Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Kémtávcsövek új élete

  • Dátum | 2012.06.10 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A NASA-hoz idén (illetve, mint kiderült tavaly) nagyon korán jött a Jézuska, az elmúlt héten ugyanis nyilvánosságra került, hogy az Egyesült Államok Nemzeti Felderítő Hivatala (NRO), amely elsősorban légi és műholdas megfigyelési feladatokat lát el, két űrképes távcső-lencserendszert ajándékozott az űrügynökségnek. A távcsövek többi részét persze még meg kell építeni, de a felajánlás révén jóval közelebb kerülhet a megvalósuláshoz a tervezés alatt álló, széles látószögű infravörös űrtávcső, a WFIRST. Már amennyiben a kongresszus megszavazza a projekt befejezéséhez szükséges költségeket.

Az NRO láthatólag úgy döntött, hogy a kémműholdjaira tervezett és megépített hardver jelenleg felesleges, így 2011 januárjában felvették a kapcsolatot a NASA-val, és felajánlották a két lencserendszer átadását, az ezekhez kapcsoló tervekkel és az építés során összeszedett tesztadatokkal együtt. Azóta a távcsövek egy rochesteri raktárban pihentek, amíg az űrügynökség eldöntötte, hogy mihez kíván kezdeni velük.

John Grunsfeld, egykori asztronauta, jelenleg az amerikai űrügynökség tudományos programokért felelős vezető helyettese az összeszerelés különböző fázisaiban lévő diribdarabokként írta le az ajándékba kapott rendszereket. „Nem tudjuk, hogy mire használták őket eredetileg” ‒ mondja. Ez utóbbi témáról az NRO szóvivője, Loretta Desio sem kívánt nyilatkozni: „Ez nem olyasvalami, amiről valaha is beszélni fogunk. Azt reméljük, hogy innentől a NASA-ról szól majd a történet.”

A WFIRST nyilvánosságra hozott tervei
A WFIRST nyilvánosságra hozott tervei

A rendszerek főtükre 2,4 méter átmérőjű, vagyis mérete megegyezik a Hubble űrtávcső tükrével, attól azonban alakjában némileg eltér, fókusztávolsága jóval rövidebb, és az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének köszönhetően tömege is jóval kisebb. A kisebb fókusztávolság annak köszönhető, hogy a rendszert minél nagyobb földterületet belátni képes kémműholdakra szánták, éppen ezért optimális keresőtávcsőként való alkalmazása is. Ott ugyanis nem elsősorban nagyfelbontású képalkotásra van szükség, sokkal fontosabb az, hogy a leendő távcső százszor akkora területről képes használható képet adni, mint a Hubble.

Grunsfeld elmondása szerint a felajánlást követő első reakciója az volt, hogy az új készülékekkel csak a gond lesz. „Kaptunk valamit, amit nagyon drága rendben tartani és tárolni is” ‒ mondja. Aztán megkérdezte a NASA sötét energiára „szakosodott” csillagászait, hogy ők tudnának-e valamihez kezdeni a felszereléssel. A válasz az volt, hogy semmiféle változtatásra nincs szükség, a lencserendszer úgy jó, ahogy van.

Az azóta elvégzett vizsgálatok és adatelemzések alapján valóban úgy tűnik, hogy az egyik ajándékba kapott rendszer tökéletesen alkalmas a WFRIST-projekt megvalósításához. A tervezett teleszkóp három fő feladatot lát majd el: egyrészt az infravörös tartományban vizsgálja a teljes égboltot, és közben érdekesnek tűnő objektumokat keres, amelyeket aztán a jóval nagyobb felbontásra képes James Webb űrtávcső közelebbről is megvizsgálhat. Második feladata a sötét energia kutatásával kapcsolatos: a korai galaxisok és szupernóvák eloszlását fogja vizsgálni, a kutatók reményei szerint ezáltal jobban megértik majd a rejtélyes energia szerepét a világegyetem gyorsuló tágulásában.

A távcső harmadik fő feladata az exobolygók gyakoriságának és jellegzetességeinek független vizsgálata lesz. Ez utóbbi során gravitációs mikrolencse-hatás után kutat majd a műszer, ami akkor lép fel, ha két csillag éppen egy látóirányba esik, és a közelebbi csillag gravitációs hatása a távoli csillag fényét lencseként összegyűjtve felerősíti. Ha a lencseként működő csillagnak van egy bolygója, akkor annak gravitációs hatása hozzáadódik a csillagéhoz, ami a háttércsillag fényességének megváltozásában is jelentkezik, ennek alapján pedig megbecsülhető a bolygó tömege és pályájának sugara is.

Föld körüli pályán a Hubble űrtávcső
Föld körüli pályán a Hubble űrtávcső

 

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 3.
    MJA
    2012. 06. 13. 11:23
    állítólag van helyettük másik (újabb, jobb)... ezek a régi tartalékok voltak...

    [LINK]
  • 2.
    2012. 06. 10. 15:41
    a kémműholdjaira tervezett és megépített hardver jelenleg felesleges

    Vagy mire befejezhető, hadra fogható lenne, már elavult lesz.
  • 1.
    2012. 06. 10. 09:02