Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Kiborg rózsák

  • Dátum | 2015.11.22 10:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A svéd Linköpingi Egyetem kutatói igazi bionikus rózsákat hoztak létre laborjukban, rugalmas, biokompatibilis áramköröket kreálva a növények belsejében. Hasonló átalakítások révén a szakértők szerint a jövő növénytermesztői minden fontos információról élőben értesülhetnek növényeikkel kapcsolatban, és még akár ezek életciklusát is szabályozhatják. Az ilyen jellegű fejlesztések továbbá segíthetnek abban is, hogy anélkül tegyünk szert energiára a fákból és a bokrokból, hogy elégetnénk ezeket, hiszen a növények eltüzelése helyett közvetlenül rácsatlakozhatnánk a fotoszintézist végző rendszerre.

A szakértők régóta tudják, hogy az organikus anyagokból készült hajlékony elektronikus rendszereknek nagy jövőjük lehet a gyógyászatban. A biokompatibilis áramkörök nagy előnye, hogy ezek fizikailag sem akadályozzák a szervek működését, illetve kémiailag sem jelentenek gondot a szervezetnek, így sokat segíthetnek a diagnosztikában, a krónikus állapotok monitorozásában, illetve a betegségek kezelésében is.


Magnus Berggren, a Linköpingi Egyetem anyagkutató és villamosmérnök munkatársa is a technológia orvosi alkalmazási lehetőségein dolgozott, amikor 15 évvel ezelőtt egyik kollégája azzal kereste meg, hogy véleménye szerint lehetséges lenne-e elektronikus eszközöket bejuttatni a fák belsejébe, hogy a növénybiológusok ilyen módon „lehallgathassák” a szervezeten belül zajló biokémiai folyamatokat. És persze az is rögtön felmerült, hogy ha ezt sikerülne megvalósítani, esetleg be is lehetne avatkozni a növényi működésekbe, és szabályozni, hogy például mikor boruljon virágba az adott organizmus.

Először teljesen komolytalannak és feleslegesnek tűnt az ötlet, mondja Berggren. Másfél évtizede már fontos előrelépések történtek a génmérnöki technikák alkalmazásában, és egyre több biokémiai folyamat vált genetikai úton szabályozhatóvá a növényekben. Az ugyanakkor problémát jelentett, hogy a génmódosított növények termesztésére és árusítására Svédországban sokkal nehezebb volt engedélyt szerezni, mint az Egyesült Államokban. Egy ideig úgy tűnt, hogy hiába fáradoznak a génmérnökök, ezek a növények sosem fognak kikerülni a laborok falai közül, mondja Berggren, aki így kollégáival néhány évvel ezelőtt újra elővette a kiborg növények ötletét.

Az elképzelés lényege az volt, hogy a növények saját szerkezetét és biológiáját kiaknázva, az organizmuson belül állítják össze az elektronikus komponenseket, így azok majd különválaszthatatlanul részét képezik a szervezetnek. Az első lépés ennek magvalósítása felé, hogy a xilémben (farész), vagyis a víztranszportért felelős szállítószövetben polimer vezetékeket hozzanak létre. A kutatók azt remélték, hogy ha a vezető polimer alapegységeket belekeverik a vízbe, a növény majd szépen felszívja ezeket szállítócsöveibe, és ott ezek vezetékekké fognak összeállni.


Berggren és munkatársai több mint egy tucat különböző polimer anyagot próbáltak ki. A vezetékek egységeit vízbe keverték, majd ebbe mártották bele a levágott szárú, illetve gyökérrel rendelkező rózsákat. A kísérletek sorra kudarcba fulladtak: vagy az volt a probléma, hogy a polimer túl korán összeállt, és csomókba gyűlve eltömítette a xilém csöveit, vagy ha ez nem történt meg, akkor viszont később sem alkottak folytonos vezetéket a felszívott darabok.

Végül mégis sikerült ráakadni az üdvözítő megoldásra. A PEDOT-S:H nevű, áramkörök nyomtatására használt anyag olyan molekuláris egységek rövid láncából tevődik össze, amelyben minden láncszem egy piciny karban végződik. Ezt a kart egy kéntartalmú csoport alkotja, amelyhez alapállapotban egy hidrogén kapcsolódik. A vízbe kevert anyagot a vágott virágok gyorsabban, a gyökeres rózsák lassabban szívták fel, mondja Berggren. Amint a molekula eljutott a xilémbe, a csövekben zajló kémiai folyamatok eredményeként a hidrogén lekerült a rövid karokról, aminek hatására a szomszédos molekulák a kénes csoportoknál fogva összekapcsolódtak.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 5.
    2015. 11. 25. 08:30
    Nem tudom, hogy vagy vele, de én nagyon jól eléldegélek a gyep rágcsálása nélkül is.
  • 4.
    2015. 11. 23. 13:40
    Jools ismét zseniális témát szolgáltattál nekünk, köszönjük ;-)
  • 3.
    2015. 11. 23. 09:41
    Prison of Vexile.
  • 2.
    2015. 11. 22. 22:52
    és akkor mit eszünk, ha?
  • 1.
    2015. 11. 22. 13:57
    Ez egy marha jó ötlet lenne. Ötven év múlva a gyep termelné az energiát a napelem helyett... Vagy mellett.