Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Kedves Húgom! ‒ A test mikrobiális kertje

  • Dátum | 2012.07.14 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Az orvosok évszázadok óta küzdenek a baktériumok ellen, újabb és újabb antibiotikumokat vetve be fegyverként. Ez a szemléletmód azonban mostanában változni látszik, ahogy a kutatók egyre többet tudnak meg arról a 100 billió mikrobáról, amely szervezetünk részét képezi. Julie Segre, az Egyesült Államok Humán Genom Kutatóintézetének munkatársa szerint legfőbb ideje felhagyni a katonai nyelvezet használatával, ami a testünkben élő baktériumokat illeti. „Ezek a mikrobák velünk együtt fejlődtek ki, és nagy szerepet vállalnak testünk egészségének megtartásában” ‒ mondja a kutató.

Az új irányzatnak már neve is: orvosi ökológia. Ennek keretében a tudósok a válogatás nélküli „mészárlás” helyett a mikrobiális vadon menedzsereiként igyekeznek tevékenykedni. Persze egyelőre senki sem akar végleg szakítani az antibiotikumokkal, de a szakértők abban reménykednek a testünkön és azon belül található láthatatlan ökoszisztéma gondozása révén előbb-utóbb más lehetőségek is felbukkannak a fertőző betegségek kezelésére, lehetőleg olyanok, amelyek saját mikrobáinkra kevésbé végzetesek. És a mikrobiomnak nevezett népes kollektíva nevelgetése révén talán olyan egészségügyi problémákra is megoldást találhatunk, amelyeknek látszólag semmi közük a baktériumokhoz, mint például az elhízás vagy a diabétesz.

Több mint kétszáz kutató ‒ köztük Julie Segre ‒ közös munkája nyomán nemrégiben nyilvánosságra került az emberi mikrobiom eddigi legrészletesebb leírása. A Humán Mikrobiom Projekt során 242 egészséges embert vetettek alá rendszeres vizsgálatoknak két éven keresztül. A tudósok szekvenálták a programban résztvevők testének 15 különböző régiójából begyűjtött baktériumok genetikai anyagát, így összesen több mint 5 millió különféle gént írtak le.



A projekt és az ehhez hasonló kutatások révén fény derül arra, hogyan formálják ezek az aprócska „lakók” szervezetünk mindennapi életét, a születéstől a halálig. Számos kutatás foglalkozott az elmúlt időszakban azzal, hogy hogyan biztosítják az anyák gyermekeik egészséges fejlődését mikrobiomjuk összetételének befolyásolása révén. Kjersti Aagaard-Tillery, a Baylor Orvostudományi Egyetem szülészorvosa például a terhes nők hüvelyének bakteriális világát vizsgálta. A kutatás megkezdése előtt abban a hitben volt, hogy a mikrobák összetételében nem mutatkozik nagy különbség függetlenül attól, hogy várandós vagy sem a vizsgált alany.

„Ennek pont az ellenkezőjét sikerült bizonyítani” ‒ mondja. Az első trimeszter során a baktériumok soraiban jelentős változások lépnek fel: egyes, addig tömegesen jelenlevő fajták ritkává válnak, más, korábban alig felbukkanók pedig elszaporodnak. A dominánssá váló fajok egyike a Lactobacillus johnsonii nevű mikroba. Ez általában a bélflóra részét képezi, és olyan enzimeket termel, amelyek elősegítik a tej megemésztését. Aagaard-Tillery elmélete szerint a hüvely megváltozott környezete segíti elő ezen baktériumok elszaporodásának, és ahogy a szülés során a baba közvetlen kapcsolatba kerül a mikrobákkal, egyes egyedek bekerülnek a szervezetébe. A kutató úgy véli, hogy ez a bakteriális „beoltás” nagyon fontos lépés az újszülött emésztőrendszerének előkészítésében, és különösen az első napokban fokozottan segíti az anyatej lebontását.

A baba mikrobiomja aztán az anyatejes táplálás ideje alatt tovább gyarapodik. Katherine M. Hunt, az Idahói Egyetem kutatója és kollégái szoptatós anyákat vizsgáltak. Eredményeik alapján az anyatej csaknem 600 különféle baktériumfajt tartalmaz, valamint olyan oligoszacharid típusú cukrokat is, amelyeket a csecsemő nem tud lebontani. A kutatók szerint ezek a cukrok egyes jótékony bélbaktériumok táptalajaként szolgálnak a baba szervezetében. És minél magasabb a szervezet szempontjából jónak számító baktériumok mennyisége, annál nehezebben telepednek meg a kártékony fajok. 

