Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Miért nem beszélnek a nem emberi főemlősök?

  • Dátum | 2016.12.13 08:02
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A nem emberi főemlősök sok dologban nagyon intelligensek és ügyesek: amellett, hogy sokan közülük ügyes eszközhasználók és fejlett társas kapcsolatokat ápolnak, a csuklyásmajmok értik a kereskedés alapjait, a csimpánzoknak pedig jó érzékük van a játékelmélethez. A csimpánzok és más főemlősök némelyikét laborkörülmények között még a jelnyelv kezdetleges használatára is sikerült megtanítani. Annak ugyanakkor még soha senki nem volt tanúja, hogy egy nem emberi főemlős beszélt volna.

A szakértőket régóta izgatja a kérdés, hogy legközelebbi rokonaink miért nem képesek a beszédre. A háttérben húzódó okok feltárása ugyanakkor sokat elárulhat arról, hogyan fejlődött ki elődeinkben a nyelvhasználat képessége, ami fajunk legmeghatározóbb vonásának tűnik. A rejtély tovább árnyalódott, amikor néhány nappal ezelőtt egy kutatócsoport bejelentette, a főemlősök rendelkeznek az emberi beszédhez szükséges hozzávalókkal, vagyis az emberéhez hasonló hangszalagokkal és az ezeken képződött hang differenciálására képes, szabályozható méretű és formájú üregekkel és ajkakkal.


A kutatócsoport tagjainak véleménye szerint a nem emberi főemlősök egyszerűen azért nem képesek a beszédre, mert agyuk nem úgy van huzalozva, ahogy az emberé. „A majmok hangcsatornája tökéletesen alkalmas lenne arra, hogy szavak százait, ezreit formálja meg” – mondja W. Tecumseh Fitch, a Bécsi Egyetem kogníciókutatója, az eredményekről beszámoló tanulmány egyik szerzője.

Az emberi beszéd a tüdőből kiáramló levegő és egy sor izom együttes, összetett koreográfiájának eredményeként jön létre. Ahhoz, hogy egy adott hangot kiejtsünk, megfelelő formájúra kell alakítanunk a hangcsatornát (vagy speciálisan kell mozgatnunk annak elemeit), vagyis a hangszalagoktól az ajkakig terjedő szerveket. A főemlősök hangcsatornája felépítésében nagyon hasonlít a miénkhez, arányaiban és geometriájában ugyanakkor eltér attól. Ebből kiindulva az elmúlt évtizedek során több kutató is azzal érvelt, hogy a nem emberi főemlősök anatómiailag képtelenek a beszédhez szükséges hangok kiejtésére.

Az 1960-as években Philip H. Lieberman, aki jelenleg a Brown Egyetem nyugalmazott professzora, és kollégái odáig mentek a kérdés tisztázása érdekében, hogy gipsszel öntötték ki egy elhunyt majom hangcsatornáját, hogy három dimenzióban is megvizsgálhassák annak részleteit. Ezt követően azt is megállapították, hogy a csatorna milyen hangok képzésére lehet alkalmas egyrészt a modell alapján, másrészt azon mozdulatok fényében, amelyeket az élő majmok hangcsatornájának használata közben kívülről megfigyeltek. 1969-re a kutatók mindezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az állatok az emberrel való összevetésben csak nagyon korlátozott számú különböző magánhangzó kiejtésére lehetnek képesek.


Lieberman ezt követően a csimpánzok hangcsatornája, ősi emberi maradványok és neandervölgyi csontok alapján igyekezett felderíteni a beszéd eredetét. Azzal érvelt, hogy a beszédre alkalmas hangcsatorna fokozatosan alakult ki már emberi őseinkben. Az anatómiai változások egyik kulcsfontosságú része volt a nyelvgyök és a gégefedő mélyebbre helyeződése. A modern ember hangcsatornája a leletek tanúsága szerint 75 ezer évvel ezelőtt vált alkalmassá a beszédre, mondta a kutató egy évekkel ezelőtti interjúban.

Fitch, Lieberman egykori tanítványa azonban kollégáival egészen más következtetésekre jutott néhány rhesusmajom röntgenvizsgálata után. Új tanulmányuk, amely a Science Advances oldalain jelent meg, nagyon beszédes címet visel: A majmok hangcsatornája készen áll a beszédre.

Fitch és Asif A. Ghazanfar, a Princeton idegkutatója három rhesusmajomról készített röntgenvideókat egy hordozható készülék segítségével. A vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy az állatok milyen hangokat képesek maguktól kiejteni. A kutatók tehát kizárólag az állatok által használt természetes hangokat és ezek képzési módját tanulmányozták.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 6.
    2016. 12. 16. 12:30
    Bocs, elszúrtam a linket, de most már jónak kell lennie.
  • 5.
    2016. 12. 15. 11:05
    A megadott linken elérhető tartalom nem győzött meg arról, hogy
    "jó érzékük van a játékelmélethez".
  • 4.
    2016. 12. 14. 17:55
    Az is érdekes hogy madarak viszont "beszélnek". Persze tudom nem értik csak utánoznak minket de a semminél az is több. Nem beszélve róla hogy ott sokkal nagyobb a szervek különbözősége is.
  • 3.
    2016. 12. 14. 00:41
    Mert nem jut eszükbe semmi
  • 2.
    2016. 12. 13. 14:52
    A vizimajom-elmélet szerintem elég meggyőző érv, hogy miért beszélünk.

  • 1.
    2016. 12. 13. 13:45
    Off:
    Nem nagy ügy, az emberi főemlősök sok egyede sem képes erre a mutatványra...
    On