Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Hidrogén vagy atom?

  • Dátum | 2016.01.10 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

2016. január 6-án, közép-európai idő szerint hajnali 2 óra 30 perckor Észak-Korea kísérleti nukleáris robbantást hajtott végre. Az esemény szeizmikus hullámait világszerte számos földrengésszenzor érzékelte, és ezek mérései alapján valahol az ázsiai állam északkeleti részén történhetett a robbanás. Az eseménnyel gyakorlatilag egy időben az észak-koreai illetékesek diadalmas hangvételű sajtóközleményt adtak ki, amelyben arról számoltak be, hogy az állam sikeresen tesztelte első hidrogénbombáját.

Ez az állítás a legfrissebb szakértői elemzések szerint nem túlságosan valószínű, hogy teljesen helytálló, annál is inkább, mivel Észak-Korea az utóbbi években több ízben is valótlan katonai sikereket ünnepelt. Mivel azonban az állam vezetője, Kim Dzsong Un minden bizonnyal ez alkalommal sem fog nemzetközi szakértőket beengedni a tesztterületre, hogy megvizsgálják, mi történt, más módszerekre kell támaszkodni annak megállapítása érdekében, hogy mit is robbantottak fel vízkereszt hajnalán, bár ennek eldöntése egyáltalán nem lesz könnyű feladat.

Észak-Korea a múltban három alkalommal tesztelt atomfegyvereket, és ezen robbantások elemzése alapján a kutatók többsége úgy véli, hogy ezek atom-, nem pedig hidrogénbombák voltak. A két bomba közti alapvető eltérés abban áll, hogy míg az atombomba működése kizárólag maghasadáson alapul, a hidrogénbombában emellett fúzió is zajlik. Az atombombákban rendszerint plutónium vagy dúsított urán alkotja a hasadóanyagot, amely hatalmas energia-felszabadulás mellett esik szét könnyebb elemekre. A Nagaszakira és Hirosimára 1945 augusztusában ledobott két bomba atombomba volt.


A hidrogénbombákban is van maghasadás, mivel ez termeli az energiát a fúziós folyamat beindításához. A hidrogénbombákat tehát gyakorlatilag egy atombomba indítja be. Az első hidrogénbombát az Egyesült Államok kutatói tesztelték 1952-ben egy csendes-óceáni atollon. Ebből a szerkezetből 500-szor több energia szabadult fel, mint a Nagaszakira ledobott atombomba robbanásakor. Nagyon fontos kérdés tehát, hogy Észak-Korea a két nukleáris fegyvertípus közül melyikkel bír, hiszen a hidrogénbombák nagyságrendekkel nagyobb károkat képesek okozni, mint az atombombák.

A két bombatípus eltérő jellegéből adódóan más szeizmikus profillal is rendelkezik, és első körben ennek elemzése segíthet annak meghatározásában, hogy Észak-Korea valóban hidrogénbombát tesztelt-e, vagy sem. Az első vizsgálatok alapján annyi egyértelmű, hogy felszín alatti robbantás történt. „Amikor összenyomunk vagy megnyújtunk egy sziklatömeget, annak alakváltozása a hanghoz hasonlóan terjed tovább” ‒ magyarázza Terry Wallace, aki gyakorlatilag nemzetközi törvényszéki szeizmológusként tevékenykedik, a néhány nappal ezelőtti eseményhez hasonló geopolitikai rejtvények oldva meg a földmozgások elemzése révén.

A robbanások, a vulkánkitörések és a felszín alatti omlások során a kőzetek elsődlegesen összenyomódnak, így bennük nyomási, vagy longitudinális hullámok (P hullámok) jönnek létre. A földrengések során viszont, amelyek elsősorban akkor következnek be, ha két kőzetréteg elcsúszik egymáson, nyírási, vagy transzverzális hullámok (S hullámok) keletkeznek. A szeizmográfok a tér három dimenziójában elmozdulva rögzítik a földmozgás irányát, amiből aztán meg lehet állapítani, hogy milyen hullámok okozták a rengést.

