Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Kis lépések ‒ nagy áron

  • Dátum | 2012.02.12 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A csillagászok aggódnak, és sajnos nem a világegyetem megmagyarázhatatlan rejtélyei vagy a legújabb űrtávcső márciusi fellövése az oka álmatlan éjszakáiknak. A probléma ennél sokkal földhözragadtabb ‒ a szó szoros értelmében ‒, és az űrkutatás jövője lehet a tét. A csillagászat, és főként az űrbéli műszerek révén megvalósuló csillagászat nagyon drága mulatság, a kormányoknak pedig egyre kevesebb keretük jut a nagy tudományos beruházások támogatására, és nincs ez másképp az Egyesült Államokban sem.

„A következő évtized véget vethet a természet törvényeinek megismerését célzó kutatásoknak, és elképzelhető, hogy ezek a mi életünk során már nem is indulnak be újra” ‒ vázolta fel a lehetséges szomorú jövőt Steven Weinberg, Nobel-díjas fizikus az Amerikai Csillagászati Egyesület januári texasi találkozóján.

Az Egyesült Államok elnöke február 13-án teszi közzé a 2013-as évre vonatkozó költségvetési tervet, amely jelentős hatással lesz az amerikai űrkutatásra. A NASA jóval kevesebb forrásból lesz kénytelen boldogulni a jövőben, és az eddigi takarékossági intézkedések, valamint a projektek számának lecsökkentése már most is nyilvános vitákat gerjeszt a kutatók között. Az űrügynökség szerint egyetlen megoldás van: ha a csillagászok nagyobb távcsövet akarnak a kutatások eredményességének növelése érdekében, akkor bizony össze kell fogniuk, hogy a korlátozott számú, nagy beruházást igénylő programok működőképesek maradhassanak.

„Mindenkinek vissza kell vennie egy kicsit, és egyéni terveink helyett elsődlegesen arra koncentrálni, hogyan tudjuk megvalósítani közös céljainkat” ‒ mondta Matt Mountain csillagász, az űrtávcsöveket felügyelő Space Telescope Science Institute igazgatója.

A legújabb nagy projekt: a James Webb űrtávcső
A legújabb nagy projekt: a James Webb űrtávcső

Számos kutatónak azonban az a véleménye, hogy a konszenzuskeresés és a politikai gondolkodás a tudomány rovására megy. Sok műszer beleerőltetése egyetlen küldetésbe ugyanúgy a költségek jelentős növekedéséhez vezet, és nem is feltétlenül segíti a felfedezést. Az ilyen projektek eredménye általában az lesz, hogy sok feladat és mérés elvégződik ugyan, de az ezek során begyűjtött adatok minősége romlik.

Ahogy Nahum Arav, a Virginia Állami Egyetem csillagásza megfogalmazta: „Mindenki szereti a mutatós projekteket. Ezeket a programokat támogatja a Kongresszus, és a közvélemény is elégedett velük. De az ilyen kutatásokat nem elsősorban a tudomány vezérli, hanem a különböző szinteken megvalósuló politikai érdekek.” Arav és más kutatók véleménye szerint itt az ideje, hogy a NASA körülnézzen a saját háza táján és más módszerekkel igyekezzen megvalósítani céljait. A gigantikus és drága projektek helyett kisebb, olcsóbb és jobban összpontosított küldetéseket kellene megvalósítani ‒ ezek jobban szolgálnák a közösséget is, és esélyt adnának a versenyben maradásra.

Ha a csillagász közösség nem jut dűlőre abban, hogy melyik utat kövesse, annak a tudomány fogja kárát látni, arról nem is beszélve, hogy az Egyesült Államok végleg elveszítheti már most is erősen ingó nagyhatalmi helyét az űrkutatásban. Ha a nagy és drága küldetések kapják a támogatások nagy részét, de a csillagászok egy része ezt nem támogatja, akkor az említett projekteket nagyon könnyen megfúrhatja a Kongresszus, amikor a költségvetés csökkentésének módjait keresi.

Az amerikai részecskekutatók már keservesen megtapasztalhatták, hogy a kormány minden gond nélkül hagy sorsára olyan projekteket, amelyek létrehozásába előzőleg több milliárd dollárt beleölt ‒ ahogy ez a Superconducting Super Collider esetében történt. Mivel 1993-ban az addig 12 milliárd dollárt felemésztő építkezés félbeszakadt, ma az európai CERN Nagy Hadronütköztetője a világ legnagyobb részecskegyorsítója és ezzel a részecskefizikai kutatások központja.

