Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Folytatódik a sötétanyag-bújócska

  • Dátum | 2013.11.03 09:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Az elmúlt évszázad során a fizikusok kiváló, meglepően működőképes elméleteket dolgoztak ki az anyagot felépítő atomok, és ezek kisebb alapegységei működésének leírására. Ugyanakkor közben az is kiderült, hogy az általunk ismert anyag nem egészen 5 százalékát teszi a világegyetem tömegének, amely a jelenlegi feltevések szerint nagyobb részben sötét energiából (73 százalék), kisebb részben pedig sötét anyagból (27 százalék) áll. A sötét energiát tartják felelősnek azért az erős antigravitációs hatásért, amely lehetővé teszi a világegyetem gyorsuló tágulását, a sötét anyag jelenléte pedig szükségszerű feltétele a megfigyelt galaxisok és galaxishalmazok létezésének.

A sötét anyag története 1933-ig nyúlik vissza, amikor Fritz Zwicky, a Caltech alkalmazásában lévő svájci asztrofizikus a Coma-galaxishalmaz vizsgálata közben valami nagyon különösre lett figyelmes: az általa megfigyelt galaxisok egyáltalán nem úgy mozogtak, ahogy szomszédaik gravitációs hatása alapján kellett volna. A kutató ezért a halmaz szélén lévő csillagrendszerek sebessége, valamint halmaz galaxisainak száma és azok együttes fényessége alapján is megkísérelte meghatározni a Coma össztömegét. A két tömegbecslés gyökeresen eltérő eredményt adott: a sebességek alapján a halmaz 400-szor nehezebbnek tűnt a távcsővel észlelhető adatokból kiszámolt tömegnél. Zwicky ebből úgy gondolta, hogy valami másnak is jelen kell lennie a halmazban.

A következő fordulatra a hetvenes évekig kellett várni, amikor Vera Rubin, a washingtoni Carnegie Intézet csillagásza az Androméda-galaxis csillagaival kapcsolatos spektrográfiai mérések során észrevette, hogy a rendszer szélén lévő csillagok ugyanolyan sebességgel mozognak, mint a galaxismag csillagai, ami viszont ellentmondott az elfogadott elméletek alapján várható eredménynek. Rubin ezt követően más galaxisokat is megvizsgált, és minden esetben azt tapasztalta, hogy a mért eredmények sehogy sem passzolnak a modellek alapján megjósolt sebességekhez: a galaxisok szélén található égitestek a megfigyelések alapján olyan gyorsan mozogtak, hogy pusztán a látható anyag gravitációja nem magyarázta meg, hogy miért maradnak pályájukon, és miért nem lőnek ki a világűrbe.


A Puskagolyó-halmaz két egymással ütköző galaxishalmazból áll, és számos erős bizonyítékot szolgáltat a sötét anyag létezésére

A kutató ebből arra következtetett, hogy vagy Newton gravitációs törvényeivel van a gond, vagy pedig valamiféle extra anyag is jelen van ezekben a csillagrendszerekben, amely azonban a csillagászati műszerek számára láthatatlan. Mivel a második feltevést valószínűbbnek tartotta, ezt az elméletet ismertette az Amerikai Csillagászati Társaság találkozóján 1975-ben. Előadásában sötét anyagnak nevezte a távcsövekkel láthatatlan és más módszerekkel is észlelhetetlen anyagfajtát.

Az azóta eltelt évtizedek során aztán számos további megfigyelés támasztotta alá Rubin elméletét, és időről időre újabb kísérletek történtek a sötét anyag fizikai kimutatására, azonban mindeddig csak létezésének áttételes következményeit sikerült észlelni. Minden jel arra utal, hogy a látható anyagon túl több mint ötször annyi másfajta tömeg is jelen van a világűrben. Ennek egy töredéke ugyan megmagyarázható központi csillaggal nem rendelkező, nomád bolygók, vándorló fekete lyukak, neutroncsillagok és egyéb égi különlegességek révén, azonban az eredményeket látva egyre bizonyosabbak a kutatók abban, hogy valami alapvető és általánosan elterjedt dolog hiányzik a képből.

Ahogy már említettük, magát a sötét anyagot, illetve annak feltételezett részecskéit mindeddig nem sikerült észlelni, bár számos próbálkozás történt ennek érdekében. Az elmúlt héten közzétették az egyik legjelentősebb ilyen kísérlet első három hónapjának eredményeit. A LUX-kísérlet (nagy földalatti xenondetektor) egy dél-dakotai egykori aranybányában, 1,6 kilométeres mélységben zajlik, minden idők legérzékenyebb sötétanyag-detektorával, ennek ellenére az első fázisban nem találták nyomát a keresett anyag részecskéinek a kutatók.

És hogy mik is lehetnek ezek a részecskék? A kutatók szerint a legvalószínűbb jelölt a WIMP, avagy a gyengén kölcsönható nagy tömegű részecske. A WIMP a feltételezések szerint nagy méretű (tömege a 100 GeV körülire tehető), és a neutrínóhoz hasonlóan a négy alapvető kölcsönhatás közül csak kettőnek, a gravitációnak és a többek közt a béta-bomlást okozó gyenge kölcsönhatásnak engedelmeskedik, vagyis az elektromágneses erők, illetve az atommagot összetartó erős kölcsönhatás erői nem hatnak rá.



Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 134.
    2013. 11. 25. 09:45
    Nem vitatkozom tovább, sajnos nem érek fel a zsenialitásodhoz, van ez így. A tér az amiben léteznek a dolgok, tovább nincs mit magyaráznom, ezt emésztgesd.
  • 133.
    2013. 11. 25. 03:20
    Mindenhol, ott vannak mindenütt, ezek ugyanis vannak. Terek meg nincsenek, csak a Kossuth tér, Petőfi tér. Meg a Piccadilly circus.

    Szedjük össze szerinted mi az ami létezik még az anyagon kívül, egy szervetlen, nem gondolkodó galaxisban, pl
    szerinted létezik tér, nem tudod milyen fajta, de létezik,
    idő, sebesség, hűség, hőség, távolság, egyenes, kör, matematikai pont, ideális gázok, hófehérke..
    Melyik az amit NEM mi találtunk ki, ha van közte olyan ?
  • 132.
    2013. 11. 24. 13:30
    Neked sem megy az értelmezés. Bocs. Fel kéne fogni ez nem matematika. Nyilván a matematikával próbálják leírni, de a valóságban is létező dologról van szó, ami ott van mindenütt. Most hogy ez Minkowski tér, vagy Euklideszi az matematika. Mert szerinted a gravitonjaid hol vannak, a mennyekben?
  • 131.
    2013. 11. 24. 13:18
    A képzeletbeli teret határolja körül, ha odaképzeled az euklideszi teret. Ha egy másikfajta térdefiníciót képzelsz oda, akkor meg azt.

    De melyik van ott valójában, fizikailag? Egyik sincs, mert mindenfajta térdefiníció egy matematikai konstrukció, csak egy fogalom amit mi alkottunk meg.

    Nem kell elhinned amit mondok, hanem csak megértened kell. Ha ez sem megy akkor bocs.
  • 130.
    2013. 11. 24. 13:06
    A tartály fala körülhatárolja, tehát zárt térről van szó. Most ezt vonatkoztasd le az univerzumra. A kvantumfizikát meg túl könnyelműen utasítod el.
  • 129.
    2013. 11. 24. 12:50
    Úgy érted amikor kiszivattyúzod a levegőt a tartályból akkor a leszarom teret kapod? Azt azért ne feledd, hogy csak egy teória a tiéd, de a baj az, hogy Te ezt készpénznek veszed.. Nekem ez jött le. Ezért vitázunk, legalábbis én.
  • 128.
    2013. 11. 24. 11:54
    Tudod mit? Leszarom. Azt hiszel amit akarsz, de igazad nem lesz! Én meg ezt hiszem. Nincs graviton! Bebizonyítani nem tudom, ahogy te sem tudod bebizonyítani hogy van. Patt helyzet. Ezért csak egy teória a tiéd, de a baj az, hogy te ezt készpénznek veszed, és mindenki hülye aki ellent mer mondani. Nekem ez jött le. Így nem lehet vitázni, ha a másik fél ennyire önfejű. Majd ha bizonyítod, akkor tégy ilyen kijelentéseket! Elméletnek is kevés ez így, legfeljebb egy teória, amikből meg n+1 létezik.
  • 127.
    2013. 11. 24. 11:42
    Ne butáskodj. Semmi köze a levegőnek a tér fogalomhoz. A világűr vákuum sem üres valóban, de nincsenek kvantumfluktuációk, nincs negatív anyag és nincs negatív energia sem. A világűr gravitonokkal van kitöltve, de ennek sincs köze a tér vagy téridő fogalomhoz, egyszerűen mindenütt ott vannak. A téridőt meg kitaláltuk. A teret is.

    És melyik tér létezését akarod a szivattyúzással bizonyítani? Mert ha létezne tér fizikailag, akkor vélhetően csak egyfajta lenne, de melyik? Minkowskí? Riemann? Vagy az einsteini téridő az igazi? Melyiket kapod meg amikor kiveszed a levegőt?
  • 126.
    2013. 11. 24. 10:01
    Akkor kérnék én is egyet, csak úgy, mert miért ne. Sőt kérek neked is, hiszen egy ilyen elmének mint te, aki tisztán lát kijár az a szép medál.

    Egyszerűen bebizonyítom neked a tér létezését. Veszel egy tartályt és kiszivattyúzod belőle a levegőt. Mit kapsz? Vákuumot, ami viszont nem semmi, jól körülhatárolható. Persze a vákuum sem üres, hiszen vannak kvantum fluktuációk, ezért üres térről nem is beszélhetünk tulajdonképpen. Szerintem magával a tér fogalmával van gondod.
  • 125.
    2013. 11. 22. 11:00
    Ahh. Kösz Vajzi, ez már sokkal jobban hangzik, végre kezded érteni amit mondok. Az utolsó két mondat maradt:

    ..nem teheted meg, hogy felhasználod az eddigi tudást (ami matematikán alapul ugye, és azon is marad örökre) az elméletedhez úgy, hogy elutasítod.

    De NEM UTASÍTOM EL !!!!!!!!!

    Természetesen használom a fogalmakat, a fogalmaink nélkül meg sem tudnánk nyikkanni, legfeljebb annyit hogy vau, vau. A fogalmak FIZIKAI létezését utasítom el, de szerintem jól indultál el, meg fogod érteni.

    Tér fizikailag nem létezik, nincs olyan, hogy fizikai tér, ez csak ködösítés. Einstein is tiszta geometriáról beszélt, hiszen éppen az éter létezését ignorálta. A tér (hátmég a téridő) matematikai konstrukció, nem lehet fizikai jellemzőket tulajdonítani neki. Így aztán nem is fúvódhat fel.

    Úgy van Simba.
  • 124.
    2013. 11. 22. 05:05
    Aha persze, de jó hogy manapság a semmiért osztogatnak fizikai Nobel-díjat.

