Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Made in Hungary

  • Dátum | 2016.04.27 07:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Régi adósságot törlesztek, hiszen régóta terveztem a Puliról írni, bár az alkalom lehetne örömtelibb. Az elmúlt hetekben konfliktus bontakozott ki a Google Lunar XPRIZE (GLXP) egyetlen magyar részvevője és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik osztályaként működő Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) között. A történet februárban vette kezdetét, amikor a Puli Space Technologies vezetője, Pacher Tibor azzal kereste meg a Millenárison nyílt Gateway to Space kiállítás rendezőit, hogy kollégáival szeretnének lehetőséget kapni a rendezvény keretein belül a GLXP és a Puli bemutatására.

A magyar szervezők továbbították a kérést a kiállítás tulajdonosa felé, majd jött a hidegzuhany. A szervezők ugyanis szakvéleményt kértek a Puli Space tevékenységéről, és azt a választ kapták a magyar űrügynökségtől, hogy nem javasolják a Puli kiállításon való részvételét, mivel a cég mögött „nincs tartalom, termék és kifejezetten károsnak tartják” tevékenységét. Pacher ezt követően először e-mailben, majd április elején nyílt levélben fordult Tari Fruzsinához, a MŰI vezetőjéhez, amelyben azt kérte, hogy Tari fejtse ki részletesebben az említett negatív véleményt, és indokolja meg, hogy mire alapozza azt.

A meglehetősen rövid, a Pulival mindössze egyetlen mondatban foglalkozó válaszból annyi derült ki, hogy az űrügynökség szerint a projekttel az a probléma, hogy nem ugrotta meg a „belépő szintet”, mert nem végezték el rajta azokat az „űripari tesztek”-et, amelyek a „szigorú űripari szabványoknak való megfelelés”-t igazolják. Pacher ezt követően személyes találkozóra invitálta Tari Fruzsinát és kollégáit a Puli Space irodájába, illetve az április 21-én megrendezett havi Puli Meetupra.

Itt tartunk most, a levélre érdemi válasz nem érkezett, a múlt szerdai találkozón pedig, amelyen magam is részt vettem, szintén nem jelent meg senki MŰI részéről. A Design Terminálban Pacher Tibor által tartott előadás és az azt követő beszélgetés célja annak bemutatása és megvitatása volt, hogy hol tart jelenleg a projekt, mik a tervek, és hogy ezek tükrében miért érthetetlen az állami hivatal véleménye, különösen annak azon része, amely szerint a Puli káros a magyar űrkutatásnak.

Pacher a GLXP bemutatásával kezdte, majd rátért a Puli eddigi eredményeire. A Google Lunar XPRIZE a világ legnagyobb ösztönző díja, a kiírók 20 millió dollár jutalmat ígérnek annak a csapatnak, amelyik először juttat el egy magánfejlesztésű rovert a Holdra, majd ott megtesz a járművel 500 métert, és nagyfelbontású felvételeket (képeket és a videókat) sugároz vissza a Földre. A kezdeményezés alapvető céljai közé tartozik az új, innovatív technológiák tesztelése, illetve azon ötletek kipróbálása, amelyek révén olcsóbbá válhat a Hold (és más égitestek) elérése. Meg persze fontos szempont az is, hogy a verseny lehetőséget teremt a nagyközönség bevonására egy olyan cél megvalósításában, amelyet mindeddig csak három nagy nemzetnek, az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Kínának sikerült teljesíteni.

A 2007-ben kiírásra került verseny 29 csapattal indult, ebből mára 16 maradt. A világgazdasági válság miatt az első években nagyon lassan haladtak a fejlemények, így a kezdeményezés igazán 2010-től vett nagyobb lendületet. A versenyzők ösztönzése érdekében 2013-ban néhány köztes díjat is meghirdettek, amelyekkel azon csapatokat jutalmazták a szervezők, akik kulcsfontosságú fejlesztést tudtak felmutatni a projekt valamelyik fázisával kapcsolatban. A landolás, a mozgás és a képalkotás területén kiosztott díjakat öt csapat zsebelte be: az amerikai Astrobotic és a Moon Express, a japán Team Hakuto, a német Part Time Scientists és az indiai Team Indus.

