Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

IgNobel 2013

  • Dátum | 2013.09.15 12:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Egy hónappal az idei Nobel-díjazottak bejelentése előtt ismét átadták a neves tudományos kitüntetés szórakoztató változatát, az IgNobel-díjakat. Az 1991 óta minden évben a Harvard falai közt megrendezett ceremónián azokat a tudósokat jutalmazzák, akiknek kutatási eredményei megnevettetnek, ugyanakkor gondolkodásra is késztetnek. Az Annals of Improbable Research szerkesztőgárdája által kiválasztott díjazottak egy látványos gála keretében, igazi Nobel-díjasoktól vehetik át jutalmukat egy őszinte gratuláció és egy szívélyes kézfogás kíséretében.

A díj alakja évről évre változik, ebben az évben egy apró kalapáccsal ellátott üvegdobozt vihettek haza a nyertesek, amelyben 10 billió zimbabwei dollár került elhelyezésre „vészhelyzet esetére”. Ennek értéke – amennyiben még forgalomban lenne a pénznem – az ezer forintot sem érné el. A hálás nyertesek köszönőbeszédének rövidségéről a hagyományoknak megfelelően idén is egy ifjú hölgy, Miss Sweetie Poo gondoskodott, aki az egy-két percnél hosszabbra nyúló szónoklatokat úgy szakította félbe, hogy a beszélő elé állva fennhangon ismételgetni kezdte, hogy unatkozik.

Az IgNobel-díj kiérdemléséhez nincs ugyan szükség halálosan komolyságra, de mindenképpen olyan kutatást kell letenni az asztalra, amely megfelel a tudományosság kritériumainak. Ennek megfelelően a díjazottak többsége jelentős szaktekintélynek számít saját területén. 2000 fizikai díjazottja, Andre Geim például 2010-ben a grafénnal kapcsolatos kutatásaiért valódi Nobel-díjat nyert. Az IgNobelt egy olyan kutatásért kapta, amelynek során mágnesekkel békákat lebegtetett.



Mivel az IgNobel-díjak esetében nincsenek előre meghatározott kategóriák, idén is igen változatos témájú kutatásokért részesültek jutalomban a résztvevők. Hogy rögtön az est egyik fénypontjával kezdjük, a pszichológiai IgNobelt egy francia, lengyel, holland, brit és amerikai tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport kapta, akik az alkohol „szépítő” hatásait vizsgálták. Ahogy a díj kategóriája is elárulja, Laurent Bègue és kollégái nem az italozás élettani hatásaival foglalkoztak, hanem inkább az alkoholfogyasztás lélektani következményeire koncentráltak. Közismert tény, hogy illuminált állapotban rajongásunk tárgya még vonzóbbnak tűnik, mint amikor józanok vagyunk. A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy az alkohol az önképre is hasonlóan pozitív hatással van-e, vagyis a sörfogyasztók magukat is vonzóbbnak látják-e az alkohol hatására.

Mint kiderült, valóban ez a helyzet, az önkép javulásához ráadásul már az is elég, ha az alany csak azt hiszi, hogy alkoholt fogyasztott. A kutatók egy kísérlet során 86 francia férfival kóstoltattak meg egy újfajta italt. Az alanyok egy része tisztában volt vele, hogy alkoholmentes terméket iszik, a csapat másik felének viszont azt mondták, hogy egy nagyon is erős koktél van a poharukban. Az ital felhajtása után a résztvevőknek egy vicces szlogen elmondásával kellett másoknak ajánlani a terméket. Az erről készült felvételeket az alanyok rövidesen megnézték, majd pontozták saját vonzóságukat. Azon csoport tagjai, akik úgy hitték, hogy alkoholt fogyasztottak, sokkal attraktívabbnak és viccesebbnek tartották önmagukat, mint a másik csapat tagjai, holott a felvételeket megtekintő független bírálók semmiféle jelentősebb eltérést nem tapasztaltak a két csoport „reklámozási” képességei közt.

Az orvosi díjat egy japán kutatócsoport vihette haza: Ucsijama Maszateru és munkatársai az operahallgatás szívátültetésre kifejtett pozitív hatásait igazolták – egerekben. Az ilyen jellegű műtétek esetében mindig nagy problémát jelent a kilökődés veszélye, vagyis hogy a szervezet nem fogadja be az idegen szervet, és ellene fordul. Ilyen körülmények közt nem meglepő, hogy a kutatók mindenféle módszerrel igyekeznek ezt megakadályozni. Az IgNobel-díjas kutatás alapján úgy tűnik, hogy a klasszikus zene hallgatása például jelentősen javíthat az esélyeken, legalábbis amennyiben laboratóriumi egér a páciens. Míg az operát hallgató egerek átlagosan 26 nappal élték túl az operációt, a Mozartot hallgatók pedig 20 nappal, az Enya-számok mellet lábadozók átlagosan csak 11 napig, a zenét nem hallgatók pedig mindössze egy hétig éltek a műtét után. A különös jelenségre konkrét magyarázatuk egyelőre nincs a kutatóknak, de a test és az agy közti kapcsolat bonyolultságát tekintetbe véve könnyen lehet, hogy valóban van valami a dologban.




Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 2.
    2013. 09. 22. 14:00
    Jó ez az antiterrorista találmány! Szinte látom ahogy a stewardess mondja: megkérném kedves gépeltérítő utasainkat, hogy a 130A 130B és 130C üléseken foglaljanak helyet. A csapóajtó bezáródása után folytatjuk az utazást!
  • 1.
    2013. 09. 15. 21:46
    "A szervezők mindenre kiterjedő gondosságát jelzi, hogy a közvetítés során még a világ titkosszolgálataira is gondoltak, így az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA), illetve a hasonló profilú szervezetek számára egy külön felvétel áll rendelkezésre, amely alternatív kameraállásokból mutatja a díjátadón történt eseményeket." - hát ezen besírtam