    Az érveid meg nem cáfolatok. Max mint egyéni véleményt tudom elfogadni. Ez van nyilván én is beszopodtam a gonosz fizikában, meg a tudósoknak akik hülyeséget hordanak össze, csak te tudod az igazságot. Ha igazad van Einstein meg Newton is csak köszönhet néked.
  • 123.
    2013. 11. 22. 04:14
    Ez így van, nem is ezzel van a baj. Nyilván nem a matematika a valóság, mert az csak leképezés, közelítés, becslés, elvonatkoztatás. A tér pedig nem csak matematikai fogalom, hanem létezik általános definíciója is, de ha nem létezne, akkor is tapasztalod, ugyanis a tapasztalataink nyomán alakultak ki a fogalmaink. Tehát ilyet állítani, hogy tér nincsen, egyszerűen értelmetlen. Tisztázd akkor, hogy matematikai dolgokról beszélsz, akkor érthető (ugyanakkor ebben az esetben felesleges is, hiszen evidens), hogy ilyeneket állítasz, hiszen absztrakt axiómákon alapul, erre mondtam, hogy tökéletes, míg a valóságban létező dolgok nem azok, azaz nem lehet a matematikával leírni egy valóságos dolgot SOHA 100%-osan, maximum nagyon megközelítve. Egyrészt, mert ha akarnánk se tudnánk, másrészt amúgy is mindenhol csak közelítések vannak, mert sok tényező "elhanyagolható" a számításokban. Ennek ellenére még mindig a matematika segít hozzá a legjobban a természet megértéséhez, folyamatai megismeréséhez, majd jóslásához. Azt gondolom, az évszázadok során erre millió és egy példa volt és van és lesz is. A legfőbb szerepe mindig az volt, hogy meggyőződhessünk arról, hogy a tapasztalataink és a leképzéseink mennyire állnak közel egymáshoz, azaz hogy a természet eseményei, tulajdonságai minél egzaktabban megállapíthatóak legyenek. S mivel ez egyértelműen így van, hiszen a fizika csak a matek segítségével élhet, ebből következik az is, hogy nincs jobb módszer, sőt, a legkevésbé jó a hasracsapós módszer. Egyszerűen nem teheted meg, hogy felhasználod az eddigi tudást (ami matematikán alapul ugye, és azon is marad örökre) az elméletedhez úgy, hogy elutasítod. Paradoxon a javából. És ez tükröződik minden egyes hozzászólásodból, hogy miközben az ember olvassa, bólogat, mert jó dolgokra kezdesz jól rávilágítani, de aztán mindig lerombolod valami óriási badarsággal.
  • 122.
    2013. 11. 22. 01:28
    OK, csak sorban. Higgysz: nem mutatták ki. Végignyálazták a teljes rendelkezésre álló energiatartományt és nem találtak semmit. Sok trillió ütközésből számítógéppel kiválogattak néhány tízet, ami azt jelenti, hogy a trillóban nem történt semmi, a maradékba pedig próbálják belemagyarázni a szerencsétlen higgset, de nagyon kevés, magyarul semekkora sikerrel. Ezért kapta Péter a Nobelt, a semmiért. A Nobel nem azt jelenti, hogy megtalálták a keresett részecskét, mert azt még a katatók maguk sem merték állítani. Őket szorítja a teljesítménykényszer, nagyon sok pénzt öltek ebbe a projektbe.

    A tér: nézzünk először egy egyszerűbbet, legyen a matematikai pont. Létezik? Úgy értem létezik a természetben? Ugye nem. Hiszen mi találtuk ki, definiáltuk, végtelenül kicsiny kiterjedésű, képzeletbeli, idealizált elvonatkoztatás, egy matematikai fogalom, ha érted mit jelent ez.

    Nem érted. Mert nem érted mit jelentenek a fogalmak. A fogalmak csak a fejünkben léteznek, hiszen mi találtuk ki őket, mindet.

    Nem igaz amit a nekem tulajdonítva állítasz, hogy nem létezik semmi, de igen, az anyagi világ létezik. Amit felépít összesen kettő fajta elemi részecske.

    Az anyagi világ fizikailag, objektíven létezik,
    a fogalmakat pedig mi alakítottuk ki, az összes fogalom csak a fejünkben létezik, mintegy virtuálisan, mint egy számítógépes program.

    A gravity probe nem mutatta ki a teret, mert tér nincs. Valami mást kimutathatott. A fekete lyuknál a DVAG gradiense nő meg (= erősen változik a gravitációs sugárzás homogenitása a lyuk felé közeledve) de semmiképpen a téridő, mert ilyen a természetben nincs, tévedsz. Ez azt jelenti, hogy a lyuk felől kevesebb sugárzás érkezik mint ami befelé megy és ez a lyuk felé közeledve egyre inkább érezteti a hatását.

    Ezt a hatást tudod kimérni mert ez egy fizikailag létező hatás, nem pedig a téridő felcsavarodását, na ne röhögtess.
  • 121.
    2013. 11. 21. 23:16
    Egyébként ott a Higgs-tér is, amiben "úsznak" a részecskék és így nyernek tömeget. Ennek bizonyitéka a Higgs-bozon. Ezért kapott idén Francois Englert és Peter Higgs Nobel-díjat. Nyilván nem Euklideszi-térről van szó.
  • 120.
    2013. 11. 21. 21:40
    Elég lenne csak tudatosan élned, s észrevennéd, hogy nincs értelme kijelenteni dolgokról, - főleg alapokról - hogy nem léteznek, mert ha nem léteznének, nem tudnál beszélni róluk, egyrészt, másrészt tapasztalatoknak akarsz ellentmondani. Nem az emberi érzékelés az abszolút igazság, ez tény, viszont nem kéne átesni a ló másik oldalára. Mindig attól függ, mi "létezik" és mi nem, hogy honnan nézed. Nagyon könnyen bebizonyítom neked (azaz megcáfollak), hogy tér is létezik. Folyamatosan olyan fogalmakat használsz, hogy "körülötte", "benne", itt és ott, így és úgy "mozog". Ezek a fogalmak alapból teret feltételeznek. De ha már itt tartunk, még mindig nem értem, miért nem létezik neked semmi. Oké, azt értem, hogy szerinted olyan dolog nem létezik, ami nem elemi, több részből épül fel, csak azt nem, miért. Szerintem minden létező, ha egyszer létezik. S végül, ha lehetséges is lenne, mi értelme lenne csalni a fizikában? (az igaziban) Te egészen elképesztő arroganciával legyintesz olyan dolgokra, amik általánosan elfogadottak ma. A világ fizikusai összeesküdtek ellened a múltban és ma is vagy mi történik? Mindenki idióta, csak Te nem. Ez elég abszurd, már meg ne haragudj. Valóban meddő a Veled folytatott "vita", szóval kiszálltam én is. Mindenki próbálkozott mindennel.
  • 119.
    2013. 11. 21. 20:09
    A tér az egy létező valós dolog. Ha eltünteted a teret, mondjuk a testedből, akkor a puszta anyag szabad szemmel nem is lenne látható, de persze a tömeg megmaradna. A téridő rugalmas fel tud például csavarodni, egy fekete lyuknál ezt bizonyítani is lehetne, de szerencsére nekünk nem kell egy fekete lyukig utaznunk, ugyan is volt egy Garavity Probe B nevezetű kísérlet, ami pont a Föld által feltekeredő teret mutatta ki. És pontosan az Einstein által megjósolt mértékben. Ezt hogy magyarázod pusztán nyomógravitációval? Ja gonosz fizikusok hazudnak.
  • 118.
    2013. 11. 21. 12:20
    ..mi, laikusok is itt a legtöbben tudunk cáfolatot jó pár részletre..

    Lemaradtam valamiről? Légyszíves írjál már be ide csak egyetlenegyet, de ne linket tegyél, ha kérhetnélek..
  • 117.
    2013. 11. 20. 23:42
    Tudod, ez egy olyan dolog, mint Isten léte. Az, hogy nem tudod cáfolni, nem igazolás, mert nem csak cáfolat és igazság van, hanem van olyan is, amikor nem tudjuk besorolni egyikhez sem. Mondhatom én, ahogy előttem valaki: "egy kacsa seggében vagyunk", s bizonyítsd be, hogy nem így van. Nem tudod. És igen, az Ő hibája, erre utalt a végén lévő mondatom is, hogy higgye el, ha lenne ráció abban, amit mond, akkor boncolgatnák, de gondolj bele, ha már mi, laikusok is itt a legtöbben tudunk cáfolatot jó pár részletre, akkor egy fizikus? Könnyű ellenőrizhetetlen elméletekre hivatkozni, csak az a "baj", hogy ennek a másik oldala is igaz (és akkor még egyszer elmondom): attól nem lesz igaz valami, hogy nem tudjuk cáfolni, mert igazolni se lehet.
  • 116.
    2013. 11. 20. 18:32
    "Miért változott volna a hozzáállásom? Csak egyetlenegy kisérleti adatot mondj ami ellentmond annak amiket leírok. Van néhány rosszul értelmezett kisérlet, hevenyészett kisérlet vagy néhány ami egyszerűen csalás."

    ha van kisérlet ami ráillik akkor azt mondod hogy "LÁTOD! RÁILLIK!!!!! NEKEM VAN IGAZAM!" ha nem illik rá akkor pedig "hibás a kísérlet vagy csaltak"

    na én itt kiszálltam már tényleg
  • 115.
    2013. 11. 19. 19:01
    Ezek a ködkamra felvételek részecske pályanyomok (egyenes vonalak). Néhány helyen részecskebomlás figyelhető meg ahol spirál nyomokat látni. Erre mondom, hogy a nemstabil részecskék elspiráloznak, mert nem záródnak körbe. Azokon a frekvenciákon (= a tóruszon belüli töltésrészecske spirálozás frekvenciája a graviton körül) léteznek a stabil részecskék ahol nem spirál hanem körpálya alakul ki (ezt a képen nem látod mert a kör átmérője kicsi. Egy ilyen tórusz mozgása okozza az egyenes vonalat a képen, feltételezve, hogy protonokat lőttek be a ködkamrába). Ezek a spirális nyomok elég általánosak.
  • 114.
    2013. 11. 19. 17:13
    @astrojan:

    "Nem gondolom ezt, nézd meg ezeket a pályanyomokat itt"
    Nézem én, de nem igazán világos, hogy ilyesmi hogyan jön ide. Nem tudom milyen pályanyomok ezek (mennyi és milyen "dolognak" a pályája), de azt jól értem, hogy egy graviton + egy hozzá kapcsolódó töltésrészecske mozgását képzeled el hasonlóan szabálytalannak ("folyamatosan változó pályagörbület mérték" - káoszelmélettel kapcsolatban láttam hasonló véletlenszerű(nek tűnő) mozgásokat pl.) olyan esetben, amikor nem épp proton, vagy elektrontórusz lesz belőlük (azaz ezektől eltérő "energiaszinteken" )?
  • 113.
    2013. 11. 19. 16:32
    @VAjZY:
    Az ilyen érvelés, ami a legutóbbi kommentedben is van nem sokat segít:
    "Mivel semmilyen kísérlet nem foglalkozott az elméleteddel"
    "csodálkozom rajta, ha ennyire evidens az elméleted, miért nem kapta eddig fel senki" - ő tehet róla? (részben talán igen, de ez akkor is mit bizonyít?)
    stb., most nem mennék végig rajta pontonként, de szinte az egész hasonlóan könnyen védhető az ő szemszögéből.

