jobb tranzisztort és bárki megveheti és használhatja, mint bármilyen másik alkatrészt.
  • 38.
    2017. 07. 20. 04:52
    Itt az IPON-on is meg szokták említeni egy-egy újabb monitornál, notebooknál hogy miféle kijelzője van, beleértve a tranzisztort. Persze ettől még lehet hogy neked van igazad és csak én képzelek bele nagyobb jelentőséget (működik a marketing). Pont ezért is szerettem volna egy hozzáértő véleményt olvasni.
  • 37.
    2017. 07. 20. 04:21
    Természetesen utána olvastam az IGZO tranzisztornak mielőtt a kommentemet írtam, de szerintem akkor se tartozik ide. Mármint nem fejteném ki külön én sem. Pláne, hogy monitor specifikációnál ilyet nem nagyon látunk. De az is lehet, hogy tévedek. Előfordult már sokszor
  • 36.
    2017. 07. 20. 02:51
    Csak hogy saját szavaiddal éljek: "az írás címe ez: Minden, amit a monitorokról tudni érdemes." Ha úgy gondolod hogy a tranzisztor technológiának semmi köze a megjelenítőkhöz, akkor kár volt megszólalni.

    A cikk író is csupán egy egész oldalt szentelt neki, és későbbi oldalakon is rendszeresen előjön. Vitathatóan fontosabb tényező mint a kábelekről vagy az anti glare coating típusáról irogatni.

    A vezérlő tranzisztor csupán a felbontásra, képpont sűrűségre, fényáteresztő képességre van közvetlen hatással. Utóbbi miatt pedig közvetve szinte minden szín megjelenítési karakterisztikát befolyásol.

    Tekintve hogy ezek a tulajdonságok és az azt befolyásoló tényezők láthatóan fontosak voltak a cikk szempontjából, inkább úgy tűnik hogy egyszerűen el lett felejtve. Ami azért sajnálatos mert a gyártóknál kezd egyre jobban elterjedni buzzwordként, amit illene tisztázni a fejekben.
  • 35.
    2017. 07. 19. 23:26
    Mert az tranzisztor. A műanyagok is fejlődtek, de azt sem ez a cikk foglya kivesézni.
  • 34.
    2017. 07. 19. 20:47
    4K 49'' kiválóan működik. Én 40-nél kisebbre már rá se nézek.
    Pont az a jó a nagy monitorban, hogy nem kell belebújni a képbe. A Windows GUI pedig szépen nagyítható. Évek óta használom 150%-on, és alig néhány szoftvert láttam ami nem kezelte tökéletesen.
    Van pár játék, ami nagyon kicsi betűket használ, és ráadásul nem valami kontrasztos színekkel, de nem ez a jellemző.
    Egy hátránya van a 4K-nak, hogy jó erős vas kell alá.

    Én TN panelt bottal se piszkálnék, a képminőség sokkal fontosabb nekem, mint a válaszidő.
  • 33.
    2017. 07. 19. 18:46
    Azért egy ilyen hosszú írásba miért nem fért bele az IGZO tranzisztor legalább említés szinten?
  • 32.
    2017. 07. 19. 08:33
    Semmi abszolút de semmi.

    Amikor mennek a reklámok hogy LED monitor meg hasonlók akkor csak simán át akarnak verni. A háttérvilágítás a LED nem a pixel. A nagy ledfalak már valóban ledet használnak, de közelről simán kiszúrnád...
  • 31.
    2017. 07. 19. 00:59
    Jade, freesync 2 -t tud már.
  • 30.
    2017. 07. 19. 00:43
    1ms -el kilőtted az IPS -t, 90% gamuttal a TN -t.
    A Samsung készít a preferenciáidnak megfelelő panelleket, egyedül a g-sync/freesync nincs még bennük. Nézd meg pl a LC32HG70QQUXEN -et, azt tudja amit szeretnél (de csak 144hz) + add hozzá a gsync árát... sacra 300k huf lesz ha majd kijön.
  • 29.
    2017. 07. 18. 21:15
    A feketéje az OLED-nek a legmélyebb, lévén ha nem kapcsolod be az adott pixelt, annál feketébb nincs.
    Ezért egy kicsit egyébként nehéz témakör az OLED kontrasztaránya, mert a nullához viszonyítva minden végtelenszer annyi.
    Így csak a maximális fényerőből tudsz kiindulni, arra HDR-es esetben itt van néhány mérés:
    http://www.rtings.com/tv/tests/picture-quality/peak-brightness
  • 28.
    2017. 07. 18. 15:29
    Ha nem is TN, akkor valami más, de nem IPS Viszont a színtér az kikötés marad, és amit elfelejtettem, 1ms válaszidő
  • 27.
    2017. 07. 18. 13:31
    Üdv!
    Köszönet az írásért! Igaz csak az Oled-ig olvastam, mert fel merült bennem a kérdés, hogy akkor a LED alapú technológiáknak akkor végül is semmi közük a folyadékkristályhoz?
  • 26.
    2017. 07. 18. 10:48
    Itt találsz 3 nagyon jó leírást, amíg nincs magyar: http://www.hardwaresecrets.com/category/memory/
  • 25.
    2017. 07. 18. 10:24
    Régebben volt egy Samu PVA monitorom, eddig messze annak volt a legszebb képe az összes közül. A fekete az tényleg fekete, a színek szépek voltak, és én szinte egyáltalán nem vettem észre változást szögtől függően. Az egyedüli, de nagy hibája az volt, hogy 8ms-es válaszideje volt, így egy FPS-TPS alatt egy idő után szó szerint fejfájdító élményben volt részem...
    De összességében nagyon jó volt, nem is cseréltem volna le, ha nem avul el a mérete/felbontása (19" 1280x1024).

