Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Illatmérnökök

  • Dátum | 2016.11.20 16:51
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Míg a fények és a hangok viszonylag kiszámíthatóan viselkednek, a szagokról ez nem mondható el. Ha ismerjük, hogy egy fényforrás milyen hullámhosszokon sugároz, meg tudjuk mondani, hogy az emberek java milyen színűnek fogja látni azt: 480 nanométeren kéknek, 650 nanométeren vörösnek. Ha tudjuk egy zenei hang frekvenciáját, azt elnevezhetjük, és ez a név más környezetben is illeni fog az azonos frekvenciájú hangokra. A 261 Hz-hez például a középső C név társul, amelyről némi zenei ismeret birtokában azt is tudhatjuk, hogyan hangzik. És azzal is tisztában vagyunk, hogy a 293 Hz-es D hangot ennél magasabbnak fogjuk hallani.

A szagokkal azonban gyökeresen más a helyzet. Egy molekula kémiai struktúrájából egyáltalán nem egyértelmű, hogy annak milyen illata van, vagy hogy van-e egyáltalán szaga. A benzaldehid szerkezetében látszólag semmi sem utal arra, hogy annak mandula illata lesz, a dimetil-szulfidnek meg tengerre fog emlékeztetni. Ezeket az információkat nem tudjuk, amíg oda nem dugjuk az orrunkat a vegyülethez, vagy valaki más meg nem teszi ezt helyettünk. És hiába vizsgáljuk meg számtalan molekula illatát, a szerkezet és a tényleges szag közti kapcsolat sokkal a jelek szerint nehezebben göngyölíthető fel, mint ahogy az a színek vagy a hangok esetében jellemző.

A szakértőket hosszú ideje foglalkoztató probléma egy csapat lelkes kutatónak és önkéntesnek köszönhetően most egy nagy lépéssel közelebb került a megoldáshoz. Andreas Keller és Leslie Vosshall, a Rockefeller Egyetem és Pablo Meyer, az IBM kutatója egy közösségi közreműködési kampány keretében olyan új algoritmusokat fejlesztettek ki, amelyek révén megjósolható az anyagok illata, vagyis a molekuláris szerkezet alapján megmondható, hogy a vegyület milyen szagú lesz.


Bár a virtuális orr még messze nem tökéletes, sokkal jobban működik, mint bármilyen más korábbi vállalkozás. És a nagyon fontos lépést jelent a parfüm- és ízipar nagy álmának megvalósítása felé, vagyis hogy olyan molekulákat tudjanak tervezni, amelyeket aztán adott illatúnak érzékel a fogyasztó. „Azt hiszem nagyon sokan úgy hitték, hogy ezt a problémát lehetetlen lesz megoldani” – mondja Vosshall. „Így már az is meglepő volt, hogy pozitív eredményt sikerült felmutatnunk.”

A vállalkozás két okból is nehéznek bizonyult. Először is már azt is nagyon nehéz megállapítani, hogy egy-egy molekula mely jellemzője befolyásolja annak illatát. Míg a színeknél egyértelmű, hogy a fény hullámhossza a meghatározó tényező, egy vegyület illata függhet a benne lévő szénatomok számától, a szerkezet stabilitásától vagy attól, hogy milyen funkciós csoportok vannak rajta. A másik gond, hogy a szagokat tanulmányozó kutatók érthető módon elsősorban azon molekulákra fókuszálnak, amelyek az élelmiszer- és parfümipar számára fontosak lehetnek. Ez pedig olyan, mintha a színlátást csak a vörös tartomány tanulmányozása révén próbálnánk megérteni, figyelmen kívül hagyva a kék és a zöld hullámhosszakat.

Ez utóbbi helyzeten próbált javítani Vosshall és Keller, akik a szagkutatás szokásos vizsgálódási körét jelentősen kiterjesztve, összesen 480 molekulát kezdtek tanulmányozni, köztük ismeretlen illatú, kellemetlen szagú és szagtalan anyagokat is. A vegyületeket 55 önkéntessel szagoltatták meg, akiket a Craigslisten toboroztak. A résztvevők ellátogattak a laborba, ahol egyesével megszagolták a kémcsövek tartalmát, majd több mutató mentén jellemezték, hogy mit érzékeltek. Leírták, hogy volt-e illata az adott anyagnak, ha igen, az mennyire volt intenzív és kellemes, és hogy mire hasonlított az észlelt szag: fokhagymás volt, halszagú vagy éppen gyümölcsös aromájú.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 1.
    2016. 11. 23. 01:39
    Viszont az emberre gyakorolt kellemes illetve kellemesebb es hasonlo erzesek a szaglas kozben vagy eppen ennek az ellentetje nem fog megnyilvanulni.

    Itt nem a pontossag a lenyeg , hanem a megfelelo kemiai hatas majd az erzekeles alltal kibocsajtott impulzus.

    Szerencsere , nekem eleg megszagolnom(illatozni) a bort a poharbol, hogy tudjam milyen es milyen lesz amikor megiszom. Ezt a gep nem fogja megoldani, legalabbis ebben a formaban.