A Desertron néven becézett komplexumot idén vásárolta meg egy vegyszergyártó cég
A Desertron néven becézett komplexumot idén vásárolta meg egy vegyszergyártó cég

 

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 19.
    2012. 03. 15. 18:51
    Ugye hogy minden ember a saját elméjének a korlátja...ahogy azok is akik ezeket a programokat pénzelik sajnos a makkfejeken így mozog a bőr és semmi jó nem spriccel belőle.
  • 18.
    2012. 02. 19. 16:11
    Mi van a szerkesztéssel? Nem nagyon működik.
    Szóval..
    Egy másik igen fontos eleme lenne az űrutazás fejlődésének, hogy rengeteg erőforrás-hiányt és környezetszennyezést oldana meg, ha a bányászatokat az űrben tudnánk folytatni. Ez egy nagyon hosszú távon megtérülő befektetés lenne, de erre is koncentrálhatnának igazán, harmad ennyi gondunk nem lenne ugyanis. Persze ehhez is igen jól jönne az FTL meghajtás... bár az aszteroidamezőket anélkül is elérjük, a szállítás meg lehet teljesen pilóta nélküli is.
  • 17.
    2012. 02. 19. 15:58
    Hát ugye nem a US hadseregnek kéne korlátlan mennyiségű pénzt adni, hanem esetleg a tudományos világot kéne támogatni, amiből profitálhat is az emberiség. Itt a problémája mindennek ma a világon. Túl sokat és egyre többet költenek fegyverekre és azokhoz kapcsolódó eszközökre a nagyhatalmak, másra meg, aminek értelme is lenne, lassan nem marad pénz.

    @atti2010: "Az emberiség sohasem fogja tudni meghajlítani a teret és ez nagyon is jól van így."
    Mi van? Te most a jövőbe látsz vagy mi van? Egyébként a térhajlítás, ahogy Edviiin89 is leírta létezik. Az űrutazásos megfelelője persze egészen másképp nézne ki, a FTL haladó tárgyaknak meg sem kéne mozdulniuk, egy féregjárat szerű csatornát kéne kiépíteni, ami két térbeli pont közti térhajlítás, -tömörítés, vagy hívhatjuk bárhogy, ezt majd a tudósok eldöntik, ha eljutnak oda.
  • 16.
    2012. 02. 14. 09:08
    atti2010
    Na, de miért is nem? A fizika megengedi. Minden test aminek tömege van és ettől függő mértékben meghajlítja maga körül a teret. Te magad is meghajlítod a teret.
  • 15.
    2012. 02. 13. 22:06
    Ronankukucskálásra költeni hanem például térváltási elmélet megvalósítására stb...

    Az emberiség sohasem fogja tudni meghajlítani a teret és ez nagyon is jól van így.
  • 14.
    2012. 02. 13. 18:59
    Az egyre terjedő korlátolt fiskális szemlélet megöli a tudományt. Az USA gyakorlatilag már a Space Shuttle-programmal elveszítette az űrversenyt, mert onnantól kezdve szinte minden pénzt abba öltek. Ehhez jött még a kormányok idióta szűkmarkúsága, mintha bizony az űrkutatásra kiadott milliárdok mentenék meg az USA gazdaságát. Miközben Kína hovatovább szőröstül-bőröstül megvásárolhatná az egész USA-t, annyi a vele szemben fennálló követelése.

    A kutatásra, a tudományra költött pénzek mindig busásan megtérülnek, ha nem is mindig ott. ahol éppen várják azt. E tevékenységek visszafogása nemcsak tünete, hanem részben előidézője is az USA hanyatlásának. Persze a korlátolt politikusok ezt sehol nem látják be, hiszen ők csak 4 éves ciklusokban gondolkodnak.

    "Mer az marhakirály, hogy 5 galaxissal arrébb ellátunk, de ebből semmi használható dolog nem következik."

