Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Kisbolygóövek és élhető bolygók

  • Dátum | 2012.11.07 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az élet számára is alkalmas bolygókat tartalmazó rendszerek létezésének egyik fontos feltétele, hogy azok megfelelő tömegű kisbolygóövvel rendelkezzenek. Rebecca Martin, a Coloradói Egyetem és Mario Livio, a baltimore-i Űrteleszkóp Kutatóintézet munkatársa szerint ez a fontos feltétel lehet az egyik oka, hogy mindeddig nem akadtunk életet hordozó bolygóra.

A szakértők úgy gondolják, hogy a kisbolygóöv helye és mérete, mely tényezőket a Nap protoplanetáris korongjának evolúciója és a közelébe eső Jupiter-típusú óriásbolygó gravitációs hatása határoz meg elsődlegesen, alapvető befolyással lehet arra, hogy ha a rendszer tartalmaz egy Földhöz hasonló bolygót, akkor azon kialakulhat-e bármiféle komplex életforma.

Elsőre talán furcsának tűnhet ez a felvetés, hiszen időről időre azt halljuk, hogy egy potenciális kisbolygó-becsapódás milyen mértékű károkat okozna a bolygónk élőlényeiben, és milyen tömeges kihalási eseményekhez vezetne. Ezzel egy időben azonban egyre többen vélik úgy, hogy a Földdel korábban ütköző aszteroidáknak nagyon fontos szerepük lehetett az összetett életformák kialakulásában és továbbfejlődésében.

Több elmélet is egyetért abba, hogy a hasonló becsapódási események során kerülhetett nagyobb mennyiségben víz és szerves anyag a bolygó felszínére. A megszakított egyensúly elméletének értelmében a Földbe időről időre beleütköző kisbolygók nagyon fontos szerepet játszhattak a biológiai evolúció ütemének felgyorsításában, mivel olyan alapvető változásokat okoztak a környezeti viszonyokban, hogy azzal teljesen új alkalmazkodási stratégiákra kényszerítették a fajokat.



A csillagászok elméleti modellek, Jupiter-típusú extraszoláris bolygók és fiatal csillagok körüli porkorongok megfigyelési adatait elemezve jutottak a fenti következtetésekre. Vizsgálataik alapján a jelenleg ismert bolygórendszerek közül csak nagyon kevés olyan akad, amely a megfelelő helyen egy vagy több óriásbolygóval rendelkezik egy, a miénkhez hasonló kisbolygóöv létrejöttének előfeltételeként. Ilyen kisbolygóöv nélkül pedig nem sok esély van az élet kialakulására a közeli kőzetbolygón, véli Martin.

Martin és Livio szerint az kisbolygóöv óriásbolygóhoz szorosan kötődő létezése és elhelyezkedése egyáltalán nem véletlen. A Naprendszer kisbolygóöve a Mars és a Jupiter pályája között húzódik, és ez a kisebb-nagyobb űrbéli szikladarabok millióival tarkított vidék nagyon közel esik a hóhatárnak nevezett vonalhoz, amely azt a Naptól való távolságot jelöli, amelyen túl központi csillagunk sugárzása már nem elég erős a jég megolvasztásához. Az elképzelések szerint a protoplanetáris korong közvetlenül hóhatár mögött található nagy mennyiségű jeget, kőzetet és fémet tartalmazó keverékéből keletkezett a Jupiter, illetve a hasonló rendszerekben a Jupiter-típusú gázóriások. A hóhatár közelében létrejövő égitest erőteljes gravitációjával megakadályozta, hogy a közelében lévő anyag bolygóvá álljon össze, az összeálló anyagcsomók ehelyett egymásnak ütköztek, és darabjaikra törtek, létrehozva a mai kisbolygóövet. 




Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 7.
    2012. 11. 15. 15:04
    Dupla
  • 6.
    2012. 11. 15. 15:04
    A hozzánk legközelebbi galaxis az Androméda Galaxis kb 2.5Millió fény év távolságra van tőlünk.
    Az az a róla megjelenő kép ,minimum 2.5 millió éves,és persze a galaxisunkról megjelenő kép is az Andromédán 2.5Millió éves,hol is volt akkor az ember......sehol,ill emberszabásúak már voltak.

    Itt most nem az a lényeg ,hogy lehet e vagy nem az élet a világegyetemben,hanem azt hogy soha nem tudjuk sem cáfolni sem igazolni,a voltát.
    Lehet ez is igaz ,hogy van ,meg lehet az is hogy nincs.
    Jelen pillanatban csak a hit dönt,nem az érv!(ez olyan mint az isten)
    Jelen pillanatban azt nem tudják eldönteni a tudósok,hogy a Marson van-e,vagy volt-e valamilyen élet.
    A Mars távolsága 130Millió Km. Ez fényévben is elenyésző távolság,már a naprendszerünkhöz viszonyítva is nagyon karcsú.
    Pl a Plutó a naphoz 5,913,520 millió km-re van de ez még mindig a fele a naprendszernek.
    Ezzel csak azt akarom mondani ,jó dolgok ezek a élet kutatására tett kísérletek,de minél tovább haladunk ezen rögös úton, úgy egyre jobban látszik a számomra,nem találunk semmit.
    ill egy két kósza bolygót mint érdekesség....vagy exobolygót.
    De persze a hit hal meg útóljára.

  • 5.
    2012. 11. 10. 10:54
    Azt emberi ésszel elképzelni sem tudjuk mennyi az élet feltételeinek kialakulására alkalmas bolygó van a világegyetemben, ez lehet szerves vagy valami egészen más, nem félek attól hogy egyedül vagyunk csak galaxisok számát nézve is..
    Alina
  • 4.
    2012. 11. 09. 17:18
    Pontosítanék...a sanda gyanúm,hogy egyedül vagyunk.

    A galaxisban is függ a helyzete a naprendszernek ott is pont jó távolságra vagyunk a központi fekete lyuk-hoz viszonyítva,kijjebb és beljebb sem jó,beljebb a sugárzás kijjebb meg a fa**m sem tudja mi miatt .

    Tehát szerves életet,vagy a mihozzánk hasonló szerves szén alapu életet,nem fogunk találni.

    Talán majd egyszer rájönnek a tudósok ,hogy az élet nem biztos hogy csak a szerves lehet,szervetlen is.

    Lásd Don Huan tanításai: Belülről izzó tűz(a nem szerves lények is rendelkeznek tudomással)
  • 3.
    2012. 11. 09. 17:03
    Még a végén kiderül,hogy egyedül vagyunk.
  • 2.
    2012. 11. 07. 19:43
    Így van,köszönjük! Nem is ismerek ilyen szempontból(is) jobb oldalt az iPon-nál.
    Friss,nagyon jól összefoglalt,érdekes cikkek,csak így tovább és mégegyszer köszönjük!!
  • 1.
    2012. 11. 07. 10:23
    kösz a cikket!