A Puli Marokkóban (Katja Zanella-Kux felvétele)
A Puli Marokkóban (Katja Zanella-Kux felvétele)

A Puli ezen a köztes vetélkedésen nem indult, mivel a fejlesztők éppen a terepi tesztekkel voltak elfoglalva, így egyszerűen nem jutott idő a részvételre, bár Pacher elmondása szerint a versenytársakat látva a mozgás (mobility) kategóriában akár labdába is rúghatott volna a rover. A következő években a köztes díjakat bezsebelő öt csapat tűnt a verseny favoritjának, ezért is okozott kisebb szenzációt, amikor az első indítási szerződést az izraeli SpaceIL kötötte meg tavaly októberben, ezzel gyakorlatilag megmentve a versenyt a lefújástól.

A GLXP eredeti határideje 2012 volt, amelyet először 2014, majd 2015, illetve 2016 végéig toltak ki a szervezők. A jelenlegi határidő 2017 vége, a legutóbbi meghosszabbításnak azonban az volt a feltétele, hogy a részvevő csapatok közül legalább egy indítási szerződést köt 2015. december 31-ig. Ezt végül ketten is megtették, a SpaceIL a SpaceX-szel szerződött a fuvarra, a Moon Express pedig egy új céggel, az új-zélandi alapítású Rocket Labbel kötött szerződést. Minkét csapat 2017-re tervezi az indulást, a többi résztvevőnek pedig az idei év végéig kell indítási szerződést kötnie, ha versenyben akarnak maradni.

Ami a Puli történetének fontosabb mérföldköveit illeti, Pacher és társai 2010-ben kezdték fejleszteni a rovert. A holdjárónak jelenleg két prototípusa létezik, és ezek legszembetűnőbb része a sajátos kerékstruktúra. Minden egyes ún. bárdkerék öt darab, habverőszerű lábból áll össze. A kevlárral megerősített szénszálas kompozitból készült lábak egyszerre könnyűek, rugalmasak és nagy teherbírásúak, így elbírják a rover testét, ügyesen lépkednek az egyenetlen, meredek talajon, és a lengéscsillapító szerepét is betöltik.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 42.
    2016. 06. 19. 16:38
    "sőt ott még a porszemeknek a légellenállással sem kell megküzdeniük."

    Én vagyok hülye, vagy a Földön a porszemek nem megküzdenek a légellenállással, hanem konkrétan a szél emeli fel őket?
    Azaz a Holdon, bárhogy is elterjedt, hogy "száll a por", mégis csak az kéne hogy történjék, hogy a porszemek parabolapályán felemelkednek amennyi löketet kaptak, aztán leesnek?
  • 41.
    2016. 06. 19. 16:35
    "Micsoda reklám lehetne pedig az országnak!
    Persze sokan fikáznák, de közép-európai ország még nem juttatott űreszközt a Holdra - lehetnénk az elsők.
    A költségekhez képest a hírértéke, reklámértéke, országimázs-emelése remek lenne!"


    Mint ahogy Nigériáról is milyen pozitív dolgok jutnak mindenki eszébe, ha meghallják hogy űrprogramjuk, műholdjaik vannak? Vagy az indiai "olcsó" űrhajókról?

    Még azt hihetnék külföldön, hogy a magyar vezetés kivagyiságból szórja a pénzt űrkutatásra (mert a külföldiek hülyék, ugyanis).
  • 40.
    2016. 05. 24. 12:00
    A Magyar Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban semmit nem szeretnek ami magyar. Többek között Kisfaludy Gyuri bácsi is tudna erről mesélni. A Szabadalmi Hivatalról nem is beszélve.
  • 39.
    2016. 05. 19. 04:32
    Hi, tudom régi topik, sry ha alkalmatlankodok ezzel most, de
    a kérdés itt az hogy melyik nyomja a nagyobbat a lattban:

    1. kevés vagy szinte zéró fékező erő lefelé esés közben, (te verziód)

    2. a kis kerék által kapott momentumból, impulzusból a szemcsécskék nem veszítenek olyan sokat, adott idő alatt, pontosan ugyanazon oknál fogva.

    A 2 dolog arányát kéne ismerni és az adná ki mi történik a gyakoratban, tehát valahol a kettő között. Simán lehet igazad van.