    Azóta volt már IPS, TN, minden, szerintem mindegyiknek van valami szarvashibája. Játékra talán egy 1ms-os TN, de akárki akármit mond, annak a képminősége csapnivaló, ha az embernek volt már egy rendesebb monitorja. Egy egyszínű hátteret nézve még egy 24"-oson sem homogén, ahogy mozgatod a fejed. És az ember nem mindig játszik.

    Az IPS pedig szintén lassú, és szerintem mosódik is szépen. Gyors mozgásoknál megint csak zavaró.

    Az érdekes itt az OLED lesz, annak ilyen irányú tulajdonságairól szívesen olvastam volna többet, mert nekem nem derült ki, hogy a válaszidő, kontrasztarány stb. hogyan viszonyul mondjuk egy TN-hez. Annyi világos lett, hogy a LED-ek egyenkénti vezérelhetősége miatt pl. homogenitási problémák nem lesznek, és talán lesz rendes feketéje ennek is.
  • 24.
    2017. 07. 18. 08:46
    Igen, hát kb. én is ezt válaszolnám, ha mondjuk a rtings-es tesztekben nem dícsérnék ennek ellenére a HDR-t.
  • 23.
    2017. 07. 18. 08:38
    Köszönöm mindenkinek!
    Remélem, idővel sokak számára hasznos lesz ez a leírás – ez az elsődleges cél.

    Ahogy már előttem is említették, ennek a cikknek a célja az alapozás volt, az alapnak pedig elég mélynek kell lennie ahhoz, hogy biztonsággal építeni lehessen rá.

    A monitorválasztás egy külön témakör. Az aktuális és az érkező Benéző epizódok segíteni fognak benne, de igény esetén később akár külön cikk is készülhet a témában. Ez az összefoglaló egyetlen helyre sűrít minden szükséges technikai és technológiai ismeret, amelyekre később sok-sok-sok egyéb cikkben hivatkozhatunk anélkül, hogy ismét újra le kéne írni mindent. És már hivatkozunk is rá, így lesz igazán hasznos.

    Ezt a témát nyilván lehetne még sokkal-sokkal mélyebben is boncolgatni, de az már tényleg csak nagyon keveseket érdekel, ők pedig eleve utána fognak olvasni a szakirodalomban.
  • 22.
    2017. 07. 18. 08:27
    Köszönöm a cikket, szép volt!

    A cikknek nem is az volt a célja, hogy segítsen a monitor választásban hanem az, hogy valami világosságot gyújtson sok ember fejében, akiknek fogalmuk sincs a monitorokról azok specifikációiról és képalkotó eljárásairól. Nem mellékesen a panel illetve a képalkotó eljárásoknál szerepel, hogy mi a jó játékra és egyéb használatra. Csak ki kell csemegézni belőle az adott képességeket típusonként.



  • 21.
    2017. 07. 18. 07:31
    Egy fikarcnyit sem segít ez az írás a monitor választásban. Tömény, nehezen olvasható, szakcikk az átlagos embernek. Elektroműszakiknak való pornó ez.
  • 20.
    2017. 07. 18. 02:16
    Sehogy. Ahogy a cikk írja, ilyenkor maximum sávokban tudja felosztani a képet úgy "nagyjából". De 10 bites a panel, legalább ez biztos.
  • 19.
    2017. 07. 17. 23:07
    Ez mondjuk engem is érdekel, tekintve hogy ilyet tervezek venni
  • 18.
    2017. 07. 17. 21:30
    TN 90% -os gamuttal? Arra még várhatsz egy kicsit...

