Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Génmódosított probiotikumok nyújthatják meg az életet

  • Dátum | 2017.06.17 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Meng Wang houstoni laborjában a férgek általában menetrend szerint pusztulnak el. Rövid életüket Petri-csészékben élik le, és két-három héttel világrajövetelük után már végük is van. Néha azonban egy-egy állat felülkerekedik az esélyeken, és néhány nappal tovább húzza társainál. Mivel a „matuzsálemi” korú állatok genetikailag egyformák rövidebb életű testvéreikkel, és teljesen egyforma környezetben is nevelkednek, túlélésükre sem a gének különbözősége, sem a környezet nem lehet magyarázat.

Féreghez képest hosszú életük titka ehelyett a beleikben élő baktériumokban rejtőzik. Wang minden féreg emésztőrendszerét ugyanazon mikrobákkal, genetikailag egyforma kólibaktériumokkal telepítette be. Egyes állatoknál ugyanakkor ezen baktériumok genomjából kitörölt egy-egy gént. És ez az aprócska eltérés a jelek szerint elég volt ahhoz, hogy jelentősen megnyújtsa a férgek életét.

Wang vizsgálata csak egy az egyre növekvő számú kutatás közül, amely azt mutatja, hogy az állati mikrobiom, vagyis a szervezetben élő mikrobák közössége, befolyásolhatja az élettartam hosszúságát. És bár ezek a kutatások még nagyon messze vannak attól, hogy embereknek szánt élethosszabbító kezelések származzanak belőlük, máris új támpontokat adnak azzal kapcsolatban, hogyan maradhatunk egészségesek minél hosszabb ideig. A mikrobiális oldal vizsgálata azért is érdekes, mert ez az élet hosszát kutatók számára is új területet jelent. Wang például mindig is az öregedés genetikájával foglalkozott, de csak most kezd túllépni a gazdatest vizsgálatán, és rátérni a mikrobiom tagjainak genomjára is.

A szervezetben található mikrobák és az élettartam összefüggéseire elsőként Ilja Iljics Mecsnyikov (1845–1916) orosz biológus mutatott rá, aki tudományos eredményei mellett arról volt híres, hogy sokak szerint leginkább egy Dosztojevszkij-regény hisztérikus szereplőjére emlékeztetett. Mecsnyikov úgy vélte, hogy a belekben élő mikrobák mérgeket termelnek, amelyek betegséget, szenilitást és öregedést okoznak, és általában felelősek az emberi élet rövidségéért.

Bár ezen feltételezését azóta cáfolták, a szakértő azt is felvetette, hogy egyes mikrobák alkalmasak lehetnek az élet meghosszabbítására. Ezekről úgy hitte, hogy tejsavat termelnek, amellyel megölik káros rokonaikat. Mecsnyikov szerint ezért lehetséges, hogy a rendszeresen savanyított tejtermékeket fogyasztó bolgár parasztok gyakran megérték századik életévüket.


1908-ban, ugyanabban az évben, amikor az immunitás területén végzett munkájáért orvosi Nobel-díjban részesült, Mecsnyikov könyvet is írt elképzeléseiről, amely magyarul Optimista világnézet címmel jelent meg. Ami meglehetően ironikus cím volt egy örök pesszimistától, aki legalább kétszer kísérelt meg öngyilkosságot. De az tény, hogy Mecsnyikov maximálisan betartotta saját irányelveit, és rendszeresen fogyasztott bolgár joghurtot, amivel egyúttal megvetette a modern probiotikus ipar népszerűségének alapjait is. Aztán amikor 71 évesen meghalt, úgy tűnt, hogy életmódtanácsai mégsem tesznek csodát.

Bár Mecsnyikov meglátásaiban voltak nagy hibák, az utóbbi években többen is igazolták, hogy alapötletében volt némi igazság. Az állati mikrobiom ugyanis valóban jelentősen befolyásolhatja, hogy meddig él egy egyed.

2013-ban Filipe Cabreiro megmutatta, hogy a metformin nevű hatóanyag, amelyet a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használnak, meghosszabbítja a fonálférgek életét. A módszer azonban csak akkor működik, ha a férgek egészséges mikrobiommal rendelkeznek. Nemrégiben pedig Dario Valenzano igazolta, hogy a killi (egy rendkívül rövid életű hal) hosszabb ideig él, ha idősebb korában megeszi a fiatal egyedek ürülékét. Ez pedig vagy azt sugallja, hogy a mikrobiom öregedése közelebb hozza a halált, vagy pedig azt, hogy a fiatal mikrobiom meghosszabbítja az életet.

