Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

iChip – Új módszer az antibiotikumok kutatásában

  • Dátum | 2015.01.18 18:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Amióta az emberiség az 1940-es években először kezdett antibiotikumokat előállítani, a baktériumok sorra küzdik le az újabbnál újabb szerek hatásait. Pillanatnyilag nyerésre állnak. A kórokozók közt akadnak olyan törzsek, amelyek ellen jelenleg egyszerűen nincs bevethető hatóanyagunk. Ennek oka persze nem kis részben az, hogy míg az mikrobák villámgyorsan fejlődve küzdik le az új kihívásokat, az emberi gyógyszerarzenál fejlesztése gyakorlatilag leállt az elmúlt 50 évben. Míg 1962-ig húsz különböző fajta antibiotikumot fedeztek fel, illetve hoztak létre a szakértők, azóta mindössze két új típusú hatóanyaggal sikerült előállniuk.

Úgy tűnik azonban, hogy lassacskán változások történhetnek ezen a fronton, a Northeastern Egyetem kutatói ugyanis felfedeztek egy olyan hatóanyagot, amely megakadályozza a bakteriális sejtfal kialakulását, így könnyebben elpusztíthatóvá teszi a mikrobát. A teixobactin nevű antibiotikumot egerekben sikeresen tesztelték más hatóanyagokkal szemben rendkívül ellenálló kórokozók ellen is. Ami még izgalmasabb, a szakértők megkíséreltek olyan bakteriális törzseket létrehozni, amelyek ellen tudnak állni a szer hatásának, egyelőre azonban nem jártak sikerrel. Úgy látszik, hogy a teixobactin ellenáll az ellenállóknak.

A siker természetesen ebben az esetben is csak átmeneti, idővel biztosan létre fognak jönni olyan mikrobiális törzsek, amelyek terjedésének ez az antibiotikum sem szabhat határt, a kutatócsoport azonban abban bízik, hogy ehhez évek helyett évtizedekre lesz szükségük a kórokozóknak. Vagyis az új szerrel értékes időt nyerhetünk.


A több mint biztató jelek ellenére nem a teixobactin legizgalmasabb része a Kim Lewis vezette kutatócsoport munkájának. Ami igazán kivételessé teszi a projektet, az az iChip nevű eszköz, amely lehetővé tette a hatóanyag felfedezését, és remélhetőleg más hasonlóan hatásos antibiotikumok fellelésében is a kutatók segítségére lesz. A baktériumok évmilliárdok óta vannak jelen a Földön, és ugyanennyi ideje harcolnak egymással az erőforrásokért, így az ellenük bevethető leghatásosabb fegyvereket is a közöttük, a mikrobák világában érdemes keresni. A természetben fellelhető baktériumok és gombák potenciális antibiotikus hatóanyagok mérhetetlenül gazdag forrásai. Kutatásukkal egyetlen aprócska probléma van: 99 százalékukat nem lehet a hagyományos módszerekkel laborkörülmények közt tenyészteni.

Az iChip úgy lendül át ezen a problémán, hogy gyakorlatilag beviszi a természetet a laboratóriumba. Egy olyan lemezről van szó, amely több lyukat tartalmaz. A begyűjtött talajmintákat a kutatók vízben rázni kezdik, szétbontva az anyagot, majd erősen felhígítják, végül folyékony agaragarral keverik össze. Az agart aztán a lemezre öntik, amelyen a hígítás eredményeként minden lyuk egyetlen baktériumot fog tartalmazni, és ez az időközben megszilárdult gélbe lesz ágyazva. A lyukak tetejét egy féligáteresztő membránnal fedik be, majd az egész lemezt belehelyezik egy olyan tárolóba, amely az eredeti talajjal van tele. A mikrobák így továbbra is a lyukakba vannak zárva, de képesek felvenni a talajból a tápanyagokat, a növekedési faktorokat, és minden olyan összetevőt, amelyre szükségük van. Ilyen módon a mindeddig tenyészthetetlennek bizonyult baktériumok is tenyészhetővé válnak.

„Olyan dolgokhoz nyílt hozzáférésünk, amelyeket eddig sosem láthattunk” – mondja Lewis. Az új módszer ténylegesen átformálhatja a tudományterületet, hiszen minden eddiginél többféle baktérium tanulmányozását teszi lehetővé, teszi hozzá Gautam Dantas, a Washington Egyetem kutatója.

