Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Húszezer megawatt a tenger alatt

  • Dátum | 2014.03.12 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Az OTEC, vagyis az óceáni hőenergia átalakítása korunk egyik legígéretesebb energiaprojektjeként indult. Az alapötlet egyszerű: az óceán vizének vertikális hőmérsékleti különbségeit kiaknázva elviekben a világ energiaszükségletének 4000-szeresét meghaladó mennyiségű energiát lehetne kitermelni. A gyakorlati megvalósításra tett kísérletek azonban újra ás újra azt mutatták, hogy nem lehetséges ésszerű módon kiaknázni ezt a gigantikus energiaforrást. Az OTEC az utóbbi pár évben azonban új lendületet kapott, és egyre nagyobb számú, tőkével is rendelkező cég vág bele a tengervíz hőmérsékleti különbségeit kiaknázni kívánó projektekbe.

De lássuk először, hogy honnan is ered az ötlet. Először Jules Verne Nemo kapitány című művének oldalain bukkan fel az elképzelés, miszerint eltérő mélységbe leengedett vezetékek révén a hőmérsékleti különbségeknek köszönhetően elektromosságot lehet generálni. 1881-ben, 11 évvel a regény megjelenését követően Jacques-Arsène d’Arsonval francia fizikus állt elő az első olyan erőmű tervével, amely ezen az elven alapult. A kutató vezetékek helyett csövekkel és ezekben keringetett folyadékok révén képzelte el a rendszer megvalósítását.


Az OTEC-tervek többsége ma is ezen az első elképzelésen alapul. A csőhálózatban valamilyen alacsony forráspontú folyadék ‒ például ammónia ‒ kering, amely a felszíni, legalább 25 °C-os víz által átmelegített hőcserélőben nagy nyomású gázzá alakul, meghajtja a turbinákat és áramot termel. A gáz ezt követően egy másik hőcserélőbe áramlik, ahol egy kilométeres mélységből felszivattyúzott, 5 °C-os tengervíz segítségével lehűtik, így az adott nyomáson a gáz cseppfolyósodik, és az egész folyamat kezdődhet elölről.

Mivel az óceán vize folyamatos energia-utánpótlást kap a Naptól, ilyen módon kiapadhatatlan forrással rendelkezhetnénk, legalábbis elviekben. A gyakorlat azonban sajnos mást mutat. A jelenlegi rendszerek működtetése ugyanis csaknem az összes energiát felemészti, amit a hőmérsékleti gradiens révén megtermel. A legnagyobb gondot a tengermélyi hideg vízhez való hozzáférés jelenti: 1000 méteres mélységbe lenyúló csöveken kell felszivattyúzni a vizet, és azt megfelelő sebességgel keringetni. Ennek köszönhetően, illetve az egyéb veszteségek eredményeként az OTEC-rendszerek maximális elérhető hatásfoka jelenleg 4−6 százalék között mozog.

További probléma, hogy ilyen hatásfok eléréséhez az kell, hogy a felszín és az 1 kilométer mélyen fekvő rétegek hőmérséklete közt legalább 20 °C különbség legyen. Tekintve, hogy a Föld óceánjai ilyen mélységben nagyjából egységesen 4−5 °C-osak, ez 24−25 °C-os felszíni hőmérsékletet jelent, amely csak az Egyenlítő környékén, egy relatíve keskeny sávban áll fenn. Ennek ellenére a múlt század folyamán több kísérlet is történt az energiaforrás kiaknázására. A kezdeti kudarcokon azonban sosem sikerült túllendülni, nem kis részben azért, mert erre nem is történt komolyabb próbálkozás, hiszen az olaj és a szén révén jóval olcsóbban lehetett energiát előállítani.


Ennek fényében, amikor a Lockheed Martin tavaly bejelentette, hogy egy 10 megawattos OTEC-erőmű építésébe kezd Kína déli partjainál, mérsékelt érdeklődés fogadta a híreket. A projekt közelebbi vizsgálatából azonban kiderül, hogy ez a próbálkozás több szempontból is különbözik az eddigiektől, és talán az első lépést jelenti afelé, hogy óceáni hőenergia átalakítása ténylegesen használható technológiává lépjen elő.

Az OTEC-rendszerek hatásfoka vélhetően soha nem lesz túlságosan magas, az új szemléletmód szerint azonban kellően nagy léptékben alkalmazva még így is lehet értelme a dolognak. Elvégre a tengervíz ingyen van, ráadásul ebben az esetben nem kell megküzdeni a megújuló energiaforrások egyik nagy problémájával, vagyis hogy a Nap nem mindig süt, és a szél sem fúj örökké. Az OTEC-erőművek a nap 24 órájában energiát termelnek, ennek következtében közvetlenül ráköthetők az áramhálózatra a fosszilis energiahordozókon alapuló erőművek alternatívájaként.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 8.
    2014. 03. 16. 09:23
    Nem, mert csak a szabadalmi hivatalban a szabadalmakat meg kell keresni.
  • 7.
    2014. 03. 13. 11:51
    "De az tény hogy sok kicsi sokra megy alapon ilyen és hasonló kis apróbb megoldásokkal ki lehetne váltani már nagyobb tételben is a károsabb energia előállítási módokat is."

    Igen "1-2" nem okozna gondot, de az ember nem tudja sose hol a határ.
    Ha a kapitalista fejeseken múlna már évtizedek óta nem lennének a tóban, max a testedben rákok. Szal jah,, tudjuk hol a határ
  • 6.
    2014. 03. 12. 18:41
    Szerintem a tengeri áramlatokba ez nem nagyon szól bele. Olyan elképesztő vízmennyiségről van szó, hogy igen csak böszme nagy gépet kéne oda telepíteni, hogy bármit is zavarjon. Amúgy meg nem tudom mi a jobb egy jóféle szénerőmű vagy ez... De persze védjük csak a vak tavirákok jogait, közben persze sokkal jobban lemérgezünk mindent....
  • 5.
    2014. 03. 12. 17:58
    jól látod, az ilyen jellegű energetikai dolgokat limitáltan lehet megoldani, hogy az ne változtasson a természetes körülményeken, amik ha változnak változik maga a "természet is" aztán nem feltétlen úgy hogy az nekünk és a többi élőlénynek jól fog esni
    De az tény hogy sok kicsi sokra megy alapon ilyen és hasonló kis apróbb megoldásokkal ki lehetne váltani már nagyobb tételben is a károsabb energia előállítási módokat is.
  • 4.
    2014. 03. 12. 17:05
    Király, végülis el lehet a környezettől minden energiát vonni, csak ezzel így megállítjuk/leromboljuk.. az áramlatoknak meglepi lesz mindenesetre. (lehet hogy hülyeséget írok, mert elhanyagolható az a szint, emennyire zavaró ez, de ha sok lesz már, akkor viszont meg lehet kérdőjelezni.)
  • 3.
    2014. 03. 12. 15:13
    Valószínűleg már előrébb tartunk más technológiákkal, csak ahogy EpicTroll is írta, pont azoknak nem érdeke bármilyen fejlesztés nyilvánosságra kerülése, akik jelen pillanatban is rommá keresik magukat az olajból.
    Sajnos addig ameddig egy csepp olaj is lesz, nagyon vontatottan fog napvilágot látni bármilyen életképesnek ítélt fejlesztés is.
  • 2.
    2014. 03. 12. 14:59
    133 év után még mindig itt tartunk
  • 1.
    2014. 03. 12. 10:45
    Csak sajnos ugyanezzel a lendülettel a süllyesztőbe fog kerülni mert sok nagy orrútól sok pénzt venne el ez a fajta energia