    Erre gondoltam hogy nem számoltam ki, addig meg nem tudni, csak tippeltem így első "svung" alapon
  • 38.
    2016. 05. 13. 12:01
    Micsoda reklám lehetne pedig az országnak!
    Persze sokan fikáznák, de közép-európai ország még nem juttatott űreszközt a Holdra - lehetnénk az elsők.
    A költségekhez képest a hírértéke, reklámértéke, országimázs-emelése remek lenne!
  • 37.
    2016. 05. 10. 09:35
    Inkább legyen lassabb az energiatakarékosság érdekében szerintem. Tegyenek egy ablaktörlőt a napelemre Vagy egy sárvédőt a kerekekhez
  • 36.
    2016. 05. 02. 12:23
    Más forrásból is hallani, hogy ez a bánásmód egyáltalán nem számít egyedinek napjaink hazai űrpolitikájában. A MŰI egy-két itthoni projektet támogat teljes mellszélességgel, a többieknek pedig nemhogy nem segít, de ott tesz keresztbe, ahol tud. Van, aki ezt a siralmas helyzetet jobban viseli, van, aki kevésbé, de összességében meglehetősen sokkoló belülről megélni, hogy mi folyik a színfalak mögött.

    Forrás?Vagy csupán Pacher Tibor bemondása?
    Számomra nagyon elfogult a cikk Puli irányba,csak róla beszél,a többi szponzorált járműről nem, így nehéz megítélni mihez képest jó a Puli,már ha jó egyáltalán.
  • 35.
    2016. 05. 02. 12:20
    Amilyen sebességgel ez halad, nem fog ott semmi ballisztikus pályára állni
  • 34.
    2016. 05. 02. 12:03
    Nagyon nyomatják ezt a Puli dolgot itt,ami oké de közbe szidják a fejlesztési minisztériumot.Nem vagyok szakértő de szerintem létezik ennél kiforrottab,jobban működő holdjárót.Lehetséges hogy a fejlesztési minisztériumban nem csak hülyék ülnek...
  • 33.
    2016. 05. 02. 11:55
    Előbb hullik vissza, de magasabbra is emelkedik, mert odafelé sincs fékező erő.

    Egy matemaitkailag is számítható ballisztikus pályán fog mozogni a porszem, ahol nincs fékező erő a gravitáción kívül.

    Így gyorsabban és magasabbra fog jutni, még ha ugyanolyan gyorsan is fog lehullani.
    Ez konkrétan azt jelenti hogy több porszem éri el azt a magasságot ami a napelem felettit jelenti. Márpedig ha felemelkedik odáig, közben a jármű aláfordul akkor az a járműre fog visszahullani. Nézd csak meg a videóban az egy helyben forgásos részt. Ha légellenállással együtt is ilyen sok por hullhat vissza a napelemekre akkor több magasba kerülő porszemnél mennyi kerülhet oda?
  • 32.
    2016. 05. 01. 17:58
    " a kozegellenallas hianya miatt sokkal kesobb hullik vissza"
    Pont ellenkezőleg, előbb hullik vissza.

    Egyébként nem zárom ki, hogy ráhulljon a panelre, mert megakadályozni tuti nem fogja semmi
  • 31.
    2016. 05. 01. 09:36
    Szerintem meg pont hogy a sokkal kisebb felszini gravitacio vegett, sokkal konnyebben felszedheti a port, hiszen meg annyi sulya sincs mint pl itt a Foldon, plusz a kozegellenallas hianya miatt sokkal kesobb hullik vissza, Nem a szel viszi eleve hanem a kerek szedi fel, lehet tevedek mert nem szamoltam ki de azert annyit megelolegeznek nekik hogy talan a fejlesztok igen. Ha nem akkor az nem tudomany lenne hanem hobbi makettezes milliokbol.
  • 30.
    2016. 05. 01. 09:33
    Oké, nincsen szél ami ráfújja. Ez bőven egyértelmű, de ez a vacak a befordul a visszahulló por alá. Vagy úgy lesz tervezve a program hogy leszáll ahova leszáll, megy előre 500m-t csinál egy rövid videót meg két képet és győzelem?

