Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Kozmikus „röntgen” – müontomográfia Fukusimában

  • Dátum | 2014.06.22 11:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Több mint három év telt el a fukusimai atomerőmű katasztrófája óta, a problémák jelentős részét azonban még mindig nem sikerült megoldani. Ahogy arról már többször hallhattunk, a talajvíz és általa a tenger további szennyeződését egy óriási jégfal révén, illetve a hegyekből lefolyó víz átirányításával igyekeznek megakadályozni a szakértők. Mindez azonban csak rövid távon jelent megkönnyebbülést, hiszen az erőmű belsejében még mindig ott van a három sérült reaktormag, több száz tonnányi rendkívül radioaktív uránnal, plutóniummal, céziummal és stronciummal, ezekkel pedig előbb-utóbb szintén kezdeni kell valamit.

Amint az ismeretes, a 2011. március 11-én bekövetkezett tóhukui földrengés nyomán jelentkező szökőár balesetek és üzemzavarok sorozatát indította be a tengerparti erőműben. Egyebek mellett a reaktorok hűtőrendszerei meghibásodtak, ami három reaktormagban teljes zónaolvadáshoz vezetett, vagyis a nukleáris üzemanyag a magas hő és nyomás hatására felolvadt, és részben átégette magát a reaktortartályokon. A legsúlyosabb helyzet 1-es reaktorban lépett fel, ahol a fűtőanyag a reaktortartályt körbevevő konténmenttartályon is elkezdte átenni magát. A TEPCO mérnökei a rendszer utólagos hűtése révén, illetve a folyamat természetes lefolyásának köszönhetően elérték, hogy az üzemanyag újra megszilárduljon, így azt jelenthették, hogy az a továbbiakban nem jelent közvetlen veszélyt a környezetre.

Az 1-es, illetve a 2-es és 3-as reaktorok feltételezett állapota a rendelkezésre álló adatok alapján
Az 1-es, illetve a 2-es és 3-as reaktorok feltételezett állapota a rendelkezésre álló adatok alapján

Ebben reménykedtek legalábbis a kutatók, biztosat azonban senki nem tud mondani, az elméleti okfejtések pedig nem sok jót mutattak. Egy 2013 novemberében nyilvánosságra hozott számítógépes szimuláció szerint adott körülmények közt az 1-es reaktor a konténmenttartálya is kilyukadhatott, és ebben az esetben a fűtőanyag az ezt körülvevő, több méter vastag betont is károsíthatta. Mivel pedig a szökőár komoly strukturális károkat is okozott, ez több mint aggasztó lehetőségnek tűnik.

A három leginkább sérült reaktor épülete még mindig túl veszélyes ahhoz, hogy közelebbről megvizsgálják, és még egy kamera beküldése is problémás, mivel megnöveli a további szivárgás kockázatát. Így aztán lehetetlen megmondani, hogy az üzemanyag mekkora része olvadt le, és hogy milyen állapotban vannak szerkezetileg az erőmű egységei. Mivel a reaktorokat vastag vasbeton burok veszi körbe, röntgennel vagy más konvencionális képalkotó technikákkal nem lehet átlátni rajta, így a biztonságos távolból történő átvilágítás sem jöhet szóba.

A három már említett reaktorral szomszédos 4-es blokkban már 2013 őszén megkezdődtek az eltakarítási munkálatok. Ebben az egységben nem történt leolvadás, mivel az erőmű 5-ös és 6-os reaktorával együtt karbantartás miatt nem üzemelt a földrengés idején. Az épület azonban súlyos károkat szenvedett, így a fűtőelemek kiemelése még úgy sem problémamentes, hogy ezek nem sérültek. Ahhoz viszont, hogy az 1-es, 2-es és 3-as reaktorok sugárzó anyagának eltakarítása is megkezdődhessen, nem ártana tudni, hogy mi a helyzet odabenn, mondja Duncan W. McBranch, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium munkatársa. Az ilyen problémák megoldásához az adott szituációhoz illő, speciális műszerekre, eszközökre van szükség, ezek előkészítéséhez viszont bele kellene látni a reaktorokba.

A 4-es reaktor 2013 novemberében
A 4-es reaktor 2013 novemberében

Ahol azonban a hagyományos módszerek csődöt mondanak, a nem konvencionális ötletek segíthetnek. A következő napokban az eltakarításban segédkező Toshiba, illetve az amerikai labor formális megállapodást ír alá egy új technológia alkalmazásáról, amely révén a szakértők reményeik szerint háromdimenziós képet kaphatnak a reaktormagokról, és megtudhatják, hogy milyen mennyiségű urán, illetve plutónium olvadt le, és hol található jelenleg az üzemanyag.

Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának munkatársai évek óta fejlesztik a metódust, amely kevésbé problémás helyzetekben már élesben is kipróbálásra került. Egy virginiai cég például hajókonténerek átvilágítására használja a technológiát: így igyekeznek megakadályozni, hogy nukleáris fegyverek készítésére alkalmas uránt vagy plutóniumot csempésszenek be az országba. A Fukusimában bevetésre kerülő változat ennél persze jóval kifinomultabb lesz, és az ígéretek szerint a puszta detektáláson túl a reaktorokon belüli helyzet tényleges feltérképezésére is alkalmas.

De miről is van szó? A metódus azon a tényen alapul, hogy bolygónk felszínét folyamatosan bombázzák különféle szubatomi részecskék, köztük az elektronoknál 200-szor nehezebb müonok. A leptonok közé tartozó elemi részecskék a kozmikus sugárzás nyomán, protonok és atomok ütközésekor keletkeznek a felső légkörben, és másodpercenként nagyjából 200 képviselőjük éri el a felszín egy négyzetméterét a tengerszinten. A közel fénysebességgel záporozó müonok érdekessége, hogy mélyen (egyes adatok szerint akár 700 méterig is) behatolnak a földkéregbe vagy az egyéb útjukba kerülő akadályokba.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 8.
    2014. 06. 26. 11:32
    én is sokat túlóráztam ingyen egyik-másik cégnek..mert ha nem teszem,mehetek a fenébe..és mégis itt tart az ország
  • 7.
    2014. 06. 24. 22:39
    Hat erdekes, bar azt nem latom vilagosan, mi tortenik veluk ha az egyik muon olyan szogben terul el, hogy nem eri el a detektort. Mert ugye akkor a becsapodasok szama nem lesz azonos mindket oldalon, igy viszont nehez az ut felterkepezese, elcsuszik az egesz. Otlet?
    Off: A japanok azert tartanak ott ahol, mert nem lustak!!!, lehet nem a legzsenialisabb nepseg, de ha kell ingyen tuloraznak a Ceguknek, mert a megbecsules mindket felnek fontos, es tudjak hogy a sajat hazajukat epitik. Na ezt most mutasd meg a Zsenialis Magyarorszagon ahol mindenki azt nezi hogyan tudna a masikat visszahuzni, es mit hogyan lehet ellopni....
  • 6.
    2014. 06. 24. 19:13
    partxxx tehán szerinted a paks kibír egy 9-es erejű földrengést és egy cunamit? Gratulálok. Nem szívesen lennék Paks közelében ha hasonló bekövetkezne.
  • 5.
    2014. 06. 23. 19:33
    Nem meglepő, Csernobil is emberi mulasztásból fakadt. Megvannak már a tökéletes módszerek egy atomerőmű építéséhez(Fukosimán is épülhették volna biztosabb helyre az erőművet) és működtetéséhez, de az emberi tényező mindig közbeszól.
  • 4.
    2014. 06. 23. 10:56
    "Kíváncsi vagyok, hogy a japánok, végül ezt hogy oldják meg. Elég híresen jó probléma megoldók"

    Ez mondjuk egy elég téves sztereotípia! Régen én is így gondoltam, hogy a japánok mekkora műszaki zsenik és milyen kreatív és precíz emberek. Ma már átlátom, hogy a külföldi szakemberek tudását felhasználva tartanak ott, ahol, mert nélkülük még egy kóla automata kezelése is nehéz feladat egyik-másik számára.

    De ezt igazolja a cikk is és az előző hozzászóló is.
  • 3.
    2014. 06. 23. 09:47
    előző fukusimás cikknél már írtam, de az egyik profunk épp kint volt a földrengés idején az erőműben és a japánok a földön térdelve sírtak, hogy mi lesz most

    a külföldi kutatók lélekjelenlétének köszönhető, hogy nem történt nagyobb baleset

    + olyan marginális hibákat vétettek a tervezésné és üzemeltetésnél, hogy brutális ... Paks többszörösen biztonságosabb
  • 2.
    2014. 06. 23. 02:31
    + 2 atomot is kaptak teljesen feleslegesen
  • 1.
    2014. 06. 22. 17:50
    Érdekes és jó cikk
    Kíváncsi vagyok, hogy a japánok, végül ezt hogy oldják meg. Elég híresen jó probléma megoldók Mondjuk annyi természeti katasztrófa mellet nem is csoda.