Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Korábban hagyta el az ember Afrikát?

  • Dátum | 2017.07.09 19:50
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Úgy tűnik, hogy a modern ember kialakulásának története minden újabb lelettel és minden újabb elemzéssel tovább bonyolódik. A szakértők között nagyjából egyetértés van abban, hogy a Homo sapiens legalább 300 ezer évvel ezelőtt, Afrikában fejlődött ki, és csak durván 70 ezer évvel ezelőtt kezdte kisebb csoportokban elhagyni a kontinenst, és megtelepedni a világ más tájain.

„De miért nem hagyták el az emberek korábban Afrikát?” – teszi fel a kérdést Johannes Krause, a Max Planck Embertörténeti Intézet kutatója, aki számára mindig is furcsának tűnt az óriási hiátus fajunk kialakulása és kirajzása között. Főleg annak fényében, hogy fizikai akadálya nem volt a vándorlásnak, hiszen a Közel-Kelet és rajta keresztül Európa szárazföldi összeköttetésben állt Afrikával. „Egyszerűen át tudtak volna sétálni.”

És Krause és társai kedden megjelent tanulmánya szerint ezt meg is tették: nagyjából 270 ezer évvel ezelőtt egy csapat Homo sapiens elhagyta Afrikát és Európában kötött ki, ahol a neandervölgyiekkel keveredtek. A szakértők új DNS-elemzések nyomán jutottak erre a következtetésre, mert bár a korai afrikai kivándorlók rövidesen eltűntek a színről, génállományuk nyomot hagyott a neandervölgyiek genomjában. Amivel Krause szerint sokkal világosabbá vált a korábban igencsak töredékes és bizonytalan kép az ember korai történetéről.


A paleontológusok és régészek az 1800-as évek óta próbálják megfejteni, hogy a neandervölgyiek milyen rokonságban állnak a modern emberrel. A fosszíliák azt mutatták, hogy anatómiájuk jelentősen eltérő volt: vastag, kiugró szemöldökeresszel, tömzsi, erős testtel rendelkeztek, és egy sor további olyan vonásuk is volt, amely a modern emberre nem jellemző.

A legkorábbi neandervölgyi csontok egy spanyol barlangból (Sima de los Huesos) kerültek elő, és 430 ezer évesek, 100 ezer évvel ezelőttről pedig Európa gyakorlatilag minden részéről kerültek elő neandervölgyi maradványok, Spanyolországtól Szibériáig. Aztán 40 ezer évvel ezelőtt egyszer csak eltűntek a Föld színéről az emberfaj (vagy alfaj) tagjai.

Krause egy évtizeddel ezelőtt, doktoranduszként kezdett mintákat gyűjteni a világ múzeumaiban: apró csontfuratokat vételezett a neandervölgyi maradványokból, majd ezeket elemzésnek vetette alá. És néhány csontdarabból kollégáival DNS-töredékeket is sikerült kivonniuk. Először célzottan mitokondriális DNS után kutattak a szakértők, majd amikor sikerült ilyet találniuk, néhány mintában sejtmagi DNS-t is azonosítottak.

Hohlenstein-Stadel 1937-ben, a neandervölgyi maradványok megtalálásakor
Hohlenstein-Stadel 1937-ben, a neandervölgyi maradványok megtalálásakor

Ezek a gének számos meglepetést rejtettek. Kiderült például, hogy a modern, nem afrikai emberek genomjában neandervölgyi gének is találhatók, ami arra utalt, hogy az Afrikát elhagyó emberiség többször is találkozott és keveredett az Európát lakó neandervölgyiekkel. Még nagyobb meglepetést okozott azonban a 2008-ban a Gyenyiszova-barlangban megtalált maradványok genetikai elemzése.

A 41 ezer éves csontmintákban a kutatók olyan mitokondriális DNS szekvenciákat azonosítottak, amelyek sem a modern emberhez, sem a neandervölgyiekhez nem köthetők. Úgy tűnt, hogy a gyenyiszovai ember az emberi családfa egy új ágán foglal helyet, távolabb tőlünk, mint a velünk közeli rokonságban levő neandervölgyiek. Később aztán sikerült sejtmagi DNS-t is kivonni a gyenyiszovai ujjcsontból, amely viszont egyértelműen azt mutatta, hogy a gyenyiszovaiak és a neandervölgyiek nagyon közeli rokonok voltak.

A további DNS-elemzésekből egyre tisztábban rajzolódott ki a kép, miszerint a modern ember, a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak közös őse 550–765 ezer évvel ezelőtt élt. 445–473 ezer évvel ezelőtt a közös ős leszármazottainak fejlődése kettévált: az egyik ágból lettek a modern emberek, a másikból pedig a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak.

Krause ugyanakkor több éves nyomozás és elemzés után sem értette, hogy a neandervölgyiek sejtmagi és mitokondriális DNS-e miért árulkodik látszólag eltérő múltról, vagyis miért sugall az egyik a gyenyiszovaiakkal, a másik a modern emberekkel szorosabb rokonságot. 2013-ban aztán tovább mélyült a rejtély: egy másik kutatócsoport mitokondriális DNS-t nyert ki a Sima de los Huesos barlangban talált, 430 ezer éves, neandervölgyinek hitt maradványokból.

Neandervölgyi combcsont Hohlenstein-Stadelből
Neandervölgyi combcsont Hohlenstein-Stadelből

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 6.
    2017. 07. 19. 11:07
    A szépség elég szubjektív dolog, a nők arcvonásai amúgy is finomabbak, kevésbé durvák, így a neandervölgyi asszonyok is vonzók lehettek néhány modern embernek. Aztán ott vannak még a megerőszakolások, és kereskedelmi előnyökért kötött érdekházasságok is. Egyes kutatások szerint a kék szem, szőke haj, és fehér bőr a neandervölgyi ember öröksége.
  • 5.
    2017. 07. 10. 20:07
    Megjelenik kitett csöcsökkel az Afrikai nő... innentől asszem nem kell magyarázni.
  • 4.
    2017. 07. 10. 18:35
    Leginkább azt nem értem hogy ennyire különböző külsejű alfajoknak hogy jut eszükbe egyáltalán keveredni?
    Nem lepődnék meg rajta ha még a majmokkal is próbálkoztak volna.
  • 3.
    2017. 07. 10. 14:41
    Pedig nem bánnám! 1080 Ti Gyenyiszovai akcióban...
  • 2.
    2017. 07. 10. 13:44
    Mindig csak a szex! :) Aztán negyed/félmilliárd évvel később is azt találgatják, ki kivel és mikor FAJtalankodott... A tudomány egyre több téren bizonyítja, mennyire értelmetlen az iskolában tanulni. ;) Végül még kiderül, hogy az irgalmatlanul lqrt töriatlaszok és -könyvek csak megelőzték korukat. Respekt a kutatóknak és a technológiát kifejlesztőknek, de ettől még nem lesznek olcsóbbak sem a VGA-k, sem a RAM-ok.
  • 1.
    2017. 07. 10. 13:37
    Ezek szerint mar 2010 elott is volt migracio Afrikabol Europaba?