    Papíron lehet ez már győzelem, de őszintén szólva szégyellném magam ha csak ennyire futna ha már odajutok.
  • 29.
    2016. 04. 28. 21:07
    és ezek a nagy tudósok? meg erre mennek a milliárdok? gondolom valami nagyon értelmes formatervező is közrejátszott ebben az idiótaságban a kamerába meg olyan optikai stabilizátort kell épiteni a "kerekek" miatt amit még a világ nem látott, mert max állóképet lehet késziteni azzal igy. és egy sik asztalon lehet,hogy elmegy ilyen lábakkal, de ha a terepviszonyok úgy hozzák, még fel is borul... egyszer már feltalálták a kereket, de lehet, hogy ezeknek a gypseknek külön kéne szólni.. kiváncsi vagyok erre a Tibikére, de az a tippem,hogy szabadbölcsész a lelkem.
  • 28.
    2016. 04. 28. 16:40
    Kavarás szempontból nem olyan rossz a Hold, ugyan rengeteg cuccot felszed a kerék, de mivel nincs légkör, ezért egyből vissza is esik. Nem viszi el a szél.
    Ha megnézitek a holdjárós videókat, akkor azon látszik, hogy "mázsaszám" kapja fel a port, de egyből vissza is esik a felszínre.
    De ha nem lenne rajta sárhányó, akkor szerintem beterítene mindent.
    Igaz, hogy a Puli nem megy olyan sebességgel, mint a rover, szóval akár még használható is lehet.
    Ha megnézitek a kínai holdjáró kerekét, akkor arra azt mondanám, hogy instant fail És mégis ment egy ideig, nem merült el 3mp alatt.
  • 27.
    2016. 04. 28. 16:26
    A kerék önmagában nem lenne rossz, de valami "lágyabb", több felületi kontaktot biztosító valami kell, nem egy merev egy ponton felfekvő fajta.
    De bármilyen kereket is raksz fel, ha az legalább ennyire kavarja a port földi gravitációban akkor biztos lehetsz benne hogy a holdon még jobban fogja, sőt ott még a porszemeknek a légellenállással sem kell megküzdeniük.

    Nem tudom mennyivel lenne nehezebb egy hatlábas bogárjárású lépegető ahol a lábak mozgatásával jobbára vízszintesen tudnád tartani az eszközt, vagy meg tudnál billenni a nap felé. Én személy szerint azon az úton indultam volna ha nem valami porvédős kereket raknék fel.
  • 26.
    2016. 04. 28. 15:24
    A Puli a jelenlegi formájában nem "élne" sokáig a Holdon. Ez tiszta sor.
    De ettől függetlenül én nem tartom rossznak a kerék használatát.
    A kerék felfüggesztésének illetve annak hiánya miatt viszont nem tartom jó ötletnek, mert bármilyen kormányzási manővertől mélyen a talajba süppedhet. Már ha magától a sima haladástól ez nem történne meg.

    De megint csak tisztán célorientáltan nézve, 500m-t valószínűleg nem lehet ennél egyszerűbben megtenni és ilyen formán zseniális
  • 25.
    2016. 04. 28. 13:42
    A testvére, a Spirit ragadt be folyton.

    Most utánanéztem, a tudományos célokat az is messze túlmenően teljesíteni tudta. A médiában persze inkább a rossz hírek kerültek a középpontba, azért maradt meg bennem ez az emlékkép.

    De akkor is, az egy 185 kg-os gép volt, a Puli meg 10kg, és a gravitáció is kevesebb mint a fele a Holdon. És már azzal is komoly gondok adódtak.
  • 24.
    2016. 04. 28. 12:26
    Csúfos kudarc a kerekek miatt ? Melyik volt ez ???
  • 23.
    2016. 04. 28. 10:49
    Az utolsó (mármint a jelenlegi) marsjáró pontosan amiatt működik ilyen szépen, mert az előző csúfos kudarcot vallott a kisebb tömegével és az akkori kerekekkel. Ha hozzáveszed, hogy még kisebb a gravitáció, és még több a por, egyértelmű, hogy valami más kell a kerekek helyett.

    A kinézet az persze más tészta, eléggé komolytalannak látszik ránézésre ezekkel az izékkel...
  • 22.
    2016. 04. 28. 09:35
    A többiek azért nem kereket használnak, mert ők le akarnak szállni. Kerekekkel nem mész semmire az űrben, oda rakétatechnika kell.
    A puli nem fog leszállni ilyen formában (kerekekkel), valaminek oda kell vinnie.
    De a közlekedés maga ott szerintem jobb kerekekkel. Lásd marsi roverek, évekig működhetnek, nem fog kifogyni az üzemanyag.
    A holdpor nyilván nincs a Marson, ez egy plusz nehézség.
    De nyilván itt más a cél, mert csak a kiírt 500m-t kell megtenni, aztán kuka.
    Szigorúan célorientáltan nézve én sem kereket használnék
  • 21.
    2016. 04. 28. 07:31
    Pedig a Holdon, ahol olyan kicsi a gravitáció, és olyan vastag a felső porréteg, a kerekekkel semmire se mennének egy ekkora eszköz esetében. A többi projekt zöme sem kerekeken alapul, ez nem lehet véletlen.

