Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Megkésett evolúció?

  • Dátum | 2007.04.02 09:59
  • Szerző | Svindler
  • Csoport | ADATTÁROLÁS

Az első Serial ATA csatlakozóval rendelkező alaplapokkal még 2003-ban találkozhattunk. Sok problémás lap került ki ebben az időszakban, de a legtöbben nem törődtünk vele, mert - sajnos - nem igazán volt mit rádugni, a gépek nagy részében kihasználatlanul hevert ez a lehetőség. Ráadásul sok gyártó használt chipseten kívüli, jó esetben Silicon Image IC-ket, mert a déli hidak még nem rendelkeztek natív SATA támogatással. Ezzel csak az volt a gond, hogy ha nem volt rá más mód, akkor ez a vezérlő is a PCI buszt terhelte, így tulajdonképpen megsemmisítve a S-ATA egyik előnyét. Az Intel és a Via készített először chipseten belüli megoldásokat, ám a Via esetében, akárcsak a külső chipeknél, még drivertelepítéseken is át kellett esnünk, mielőtt kényelmesen hátradőlhettünk volna, hogy „na, ez is működik”.



Miért is volt szükség a S-ATA-ra? Hiszen máig (megint csak azt kell mondjam: sajnos) rengeteg IDE-s (P-ATA) készüléket szerelnek új gépekbe. Akkor mégis mi a probléma, hisz a régi szabvány köszöni jól van, és még nem áll szándékában nyugdíjba menni, minek ide új?

P-ATA (IDE) csatlakozóval ellátott optikai meghajtó
P-ATA (IDE) csatlakozóval ellátott optikai meghajtó

Ahhoz, hogy megértsük a választ egy kicsit bele kell tekintenünk, hogyan is működik az IDE vezérlő. Egy-egy vezérlő egyszerre két eszközt képes kezelni, ezek ugyanazon a szalagkábelen osztozkodnak, melynek maximális hossza 46 centiméter. Így a csatorna sávszélessége két eszközre jut, egyszerre nem küldhet a kábelen mind a kettő adatot. Volt, hogy ez problémát jelentett az egy kábelen lévő merevlemez és cd-író párosnál, de mivel a sebessége megfelelő volt (utolsó P-ATA-nál 133MB/sec), így legtöbbször nem okozott fennakadást. A gépen belüli kábelezés azért tudott kellemetlen perceket okozni. Tehát tartunk ott, hogy van két eszközünk és édesdeden csüngenek egy P-ATA vezérlőn. Ám mire csatlakozott maga a vezérlő? A PCI buszra. Amely ugyancsak 133MB/sec sávszélt tud biztosítani. A baj az, hogy ezen minden rajta lévő eszköz osztozkodik. Azoknak pedig szép tárháza lehet: hálókártya, hangkártya, firewire kártya, TV-tuner, SCSI vezérlő stb. Ez nagyon sokáig szépen működött, ám idővel a sávszél igénye legtöbbnek emelkedett.

S-ATA csatlakozóval ellátott optikai meghajtó
S-ATA csatlakozóval ellátott optikai meghajtó

Mit kínál akkor a S-ATA? Először is pont-pont kapcsolatot minden rajta lévő eszköznek. Senki nem közösködik senkivel a sávszélességen, mindenkinek dedikált adatcsatornája van a vezérlő felé. Természetesen az új meghajtók új csatlakozókkal is jártak. A régi 40 és 80 eres szalagkábeleket leváltotta egy jóval kisebb helyet foglaló S-ATA kábel, megkönnyítve a gép belső szerelését, és nem utolsó sorban javítva a belső szellőzést (nem állja el a levegő útját, mint régi széles társai). A sávszélesség is megnövekedett, először 1.5Gbit/s-re majd később 3.0GBit/s-re. Eddig a szépség, mert természetesen a Serial vezérlőnek is csatlakoznia kell valahová, ami eleinte ugyanúgy a PCI sín volt, és sajnos napjainkban is sok chipsetben azon lóg. Az egyetlen vigasztaló tényező csak az, hogy például az alaplapi hálókártyák már legtöbb esetben egy PCI-E csatornáról mosolyognak át PCI-os társaikra, így nem veszik el azok elől a sávszélt.

P-ATA (fent) és S-ATA (lent) adatkábelek
P-ATA (fent) és S-ATA (lent) adatkábelek

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy 2007-et írunk, 2003 óta van S-ATA-nk, miért csak most foglalkozunk ilyen csatlakozófelülettel rendelkező írókkal. Azért, mert eddig sajnos nem igazán volt mivel foglalkozni. Szomorú tény, de az optikai meghajtók gyártói nem siettették magukat az átállással. Először a Plextor cserélt interfészt, de mint később kiderült, az író odabent egy P-ATA csatlakozóval rendelkezett, csak egy átalakítót használtak benne. Az első komolyabb S-ATA-s DVD író hullám mostanában éri el hazánkat, lássuk hát mit kezdtünk velük!

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 2.
    2007. 04. 05. 16:42
    A NEC szerintem csak a négyes szériánál vezette be a S-ATA-t, LG fronton sajnos nem tudom, ha nem felejtem el, utánanézek.
    Tavaly mindenesetre még csak a Plextor és a Samsung átalakítós megoldását lehetett csak kapni nálunk, most kezdődik a dömping, végre lesz választék.
    Hogy natívak e vagy sem az jó kérdés, nagyon szerettem volna lefejteni a burkolatot róluk, de valószínűleg ezt nem mindenhol nézték volna jó szemmel <img src=
    Annyit tudok mondani, hogy az IDE-s Pio 111-hez viszonyítva 1-2mm-errel rövidebbek, és mind jóval rövidebb a régi 3520-nál. A Plextor és társainál annó elég feltűnő volt a szokatlan hossz, tehát van rá esély, hogy ezek már natív S-ATA-s drive-ok.
  • 1.
    2007. 03. 29. 03:40
    vissza a cikkhez

    Vigyázó szemünket az új interfésszel rendelkező
    dvd írókra ...