Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Kinek a keze nyoma?

  • Dátum | 2012.06.17 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A korai európai barlangrajzok kapcsán felmerülő legalapvetőbb kérdéseket ‒ vagyis, hogy ki és mikor készítette a műveket ‒ régóta tisztázottnak tekintette a tudományos közvélemény. Eldöntöttnek tűnt, hogy a modern ember alkotta meg ezeket, aki gyakorlatilag azonnal művészi tevékenységbe kezdett, ahogy megérkezett Afrikából Európába. Egy spanyolországi kutatás eredményei azonban alapjaiban rengetik meg ezt az elméletet, mivel egy, a régészetben újnak számító technológia a legkorábbi barlangrajzokat 4000 évvel korábbra helyezi, mint ahogy eddig vélték a kutatók. Az új mérések alapján ezek a művészi alkotások legalább 41 ezer évvel ezelőtt keletkeztek, ami azt jelenti, hogy az alkotók akár a neandervölgyi emberek is lehettek.

A barlangrajzok korának meghatározása nem egyszerű feladat. A radiokarbonos kormeghatározás gyakorta alkalmazott módszer ilyenkor, de mivel ez csak szerves anyagokon működőképes, magán a rajzon nem, a gyakorlatban úgy zajlik a dolog, hogy a barlangban található szerves maradványokat, csontokat vagy faszenet vizsgálják meg, és a hátrahagyott nyomok alapján megpróbálják kimutatni, hogy egyidősek-e a leletek. A szénrajzok közvetlen vizsgálata a másik lehetőség, azonban ennek hitelességévek kapcsolatban is számos kérdés merülhet fel. A franciaországi Chauvet-barlang változatos állatábrázolásainak esetében is ezzel próbálkoztak, és a rajzokból kivont faszenet 37 ezer évesre datálták, de számos régész véli úgy, hogy akár évezredekkel később is betévedhetett valaki a barlangba, hogy a régóta ott heverő széndarabokkal alkotni kezdjen ‒ a datálási technológia nem képes különbséget tenni a két szcenárió között.

Az Altamira-barlang legrégebbi rajzai
Az Altamira-barlang legrégebbi rajzai

A Science oldalain jelent meg Alistair Pike (Bristoli Egyetem) és Paul Pettitt (Sheffieldi Egyetem) tanulmánya, akik spanyol kollégáik segítségével az úgynevezett urán-tórium kormeghatározással igyekeztek újra megállapítani 11 spanyolországi barlang művészeti alkotásainak korát. Az urán-tórium kormeghatározást az ötvenes évek óta alkalmazzák barlangok, korallzátonyok és a klímaváltozás, valamint a tenger vízszintjének változását őrző egyéb formációk korának megállapítására. Barlangrajzokon mindeddig csak nagyritkán alkalmazták, a kevés eset egyike volt, amikor Pike és Pettitt ezzel a módszerrel datálta az Egyesült Királyság legrégebbi ismert barlangi alkotásait a Cresswell-szirt barlangjaiban.

A metódus során azt használják ki, hogy a kalcit (kalcium-karbonát), amely többek közt a mészkőbarlangok cseppkövének alapanyaga, nyomokban tartalmazza az urán 238-as tömegszámú izotópját. Ez utóbbi egyik bomlásterméke a radioaktív tórium-230, és a tórium-230, valamint az urán-238 arányából megállapítható, hogy mennyi idővel ezelőtt rakódott le a kalcitréteg.

A kutatócsoport ötven barlangrajz és véset esetében vett mintát az ezekre rárakódott kalcitból Spanyolország északnyugati részén. Mivel a rétegek az alkotások fölött helyezkedetek el, nyilvánvalóan fiatalabbnak kell lenniük ezeknél, így koruk megadja a művek minimális korát. Pár esetben a kutatócsoport a barlangrajzok alatti réteget is megvizsgálta, még pontosabban belőve így az adott mű korát.