    Bár nyilván vannak itt olyan fórumozók, akik jobban értenek hozzá, mint az összes csapat együttvéve, és megmondják a frankót. Remélem, nekik soha semmilyen mérnöki melót nem adnak, amin az én életem vagy biztonságom múlna...
  • 20.
    2016. 04. 27. 21:39
    Magyarország újabb megszégyenítése.
    Van egy jó fajta kutyánk, erre elneveznek a fürge kutyáról egy lomha kacatot...
    Sebváltót nem tudnak ezek tervezni, hogy sima terepen haladni is tudjon? Mert ez a sebesség semmi. Olyan pénzeket ölnek bele a semmi szutykokba manapság, hogy égnek áll a hajam ezeken a mérnöki csodákon.
  • 19.
    2016. 04. 27. 17:50
    A csapatok még nem költöttek el irdataln pénzt, egy ilyen projekt költségvetésének a nagyja az utiköltség, vagyis a rakéta amivel oda mennek. Ezt meg eddig ugyebár senki sem csinálta meg, de az is elképzelhető, hogy ebben össze is fognak majd.

    A verseny lényege az egyedi ötletek megtalálása, minél költséghatékonyabbnak lenni. A puli lábai (akarom mondani kerekei) elég egyediek, a felhordott por problémával meg fogalmam sincs hogy állnak.

    Nekem bejön a tény, hogy egy magyar csapat is azon dolgozik, hogy a holdra jusson az USA, Oroszország és Kína után 4., 5., 6.-nak, ahogy kijön.
  • 18.
    2016. 04. 27. 17:47
    A kerékpár sima talajra van tervezve, ennek meg majdhogynem inkább lépkednie kell mintsem gurulni.

    Az "önbeporzásra" meg: szerintem szél nélkül és alig valami gravitáció mellett a por/homok egész másképp viselkedne mint a videón. Legalábbis nekem úgy tűnik hogy leginkább a szél fújja rá a napelemekre a küllők közül. (vagy mik azok)
  • 17.
    2016. 04. 27. 14:33
    Irdatlan mennyiség?Most csak viccelsz ugye?Holdbázisra költeni?Ne haragudj de kicsit más nagyságrendeket és problémákat egy "Hold bázis".
    Sokkal jobb ha több csapat tervez külön,persze az eszme csere hasznos,így rendre eltérő probléma megközelítést láthatunk.
  • 16.
    2016. 04. 27. 14:32
    ezt énsem értem hogylehet ennyire ritkaküllős kereket csinálni hogy még egyenes talajon is döcög

    miylen fasza lenne ha a bicikli is ötszögletű kerékkel lenne szerelve, tekerni is könnyű lenne
  • 15.
    2016. 04. 27. 13:12
    Ebben az a vicces,hogy azt az irdatlan mennyiségű pénzt amit külön külön ráfordítottak az országok fejlesztésre.. együtt már rég kész hold bázisra költhették volna. Elöször ezt a problémát találják fel aztán mehet többi.
  • 14.
    2016. 04. 27. 11:29
    Szóval akkor értelmes alternatíva amire gondoltam csak "2024 környékére célozta be" . Nem sietek Amúgy autómata tervezésre volan szüskség nem egy nasa központból tervezetre. A-B pon tmegjelelösése és a drón magától számolgassa a ... a feltépképezett adatokból. Gondolom nem egy mondatra egyszerűsitve a dolgot.
  • 13.
    2016. 04. 27. 11:27
    Gateway to Space...meg lehet nézni a facebook oldalát, ha még nem törölték, egy hatalmas csalódás volt drágán, pár dolgot kiemelnék:
    Tömeg, szar ár/érték arány, ezek még oké oké mert sokan kíváncsiak ez felveri az árat meg nyilván költségek is voltak.
    DE az hogy ezért az árért aki sötétedés után megy az nem tudja elolvasni az ismertetőket mert sötét van, fele cuccot nem látja mert sötét van.
    Porban, mocsokban mászkál mert por-mocsok volt,
    LG TV-k remklám az bezzeg mindenhol ott volt szépen tisztán.

    A legnagyobb vicc az Apolló űrprogramot ismertető teljesen angol nyelvű táblák voltak amiknek az oldalára odabiggyesztettek egy nyomtatott magyar nyelvű kis lapot. KÖSZI.

    Szóval most nagyon szofisztikált voltam a véleményemmel kapcsolatban, aki képes ilyen kiállítást lebonyolítani ehhez asszisztálni az szerintem inkább ne mondjon véleményt, mert maga a kiállítás ebben a megvalósításban káros volt.