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 8.
    2012. 07. 19. 06:43
    A tulsully oka keresendo masban is. Az emberi szervezet arra lett kitalalva, es nemesitve(lehet hulyen hangzik de a korai termekenysegi szimbolumokat aki latta akkor tudja mirol beszelek), minnel tovabb es hatekonyabban raktarozza a tapanyagokat, hiszen ki tudja mikor jutunk hozza legkozelebb. Erre jott ra a tudatos kontroll a modern vilag vivmanyai kozott. Sajnos ezzel egyutt megvaltoztak a "nemesites" szabalyai is, es az onkontrol sem mukodik rendesen(nem hagyjak ervenyesulni, mert ugye dupla penz). Vagyis egyre tobb emeber szenved cukorbetegsegben, szimplan pajzsmirigy problemakban, es orokolt "Tultarozasi szindromakban" (Pontos nevet nem ismerem ezert egy sajat gyujtonevet alkottam szamara aki tudja kerem javitsa). Jomagamat es asszonykamat tudom felhozni peldanak: Jomagam, annyit ehetek amennyit akarok, barmilyen zsiros, egezszegtelen kajabol, NEM tudok hizni(minden szempontbol egeszseges vagyok, de 1 percre nem tudok nyugton ulni, mert minimum az agyam turaztatom, es ha nagyon zsirosat eszek lehet 1 napig nem kivanok csak nagyon konnyu dolgokat). Asszonykam meg cukorbeteg, volt komoly tulsullya, de amito szedi a gyogyszert(mar lassan nincs is ra szuksege), es odafigyel arra hogy ninc s cukor, csak alacsony szenhidrat stb, azota kozel egeszseges adatokat produkal, es fogyott majd 20 kilot, es elvezi az eletet, egy ket dologra kell neki csak odafigyelni. Es ehet zsirosat, csak nem mindig(onkontroll)
  • 7.
    2012. 07. 16. 08:11
    "hogy jaj de egészséges" helyett
    "hogy jaj de egészségtelen"
  • 6.
    2012. 07. 16. 08:09
    crowly:
    Érdekes amit írsz az általad ismert elhízott emberekről, mert én pont nem ilyeneket ismerek, hanem 99%-ban olyanokat, akik zsíros, nehéz ételeket zabálnak, és fújnak a chipsre, kólára, mekire, stb., hogy jaj de egészséges, bezzeg a jó magyar pörkölt, kolbász, gulyás, stb. De persze lehet, hogy 10-20 év múlva többségbe kerül a chipszabálós típus.
  • 5.
    2012. 07. 14. 20:39
    *inkább
  • 4.
    2012. 07. 14. 20:39
    @crowly
    Az a pár hónap legyen inkáb 1-2 évtized..
  • 3.
    2012. 07. 14. 15:49
    Érdekes cikk, de több mint a fele már köztudott volt eddig is. A baktériumok típusának keresésén kívül és hogy már neve is van ennek, semmi újdonság nincs benne.
  • 2.
    2012. 07. 14. 13:22
    Érdekes kutatások. Ennyi baktériumra figyelni nem egyszerű. Minden gyógyszernek potenciális káros hatása lehet százak ellen. Pár hónapja még azt hitték az emberek, hogy minden baktérium/vírus/gomba káros, most pedig egyre inkább kiderül, hogy 99+%-ban hasznosak, csak 1-1 nem kívánatos faj van köztük.

    Az elhízásos részhez annyit, hogy akiket én ismerek elhízott embereket azok magasról tesznek az egészséges táplálkozásra és megfelelő mozgásra. Nincs mit meggyógyítani rajtuk. A baj a fejükben van. Nem kéne literszám vedelni a kólát és főétkezésként enni az édességeket, chipseket és hasonlókat. Meg nem ártana egy olyan hobbi is ami több mozgást biztosít mint egy tv nézés.
  • 1.
    2012. 07. 14. 12:20
    Ez hihetetlen, Rousseau mondta: Vissza a termeszetben, Majd 300 ev kellet ezt felismerni, gratula