    Nem olvastam el minden fórumot, ahol az elmélet felvetődött, így nem tudom, hogy foglalkozott-e vele már érdemben bárki komolyan hozzáértő. Lehetséges, hogy úgy van ahogy mondod, hogy egy prof "lesöpörné az asztalról", az is lehet, hogy mindez már meg is történt egy más fórumon. Viszont itt (és amit eddig láttam/olvastam) én még nem találkoztam sehol korrekt cáfolattal. Voltak felvetések, de nem lett korrekten végigboncolgatva/végigvitatva. Én már mondtam, hogy kevés vagyok hozzá. Nekem is gyanúsak például a legutóbb általam említett "mikrodinamikai" kérdések, de egy szinten túl nem tudok már vitatkozni. Azt nagyon sajnálom, hogy kunti azóta sem talált ide.
  • 112.
    2013. 11. 19. 09:52
    Félreértettél, nem én tiltom meg, hanem az említett dolgok teszik lehetetlenné, bár tény, hogy hülyeség volt a jog szót használnom. Mivel semmilyen kísérlet nem foglalkozott az elméleteddel (csodálkozom rajta, ha ennyire evidens az elméleted, miért nem kapta eddig fel senki), így sajnos nem tudok ilyet mondani. Főleg, hogy akik magukat fizikusnak nevezik, nagy valószínűséggel lesöpörnének az asztalról, mert még mindig a levegőbe beszélsz, nincsenek alapjai az elméletednek. Az, hogy neked logikusnak tűnik, -s biztosan az is, nem olvastam még az oldalad teljes egészében- nem jelenti azt, hogy a valóság is olyan, sőt! Egy valamit felejtesz el. A valóság nem változik attól, hogy Te ráhúzol valamit, Te a kérdező vagy, az pedig a válaszoló. De látom, kemény elhatározásra jutottál, s rendíthetetlenül kiállsz az ideológiád mellett, rendben van, ez nem feltétlenül baj, hiszen vannak sajátos válaszaid a nagy kérdésekre. Nekem is vannak, a különbség az, hogy ha valaki ellenem érvel, azt nem hagyom elmenni a fülem mellett, hanem meghallgatom, átgondolom, s ha valóban igaza van, akkor igazat adok neki. Mindemellett megalapozottabb válaszaim vannak, mert úgy gondolom, egy több ezer éves történetnek, ami mindmáig tart, van létjogosultsága a légből kapott ideológiákkal szemben. A fű nem lesz kék, csak mert rámondod. Ezt próbálta neked itt mindenki elmagyarázni, sikertelenül. Te csak hajtogatod a hiányos és néhol elég nonszensz elméletedet, s meg se hallod, amit beszélnek neked, legalábbis a lényegi részeket biztosan nem. Ismét ne érts félre, ez nem személyeskedés akart lenni, hiszen annak itt nincs helye, hanem ez az észrevételem, sokakkal egyetemben. Hidd el, ha a XXI. században zseni lennél, akkor már rég vizsgálnák az elméletedet. De Te egy teljesen új, az emberiség történetét ignoráló és egyben felhasználó, valamilyen hibrid elmélettel állsz elő, aminek se füle, se farka a fizika berkein belül legalábbis biztosan nem. Javaslom, találj ki egy új tudományt, de lehet, van már ezotéria és fizika egyben valamilyen néven. Úgy vettem észre, lenne eszed a valódi tudományt vizsgálni, csak valamiért lázadó vagy, s elfordultál tőle. Ezt őszintén sajnálom.
  • 111.
    2013. 11. 19. 00:12
    Erre még muszáj reagálnom, bocs,

    ..ha a fény helyében lennél, nem létezne számodra az idő! Mindig ott lennél mindenütt..
    Lám, lám, olvastad ezt a marhaságot valahol és egyből elhitted.
    1, Az idő nem létezik sem most, sem máskor, mert az egy emberi definició.
    2, A fény nincs ott mindenütt, aki ezt tanitotta neked az egy nagy marha.
    3, Ha egy fotonon ülnék, akkor a világ fénysebességgel haladna el mellettem.
    4, Ha egy gravitonon ülnék, akkor meg graviton sebességgel (c2), de akkor sem lennék ott mindenütt.

    Neked kell megváltoznod, úgy látom..
  • 110.
    2013. 11. 18. 21:53
    Engem igazából az aggaszt,hogy mi már réges-régen halottak leszünk,mire az igazságra fény derül és hogy kinek volt igaza!!!
  • 109.
    2013. 11. 18. 19:59
    Kösz Vajzi, azt teszek és azt gondolok amit akarok, nincs jogod megtiltani.

    Nagyon nem érted amit mondok, ezt írod pl: Azt mondod, a matek nem ér semmit.

    Teljesen félreértesz, miért nem olvasod el gondosan amit írok.

    A matek nem magyarázat soha semmire, a matek a leírás egy fajtája, ne akarj vele magyarázatot kreálni. Ezt írtam.

    Hol írtam én olyat, hogy a matek nem jó semmire? Magyarázatra nem jó, nem magyaráz meg semmit, csak közelítő leírásra használható.

    Miért változott volna a hozzáállásom? Csak egyetlenegy kisérleti adatot mondj ami ellentmond annak amiket leírok. Van néhány rosszul értelmezett kisérlet, hevenyészett kisérlet vagy néhány ami egyszerűen csalás.

    De ne általánosságban bírálj, ez nem kell. Konkrét dolgokba köss bele, cáfolattal, hozzá tartozó kisérletekkel. Ez a tiszta dolog.

    ..egy embernek sincs joga azt állítani, hogy tudja, mi ez az egész..

    Hát ezt a hülyeséget meg honnan vetted? Képzeld, bármit jogom van állítani.

    ..ha egy kicsit belemennél, rájönnél, hogy nincs szükség az általad említett amúgy elegáns dolgokra..

    Vagy fordítva, ha egy kicsit Te ! belemennél esetleg rájöhetnél, nincs szükség az amúgy cseppet sem elegáns dolgokra...

    Egy dologban egyetértünk, ugyanis a mikro-és makrovilág merőben más viselkedést produkál. Nem is tudom miként nyom a graviton. De tudja valaki hogyan nyom a nemlétező térgörbület? Ami még csak nem is elegáns, legfeljebb csak annyira mint egy caenorhabditis (elegans).

    És még annyit, ha valami a logikával szembemegy akkor ott nagyon félreértesz valamit.
  • 108.
    2013. 11. 18. 19:27
    Már az alapozás is egy "fantom" részecskére épít. Ez a fő probléma az elméletével.
  • 107.
    2013. 11. 18. 18:56
    A hozzáállásod semmit sem változott astrojan. Úgy mondasz radikális dolgokat, hogy egyszerűen nincs alapjuk még csak elméletileg sem, nem hogy kísérletileg. Persze, szép elképzelések, s kvázi lezárt válaszokat adnak a világra, de az, hogy ideologizálod a nagy kérdéseket, a valóságban még nem lesz úgy. A világ sokszor bebizonyította, hogy a következtetéseinkkel és logikánkkal szembemenve tud elénk tárni furcsa dolgokat. Miért is lenne másképp? Mi "csak" megfigyelői vagyunk egy olyan dolognak, ami szült minket, tehát egy embernek sincs joga azt állítani, hogy tudja, mi ez az egész és főleg, hogy hogyan működik. Azt mondod, a matek nem ér semmit, mégis olyan fogalmakat használsz, sőt, az egész paradigma rendszered az eddigi fizikára || matekra, épül. Így elég irreleváns eldobni egyszer csak út közben egy olyan dolgot, ami az egyik legfontosabb részét képezi a fizikának. A matekot alábecsülöd. Így van, egy mód a világ leképezésére, de nem tudsz jobbat mondani MEGALAPOZVA. Senki, s ez így is fog maradni örökre, ameddig ember létezik, mert a matek segítségével kapjuk a legjobb közelítéseket. Azért csak közelítéseket, mert a világ nem tökéletes, a matematika pedig az, hiszen az 1 az 1, a 2 az 2 és így tovább. Korunk fizikáját (QM) pedig teljes mértékben szintén elhajítod, pedig ha egy kicsit belemennél, rájönnél, hogy nincs szükség az általad említett amúgy elegáns dolgokra. Mondod, hogy nem tudod elmondani, hogy csinálják és minek a hatására, persze, hogy nem. A legfontosabb azonban, amit el akartam mondani, hogy ne essetek abba a hibába, hogy makrovilágbeli analógiák szerint "működtettek" dolgokat az elméleteitekben, ugyanis a mikro-és makrovilág merőben más viselkedést produkál. És pont erre való a matematika és a fizika. Rádöbbentett minket arra, hogy teljesen másképpen működnek a dolgok kicsiben, nagyban. Persze, kényelmes kis golyócskáknak képzelni a részecskéket, az elektron keringését bolygók keringéséhez hasonlítani, de a valóság nem ez. Sőt, az az ironikus, hogy ennél a valóság sokkal szebb. A kvantumok távolba hatása, teleportálása vagy nevezzük akárhogy, olyan módon tud működni, hogy ezzel felépítenek konkrét, "életképes" objektumokat. Mindig attól függ, hogy néz ki a világ, hogy honnan vizsgálod, de egy valami biztos: nem szabad makroszemmel, makrogondolkodással hozzáállni! De hogy értsd, miért futsz bele paradoxonokba, s miért kell a végén a semmi és a minden közé egyenlőségjelet tenned, én is élek egy makropéldával: ha a fény helyében lennél, nem létezne számodra az idő! Mindig ott lennél mindenütt. Létezel is meg nem is. De hogy ebből a ciklusos pulzálásból, amit a kvantumok és amúgy a Kozmosz mutatni készül (az egyik lehetőség az Univerzum végére, ha lesz olyan: összehúzódás) épülnek fel a dolgok, az szinte biztos. SZERINTEM a dinamikus állandóság - és fordítva is- uralja és működteti a világot. Persze, mint ahogy már félig a QM, ezek a kérdések már átfedésben vannak a filozófiával. Eljutottunk idáig a fizikában. Innentől kezdve biztosat és kézzel foghatót mondani valamiről teljességgel lehetetlen nem csak emberi, korlátozott mivoltunk miatt, hanem amúgy is. (A kvantumfizika is már "csak" szórási számításokkal tud dolgozni, azaz csak megbecsülni, statisztikai alapokon tudnak közelítést tenni a dolgok végkimenetelére, míg itt a makrovilágban általában biztosra tudjuk, kézzel foghatóan. Remélem, sikerült gyengítenem az idealizmusodon, s ha valamit mondasz, helyezd alapokra, s tisztelettel tekints az Univerzumra, ne egy mindennapi tárgyként kezeld, mert azt nem teheted! Üdv
  • 106.
    2013. 11. 18. 17:29
    ..ha az egyenestől picivel is eltér, akkor már elvileg záródik körré..
    Nem gondolom ezt, nézd meg ezeket a pályanyomokat itt

    Soha nem záródnak körré.
  • 105.
    2013. 11. 18. 17:22
    A bumerángot csak egyfajta szemléltetésképpen írtam, természetesen. A kopasz gravitonokat úgy értem, hogy azok párban vannak és nem cipelnek töltést. Egymás görbe alakú pályamozgását (pontosan) kiegyenlítik, ezért ezen páros mozgása egyenes vonalú lesz. Ezek a gravitonpárok okozzák a gravitáció jelenséget és tartják nyomás alatt a tóruszokat, de ne kérdezd hogyan csinálják mert nem tudom.

    A graviton alaptermészete ez a kalimpálónak nevezett mozgás ami a töltésekkel együtt egy görbe alakú pályát ír le a mi megfelelő frekvenciáknál körbe záródhat.

    Ha nincs rajta töltés akkor csak egymásra számíthatnak, de mivel egymást kikompenzálják, így a pálya egyenes lesz.
  • 104.
    2013. 11. 18. 17:10
    "Ha a graviton-fél (= elemi részecske) egy töltéssel kapcsolódik, akkor ez a kettős rendszer is egy görbe pályát ír le. Amennyiben az energiájuk éppen megfelelő, akkor ez a görbe pálya pontosan körbezáródik, nem valami körül, hanem éppen körbe körbe tud menni.

    Két ilyen energia/frekvencia létezik ahol körbezáródik, az egyik az elektron/pozitron energia, a másik a proton/antiproton energiaszint. Egyéb energiákon a graviton-töltés páros mozgása nem záródik körbe hanem valamiféle spirálszerű pályát alkot. Nem valami körül, hanem ilyen pályát ír le."

    Ha ez a görbe egy "síkgörbe", akkor lényegében, ha az egyenestől picivel is eltér, akkor már elvileg záródik körré. Csak ugye minél nagyobb a görbület, annál kisebb a kör átmérője/sugara, de mindig záródik. Ha nem így van, ahhoz az kell, hogy folyamatosan (legalábbis menet közben néhányszor) változzon a görbület mértéke, de az megint kérdés, hogy mitől tenne ilyet. Térgörbéknél kapásból nem ilyen világos számomra a helyzet, de egyelőre nem látom, hogy milyen pálya, vagy mechanizus tud ilyet.
  • 103.
    2013. 11. 18. 16:59
    Illetve mintha valahol írtad volna, hogy a kopasz gravitonok egyenesen száguldoznak, de ha nem akkor benéztem
  • 102.
    2013. 11. 18. 16:54
    "Képzeld a bumerángot például, az sem valami körül kering vagy fordul, mégis valamiféle görbe pályát ír le."