Ha a föld alatt egy nagyobb robbanás történik, hirtelen nagy mennyiségű kőzet nyomódik össze, vagyis döntően longitudinális hullámok fognak keletkezni. Ez a jel azonban torzul, ahogy áthalad a bolygó különböző anyagú rétegein és ezek határain. A hullámok elhajlanak, visszaverődnek és részben el is nyelődnek, és a mérési eredményekre a földmélyi hőmérséklet változásai is befolyással lehetnek. Ezen a problémán igyekeznek javítani a szakértők azzal, hogy különböző helyeken elhelyezett szenzorokkal mérnek. A nukleáris robbantások monitorozásáért felelős Átfogó Atomcsend Egyezmény Szervezete (CTBTO) jelenleg 42 megfigyelőállomással rendelkezik a bolygón, amelyek munkáját több mint 100 segédállomás segíti.

Egy francia hidrogénbomba tesztje 1971-ben a Mururoa atollon
Egy francia hidrogénbomba tesztje 1971-ben a Mururoa atollon

Ezek közül január 6-án a szomszédos japán és az orosz állomásokon kívül, az európai és az Egyesült Államokban találhatók is jeleztek, mivel a hullámok az egész bolygón áthatoltak. A szeizmikus jel erősségén túl, amely jelen esetben 5,1 magnitúdós volt, a szakértők azt is igyekeznek megállapítani a rendelkezésre álló adatokból, hogy vegyi vagy nukleáris esemény válthatta-e ki azokat. „A nukleáris energia rövidebb idő alatt szabadul fel” ‒ mondja Wallace, ami a szeizmográfok által rögzített adatokon is látszik. Elegendően nagy mennyiségű TNT-vel, vagy más hagyományos robbanóanyaggal azonban lehetséges a nukleáris robbanásokhoz nagyon hasonló profilt produkálni.

A szeizmográfiai adatok révén tehát teljes bizonyossággal azt sem lehet megmondani, hogy nukleáris esemény történt-e, az pedig végképp bizonytalan, hogy atom- vagy hidrogénbomba robbant-e fel. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a legfontosabb információt a radioaktív mérések jelentenék. A CTBTO éppen ebből az okból radionukleotid detektorállomásokat is működtet világszerte. Ezeknek két típusuk létezik. Az egyik radioaktív por után kutat a légkörben, amelyből folyamatosan mintákat szippant be, majd ezeket egy sugárzásmérőn áramoltatja át. A levegőben jelen levő részecskék típusa és sugárzásának mértéke vitán felül elárulná, hogy azok milyen forrásból származnak.

Ha egy tipikus atombombáról van szó, a levegőben az urán vagy a plutónium bomlástermékei jelennek meg. A hidrogénbombákban ezek szintén jelen vannak, de a fúzió során csaknem maradéktalanul elégnek, így a levegőben egészen más izotóparányok figyelhetők meg, mint atomrobbantások idején. Azt azonban, hogy pontosan milyen elemek maradnak vissza egy hidrogénbomba felrobbantása után, titokban tartják a kutatók, mivel ennek ismeretében sokkal könnyebbé válna egy saját hidrogénbomba megépítése. (Egyes elképzelések szerint a szovjetek annak idején pontosan ezzel a módszerrel tettek szert az elsőként az Egyesült Államok által kifejlesztett hidrogénbomba receptjére.) Ezekkel a detektorokkal azonban jelen esetben az a legnagyobb probléma, hogy föld alatti robbantások esetén nem sokat érnek, mivel a radioaktív por nagy része sosem kerül be a légkörbe.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 29.
    2016. 01. 26. 22:20
    Ezek a bombák bármennyire is félelmetesek de a békét szolgálják mert senki nem mer tenni semmit miattuk, paradox de ha nem lennének már rég kitört volna a 3 világháború.
  • 28.
    2016. 01. 18. 23:27
    A Cikk utolsó két sorával értek leginkább egyet : már épp az is elég ijesztő, hogy atombombája van észak koreának!
    Mert ugye zat is elviheti akár repülőn is akárhová...
  • 27.
    2016. 01. 14. 02:16
    Kiírtja magát az emberiség szép lassan. Remélem nem éljük mi meg de eljön annak is az ideje amikor nem a bombák miatt lesz élhetetlen a Föld hanem amiatt amilyen módon feléljük az egészet mint valami bélférgek. Érezzük, hogy ha ez így megy tovább nem lesz elég a Föld szóval már nézzük a következő bolygót, hogy tudnánk megfertőzni ami lehet fényévekre van de még a végén eljutunk oda is. Mi vagyunk a legveszélyesebb vírus
  • 26.
    2016. 01. 13. 18:37
    Azért én leszűkíteném a csőcselékre,akik soha nem melóztak 2 percet és nem is akarnak,de ellepik europa minden országát és nőket meg gyerekeket erőszakolnak,plusz közben szétbasznak mindent,ahogy a saját hazájukban tették évtizedeken át...
  • 25.
    2016. 01. 13. 09:33
    Kinek a micsodaja...? Ne keverjuk mar a dolgokat.
  • 24.
    2016. 01. 12. 22:34
    Ez csak egy gyakorlati maximum volt... szerintem simán lehet nagyobbat építeni...