Az ígéretes eredmények ellenére is nehéz azonban megállapítani, hogy a mikrobiom pontosan hogyan befolyásolja a gazdaszervezet öregedésének folyamatát. A rejtély megoldását nagyban nehezíti, hogy ezek a mikrobiális közösségek rendkívül összetettek és sokszínűek. Rengeteg különböző fajú baktérium él mindenkinek a szervezetében, és ezek nagyon változatos kapcsolatokban vannak egymással. Ilyen körülmények között pedig tényleg nem könnyű belőni, hogy melyik mikroba vagy molekula a fontos, ami az öregedést, illetve ennek lassítását illeti.

Wang ezt a problémát úgy oldotta meg, hogy eldöntötte, egyszerre csak egy, viszonylag egyszerű partnerségre koncentrál. Kollégája, Bing Han létrehozott egy „kólikönyvtárat”, amelyben genetikailag csaknem tökélesen egyforma kólibaktériumok voltak, és a törzsek csak abban tértek el egymástól, hogy mindegyikükből más-más gén hiányzott. Ezeket a baktériumokat aztán fonálférgekkel etették meg, amelyek alaposan tanulmányozott genomjuk és egyszerű testfelépítésük miatt kedvelt alanyai a hasonló kutatásoknak.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 12.
    2017. 06. 22. 21:25
    Mert egy függvény által kapott várható magasabb élettartamot vehetjük biztosra? Nem hiszem. Van ami jobb lett az elmúlt évtizedekhez képest,de van amiben visszafejlődtünk.
  • 11.
    2017. 06. 22. 19:45
    Ez a reláció valamennyire rám is igaz, bár én nem szmogban ülök és egészségesen táplálkozom. Stressz van, az ellen nem lehet mit tenni, ez egy ilyen világ. Csak azt akarom mondani, hogy a te utad, magadnak választod.
  • 10.
    2017. 06. 22. 19:40
    Jah, látom..
  • 9.
    2017. 06. 22. 19:39
    Ki halt meg 44 évesen? Mondjuk akárki is legyen, már megint egy egyedi esetből akarunk következtetni egy egész populációra?
  • 8.
    2017. 06. 20. 22:14
    44 évesen meghalt, és tudtommal nem azért mert nem tudta hogy létezik egy statisztikai adat miszerint várhatóan 65 éves koráig élni fog.
  • 7.
    2017. 06. 20. 19:13
    Elég nagy esélyed van erre elkúrás nélkül is. A nagyapám akkor szunyált, amikor jólesett neki, nehéz fizikai munkát végzett ugyan, de csak napi pár órában, friss levegő, egészséges étkezés. Ehhez képest én meg szmogban ülök egész nap, fix 8,5 órát egyhelyben az irodában, reggeltől estig stressz, előrecsomagolt műanyag "étel" az automatából, teljesen világos, hogy ennek érelmeszesedés és szívhalál lesz a vége. Mondjuk a nagyfater három testévre közül egy a háborúban halt meg, a másikat a torokgyík vitte el, a harmadikat a gyermekbénulás, de az más kérdés.
  • 6.
    2017. 06. 20. 17:00
    Ha fiatalabban meghalsz, mint a nagyapád, akkor valamit nagyon elkúrtál..
  • 5.
    2017. 06. 19. 22:55
    "várható"...hát várni lehet
  • 4.
    2017. 06. 19. 19:40
    Tegyük hozzá, hogy a magasabb nyugdíjkorhatár pont a magasabb várható élettartam következménye.
  • 3.
    2017. 06. 19. 09:02
    /off Van pár ismerősöm, aki a férgek szintjén van, ha leadom őket kisérleti állatnak, akkor kapok ingyen sört?
  • 2.
    2017. 06. 18. 18:27
    Jah,örök élet,ingyen sör...
    Az orvoslással,és életmód javítással kapcsolatos cikkeknél elindul a bogár az agyamban. Hogyan éljünk tovább? Hogyan javítsunk az egészségünkön? Természetesen pénzért, hiszen jogunk van az élethez, de az hogy hogyan éljük az életünket, milyen minőségben az már nem alapvető jog. Egyre silányabb kajával tömjük a népet a nagyobb haszon érdekében, szarunk a környezetvédelemre stbstb de kiáruljuk az egészséget. Idehaza rengeteg embernek van magas vérnyomása, amit sok esetben a stressz okoz, amire jön az orvos bölcselete: "kevesebb stressz". Aha, ez csak így megy. Magasabb nyugdíjkorhatár, kiszipolyozó munkáltató, botrányos egészségügy...de jó egészséget, hosszú életet! Aztán a jön a cikk hogy a pusztaságban nomád életet élő embereknél nem ritka a 100+ életkor...
  • 1.
    2017. 06. 18. 10:05
    "Aztán amikor 71 évesen meghalt..."

    Infarktusban. Az ellen nem véd!