    Ez ok, de a bumeráng pályájának aerodinamikai okai vannak (mint a repülőgépszárny), vákuumban nem csinálna ilyet. Ha jól tudom, akkor az általunk jelenleg ismert szinteken, ha valami (a megfigyelési pozícióhoz mérten) nem egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, akkor azt valaminek a hatására teszi, nem saját magától.
  • 101.
    2013. 11. 18. 16:43
    Az kimaradt, hogy a kettős helix mozgáshoz ezek alapján nincs szükség semmi extra kalimpáló mozgásra, azaz ha a gravitonnak alap természete lenne ez, akkor viszont a fényben leírt kettős helix-et, meg a kopasz száguldást nem értem.

    ("A graviton energiarészecske, folyton mozog, nem veszít energiát, örökmozgó, alapvető tulajdonsága a gyors mozgás. Ha párban vannak, akkor a tükörképi párja kiegyenlíti a graviton kalimpáló mozgását és egy DNS szerű kettős spirális pályán lényegében egyenes vonalban haladnak c négyzet sebességgel.

    Ha a gravitonpár ami töltést cipel (= foton) szétszakad mert a foton megáll a haladásban, akkor a graviton kalimpáló mozgását nem tudja kikompenzálni a tükörképi párja és ezért a graviton az egy darab töltésével együtt körpályára áll. Magától, semmi más nem kell hozzá. A graviton megy körbe-körbe és a töltés meg a graviton körül spirálozik mint egy spirálfüzet rugó. Ha a rugóba belefűzöl egy cérnát (a cérna a graviton pálya) és a rugót körbetekered hogy a rugó két vége érintkezzen akkor megkapod a tórusz felületet és a proton modelljét."
    )
  • 100.
    2013. 11. 18. 16:41
    Nem a semmi körül kering a graviton, ez rossz közelítés. Az egy darab graviton, amikor nem párban van, akkor nem egyenesen megy. Képzeld a bumerángot például, az sem valami körül kering vagy fordul, mégis valamiféle görbe pályát ír le.

    Ha a graviton-fél (= elemi részecske) egy töltéssel kapcsolódik, akkor ez a kettős rendszer is egy görbe pályát ír le. Amennyiben az energiájuk éppen megfelelő, akkor ez a görbe pálya pontosan körbezáródik, nem valami körül, hanem éppen körbe körbe tud menni.

    Két ilyen energia/frekvencia létezik ahol körbezáródik, az egyik az elektron/pozitron energia, a másik a proton/antiproton energiaszint. Egyéb energiákon a graviton-töltés páros mozgása nem záródik körbe hanem valamiféle spirálszerű pályát alkot. Nem valami körül, hanem ilyen pályát ír le.

    Nem kifejezetten az elektron tartja körpályán a gravitont, hanem van 2 olyan frekvencia ahol éppen körbezáródik a pálya. A matek nem magyarázat soha semmire, a matek a leírás egy fajtája, ne akarj vele magyarázatot kreálni.

    Nem kell a tórusz helyett semmi, a tórusz tökéletes. A bolygós link különben aranyos, de nem több.
  • 99.
    2013. 11. 18. 16:13
    Ez alapján amúgy továbbra sem tiszta még nekem ez a tóruszdinamika.

    Addig oké, hogy a kopasz graviton szép egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez (mint a linkelt videón a nap). Erre láttunk már analógiákat szép számmal. Az is oké, ha két graviton a kettőscsillagok mintájára egymás körül kering, miközben a videón látható módon száguldanak előre, és így tkp. kettős helix pályát (vö. DNS) írnak le. Mint láthatjuk a nap bolygóinak analógiájára 1-1 elemi töltésrészecskét is hozzácsaphatunk az egyes graviton részecskékhez, hogy keringjenek szépen körülöttük.

    Csakhogy amíg ezen mozgásokra mind szépen megtalálható az analógia a makroszkopikus világban, addig a tóruszban önmagában, a semmi körül keringő graviton részecske nekem sehogy nem áll össze. Az a magyarázat, hogy a graviton körül keringő elektron tartaná körpályán a gravitont nekem szintén sántít. Vagy akkor a természetben a többivel ellentétben erre miért nem találni analógiákat? (Erre mindenképp kéne valami matek, mert az elég meredek, hogy az egyenes vonalú mozgás ekvivalensen stabil a semmi körüli keringéssel).
    Esetleg a tórusz helyett talán a - szintén a kettős csillagok mintájára - egymás körül keringő graviton + töltésrészecskét tudnám elképzelni, csak kérdés, hogy ami a tóruszokra lett építve (tórusz a tóruszban), az átültethető-e egyáltalán ilyen dinamikára.
  • 98.
    2013. 11. 16. 14:57
    "a 2 graviton meg a kétféle elektromos töltésrészecske, csak egy spirális pályán, mivel a foton közben halad"

    Szerintem ebben van lényeg,hogy a legapróbb alkotóelemektől kezdve minden spirális mozgásban van

    [LINK]
  • 97.
    2013. 11. 15. 21:31
    92: Kösz zodiac a segítő hozzáállásodat, a tömegről általában kell tudni, hogy akkor keletkezik amikor az elemi részecskék körpályára állnak. Ez megtörténik a stabil részecskék esetében, elektron, proton, pozitron, antiproton. Ha ezek az elemi részecskék nem egyhelyben pörögnek körbe körbe, hanem közben nagysebességgel haladnak, mint például a foton esetében történik, akkor nyilván nem lesz "kézzelfogható" a tömeg tulajdonság, de attól még a fotonnak is lehet értelmezni tömegszerű tulajdonságot mert a fotonban is keringenek az elemi részecskék, a 2 graviton meg a kétféle elektromos töltésrészecske, csak egy spirális pályán, mivel a foton közben halad.

    A fotonra hasonlóan hat a gracitációs nyomóerő mint a barionos anyagra. Ha egyetlen protont kiteszel a Nap mellé, akkor annak a zuhanása nem lesz sokkal különb, mint amennyit a foton hajlik a Nap felé azon töredékmásodperc alatt amíg a Nap mellett elhalad. Ha valakinek jobban tetszik a semlegesített proton, akkor legyen a Nap mellett egy neutron.

    Simba neked még elég sok rész kimaradt. A vérzést meg valami mással kevered.
  • 96.
    2013. 11. 15. 02:35
    Persze.
  • 95.
    2013. 11. 14. 23:25
    színek nem léteznek, balgák!
  • 94.
    2013. 11. 14. 18:24
    Lehet kimaradt ez a rész.
  • 93.
    2013. 11. 14. 18:05
    @Simba:

    "A modell értelmezi, hogyan terjed a váltakozó elektromos és az arra merőleges mágneses tér vektor egy foton részecskével valamint egyesíti a fény részecske és hullámtermészetéből adódó tulajdonságokat."

    Ebből nekem nem az jön le, hogy "kizárja a fényt, mint hullámot".
  • 92.
    2013. 11. 14. 17:25
    Szerintem számos ponton vérzik ez az elmélet. Például kizárja a fényt mint hullámot. Márpedig a színeket hullámhosszal lehet magyarázni. Hol a magyarázat a színekre? Miért nem látom a barna ceruzámat mondjuk kéknek? Fénytan. Prizmával szépen több színre lehet bontani az amúgy fehér fényt.

    E szerint a fény mint fotonból létezik kék, piros, barna stb, nyilván mindegyik különböző energia szinteken áll igaz? És az adott tárgy tudja milyen színű fotonokat kell visszavernie. Hihető...
  • 91.
    2013. 11. 14. 11:47
    @astrojan:

    Azért lenne még egy kérdésem kunti alapján, hogy a fotonnak van-e tömege, avagy miképpen vesz részt a gravitációs kölcsönhatásban (elhajlás).

    Vonatkozó hozzászólás:

    ""Lehet, hogy valamit rosszul értelmezek, de szerintem itt az lenne az állítás, hogy a fénynek az eredeti definícióval szemben nem állandó a sebessége, és nem mindig egyenes vonalban terjed, hanem (a gravitáció hatására?) görbül/lassul/gyorsul. Ezért nem a fény "görbíti" a "tér-időt", hanem fordítva (pontosabban a térbe helyezett anyag/tömeg van ilyetén hatással a fényre).
    Én itt nem látok igazi ellentmondást, pontosabban a két modellt ekvivalensnek látom, csak a (tér-idő) koordináta-rendszer van másképp felvéve. Gondolom anno az egy praktikus, egzakt megoldás volt, hogy tekintsük a fényt állandó sebességűnek, és egyenes vonalban terjedőnek, és mindent ehhez viszonyítsunk."


    Így van, jól látod - amennyire értem, a két modell ekvivalensnek tekinthető a mondott szempontból. A különbség ugye az, hogy az egyik esetben a foton részt vesz a gravitációs kölcsönhatásban, ergo van tömege. Ha van tömege, akkor -más elméletekkel összhangban- sebessége kisebb c-nél (a most ismert, vákuumbeli fénysebességnél), és véges az élettartama, tehát egy idő után elbomlik. Namost, ezek a következmények nem ismertek, a jelenlegi kísérleti eredmények ilyet (fotontömeg, bomlás, kisebb vákuumbeli sebesség) nem mutatnak. Tehát az említett kísérleti eredmények cáfolják a fönti feltevést, vagy nagyon nem értünk valamit (amit a kedves elméletszerkesztőnek pluszban meg kellene magyaráznia)."
  • 90.
    2013. 11. 14. 10:38
    @Simba:
    Az igaz, hogy amíg nincs korrekten alátámasztva (matekkal), addig semmi garancia, hogy így működik. De amíg nincs korrekten megcáfolva, addig nem lehet elvetni a lehetőségét sem, hogy akár így is működhet. Ehhez további jó kérdéseket láncolatát kéne feltenni, mindaddig amíg érkezik rá olyan válasz, ami esetleg újabb kérdéseket vet fel, de amúgy védhető. Az én képzettségem ehhez kevés, én csak egy mezei érdeklődő vagyok. Kár, hogy kunti még nem reagált.

    És mint tudjuk, ez egy modell/elmélet. Oda lehetne írni minden állításhoz, hogy "az elmélet szerint", de valóban szükséges ez?
  • 89.
    2013. 11. 13. 17:05
    Aha megmosolyogtató. Kár hogy mindenki hülye, csak te vagy a helikopter. És mind ezt szépen levezetted egy fantom részecskéből. Mert bizony az fantom, de még ha létezik is, nincs rá garancia, hogy pont úgy működik a világ, ahogy azt te itt szépen felvázolod nekünk. Könnyelmű kijelentéseket teszel, hát ezért néznek le a fizikusok.

    Tényként kezeled az elméleted, az azt leíró matematika nélkül. Még a húrelmélet, és a többi hívő sem mer ennyire biztosra menni.
  • 88.
    2013. 11. 13. 12:00
    Nincs 4 féle kölcsönhatás. Az erős kölcsönhatás nem létezik, gluonok nincsenek. A magerőket -mint mondtam 87-ben- ugyanaz az elektromos erő okozza, mint ami hajtja a villanymotort vagy a TV-t. Azért véled különlegesen erősnek mert különlegesen erős, a protonok és az elektronok testközelben vannak, a tóruszok egymásban keringenek. Ehhez képest a héjelektronok "bolygónyi" távolságban vannak az atommagtól, ezért ez a távoli hatás természetesen jóval gyengébb mint a magerők.