    Nukemap classic-al próbáld ki... mit tud egy 200 gigatonnás Na az kikapná Európát a térképről.
    Illetve csak a termikus sugárzás felperzselné az egész felszínt, ha 30 km magasan robbanna.

    Mondjuk kíváncsi lennék a bomba mérete hogyan növekszik az erejével... H-bomb esetében.

    Kíváncsi lennék mekkora lenne az az elméleti maximum, ami még nem okoz nukleáris telet az egész világon, és a fallout zone sem terjed ki mondjuk az egész bolygóra.
  • 23.
    2016. 01. 12. 18:50
    Jó ez a nukemap,Bagdad volt az első amit szimuláltam de tök mind1 melyik ganajtúróra basznám a 100Mt-s Tsar-t, mi megúsznánk

    (csak Irakban volna 5 célpont 5db 100-as Tsar-nak)
  • 22.
    2016. 01. 12. 12:55
    Ez mióta szempont a ruszkiknál ?
  • 21.
    2016. 01. 12. 08:18
    Pedig már a Tsar építésekor tudtak volna kétszer akkora bombát csinálni, csak túl lassú volt hozzá a repülő, nem tudott volna időben elrepülni a robbanás elől.
  • 20.
    2016. 01. 11. 20:07
    Egy Tsar jónagyot kiharapna Bp-re dobva Magyarországból...

    A Falloutot is érdemes bekapcsolni, végigsöpörne egész Eu-n, ha szívás a széljárás...
  • 19.
    2016. 01. 11. 18:40
    Ez nagyon érdekes amit mutattál.
    Igaz aki robbant egyet New Yorkon az bekerül az NSA látókörébe de mutassuk meg milyen a magyar virtus
    Pukkants el párat ))
  • 18.
    2016. 01. 11. 11:45
    NukeMap
    Ha esetleg valaki nem ismerné, megtudod nézni hogy egyes bombák mekkora területet tennének lakhatatlanná a környékeden
  • 17.
    2016. 01. 11. 10:51
    "Egyes elképzelések szerina szovjetek annak idején pontosan ezzel a módszerrel tettek szert az elsőként az Egyesült Államok által kifejlesztett hidrogénbomba receptjére."
    Az első Hidrogén bomba orosz volt. Az amerikaiak csak egy sikeres tesztet csináltak fél évvel korábban ami nem volt alkalmas bombának.
  • 16.
    2016. 01. 11. 10:10
    Naná, hogy hidrogénbomba volt.
    Csak éppen nem működött :-)
    A nukleáris gyújtótöltet felrobbant, azt érzékeltük.
    A fúzió viszont már nem indult be, azért pukkant olyan kicsit.
    A Kedves Vezetőnek viszont ezt nem merték elárulni, mert akkor fejek hullottak volna.
    Ezért dicsekszik a Kedves Vezető a hidrogénbombával.
    Kicsi, zöld, de nagyon büszkék rá, mert az övék... :-D
  • 15.
    2016. 01. 11. 04:20
    Nem kell itt se szakértő, se műszer. Majd az ipon különítmény megmondja
  • 14.
    2016. 01. 10. 22:16
    Nem akartam külön kitérni olyasmire,hogy 1-1-ig visszatoloncolni őket ahová valók...
    Biztos nem Európában robbantanám
  • 13.
    2016. 01. 10. 19:05
    Legalább fellendíti az építőipart és végre munkát ad az embereknek
  • 12.
    2016. 01. 10. 16:36
    ... és palesztína felett atomfelhő száll.
  • 11.
    2016. 01. 10. 15:39
    ChoSimba: azért, mert egy megatonna fölötti bomba robanása kb 7-es magnitúdójú földmozgást válthatna ki és nem hiszem, hogy az északkoerai épitészet fel lenne készülve egy ilyen erejű kísérletre. Az amcsik és oroszok viszonylag könnyű helyzetben voltak kísérletezés terén. Egyiknek ott volt a lakatlan szibéria és az északi tengeri szigetecskék, másik meg a csendes óceán egész területét uralta. Ezzel szemben Korea csak a saját viszonylag aprócska területén durrogtathat.
    Másrészről meg véleményem szerint lehet hogy hidrogén bombának szánták, de szinte biztos, hogy nem úgy ment végbe a reakció ahogy azt tervezték. De hát a kedves vezér elé a rossz híreket nem szabad vinni. Elég ha annyit tud, hogy építettek hidrogén bombát, és fel is robbantották. Az hogy kb annyit ért, mint egy sima atom már nem szükséges tudnia, ha nem egy kényszer munka táborban szeretnének megöregedni a tudósaik.
  • 10.
    2016. 01. 10. 15:19
    Ja, hiszen az atomfegyver kimondottan precíziós fegyver. A jó embereket nyilván érintetlenül hagyná remek kis kontinensünkön...
  • 9.
    2016. 01. 10. 15:13
    Igen, Oppenheimer nem véletlenül jutott oda, ahova jutott a végén, mikor rájött, hogy a mocsok politikusok mire használták a találmányát....