A tanulmányban nyilvánosságra hozott eredmények alapján a legrégebbi ismert barlangrajz egy vörös színű korong az El Castillo-barlangban, amelyet az új módszer legalább 40 800 évesre datál, de ennél jóval idősebb is lehet, attól függően, hogy mennyivel a keletkezés után kezdett lerakódni rá a kalcitréteg. A korong egy nagyobb kompozíció része, amely több tucat másik korongot és körülbelül negyven emberi kézlenyomatot foglal magába. Hasonló „korosztályba” sorolódott az új datálással a Tito Bustillo-barlang egy kézlenyomata (37 300 éves), valamint egy bunkósbotra hasonlító kép a híres Altamira-barlang falán (35 600 éves), amelynek műveit eddig mindössze 17 ezer évesnek gondolták.

El Castillo-barlang
El Castillo-barlang


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 14.
    2012. 06. 26. 10:34
    Sose értettem, arra mért nem gondolnak a kutatók hogy gyerekek festették ezeket. "otthon " unatkotak míg a férfiak vadásztak, a fogocska és a kövekkel való játszadozás mellett evvel foglalták el magukat. de nem?
  • 13.
    2012. 06. 21. 19:38
    _DiEGO_ - 2012-06-17 14:40:45

    Egy elefántfej ....

    Hmmm, ez itt vajon mi lehet ? bekarikázott rész :





  • 12.
    2012. 06. 20. 11:34
    @nextman
    Semmilyen mérés nem biztos és nem teljesen pontos, de azért már úgy gondolom kikísérletezték a dolgot.
    Az anyag maga meg mitől változna, ha nagyjából ugyanilyen körülmények uralkodtak az akkori Földön?
  • 11.
    2012. 06. 18. 16:11
    Es mi van ha tevednek azzal kapcsolatban, mennyi U, torium meg miegymas volt a kozetekben eleve 40000 eve?

    Vagy mitol olyan biztos, hogy az anyagok felezesi ideje 40000 eve is annyi volt, mint most?
  • 10.
    2012. 06. 18. 13:35
    #7 Diégó
    Ez szerintem a keveredésük bizonyítéka lehet.
  • 9.
    2012. 06. 17. 17:30
    nicksson
    Én meg olyanokat olvastam, hogy a Neandervölgyi intelligensebb volt (a koponya forma és agytérfogatból, valamint "kulturális" maradványokból következtetve), mint a mi őseink. Valószínűbbnek tartom, h. a Neandervölgyi csávóknak megtetszettek a Cromagnoni csajok.
  • 8.
    2012. 06. 17. 16:32
    Masodik kepen az egy Pumba.
  • 7.
    2012. 06. 17. 15:09
    Nemtudom kinek mi jön le , de...

  • 6.
    2012. 06. 17. 14:40
    Érdemes a képet elforgatni - de nagy kár hogy nem HD nagyfelbontású képek
    És így mi jön le a kép láttán - jobb oldalt figyelve ! nagyítva

  • 5.
    2012. 06. 17. 14:28
    Biztos , hogy kézlenyomatok azok - egy legalábbis nagyon olyan , deeee így ?



  • 4.
    2012. 06. 17. 14:08
    Ó , párom azt mondja ott egy helikopter , amig nem rajzolta be nemigen láttam ki , de akár tényleg ...
  • 3.
    2012. 06. 17. 13:55
    Nekem első rálátásra ezek rajzolódtak ki :



    vélemény ?
  • 2.
    2012. 06. 17. 13:26
    A sapiens sapiens nők valószínűleg nem szívesen mentek hozzá „feleségül” a neandervölgyi csávókhoz (bankbetét vagy kifúrt gyöngyök hiányában, mondjuk). Viszont a sapiens sapiens gyengébb férfiak „feleségül” vehették neandervölgyi nőket (főleg, ha azok nem tudtak beszélni, vagyis örökké panaszkodni), így lehet, hogy tényleg „összeolvadtak”.
  • 1.
    2012. 06. 17. 10:18
    GyanItom az osszes modszer pontatlan.Ez az uj is annyit tud,hogy megmondja hany evnel nem lehet fiatalabb.Persze ez pont nem eleg a vita eldontesere.Ez meg nagyon gyerekcipoben jar.