    A gravitációs erő nem a leggyengébb, hanem a legnagyobb erő a természetben, a nyomóereje 10^44 Newton. Amit mi látunk belőle az két erő különbsége, a két ellentétes irányban ható hatalmas erők csekélyke különbsége, ezt érzékeljük gravitációs hatásként. Amit a testek, bolygók vagy a csillagok ebből a gigantikus erőből kitakarnak az egyik oldalról, a másik oldalról gyengítetlen sugarak érkeznek.

    A gravitációnak nevezett jelenség ezért tűnik gyengének, mert a gravitációs sugarak elnyelődése az anyagban rendkívül gyenge, a testek csaknem átlátszóak a gravitonokra. Ezért a két ellentétes irányból érkező gravitonok által okozott erő KÜLÖNBSÉGE a kicsi. De a gravitációt okozó erő hatalmas.

    Ha az egyik irányból nagyon erős az árnyékolás -pl fekete lyuk esetén- akkor láthatod meg a gravitációs erő igazi arcát ami palacsintává lapít és az elektronokat bepréseli az atommagba (= neutroncsillagok. Ne képzeld, hogy a fekete lyukban másfajta anyag van, a fekete lyuk csupán egy nagyobb neutroncsillag. Nincs benne semmi szingularitás).

    Téves az egész fizika.
  • 87.
    2013. 11. 13. 06:10
    4 fő kolcsonhatást ismerünk, ha a gravitonok felelősek mindenért, akkor nem értem miért a gravitáció a leggyengébb. Erre a jelenlegi fizikai modellek sem kínálnak teljes választ. Érdekelne hogyan illeszted ezt be a te elmélettedbe.
  • 86.
    2013. 11. 13. 02:57
    Dehogy dobjuk ki az egyenleteket, az egyenletek köszönik, jól vannak. Azt próbáld megérteni, hogy az egyenletekkel nem tudod, hogy mit írsz le, mi az valójában ami fizikailag létező. Egy mérhető, megfigyelhető HATÁST írsz le az egyenletekkel, valamiféle tulajdonságokat próbálsz matematikai módon KÖZELÍTENI.

    De a matematika nem a létező világ, az csak a leírására történő, számszerűsített próbálkozás.

    Az én próbálkozásom meg egy fizikai modell, amit reményeim szerint össze lehet fésülni az egyenletekkel, mintegy alátenni a fizikai modellt az egyenleteknek.

    A kérdésedre nem tudok válaszolni, a mágnesség varázslatos dolog. Csak annyit tudok róla, hogy a gravitonok okozzák de nem tudom hogyan csinálják. Az atommag összetartásában is segítenek, mert az elektron ragasztó szerepéhez hozzájárul egy mágneses összetartó erő is. Az elsődleges magösszetartó erőt az elektron kelti, de a fénysebességgel pörgő tóruszoknak mágneses hatása is van ami a tóruszok összeragasztásában is segít.

    Ha nincs mód az alkotórészek megfelelő irányultságú párosításához akkor ez a mágneses erő az atommag szétrobbanását is okozhatja (= taszítás). Erre példa a Be8 atommag izotóp, ahol szerintem ez lehet a helyzet.
  • 85.
    2013. 11. 13. 01:31
    Aha de ez nem magyarázat. Akkor dobjuk ki a Maxwell egyenleteket igaz? Bizonyítsd be! Miért koncentrálódik a mágneses erő egy rudban, és miért gyengébb a gravitáció? Nyugodtan kifejtheted bővebben én megértem, vagy legalábbis próbálom megérteni az elméletedet.
  • 84.
    2013. 11. 12. 22:01
    A mágnességet Te ! semmivel nem tudod magyarázni. Általános iskolai tananyag, hogy fogalmatok nincs mi lehet a mágnesség. Látod, hogy ott van valami, de fogalmatok sincs mi lehet az. Nincs mágneses mező, semmilyen mező nincs.

    Elektronok vannak, meg gravitonok, mind mind részecskék. Ezek a részecskék okoznak mindent amit mezőnek vélünk. DVAG van, mező nincs.

    A fotonban érhető tetten a mágnesség, mert elektro, mágneses tulajdonságú, tehát egyszer az elktromos tulajdonsága dominál, amikor az egyik töltésrészecske "kilóg" a többi közül, majd negyedhullámhosszal később a graviton mágneses tulajdonsága dominál, mert a két töltés egymást semlegesíti.

    Tehát igenis a mágnességet a gravitonok és a töltések kölcsönhatása okozza.

    Nincs semmiféle mező, rét, szántó, meg tér sincs.

    Kösz a kérdést.
  • 83.
    2013. 11. 12. 18:22
    astrojan: eszembe jutott még valami. A mágnesességet mivel magyarázod? Ugye tudjuk, hogy van mágneses mező, ezt szépen lehet demonstrálni egy rúdmágnes, papírlap, meg némi vaspor segítségével. Ugye általános iskolai tananyag. Ha nincs tér, akkor mivel magyarázod a mágneses teret? Meg magát a mágnesességet? Szerintem ezt az esetet nem lehet gravitonokkal magyarázni.
  • 82.
    2013. 11. 11. 15:59
    Minek mennek az űrbe sötét anyagot keresni? Elég felboncolni egy-két Dubajozó női-celeb agyát!
  • 81.
    2013. 11. 11. 06:33
    @Zephyrus: Egy rövid fordítást kérhetek az általad belinkelt tartalmakból, angolból egy kicsit hadilábon állok.
  • 80.
    2013. 11. 11. 06:22
    Eddig úgy tudtam, hogy az elektron elemi részecske, tovább nem bontható. Milyen kísérlet igazolja ennek ellentétét?
  • 79.
    2013. 11. 11. 04:05
    Azt kétlem, hogy őszintén kíváncsi vagy, de kérdezhetsz egyesével.

    Nem egészen Simba, a spinon valóban a spin tulajdonságért felel ami a graviton tóruszbeli keringéséből származik, de a másik része a holon ami az elektron töltéséért felel. A holon a negatív elektromos elemi részecske.
  • 78.
    2013. 11. 11. 00:14
    http://www.thescienceforum.com/physics/30064-why-push-gravity-does-not-work.html
    http://gsjournal.net/Science-Journals/Research%20Papers-Astrophysics/Download/683

    nagyon nagyon nagyon nagyon sok ellenpélda van, hogy a nyomó gravitáció miért NEM lehetséges. egyesével leírnád melyik miért nem igaz szerinted? őszintén kiváncsi vagyok
  • 77.
    2013. 11. 10. 23:18
    Az elektron két részre bontható. Az egyik része a spinon, ez a spin tulajdonságáért felel. A másik az orbiton ami az atommag körüli pályáért.
  • 76.
    2013. 11. 10. 20:24
    spion
  • 75.
    2013. 11. 10. 19:52
    Mi az a spinon? Remélem nem a spion egy változata?
  • 74.
    2013. 11. 10. 18:36
    Hol láttad te leírva, hogy a spinon a graviton? És hol vannak az elméleted bizonyítékai, ami félresöpri a jelenlegi fizikát? Nem gondolod, ha igazad lenne, foglalkoznának veled a valódi fizikusok? Persze nyilván lenéznek, meg köpnek rád, mert nincs tudományos fokozatod, na persze... Nem lehet, hogy te érted totál félre az általad bizonyítéknak vélt dolgokat, és csak belelátod a magad igazát?
  • 73.
    2013. 11. 10. 18:17
    Hogy érted, hogy megfigyelések sincsenek a kezemben? Hiszen az összes megfigyelés a kezemben van. Minden megfigyelés a gravitonmodellt támasztja alá.

    Egyetlen egyet mondj ami cáfolja a graviton-töltés yin-yang modellt, vagy a nyomó gravitációt. Az egész fizika feltételezéseken nyugszik, nem érted hogy nincsenek bizonyítékok, csak megfigyelések amik megfelelhetnek valamilyen modellnek, de megfelehetnek ugyanakkor egy vagy több másmilyen modellnek is.

    A húrelmélettel nem az a gond ami az enyémmel, mert húrok nincsenek, soha nem is fogják kimutatni, legfeljebb lehazudni mint a Higgs bozont.

    A gravitont meg már kimutatták, mondtam már neked, a spinon az.

    A térgörbületnek semmilyen megfigyelés nem felel meg, soha semmilyen megfigyelés nem támaszthatja alá, mert tér definíció szerint nincs.

    A tér egy elvont, matematikai absztrakció, matematikai pontokból áll.

    Mikor fogod kimutatni a matematikai pontot?? Miféle megfigyelés bizonyítja, hogy (fizikailag) létezik matematikai pont? Összezagyváljátok a világot, hogyan fúvódhat fel a nemlétező tér?? Erre nemhogy nincs bizonyíték, de soha nem is lehet, hiszen egy logiai hasraesés az egész kozmológia. Is.
  • 72.
    2013. 11. 10. 17:00
    Hát lényegében ezt csinálod te is, csak neked még megfigyelések sincsenek a kezedben. Gravitonnal magyarázol mindent, de ez egyenlőre egy misztikus részecske, ami nincs meg. Tehát az elméleted egy olyan dolgon nyugszik, ami nincs bizonyítva még. Pont ezt sérelmezhetik sokan. Persze vannak más teóriák is, de az elfogadottakat mindig tények támasztják alá, de nem mondom, hogy azok sem tévedhetnek. Pont ezért nincs bebetonozva. Jelenleg a standardmodell az elfogadott, de vannak kihívók, mint a Húrelmélet. Na a Húrelmélettel hasonló a gond, mint a tiéddel. Mezőelmélet, maguk a húrok megfigyelése, csak közelítőlegesen kezelhető.
  • 71.
    2013. 11. 10. 13:39
    Természetesen, a térgörbület kizárva. A nyomó gravitáció készteti őket arra, hogy összepréselődjenek. A gravitonok nyomóereje 10exp44 Newton. Ez az erő nyomja az 1 kg tömegű anyagot a fekete lyuk felé. Kifelé egy gyengített erő hat, a két ellentétes irányban ható erő különbsége a nyomó gravitációs hatás, gigantikus erő. A gravitonok mozognak igen, a gravitonpárok okozzák ezt a nyomóerőt, nem tudom hogyan csinálják.

    Szégyellnem kellene magam érte Zephyrus Lektor Úr?
    Mélységes tévedésben van amikor azt képzeli, hogy a fizikusok olyan dolgokra építik az általuk alkotott modellt, amit bizonyítani is tudnak.

    Melyik tér létezését sikerült eddig bizonyítani? Riemann? Minkowky?
    Melyik szingularitás létezését sikerült eddig bizonyítani?
    Mikor sikerült bizonyítani, hogy a foton elemi részecske?
    Mikor sikerült bizonyítani, hogy az elektron elemi részecske?
    Egyáltalán mit sikerült bizonyítaniuk?

    Megfigyelések vannak amiket próbálnak beilleszteni egy-egy modellbe. Jól, rosszul.
  • 70.
    2013. 11. 10. 13:03
    Nagyon érdekelne, hogy hogyan magyarázod a fekete lyukakat. Ha gravitonokkal magyarázod a gravitációt, akkor mi készteti őket arra, hogy egy kis tér (bocs nincs tér) részre összpontosuljanak, hiszen mint írtad is ezek mozgásban lévő részecskék. De ugye a térgörbületet kizártuk.
  • 69.
    2013. 11. 10. 10:43
    *lektorálta
  • 68.
    2013. 11. 10. 00:45
    1. a jelenlegi fizikánk használható modellt alkot, amivel lehet számolni
    2. a tiedhez egy darab szám nem tartozik, csak valami amit kitaláltál otthon unalmadban, matematikailag nem tudod alátámasztani (ergo az egész használhatatlan, számolni nem lehet vele)
    3. olyan dolgokról beszélsz (graviton) amit nem tudsz bizonyítani, hogy létezik, míg a jelenleg használt fizika olyan dolgokra építi az általuk alkotott MŰKÖDŐ modellt, amit bizonyítani is tudnak. nem egyszer javítottak már a modellen ha új dolog derült, de nem kezdenek el olyan dolgokra építeni, amit még csak bizonyítani sem tudtak
    4. mondtad már a feltevéseid fizika professzoroknak? volt már bárki, aki ezt szakmabeliként rektorálta?
  • 67.
    2013. 11. 09. 16:21
    Igen, hat azt hogy honnan van, miert van, mi az oka annak, hogy elemi reszecskek leteznek, ezaltal az anyagi vilag letezik ez valoban eleg koltoi kerdes. Nemcsak a higgys bozonyra, de az osszes anyagfelesegre kerdezhetnéd ezt.

