Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Henrietta Lacks és a HeLa sejtvonal

  • Dátum | 2013.08.18 12:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Henrietta Lacks mindössze 31 éves volt, amikor 1951-ben méhnyakrákban elhunyt egy baltimore-i kórházban. Nem sokkal halála előtt orvosai tumorsejteket gyűjtöttek be szervezetéből, amelyekről később kiderült, hogy laborkörülmények közt szaporíthatók, amit egészen addig sosem sikerült megvalósítani emberi sejtek esetében. A sejtek, amelyeket HeLa sejteknek neveztek, rövidesen átlépték Baltimore határait és utat találtak a világ különböző kutatóintézeteibe. Az elmúlt 62 évben, tehát kétszer annyi idő alatt, mint amennyi Henrietta Lacks-nek megadatott, a sejtekből származó sejtvonal tagjai több mint 74 ezer kutatás „alapanyagául” szolgáltak, hihetetlen mértékben járulva hozzá a sejtbiológiával, az immunológiával, a mesterséges megtermékenyítéssel és a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos tudásunkhoz.

A dologgal egyetlen probléma akad: a szakértők sosem kértek engedélyt a sejtek tudományos felhasználásához az eredeti tulajdonostól vagy annak családjától. Henrietta Lacks színesbőrű volt, szegény és iskolázatlan, így orvosai egyszerűen kihagyták a döntéshozatalból, ahogy a következő évtizedekben aztán leszármazottait is. Az utóbbi négy hónapban azonban döntő fordulat állt be a mai – adatvédelmi törvényeken és személyiségi jogokon kiélezett − szemmel nézve igencsak furcsán alakuló ügyben: az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) megegyezett a Lacks családdal, akiknek ezentúl lesz valamennyi ellenőrzési joguk afelett, hogy mire használják mások Henrietta Lacks genomját.



„Húsz éve dolgozom az Intézetben, de ilyen esettel még sosem találkoztam” – mondja Francis S. Collins, az NIH jelenlegi igazgatója. A megegyezést, amely egyébként semmiféle anyagi jellegű juttatásban nem részesíti a családot, két jelenleg is folyó kutatás hívta életre, amelyek részeként a HeLa sejtek genomját is szekvenálták a szakértők. A meglehetősen megkésett megegyezés és annak előtörténete rávilágít arra, hogy mennyire kiforratlan és esetleges a genomok tanulmányozásával kapcsolatos jogi eljárásmenet.

Henrietta Lacks és a HeLa sejtvonal különös történetéről Rebecca Skloot 2010-ben nagy sikerű könyvet jelentetett meg, és ebben olvasható, hogy a család egészen 1973-ig nem is tudott arról, hogy milyen nagy karriert futottak be elhunyt rokonuk sejtjei a világ laborjaiban. A dologra csak akkor derült fény, amikor egy tudóscsoport azzal a kéréssel fordult Lacks utódaihoz, hogy hadd vegyenek tőlük vérmintákat a genetikai változások nyomon követése érdekében. A család néhány tagja erre nyomozni kezdett az ügyben, néhányuk nem titkoltan abban reménykedve, hogy talán némi profithoz juthatnak a HeLa sejtekkel kapcsolatos sikeres kutatások eredményeként. Érdemi válaszreakciót azonban sem ekkor, sem a következő évtizedekben nem sikerült kicsikarni egyetlen érintettből sem.

Idén márciusban aztán az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium kutatói bárki számára szabadon hozzáférhetővé tették a HeLa sejtek egyik sejtvonalának genomját, illetve egy amerikai kutatás résztvevői is hasonló lépésre készültek a Nature oldalain megjelenésre szánt tanulmányukban. A Lacks családot pedig ismét nem kérdezte senki. Az unokák egyike, Jeri Lacks Whye azonban úgy döntött, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban, és az illetékes hatóságokhoz fordult.



Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 4.
    2013. 08. 23. 13:39
    #freyr
    Teljesen egyetértek azzal amit leírtál.
  • 3.
    2013. 08. 19. 01:10
    Ennyi erővel egy másképp azonosíthatatlan hulla családjától is előre kell engedélyt kérni, nem? Baszki, mire képesek emberek, ha könnyű pénzszerzés lehetőségét látják...
    Nem értem miért kell embereknek jogot adni olyan döntésekhez, amikhez egyrészt nem értenek, másrészt jóval a megszületésük előttről származó adatok és sejtminták felhasználásáról szólnak. Mi közük hozzá? Ha ki tudják deríteni valaki sejtmintáiból, hogy kik az élő rokonok, akkor az azt jelenti, hogy az élő rokonok sejtmintáival is rendelkeznek, máskülönben nincs mivel összehasonlítani. Egy DNS lánc nem fog bemutatkozni... Kivételes eset, ha ismert a sejtminta "tulajdonosa", de ez nagyon nem szükségszerű. Másra meg nem nagyon van lehetőség, a leszármazottakról, főleg több generáció után, minimális információt lehet kideríteni, maximum domináns és/vagy agresszív gének továbböröklődését.
    A személyiségi jogi kérdés ennél sokkal összetettebb téma, aminek a megoldását ott kéne elkezdeni, hogy felvilágosítani a jónépet, hogy közvetve emberi életeket sodornak veszélybe azzal, hogy megtagadják például a rákkutatás szempontjából kritikus információk elérhetővé tételét.
    De itt sem a személyiségi jogok aggasztják a legtöbb embert. Vagy a pénzszerzés lehetősége motiválja őket, vagy olyan meggyőződés inkább, mint amikor megtagadja egy család, hogy szervdonor legyen a halott rokonuk. Inkább haljon meg mondjuk egy 8 éves gyerek vagy egy 28 éves, két gyerekes anya, akinek pont arra a szervre lett volna szüksége, csak "békében" rohadjon el minden szerv a föld alatt.
  • 2.
    2013. 08. 18. 15:24
    A kedves leszármazottakat sem a személyiségi jogaik féltése hajthatta. Érdekes téma, érdekes cikk. A kutatás már így is életeket menthetett meg, ha máshogy nem közvetve, viszont ami egyszer bekerül egy adatbázisba a mai világban, azzal élnek és visszaélnek bizonyos emberkék.
  • 1.
    2013. 08. 18. 13:41
    Nagyon érdekes cikk.