    "Én lettem a halál, a világok pusztítója"
    Robert Oppenheimer
  • 8.
    2016. 01. 10. 15:12
    Most lehet,hogy durvának fog tűnni,de dobhatták volna a "csőcselékre", akik éppen tönkre teszik Európát.
  • 7.
    2016. 01. 10. 12:55
    Szerintem Észak Korea egy petárdát sem tudna legyártani.
  • 6.
    2016. 01. 10. 10:59
    Igen, először nekem is ez volt a véleményem, hogy kamu.
    Azt mondták 8kt-ás volt. Mi a francért csinálnának 8kt-ás hidrogénbombát 100x-os költségen, ha azt bármelyik "tescoban kapható" atombomba is tudja ???
    Legalább a megatonnát érte volna el.
  • 5.
    2016. 01. 10. 10:23
    Hi,

    Le van az írva, csak mint deutérium, ami a nehézhidrogén
    másnéven.
    Egy protont és egy neutront tartalmaz, míg a normál hidrogén csupán egy protont a magjában. Szal a hidrogén egyik izotópja a deutérium, és nem egy külön elem.
  • 4.
    2016. 01. 10. 09:38
    Igen csak e tudás nélkül meg nem tudnád működtetni az atomerőműveket és a kísérleti állapotban lévő fúziós erőművek fogják megmenteni lehet egyszer a földet ha elfogy az olaj.
    Amúgy meg kell dícsérni a cikk íróját nagyon szépen összeszedte a tényeket csak annyit tennék hozzá ami nincs leírva hogy a Hidrogénbombában Hidrogén is van Elősegíti a fúzió beindulását...
    A veszélyes fegyverekről meg annyit hogy a Kobalt bomba az ami annyira veszélyes hogy bár feltalálták de annyira veszélyesnek találták hogy soha nem csinálták meg !
  • 3.
    2016. 01. 10. 09:24
    Jaj akkor drágulnak majd az SSD-k meg a RAM, ez nem lenne jó.
    Szerintem csak idő kérdése és egyszer sikerül a saját fejükre pottyantaniuk a motherload-ot....Az szegény ökoszisztémát sajnálnám csak.
  • 2.
    2016. 01. 10. 09:21
    Az emberiség által létrehozott egyik legnagyobb szörnyűségek egyike... Nem az a kérdés, hogy fogják-e használni, (megint) hanem hogy mikor és hol. Ha egyet kilőnek, utána úgyis jön a többi...
  • 1.
    2016. 01. 10. 09:07
    Nincs Észak koreának hidrogénbombája, kamuznak.
    A Hidrogénbomba előállítása jóval drágább is a bonyolultsága miatt.
    Hidrogénbombából nem lehet KICSIT csinálni !!!
    Nem mintha az atombomba kevésbé veszélyes lenne.
    Csak nem mindegy hogy 20 Kilotonnás vagy 20 Megatonnás egy bomba!!!
    Mindenesetre azért a Samsungot el tudnák pusztítani.