    Csak annyit allithatok, hogy gravitonok mindenutt vannak, az Univerzmon tul is, ez van. Ahol az elektromos toltesek vannak ott vannak az Univerzumok.
  • 66.
    2013. 11. 09. 14:32
    @astrojan: Egy valamit árulj el: a mindent átható gravitonsugárzás honnan ered? Igaz, ugyanezt kérdezhetném a mindenhol jelenlévő Higgs-mezőről is. Ugyanúgy erre sincs még magyarázat.
  • 65.
    2013. 11. 09. 13:28
    Kösz Simba, nem ertem a kerdesedet, nem irtam olyat, hogy nincs toltes, ellenkezoleg, a toltes elemi reszecske, az egyetlen letezo az anyagi vilagban. Na meg a graviton a masik, ő is elemi reszecske. Ezek ketten leteznek es nincs semmi mas (fizikailag) letezo. ezek ketten epitik fel az Univerzumot, reszecskeket, molekulakat, sugarzasokat, élő es elettelen vilagot, minden anyagi dolgot.

    Neked mar emlitettem, hogy a nyomo gravitaciot a relelm egyenletei irjak le, azok a tenzorok amivel a ter gorbuleset probaljak jellemezni a fizokosok, azok valojaban a nyomo gravitacio gradienset irjak le, ami gradiens a tomegek kozeleben alakul ki az amugy homogennek tekintheto DVAG gravitacios sugarzasban.

    A feny viselkedesenek leirasa is megvan matematikai nyelven, a QED. De nincs hozza fizikai modell. Ez van nekem.

    Nem vagyok matematikus, lathatod, hogy nem szamolok semmit (szinte semmit), nem is tartom a feladatomnak. En egy fizikai modellt probalok alkotni, aminek a tulajdonsagai megfelelnek a feny, a gravitacio es az anyag viselkedesenek.

    Ha sikerul attorni az ertetlenseg nagyon kemeny hatarvonalat, akkor meg majd segitenek, tobben is mint kellene.
  • 64.
    2013. 11. 09. 11:48
    Érdekes az elméleted. Akár működhetne is, de alá kell támasztani. Írd le nekik matekul, úgy megértik.

    Írtad, hogy nincs töltés, nem létezik, akkor atomon belül miért van?
  • 63.
    2013. 11. 08. 16:27
    Aha. Ilyen körülmények között köszönöm a pontosítást és hogy belinkelted az oldalaimat. Sajnos azóta a fizikusok kitiltották a website-omat a szerverről, mert így kell ezt csinálni. Vitát senki nem generált közülük, ők tudják egyedül hogyan működik a világ, amikor még egyetlen valamirevaló fizikai modelljük sincs.

    A matemetikai leírás nagyon fontos dolog ami van nekik, de fizikai modell nélkül nem ér semmit/sokat. A kettő együtt írhatja le a fizikai világot.

    A graviton energiarészecske, folyton mozog, nem veszít energiát, örökmozgó, alapvető tulajdonsága a gyors mozgás. Ha párban vannak, akkor a tükörképi párja kiegyenlíti a graviton kalimpáló mozgását és egy DNS szerű kettős spirális pályán lényegében egyenes vonalban haladnak c négyzet sebességgel.

    A c2 csak egy jelölés, nem valódi c négyzet, arra szolgál, hogy felhívja a figyelmet a graviton c-nél sokkal nagyobb sebességére. Ezt a honlapomon is megírtam de csak alt szövegben és aki nem olvas gondosan az ezen könnyen kiakad.

    Ha a gravitonpár ami töltést cipel (= foton) szétszakad mert a foton megáll a haladásban, akkor a graviton kalimpáló mozgását nem tudja kikompenzálni a tükörképi párja és ezért a graviton az egy darab töltésével együtt körpályára áll. Magától, semmi más nem kell hozzá. A graviton megy körbe-körbe és a töltés meg a graviton körül spirálozik mint egy spirálfüzet rugó. Ha a rugóba belefűzöl egy cérnát (a cérna a graviton pálya) és a rugót körbetekered hogy a rugó két vége érintkezzen akkor megkapod a tórusz felületet és a proton modelljét.

    Nem mindegy, hogy a proton tóruszban kering az elektron tórusz vagy fordíva mert az elektron tórusz nagyobb, kb háromszoros átmérőjű mint a proton tórusz. Ezt úgy képzeld el, hogy egy felnőtt bicikligumit leraksz a földre és egy kempingbicikligumit teszel a közepébe, ez a neutron (a gumik fel vannak pumpálva, nyilván). A nagy gumi az elektron, a kempingbicikligumi a proton.

    Ez a felállás magyarázatot ad arra a képtelennek tűnő dologra, hogy az atomok elektronhéja miért nem esik bele az atommagba. Azért mert az atommag kívül negatív töltésű ! Hiszen az atommagban elektronok vannak neutronok helyett. Természetesen annyival több proton van a magban ahány magelektron van benne.

    A magot elektronok tartják össze, a magban csak elektronok és protonok vannak, gluonok nincsenek.

    Tehát a tóruszban a graviton a saját tulajdonsága miatt áll körpályán amit a töltéssel együttműködve alakít ki. A graviton a végső mozgató, ő mozgatja a világot. Itt nincs olyan mint a makroszkóposan mérhető EM kisugárzás, ez itt a mikrovilág.

    Kérdezz bátran, amire nem tudok választ adni megmondom azt is.

    (nagyon tetszett Prohlep hozzáállása, nem csoda ha sértődés van belőle)

  • 62.
    2013. 11. 08. 12:21
    @astrojan:

    "Zodiac, nem kerülte el, belenéztem, hosszú. Kérdezhetsz, beszélgethetünk."
    Az ide vonatkozó kommentek:
    18, 24-29, 71-72.
    Remélem így már eléggé megkönnyítettem.

    Szóval jelenleg első körben azt nem értem, hogy a tóruszban mitől/mi körül fog a graviton keringeni, avagy mi kényszeríti keringő pályára.
    Megkértem kunti-t is, hogy ha van még rá kapacitása, akkor nézzen már át ide is egy picit. Vele biztosan sokkal színvonalasabb vitát tudnátok folytatni, mint mondjuk velem.
  • 61.
    2013. 11. 08. 10:24
    a megfigyeleshez az kellene, hogy ket azonos sebesseggel mozgo objektumunk legyen, illetve a modell azt feltetelezi, hogy kifele haladva min ugyanolyan sebesseggel halad vmi, mint benn, kulonben nem kelti a tavolodo objektumok erzetet.

    nem vetettem el az osrobbanas elmeletet, csak egy olyan modellt vazoltam fel, ami hasonloan is viselkedhet, noha teljesen mas.

    roviden en ugy gondolom, hogy a vilagot valami rem egyszeruen mukodo dolog mozgatja vegtelenszer iteralva, ami folyamatosan eltero szintekre juttatja az anyagot, es mi ennek a lathato reszet ismerjuk, es vizsgaltuk eddig - ehhez igazitva fizikai ismereteinket. a masik ket veglethez nem megfeleloek a torvenyink, mert nem mukodnek ott, es ezert nem tudunk atfogo kepet es magyarazatot adni letezesukre. kizarasos alapon a gravitaciora tippelnek, mint osszekoto elem. lejjebb szvsz ugyanugyan epitokoveket fogunk talalni, amik az atomhoz vezetnek.

    en mindig csak kerdeseket es lehetseges elmeleteket vetek fel magamban, es kivancsian olvasom, hogy mit fedeztek fel azok, akik ezzel foglalkoznak - megerositve, vagy elvetve az elmeleti eszmefuttatast
  • 60.
    2013. 11. 08. 09:55
    Köszönöm kérdéseidet, Igen Simba, régebben is gondoltak hasonlót, pl Le Sage ultramundán particles meg ilyenek. De a klasszikus étert azért találták ki hogy a fény terjedését meg tudják magyarázni vele mert arra gondoltak, hogy a fény hasonló módon terjedhet mint mondjuk a hang a levegőben vagy a tóba dobott kő keltette hullámok. De ahhoz, hogy a fény mint rezgés képes legyen terjedni ahhoz valamiféle kemény, merev étert kellett elképzelni és ebből adódott a fékezési téveszme, ami miatt a bolygóknak fel kellene hevülni.

    De a graviton "éter" nem ilyen, nem úgy vezeti a fényt, a fény nem gömbszerűen terjed hanem egyenes vonalban. A gravitonok részt vesznek a fény felépítésében, a fotonok részecskék, összetett részecskék. A gravitonok energiarészecskék, nekik az a szokatlan tulajdonságuk, hogy folyton gyorsan mennek, ők mozgatják a világot, hajtják a protonokat, elektronokat és a Simbát.

    A gravitonok sebessége nagyon nagy, a fénysebesség milliószorosára saccolom, ezért a Föld pályamenti sebessége ehhez képest elenyésző, s így az elölről érkező gravitonok hatása nem különbözik lényegesen a "hátulról" érkező gravitonoktól. A gravitonok áthatolóképessége hihetelenül nagy, az anyag csaknem átlátszó a gravitonok számára. Ennek ellenére a protonokat és az elektronokat gigantikus nyomás alatt tartják, egyetlen protonra olyan 10ad 17 Newton nyomóerő esik, elképzelhetetlen hogyan csinálja.

    Ennek ellenére fékezi a Földet a gravitonsugárzás (amit DVAG-nak hívok), csak a fékezés mérhetetlenül kicsi. De a bolygópályák idővel szűkülnek (hosszú idő, nem az árapályerők okozta zavarok ez) nagy időléptékről van szó.

    Megfigyelhető viszont a kettőscsillagok egymáshoz közelítése például amit gravitációs hullámok kibocsátásával magyaráznak, de ez nem kibocsátás hanem elnyelés, fékezés. Ritkán megfigyelhető ezek egymásba zuhanása amit a pályaszűkülésből eredő "ciripelés" kísér.

    A feltételezett sötét energiának is feltehetnéd a kérdést, miért nem fékezi a Földet a sötét energia, de ez zavarná sötét energia nimbuszát ezért ezt nem kérdezi senki. Sötét energia nem létezik, a Világegyetem nem gyorsulva tágul, egyetlen nagyon távoli szupernova megfigyelése alapján monták ki a gyorsulva tágulást ami téves, hibás elképzelés, lassulva tágul, ha tágul egyáltalán mert még ez sem bizonyos. A magam részéről úgy gondolom tágul, volt Ősrobbanás már sokszor, a Világegyetem ciklusos.

    Nem minden foton, csak a fotonban benne van az összes elemi részecske. A párkeltésről nyilván hallottál, úgy lesz belőle proton ahogy egy kisebb energiájú fotonból párkeltéssel elektron-pozitron pár keletkezik. Egy megfelelő energiájú foton amikor megáll (mondjuk atommagba ütközik) akkor kettéhasad. Mivel a foton 4 részecskéből áll, ilyenkor az egyik fele, 2 részecske alkotja az elektront, a másik fele 2 részecske hozza létre a pozitront.

    Egy nagyobb energiájú foton esetén ugyanez a 4 részecske egyik fele alkotja az antiprotont míg a másik kettő létrehozza a protont.