    Számodra biztos nem. A kutatók viszont rendkívül sokat megtudnak belőle. Igaz, a te 5 galaxisodnál "kicsit" messzebb ellátnak.
  • 13.
    2012. 02. 13. 15:06
    Kirrr: Ha elérték a Holdat azzal a technológiával, amit kifejezetem a Holdra szállásra terveztek minek fejlesszék tovább? Mert hossztávú űrutazásra és más célokra teljesen alkalmatlanok. Itt egy cikk a további célokról és fejlesztésekről, ajánlom figyelmedbe.
  • 12.
    2012. 02. 13. 13:19
  • 11.
    2012. 02. 13. 12:50
    Űrutazás szempontjából a NASA 50 éve megált a fejlődésben. A Space Shuttle első repülése óta nem történt érdemi fejlesztése az űrjárműveknek. Azokat is addig használták, amíg lepotyogtak ahelyett hogy valami modernebbet készítettek volna. Ugyanazokat a rakétákat használják és hiába kutatják az új módszereket, inkább egy többéves költségvetést "pazarolnak" el egy újabb távcsőre, ami semmivel sem visz közelebb minket a Holdnál távolabbi égitestekhez. Mer az marhakirály, hogy 5 galaxissal arrébb ellátunk, de ebből semmi használható dolog nem következik. Az hogy talán látjuk hogy lehetséges, hogy ott van az édeskevés...
  • 10.
    2012. 02. 13. 10:29
    axe: te meg alá tudod támasztani, hogy az nem a Hold volt? Meg mi az, hogy nem ismételték meg? Hat sikeres Holdküldetés történt, 12 ember járt ott és közel 400g kőzetmintát hoztak vissza. Az otthagyott tárgyak is alátámasztják, mint például a beállított tükrök, amik segítségével ma is végzik a Föld-Hold lézeres távolságmérést is. Van külön szakirodalom a Hold geofizikájáról, amit az ott elvégzett kísérleteknek köszönhetünk. Vagy ott a sok űrkutató csoport meg csillagászati tanszék, aki nyomon követték az űrhajó és Holdkomp pályáját. Érdekes ők nem cáfolják a dolgot egy percig sem, sőt a Szovjetunió se cáfolta, aki még riválisa is volt a NASA-nak.

    És, hogy miért nincs ma is Holdra szállás? Mert olyan sokba került egy-egy Holdra szállás, hogy többszöröse lenne annak, amit ma a NASA évente űrkutatásra költ. És mint kiderül, lehet, erre se fogja futni ma már.

    Ronan: ki mondta, hogy a térhajtómű kutatását nem pénzeli senki? Azon is dolgoznak csak olyan kezdeti fázisban van még, hogy abba se biztosak lehetségesek-e vagy sem. Rengeteg negatív energia meg sötét energia kiaknázása kéne hozzá. És ezek előállításáról meg ne is beszéljünk.
  • 9.
    axe
    2012. 02. 12. 22:59
    Humbuk - a magyarok rengetek dolgot találtak fel amit az egész világon használnak egy közülük a karburátor...
    patrik2991 - miért fent voltak? videót mindenki látott ismer valaki olyant aki ezt ténylegesen alá tudja támasztani hogy az a hold volt?
  • 8.
    2012. 02. 12. 22:32
    Kirrr: ott a pont. Feltéve, hogy tényleg leszálltak a holdra, ugyanis az is már elég rég volt, és nem ismételték meg... akkor ment, akkor ma még könnyebb lenne nem?
  • 7.
    2012. 02. 12. 20:55
    Azért az durva, hogy a holdraszállás óta nem történt komolyabb előrelépés a NASA-nál. Csak nézelődünk a több milliárd dolláros távcsöveinkkel és találgatunk, hogy mi a franc lehet az űrben.
  • 6.
    2012. 02. 12. 20:30
    Ronan: nem is rossz gondolat

    Fabricio24: Umm nem azért de a NASA-ról beszész azok az emberek nem pofára kapják a fizetést. Ott kell tudásnak is lennie az ember fejében. Ne hasonlítgassuk M.o-hoz a dolgot ^^

  • 5.
    2012. 02. 12. 20:06
    Egyébként egyszerűbb lenne űrhajókat fejleszteni ami teljesen új meghajtással megy....és abba beleölni a pénzt nem kukucskálásra költeni hanem például térváltási elmélet megvalósítására stb...
  • 4.
    2012. 02. 12. 17:35
    nem csóda ha minden NASA dolgózónak több millás fizetése van...
  • 3.
    2012. 02. 12. 16:24
    Mintha csak egy titkos egyezményt írtak volna alá valami agresszív földönkívüli civilizációval, hogy nem igázzák le a földet, ha visszavesznek az iramból! (Csillagkapu valakinek ismerős? )
  • 2.
    2012. 02. 12. 14:52
    Ez egy vicc, én eddig sem értettem, hogy mire jutnak azzal, ha 30 év alatt elverekedik magukat egy űrszondával a naprendszer szélére, ami arra már régen elavult lesz.
    Bár jól megoldották, az új űrprogramok szinte mind magánpénzből mennek. Grat.
  • 1.
    2012. 02. 12. 11:19
    Pffff ..jaj amerika nem tudja hogyan is tovább de szomoru sajnos pontosan tudja hogya tovább nevetséges...