Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Hídépítés hangya módra

  • Dátum | 2015.11.29 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Az elsősorban Közép- és Dél-Amerikában honos vándorhangyák (Eciton) életük nagy részét mozgásban töltik. Sok más hangyafajjal ellentétben nincs állandó otthonuk, hanem menetoszlopba szerveződve járják az erdőt más rovarok lárvái után kutatva. A nomád fázisban az egész kolónia útra kel, és a százezer fős sereg lárváit magával cipelve kutat eleség után. Amikor aztán eljön a bebábozódás ideje, a boly tagjai saját testükből formálnak fészket a királynő és a bábok körül. A királynő ekkor rakja le petéit, és amikor a lárvák három hét elteltével kikelnek, a kolónia újabb, nagyjából két hetes vándorútra indul, hogy táplálékot keressen az új generáció tagjainak.

A gigantikus hangyasereg előtt nincs akadály, és még az útjukba kerülő hasadékok sem jelentenek problémát a kolónia tagjai számára, mivel ha úgy adódik, a hangyák saját testükből építenek hidat annak érdekében, hogy ne kelljen kerülőutat tenniük. Ez a hídépítés annál inkább lenyűgöző, mivel mindenféle központi irányítás nélkül, villámgyorsan zajlik, rendkívüli módon felgyorsítva a kolónia előre haladását.

A Princeton Egyetem és a New Jersey-i Műszaki Intézet kutatói az elsők között vizsgálták, hogyan is jönnek létre az élő hidak, és a kutatás során kiderült, hogy az építmények megalkotása sokkal összetettebb folyamat, mint amilyennek első pillantásra látszik. A hidak létrehozása során megnyilvánuló magas szintű kollektív intelligencia pedig egészen új megvilágításba helyezi az állatok viselkedését. Ha ezt a fajta intuitív együttműködést sikerülne reprodukálni, az fontos előrelépést jelentene a robotika területén, mondják a szakértők.


A kutatók az Eciton hamatum nevű faj tagjait tanulmányozták, és megállapították, hogy a hangyák külső irányítás nélkül, mégis egyetlen, jól működő gépezet részeiként mozogva hozzák létre építményeiket, miközben folyamatosan szem előtt tartják a kolónia érdekeit is. Csak akkor formálnak ugyanis hidat az adott rés felett, ha az építmény létrehozása nem von el túlságosan sok dolgozót a táplálékgyűjtéstől, illetve a lárvák cipelésétől, egyéb esetben pedig inkább megkerülik az akadályt.

A hangyák kollektív számításokat végeznek el, és ezek eredményeként képesek megítélni, hogy az egész kolónia szintjén megengedhetik-e maguknak, hogy bizonyos számú hangyát építsenek bele a hídba, amelyek így erre az időre kiesnek a cipekedésből, mondja Matthew Lutz, a kutatás eredményeiről beszámoló tanulmány egyik szerzője. „A döntést nem egyetlen hangya hozza meg, hanem a teljes kolónia együttesen végzi el a számítást” ‒ folytatja a kutató, aki szerint ez a fajta költség-haszon elemzési keretrendszer más állatcsoportok viselkedésének vizsgálatára is alkalmazható lehet.

A korábbi vizsgálatok azt mutatták meg, hogy az egyes egyedek tapasztalati alapon mérlegelik, hogy belemenjenek-e bizonyos helyzetekbe, mondja Iain Couzin, a tanulmány társszerzője, a Princeton vendégkutatója, a Max Planck Madártani Intézet igazgatója. A mostani kutatás pedig azt világítja meg, hogyan válnak nagyobb csoportokban ezek az egyéni döntések csoportos viselkedéssé. A hídépítés során minden hangya csak saját közvetlen környezetével van tisztában, mégis kiválóan működnek együtt.