    (ja a pláne, kollégám jött valamikor be az irodába nagy büszkén, hogy a kiállításon vett 80.000 forintért egy holdkőzetet, na azt azért bevizsgáltatnám, mert ha még meteoritból is van akkor is gyanús)
  • 12.
    2016. 04. 27. 11:03
    Arról nem is szólva, hogy az ugrás közben macera a stabilitás megtartása, fúvókák/üzemanyag vagy giroszkópok kellenek. Előbbi limitálja az élettartamot, utóbbi plusz - nem kevés - tömeg.
    Én továbbra is kerékpárti vagyok, de nyitott is az értelmes alternatívákra

    A kerékkel az a baj, hogy a kis gravitáció mellett nem nyújt túl sok tapadást. Mondjuk ez inkább nagyobb sebesség mellett probléma, de hát nem F1 versenyt akarnak rendezni ott
  • 11.
    2016. 04. 27. 10:55
    Ahogy néztem a képeket (pláne a videót) nekem is az jutott az eszembe hogy saját magát fogja porral betemetni.

    A holdon valóban jobb volt az ugrálás mint a séta mert hatékonyabb volt. Kevésbé fáradtak el az asztronauták pattogva mint sétálva. De amikor gurulni kell, én inkább valami gömbszerűre felfújt (pl szilárduló habbal) kereket képzelnék el hatékonynak a lánctalp mellett. Egy F1-es autó tankjára lángoló nyílvesszővel is rálőhetsz miközben meg van töltve, nem lyukasztja át. Bár lehet egy ilyen rendszer nem férne bele a 10kg-s mérethatárba.
    Felborulásra meg hasi részre is napelemet. A "sárvédők" meg elfordulhatnak a tengelyükön.
  • 10.
    2016. 04. 27. 10:50
    Az ugrálással az a baj, hogy
    1) semmi értelme azt leszámítva, hogy látványos
    2) veszélyes

    Azért mondom, hogy nincs értelme, mert bár gyorsabban tudna haladni a cucc, de nem kevés számítási kapacitást elvenne, hogy pontosan megtervezzék, hogy merre ugorjon. És azért veszélyes, mert ha egy picit is félrecsúszott a számítás, akkor a rover simán landolhat az oldalán, vagy egy olyan kráterben ahol felborul/legurul/megsérül.

    Volt szó vitorlázó/repülő drónról, amit a Mars nagyon aprólékos feltérképezéséhez terveztek, de ezt a NASA legkorábban 2024 környékére célozta be. A SpaceX kb. addigra szeretne emberes Mars-küldetést.
  • 9.
    2016. 04. 27. 10:46
    Ez de jo
    Bringába is kellene ilyet csinálni kullok helyett
    Majd amikor a Puli terminátorok elkezdik kolonizálni a mély szpészt azt figyeld
    Az ellenállás hasztalan itt a magyar PULII
  • 8.
    2016. 04. 27. 10:34
    Hjaja Hold pláne. tudtommal a asztornauták is ugrálnak nem sétálnak

    nem ,de olyan mint a békának. főleg szinte alig kéne erőkifejtés,hogy azért a gravitáció vissza húzza. lényegében majdnem,hogy kevesebb erő felhasználás kellene hozzá mint 4 kerék forgatásához.

    De,ha már ilyen akkor lehetne akár hybrid is ,hogy majd ezek a karok amik a videóban vannak lenne maga egy napelemmel tölthető hirdaulikus vagy rugókaros ugró eszköz.
  • 7.
    2016. 04. 27. 10:32
    Még a Marson is a légköri nyomás csak század része a Földiének. A drón propellerei csak tekernének, és nem történne semmi.
  • 6.
    2016. 04. 27. 10:25
    Főleg hogy a Holdról volt szó, ahol a légkör annyi, mint politikusban a gerinc.
  • 5.
    2016. 04. 27. 10:24
    Szöcskedrón, ami le-fel pattog? Érdekes konstrukció lehet.
  • 4.
    2016. 04. 27. 10:20
    Elrugaszkodással.
  • 3.
    2016. 04. 27. 10:17
    Nem. Alig létező légkör mellett hogyan generálsz felhajtóerőt?
  • 2.
    2016. 04. 27. 10:04
    Amikro már repülő drónjaink annak mért nem szállnak? Tudtommal amarson könyebb lenne repülniük is nem?
  • 1.
    2016. 04. 27. 07:49
    Hozzá nem értő technikusként csak annyit mondok. Hibás konstrukció!

    Saját kerekei temetik el majd "hold porral" a napcellákat....