    A gravitonpár vivőrészecske biztosítja a foton egyenesvonalú mozgását, s ha ez a gravitonpár kettéhasad, akkor a graviton az ő töltésével együtt körpályára áll és kialakítanak egy tórusz felületet, kialakul egy proton és egy antiproton tórusz. Az eredetileg tömegnélküli összetevőkből így ugrik elő a tömeg tulajdonság, mert a körpályán iszonytos sebességgel pörgő elemi részecskék tehetetlensége okozza a tömeget. Mi ezt fordítva szoktuk meg, úgy érzékeljük, hogy makroszkópikusan a pörgő tömeg okozza a tehetetlenséget.

    Graviton egyenlőre van, csak nehéz kimutatni, rosszul keresik ha keresik egyáltalán, mert az idiotikus Higgs bozonnal vannak elfoglalva ami nincs. Ez a nemlétező Higgs bizony is Nobelt ért, sajnos.

    A gravitont már kimutatták, csak nem tudják, hogy ő az. Amikor az elektront kettéhasították akkor ott volt a graviton, de mivel nem tudják hogy az elektront graviton és töltésrészecske építi fel, ezért a két részt elnevezték holonnak és spinonnak. Ebből a holon a töltésrészecske míg a spinon alkotórész maga a graviton.

    Most ha szerinted graviton egyelőre nincs akkor az itt alattunk lévő Kvantumgravitációs Tanszéket meg kellene szüntetni, vagy mi? Higgs bozon sincs, mégis Nobel díjat adtak érte. Kvarkok sincsenek, gluonok sincsenek, tér sincs, szingularitás sincs, mégis az egész világ ezt képzeli, szóval tényként nem érvelnék velük.

    A gravitáció nem "ránthatja" össze a világot mert nyomóerő. Összenyomhatja, és össze is nyomja. Pillanatnyilag fékezi a tágulást a külső, végtelenből érkező DVAG nyomóerő, mint mondtam a Világegyetem ciklusos. De nem olyan lesz a nagy reccs ahogy képzelik, mert a vég hirtelen következik be egy más mechanizmussal, amit a gravitonsugárzás okoz. Villámlásszerűen, előre nem láthatóan (legalábbis fénnyel nem) a fekete lyukak hatására alakul ki egy csíra ami egy új ciklus beindulását hozza létre. A nagy recs nem egy hosszú folyamat lesz, nem a mostani tágulás lassú megfordulása.
  • 59.
    2013. 11. 07. 22:31
    A te elméletedet nagyon emlékeztet a klasszikus éterelméletre. Nem gondolod, ha nincs tér, ha nem a térnek mondott valami anyag, akkor annak mérhetőnek kéne lennie a bolygók mozgása esetén? Pedig ilyet nem tudunk mérni. Ha minden fotón, akkor hogy lesz a fotónból proton? Graviton egyenlőre nincs. Szóval tényként nem érvelnék vele. Sötét energiára mit mondasz? Vág mivel magyarázod, hogy a gravitáció nem rántja össze a világot egy Nagy Reccsben?
  • 58.
    2013. 11. 07. 20:45
    A fény elhajlását, vagyis a fény pálya elhajlását ugyanaz okozza mint amikor a szél fúj vagy mint amikor egy ventillátor szelet csinál és leejtesz egy tollpihét: a pálya elhajlik. A Nap egy állandó gravitonsugár nyomás alatt van de a Napon keresztül, a Nap másik oldaláról egy kicsivel kevesebb graviton érkezik a minta fényhez. Bármi mással is ez történik, egy kalapácsot elhajítasz a Nap mellett, a kalapács útvonala a Nap felé fog hajolni (csak jóval erősebben). A lencsehatás ugyanez. Ez maga a nyomó gravitáció. A nyomó gravitáció hatalmas erő, 1.2x10ad44 Newton. A gravitonoknak a Nap csak egy kis részét nyeli el, csaknem teljesen átlátszó.

    Hogyan zuhanna a Hold a Földre, hiszen kering, a centrifugális erő tartja pályán. Ha a keringést mondjuk egy rendőr a feltartott kezével meg tudná állítani, akkor a Hold azonnal a Földre zuhanna. De csak akkor.

    A graviton sebessége intim kérdés, mint mondtam. Feltételezem, hogy sokkal nagyobb mert:
    van aki azonnalinak véli (végtelen sebesség) de ez szerintem kizárt, nem életszerű.
    Fénysebességűnek tekintik de a mérés elvileg hibás (Kopeikin)
    Magyarázhatja a felfúvódásnak vélt kezdeti sebességet.
    A graviton vivőrészecske(pár) ha megköt két elektromos töltésrészecskét akkor fénysebességre lassul !
    De az igazi okot mint mondtam nem szoktam hirdetni.

    A H2 nem része lehet a sötét anyagnak hanem ő maga az. A Világegyetemet a földfelszínről feltérképezték a fizikusok, 21 cm-en remekül látszanak a hidrogénfelhők valamint megállapították, hogy ezek mennyisége nem elegendő a gravitációs hatások magyarázatához. Ezek szerint az Univerzumot alkotó hidrogén mennyisége 4% és hiányzik olyan 25-30% anyag. Ezért találták ki a sötét anyagot.

    Igenám, de a 4% anyag ami 21 cm-en látszik, az az atomos hidrogén !

    Az ESA által fellőtt IR spekrométerrel megállapították, hogy a H2 mennyisége az atomos hidrogén 5-10szerese, magyarul 20-40% anyag. Szerinted kell még ezenkívül valami exotikus amit nem is lehet megtalálni? Meg ráadásul nincs is olyan.

    Ejnye serpa, min röhögsz? Olvass gondosan, a 3. 4. olvasásra talán megérted mit írtam.
  • 57.
    2013. 11. 07. 20:28
    @enisherpa: Úgy tűnik a Földet tekinti az univerzum közepének, holott olyan nincs. Ki tudja mi hol helyezkedünk el benne.
  • 56.
    2013. 11. 07. 20:11
    Átnéztem az oldalra. **Ugyanis ha valóban ellátunk 13 Gfényév távolságra és a világegyetem egy ősrobbanással keletkezett (mindkét állítás elfogadott), akkor legalább 13 Gévnek kellett eltelni, hogy a látott galaxis odáig repüljön, ahol a fényt kibocsátotta. Ezután a fénysugár további 13 Gévig utazott a földig, ahol azt a Hubble űrteleszkóp elkapta. Ebből következik, hogy a világegyetem legalább 26 Géves. **
    (Mi a francnak van spoiler tag a fórum szerkesztőben, ha nem működik?)
    Ezen majdnem szétröhögtem magam. Galaxis szomszéd elrepült, a rajta pihenő, álló fény szép illedelmesen várta, hogy odaérjen, aztán útrakelt.

    Itt látható a tengeri csodakígyó! A fejétől a farkáig mérve öt méter, farkától a fejéig négy méter, tehát összesen kilenc méter hosszú!
  • 55.
    2013. 11. 07. 19:31
    @astrojan: Azt mondod, hogy nincs térgörbület; akkor mi okozza pl. a fény elhajlását a nap mellett, vagy a gravitációs lencsehatást távoli galaxisoknál?
    A másik: ha nyomó gravitáció van, miért nem zuhan a Hold a Földre?
    Miért gondolod, hogy a graviton sebessége sokkal nagyobb a fotonénál?
    Egyébként visszatérve a cikkhez; én is olvastam, hogy nagy mennyiségű hidrogén lehet a világűrben, amit nehéz észlelni. Ez része lehet a hiányzó anyagnak, amit veszettül keresnek.
  • 54.
    2013. 11. 07. 18:39
    Kösz a kerdest, majdnem jo, sőt jó. A fotonban benne van mind a 4 elemi reszecske, igy mondhatni, fenybol lettunk. A 4 elemi reszecske tkp 2: az egyik a graviton a masik az elektromos toltesreszecske. Mindkettonek van tukorkepi parja ami azt jelenti, hogy az egyik jobbos a masik meg balos, egymasba nem forgathato de ugyanaz az anyag, pontosabban energiareszecske.
    Tehat van egy jobbos meg egy balos graviton es van egy jobbos meg egy balos elektromos toltesreszecske. Ez minden, ezekbol epul fel az anyagi vilag, minden egyes reszecskejevel egyutt. A gravitaciot graviton parok okozzak, nyomo gravitacio termeszetesen.

    Indoklas: a foton tulajdonsagai (elektromos es magneses viselkedes negyed hullamhosszankenti valtakozasa, lezerfeny szerkezete es kialakulasa, parkeltes, pozitronsugarzo atommag izotopok stb) levezethetok a yy fotonszerkezetbol, ezek alatamasztjak a yy fotonmodellt.

    A gravitacio nem lehet tergorblet, mert ter nincs. A ter matematikai fogalom, nem lehet gorbiteni. Csak definialni lehet, nem tudsz rautni egy kalapaccsal, ezert fel sem fuvodhat.

    Vonzo megintcsak nem lehet, mert a Holdat a Fold nem gumikotelen vagy vonosugaron tartja. Mi marad? Nyomo.

    Szaz eve kiszamoltak, hogy nyomo nem lehet, mert akkor a Fold felizzana. Na igen, szaz eve azt hittek, hogy a fenyt az eter vezeti es ezert az eternek kemenynek kell lennie, ergo a Fold felizzana.

    Dehat tevedtek, Poincare rosszul okoskodott, a fizikusok meg szaz evig lefagytak es inkabb belementek, hogy a nemletezo ter gorbul. Nem okozott nekik problemat, mert azt hittek (most is azt hiszik), hogy a ter letezik, hiszen akkor miben lenne az anyagi vilagunk ha nem lenne ter. De ez az okoskodas teves, mert az anyagi vilag letezik es kesz. Nem kell neki ter, sem euklideszi sem minkowskyi sem masmilyen. A ter fogalmat mi alkottuk es semmikeppen nem az osrobbanassal keletkezett hane akkor amikor az ember definalta.

    Nagyon nagy baj, mert akkor nem fuvodhatott fel a Vilagegyetem, ugyebar a nemletezo ter nem tud felfuvodni, nincs neki metrikaja meg szovete sem.

    A kezdeti nagy sebesseg robbanas volt, a gravitonok sebessegevel, ami cca olyan 1 Mc lehet sacc/kb. Van ennek alapja de azt nem mondom el mi, szamoljunk ezzel a sebesseggel. Ez lép a felfuvodas helyere, azota lassul. Nem gyorsul, a Nobel djat egyetlen SN vizsgalatara adtak ahol a hibahatar/tűrés óriási, bizonyosan téves, egy mérésen alapuló saccolas. Nobelt ert.

    Jol van, hosszu, kerdezz batran szia
  • 53.
    2013. 11. 07. 17:14
    @astrojan: János te egyáltalán nem vagy hülye, sőt jó fantáziád van. Érdekes elméleteket dolgoztál ki, de úgy tűnik bizonyítékok nincsenek a kezedben. Ha jól olvastam, akkor a foton és a graviton építi fel az anyagi világot? Jó jó, de a gravitont még fel sem fedezték.
  • 52.
    2013. 11. 07. 16:21
    Igen Rabin, ő az. Zodiac, nem kerülte el, belenéztem, hosszú. Kérdezhetsz, beszélgethetünk. Lényegében nekem személyeskedésnek tűnik többek álláspontja és egyetlen kérdés nélkül megszületett a végzés, a János hülye.