    És köszi a cikket, tényleg nagyon informatív!
  • 17.
    2017. 07. 17. 19:23
    Nah ez egy szép cikk Ha egyszer pénzemnél leszek, az én nézőpontjaim: 1440p, nem több, sok játéknál zavaró lenne, és bele kellene bújni a képbe, ugyanis a nagy felbontás több részletet, is kisebb objektumokot jelenít meg a képen. 27" es, vagy ennél nagyobb, de 32 őt nem haladhatja meg véletlenül sem. Min 144 Hz, de optimálisan 165. Kizárólag TN panel, köszönöm az IPS t de nem kérem Szerintem véletlenül sem probléma, ha nem nagy szögben tekinthető be a monitor. Mire hajlongani a képernyő előtt, hisz többet ezzel nem látunk... Ami még nagy kikötés, a G-Sync. Emellett amit még személy szerint nagyon fontosnak tartok, az a szín. Minimum 90% os legyen a színtér lefedettség. Egy 78% os monitorom van (asszem, de lehet csak 73%), és amikor az S6 omon az AMOLED kijelzőn megnézem ugyanazt a videót, amit a monitoromon is, akkor hatalmasat csalódok a monitor felől. Egyet javaslok mindenkinek, olcsó monitornak híg a leve. Márka szerint Asus t és Acer t létesíteném előnyben, esetleg Samsung, ha ár/érték arányban szépen kiszolgál, nem pedig egy vagyonért adják azt, amit a konkurencia. Összességében aki szép látványt akar, mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hiába pl csak FHD re szánna pénzt. Monitor és monitor között akkora különbségek tudnak lenni, mint égen a csillag. Sokan úgy gondolják, jól van az úgy, megteszi az olcsó is. De ha lát egy jó minőségűt, máris megváltozik a véleménye.
  • 16.
    2017. 07. 17. 19:18
    Igazán, igazán, igazán jó cikk lett, kivételesen minőségi iromány.

    Köszönet érte!

    +1
  • 15.
    2017. 07. 17. 18:45
    pixelhiba: volt ilyen monitorom, és tényleg ki lehetett masszírozni
    kb évente jött elő, pár másodperces masszírozás, és eltűnt!
  • 14.
    2017. 07. 17. 18:21
    nem értek hozzá, de lehet csak árban felsőkategóriásak
  • 13.
    2017. 07. 17. 17:38
    Azt árulja még el nekem valaki, hogy edge lit-es LCD megjelenítő hogy fog értékelhető HDR képet adni ? Márpedig még a felső kategóriás Samu tv-k is ilyenek többnyire ?!
  • 12.
    2017. 07. 17. 16:24
    Hát, szép kis összeállítás. Elolvasni is elég volt, nem hogy összeállítani. Nem igen lehet belekötni, egy átlagfelhasználónak bőséges ismeretanyaggal szolgál.
  • 11.
    2017. 07. 17. 15:01
    ... nem! Nem vagy(tok) egyedul!
    Szefmester +1
    Joker, koszi a kimerito cikket! Nagyon szepen osszeszedett anyag!
  • 10.
    2017. 07. 17. 14:42
    "Már értem a hozzászólásaid miértjét egy egy tudományos ismeretterjesztő cikk alatt.. "
    :_D
  • 9.
    2017. 07. 17. 14:19
    Vagy csak engem zavar, hogy kapunk egy hiánypótló írást és a 3. kommentben már elégedetlenkedik valaki? Aki a 2. oldaltól már csak görgette, de arra azért volt ideje, hogy ideböfögjön valamit.
    Jó közben látom, hogy nem vagyok egyedül
  • 8.
    2017. 07. 17. 14:15
    "mert így 2 képernyő után már csak pörget az ember."

    Már értem a hozzászólásaid miértjét egy egy tudományos ismeretterjesztő cikk alatt..

    Joker: köszi a cikket, tanulságos volt, még ha monstrum is! Jöhetnek a ramok
  • 7.
    2017. 07. 17. 14:12
    Köszönjük a megacikket! Ez pontosan arra jó, hogy minden egy helyen legyen, magyar nyelven. Így akár évek múlva is lehet majd 1-1 részre hivatkozni.
  • 6.
    2017. 07. 17. 13:50
    Tudnék még írni az 1/20-hoz is, amikor 17 oldal a jelenlegi cikk telerakva képekkel. De inkább nem teszem.
  • 5.
    2017. 07. 17. 13:34
    Ja, de az írás címe ez: Minden, amit a monitorokról tudni érdemes.
    Ez nem a monitorválasztásról szól.
    Hanem pont az a külön cikk, amit kértél...
  • 4.
    2017. 07. 17. 13:25
    Nagyon jó írás.
  • 3.
    2017. 07. 17. 12:54
    Elmaradt a konklúzió: minőségi képért CRT monitort, és akkor meg is van az ajánlás. Amúgy nagyon részletes cikk, monitorválasztáshoz viszont túl sok. Talán jobb lenne 1/20-ad ennyi a választáshoz, a történelem és a részletek ismertetését meg külön cikkben, ha vkit az érdekel, mert így 2 képernyő után már csak pörget az ember.
  • 2.
    2017. 07. 17. 12:45
    Azert bodulet az LG mit lerakott az asztalra kijelzo-technologiaban.
  • 1.
    2017. 07. 17. 12:38
    Hát ez még vizsgamunkának is elmegy