Ezen újonnan tanulmányozhatóvá vált mikrobák közt akadtak rá a szakértők arra a fajra, amely a legellenállóbb sztafilokokkuszokkal is megbirkózik. A mikroba egy teljesen új, eddig ismeretlen nemzetségbe tartozik, és egy olyan nemzetségcsoport tagja, amelyről mindeddig senki sem sejtette, hogy antibiotikumot termelő fajai lehetnek. Az Eleftheria terrae nevű új faj által termelt teixobactin olyan notórius kórokozók ellen hatásos mint a lépfene és a tuberkulózis baktériuma, vagy az álhártyás vastagbélgyulladást okozó Clostridium difficile. A szakértők az említett mikrobákat a hatóanyag gyengített változatával is kezelték, majd több hétig vártak az ellenálló törzsek kialakulására, erre azonban egyik baktérium esetében sem került sor.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 8.
    2015. 01. 23. 01:54
    Egyébként az EÜ-ben robbanásszerű változás lehet éveken belül a diagnosztikai eszközök terén.

    Amit írtál is, minél egyszerűbb legyen a felépítése, olcsóbb anyagokból.

    Pl hasonló érdekes chipeket lehet csinálni mikrofluidikával, speciálisan kihasználva a kis méretekben zajló áramlástant. Csak egy plexi vagy gél chip, lézerrel belemaratva a csatornákat és a reakciókamrákat, vákuummal kiszívatva kész is egy egyszerhasználatos vizsgálati eszköz. Egy pici vércsepp is elég, és rengeteg mindent lehet vele kezdeni (pl szétválasztani alakos elemeire...)
    Vagy most nálunk épp ilyen kis chip-es PCR-el foglalkoznak.

    Szóval higgyétek el, nagy jövő áll a nagyon egyszerű felépítésű eszközök előtt... de azt kitalálni, és kiszámolni, hogy hogyan fog szaladgálni benne a folyadék, vagy a bacik, na az művészet, és komoly ismeretekre van szükség.
  • 7.
    2015. 01. 22. 16:59
    Atesz1987! Tényleg nem védeni akarom, és nem vitatkozni, mert én is sokat olvasgatok itt, és remek cikkek vannak, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Origo január 8.-án már írt erről:
    http://www.origo.hu/egeszseg/20150108-a-szuperbakteriumokat-is-elteszi-lab-alol-az-uj-antibiotikum.html
    Azért ez nem csak 1 lyukacsos lemez + 1 féligáteresztő hártya A lényeg az, hogy meg akarták oldani a baktérumok tenyésztését, átgondolták a problémát, kitalálták hogyan lehetne javítani a korábbi módszereken és végül egy szerkezetében ugyan egszerű, de működésében nagyonis átgondolt szerkezetre jutottak, ami valóban működik. Szóval ne becsüljük már le ezt, mert biztos, hogy évek kemény munkája áll mögötte.
  • 6.
    2015. 01. 20. 23:41
    Érdekes cikk volt. Cim alapján féltem hogy köze lesz ehhez az applenek.
  • 5.
    2015. 01. 19. 20:35
    Erre szoktam mondani, hogy önnön nagyszerűségünket hirdetve gyakran mondjuk, hogy már mindent fel, és -kitaláltunk, közben milliónyi pofonegyszerű, és magától értetődő ötlet várja még, hogy kitalálják.

    Amúgy újabb érdekes cikk, amit sehol máshol nem találtak elég érdekesnek ahhoz, hogy megjelentessék... Biztos azért, mert nem lehet ócsárolni az épp aktuális kormányt a kapcsán, és nem azt hirdeti, hogy mind megdöglünk, hanem bizakodásra ad okot... Tudom, hogy off, de már rohadtul elegem van a magyar újságírásból. Felüdülés erre az oldalra jönni, maradjatok ilyenek!
  • 4.
    2015. 01. 19. 07:12
    ha ha
  • 3.
    2015. 01. 18. 22:43
    Látod! Ha szóltál volna nekik előbb, akkor nem kellett volna eddig piszmogniuk vele.
  • 2.
    2015. 01. 18. 19:06
    elég kellemetlen, h 30 év kellett ahhoz, h fogjanak egy lyukacsos lemezt meg rá egy félig áteresztő hártyát...
  • 1.
    2015. 01. 18. 18:58
    Szuper, valami jobb nevet is adhattak volna neki...