„Nem tudják hány másik hangya alkotja rajtuk kívül a hidat, és az aktuális forgalmi helyzettel sincsenek tisztában. Csak a lokális kapcsolódásokat, és a közvetlenül felettük mozgó más hangyákat érzékelik” ‒ mondja Couzin. Ennek ellenére néhány egyszerű szabályt betartva kollektív módon addig alakítják a szerkezetet, amíg az a legjobban megfelel az adott kondícióknak. Annak megértése, hogy egy csapatnyi teljesen vak hangya hogyan képes erre, teljesen megváltoztathatja a természet önszerveződő struktúráiról kialakult képet, véli a kutató.

A hangyakolóniák viselkedését már korábban is használták olyan algoritmusok mintájaként, amelyek a telekommunikációban vagy éppen a közlekedésben használatosak, mondja Chris Reid ausztrál kutató, a tanulmány egyik szerzője. A hangyák kiváló példáját adják a kollektív intelligenciának, vagyis hogy egyéni interakciókból hogyan állhat össze koordináltnak tűnő csoportos viselkedés. A hídépítésen pedig nagyon jól vizsgálható, hogy mindez hogyan működik a valóságban.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 9.
    2015. 12. 25. 18:49
    Nos... Ami az apró elemekből dinamikusan építkező adaptív robotkolóniákat illeti...
    1964-ben Stanisław Lem már megírta A Legyőzhetetlen című könyvében.

    Ami pedig a hangyákat, aki olvasta Simaktól A Várost, az tudhatja, hogy jobb velük vigyázni.

    A legutóbbi 30 év arról szólt, hogy a mérnökök sorra megvalósították azokat a dolgokat, amikről az 50-es 60-as évek sci-fi könyveiben olvastak.
  • 8.
    2015. 12. 13. 17:47
    Így van, kellene egy mobilnézet, mert 100x-os nagyítást kell alkalmazni, hacsak nem fektetem el a telefont. Felesleges adatforgalomról nem is beszélve...
  • 7.
    2015. 12. 04. 22:27
    Imádom a hangyákat!
    Az oldalt nem különben, hisz itt mindenféle érdekesség, újdonság olvasható s a tesztek is rengeteg segítséget adnak az optimális termék kiválasztásához!
    Nekem amúgy mobilon is majdnem úgy működik az oldal mint gépen, hisz a Note 3-as ceruzáját úgy érzékeli az oldal mint, ha az egér mutatóját vinném ide-oda!
  • 6.
    2015. 12. 04. 08:25
    Pont ez a baj, hogy nincs mobil nézet. Az oldal működik rendesen mobilról, csak kényelmetlen használni.
  • 5.
    2015. 12. 02. 21:56
    A cikk frenetikus, köszönöm a könyvajánlót is!
  • 4.
    2015. 12. 01. 21:10
    Nem értem mi a problémátok, Xiaomi Redmi 2-őn, MIUI böngészővel és Chrome-al is hibátlanul megy a görgetés a menük is. Eleve a teljes oldalt hozzák be, nem a mobilos nézetet (nem is tudtam, hogy van ilyen)

    Jools újfent köszi a cikkért Hangyák gyerekkorom kedvenc lényei voltak. Hosszú nyári délutánokat el tudtam tölteni a megfigyelésükkel (és gonosz kisgyerekként egy brutál nagyítóval égettem őket porrá Death ray...)

    Lőrinc L. László: A Nagy Kupola szégyene c. könyvet olvassátok el majd... Zseniális régi gondolkozós Kozmosz Fantasztikus könyv a témában.
  • 3.
    2015. 12. 01. 14:09
    Én se szeretem a mobilos nézetet... számomra majdnem használhatatlan.

    A legördülő menük meg aztán pláne.
  • 2.
    2015. 11. 30. 18:22
    Vagy ne is mondja csak jöjjenek továbbra is....
    Ez uton köszönném meg az eddigi és a jövöbeni cikkeket is.

    Már csak azt tudnám hogy mobilon miért nem lehet értelmesen böngészni, vagy én nem jöttem még rá.
  • 1.
    2015. 11. 30. 12:08
    Jools

    Egyet arulj el nekem: Hol talalsz mindig ilyen erdekes dolgokat?

    Hihetetlen

    Koszi