    Simba, szó sincs róla, ide az értelmesebbek járnak, ha értenéd (amiket mondok) meg lennél döbbenve. Ezen mit értesz: Ténye idéz nem támasztod alá ?
    Kérdezzél. Ha vannak érveim elmondom mit miért.
  • 51.
    2013. 11. 07. 15:47
    Ezt inkább tőle kérdezd, de vagy igen, vagy valaki direkt szórakozik egy megtévesztő nickregisztrálással.
  • 50.
    2013. 11. 07. 14:40
    @zodiac83: astrojan=Rohán János?
  • 49.
    2013. 11. 07. 14:21
    @astrojan: Bizonyára elkerülte a figyelmedet a 27-es komment.
    Kíváncsi lennék arra is, hogy mit tartasz tisztességes érdeklődésnek. Az én megítélésem szerint ugyanis itt lényegében ezzel találkozhattál.
  • 48.
    2013. 11. 07. 13:26
    Persze mi nem értünk hizzá. Nem vagyok fizikus, de nem is akarok annak látszani. Ténye idéz nem támasztod alá, de mi vagyunk a hülyék mert nem értjük ja. Persze...
  • 47.
    2013. 11. 07. 12:06
    Mit vártál bogaram? Kérdezzél. És olvass gondosan, próbáld megérteni amit írok, ez olyan nagy igény? Többet vártál volna? Dehiszen még meg sem nyikkantál..

    Mindenkinek válaszolok aki tisztességesen érdeklődik és csak elenyészően kevés ami titok. A többségnek fogalma nincs miről írok, mélyen sértőnek találja mert nem ért belőle semmit, nem is akar. Így működünk, sajnos.
  • 46.
    2013. 11. 07. 11:25
    Sajnos maximálisan egyet kell értenem Humbukkal. Titkon reméltem, hogy egy érdekes vita fog ebből kikerekedni, de egyelőre messze nem úgy tűnik. Elég nagy csalódás ez nekem, többet vártam volna astrojantól, ha már ilyen sziklaszilárd meggyőződései vannak.
  • 45.
    2013. 11. 07. 02:41
    Háát.. ez kib@szott egyszerű:

    Takarják ki fénnyel az árnyékot s máris lehet a maradék áttünéseket vizsgálgatni, úgy mint a bolygók spektrométeres érzékelésénél ennyi. mit kell ezen 'maradékoskodni'?
  • 44.
    2013. 11. 06. 19:26
    Evidencia. Éppen ezért írtam én is, amit írtam. Ne tévesszen meg, hogy nem E/2-ben szóltam astrojanhoz, hanem általánosítottam a hasonlóan kommunikálókra ezt a problémát.
    És persze, tisztában vagyok vele, hogy vannak itt értelmes emberek, ezt már sokszor elmondtam.
    Azonban leghatékonyabb megoldásként, szerintem még az ignorálással is jobban járunk 1-1 ellehetetlenített helyzetben, mint hogy nekiálljunk mi is olyan stílusban értelmetlenül személyeskedni stb.
  • 43.
    2013. 11. 06. 19:10
    VAjZY
    "Ami a lényeg, hogy beszélgessünk, mert mindenkit érdekel a téma, de nyitottan, ugyanakkor betartva a bizonyítékok és érvényes, normális érvelések általános szabályait. || Vegyük figyelembe az eddig megtudott axiómákat, valamint azt, hogy a CÉL(!) az, hogy valamilyen általános válaszokat kapjunk az elképzeléseink szintetizálásával, egyesítésével és nem az, hogy összevesszünk."

    A beszélgetés az egy kétirányú folyamat, az itt elhangzott kommentek egy része attól a bizonyos egyéntől viszont totálisan egyirányú. Ahogy jómagam, Simba és a többiek pont a kérdéseinkre szeretnénk választ kapni. Tehát beszélgetést kezdeményezünk amire bugyuta észosztás a válasz. (Legjobb "érvei": a nem létezik, nem érted)

    Igen is van olyan amikor itt iponon is összejön a társaság és értelmesen diskurálnak egy témában.(Nagyon élvezem ezeket a pillanatokat, meg az értelmes vitákat --->> mert ebből sokat lehet tanulni) A sokak vs astrojan nem ez a példa. Az inkább a vicc kategória, amit az előző kommentemben is olvashattál.
  • 42.
    2013. 11. 06. 18:35
    Humbuk Valóban, ez engem is aggaszt. Az olyan ellenvetéseknek többnyire nincs értelme, ha nincs rájuk normális cáfolat/megoldás, azaz más elképzelés, ami az eddigiek alapján helytálló lehet.
    Ám ahelyett, hogy acsarkodásba kezdtek -szintén értelmetlenül-, vegyétek figyelembe, hogy ezeknél a határkérdéseknél nagyon nehéz megértetni egymást, lévén, sok dologra még mindig nincsenek fogalmaink. Így is rengeteg olyan dolog és esemény van kvantumszinteken, amiket makrovilágbéli fogalmainkkal magyarázunk meg, holott tisztában vagyunk vele, hogy nem szabad analógiába helyezni a mikro- és makro jelenségeket. Éppen ezért rettentő nehéz feladat nem makroszinten vizsgálódnunk. Elsősorban nem a makrovilágon kívüli
    jelenségek észlelésére és tapasztalására alakult ki érzékelőképességünk. Ezen szintek kapcsolódási, átfedési, egymásba alakulási módjait (pl különböző mezők egymásra hatása) próbáljuk a XXI. században megfejteni, mert mint tudjuk, teljesen másképp viselkednek dolgok szubatomi szinteken és makroszinteken. Szerintem csodálatos, ahogyan a kvantumok "véletlenszerűségéből" és kettős természetükből konkrét, kézzel fogható dolgok jönnek létre, valamint az ellentmondásosnak tűnő folyamatok egymást egészítik ki, így eggyé, s rendületlenül működővé téve a dolgokat.
    Zárójelben: Ha egyszer elkészülök ezzel a könyvvel, remélem, a megírása egyik fő célját is elérem - hogy rávilágítva ezekre a működésekre rádöbbentek embereket arra, hogy ezekről a szép dolgokról úgy érdemes beszélni, hogy az ember mindvégig szem előtt tartja: képességeit magától a Kozmosztól kapta, s az tanít minket, nem fordítva. És itt látható, hogy annak van igaza, aki azt mondja, nem mi mondjuk meg, hogy miként és hogyan létezik valami, hanem az mutatja meg magát. Ellentmondásosnak tűnik, hogy például astrojan a magabiztosságával eléggé idealista, ennek ellenére a tudománnyal foglalkozik. Meg kéne értsd, hogy mi ilyen szempontból csupán egy számunkra nagyon bonyolult önszervező anyaghalmazok vagyunk, ami mint olyan, messze nem fog eljutni abszolút válaszokig, főleg, hogy a legtöbben lezárt, hétköznapi, "makroválaszokat" szeretnének, holott ilyenek, mint ahogy a kvantumfizikából egyre jobban kitűnik, nincsenek. A kvantumfizika is már "csak" szórási számításokkal dolgozik, ebből is adódik, hogy összeegyezhetetlen - egyelőre - a makroszinten működő fizikával. Ami a lényeg, hogy beszélgessünk, mert mindenkit érdekel a téma, de nyitottan, ugyanakkor betartva a bizonyítékok és érvényes, normális érvelések általános szabályait. || Vegyük figyelembe az eddig megtudott axiómákat, valamint azt, hogy a CÉL(!) az, hogy valamilyen általános válaszokat kapjunk az elképzeléseink szintetizálásával, egyesítésével és nem az, hogy összevesszünk.
  • 41.
    2013. 11. 06. 10:43
    Miért cáfoljunk meg? Elhisszük neked.
  • 40.
    2013. 11. 05. 23:39
    Van egy érzésem felesleges vele vitázni, mivel az van amit ő állít. De ha már itt tartunk én meg kijelentem a Mikulás létezik és punktum! Cáfoljatok meg!
  • 39.
    2013. 11. 05. 20:56
    Ja bocs, én kérek elnézést. Nem tudtam, hogy Te ennyire képben vagy.
  • 38.
    2013. 11. 05. 20:32
    Megall az eszem tenyleg, Metrikus tenzor, nem olvasod amit irok? 20 éve mar megtalaltak a H2-t a legkor fole kilott IR spektroszkoppal. Nincs tovabb a kitalalt sotet anyagra szukseg, okafogyotta valt mert mevan a hianyzo anyag. Erted ezt?

    Erre Te kitálalsz a david gyulaval, akinek inkabb el kéne magyaraznod mit jelent az amikor a kepzelgeseire mar nincs szukseg.
  • 37.
    2013. 11. 05. 19:51
    A sötét anyag nem lehet molekuláris hidrogén, mert nem barionos eredetű. Ajánlom Neked Dávid Gyula a Wimpek hálója c. előadását pl. a Youtube-ról.
  • 36.
    2013. 11. 05. 16:09
    astrojan:
    Nem zagyválok, csak nem érted azt a fogalmat, hogy szarkazmus. Persze hiszen, nálad az sem létezik
    A gondolataid is léteznek, hiszen ha kettéhasítom az agyad, akkor gondolataid sem nagyon lesznek. Nem állíthatod, hogy töltés nem létezik, hiszen a gondolat is töltés mozgás.
    Valójában a villám sem létezik ugye? De ha megcsiklandozza a buksid, akkor más véleményen leszel

    "Az anyagi világot ez a két elemi részecske építi fel" Hehh?? Ez olyan mintha a tenger közepén állva azt állítanád, hogy a földi világot csak víz építi fel!

    Komoly rész:
    Kettőnk közül neked vannak itt állításaid, amire egyelőre bizonyítékot nem szolgáltattál. Látom nem sikerült megérteni a mondandóm lényegi részét!!
    Engem és a "hitetlenkedőket" ne szavakkal győzz meg, hanem eredményekkel. Az eredmény az a fogalom, amit érvként felhasználhatsz egy vitában.
    Eredményre kísérletezés és matematika útján jutsz!
    Amint előállsz egy kísérlettel, amely "bárki" számára megismételhető (bárhol a világon) és azonos eredményre vezető, akkor el fogom hinni amit mondasz.

    Az, hogy mi létezik a természetben és mi nem, ne firtassuk, hiszen a világegyetemhez képest (ami legyen bármekkora) túl kicsi referencia pont ez a pici bolygó!
    Tehát minnél nagyobb szeletét nem látod be a világnak, annál nagyobb a tévedés lehetősége.

    A legnagyobb gondom az elméleteiddel, hogy nem írsz benne tévedés lehetőségéről, olyan dolgokat állítasz (veszel biztosnak) amelyeket a valóságban nem is tapasztalhatsz.

    Tudod melyik vicc jutott most az eszembe?
    Autós megy a sztrádán és hallgatja a rádiót.
    -Hölgyeim és uraim vigyázzanak az M0-ás autópályán egy őrült a forgalommal szembe hajt
    -Micsoda??!!! Egy??!!! Az össszes!!!

    kiváncsi vagyok, hogy a lényeget skippeled-e és csak a viccre reagálsz-e a kövi hszben

    VAjZY
    Érdekes meglátás. Természetesen igazad (is) van. De a fogalmakat nem lehet kizárni, még abszolút mértékben sem. Egy olyan ember aki beszélni sem tud, és soha nem érintkezett más emberekkel is kéknek fogja látni az eget(a megfelelő időpillanatban). Ha tudja, hogy az kék, ha nem.
    Az egy dolog, hogy tudjuk az csak bizonyos feltételek mellett látszik "kék"nek. Totálisan lényegtelen a kontextus szempontjából.
    Hiszen ahogy írod, nem tudunk elvonatkoztatni a saját érzékelésünktől. Hiába tudom, hogy a világ milyen részecskékből áll ha kutyasz**t eszem, az akkor is kutyasz*r lesz. Tényleg nem a tartalom zavar, amiről beszél, hanem a hogyan!
    Tévedés kizárva, minden biztos, minden csak úgy van ahogy én gondolom! (Jobb helyeken ez már majdnem zártosztály)
    Hiába tudom, hogy nem létezik súly ha nem tudok egy mozdonnyal a hátamon szaladgálni itt a földön, mert van egy olyan tulajdonsága amelynek nem tudok eleget tenni (megemelni).
    Értelmesen is lehetne tálalni a dolgokat, de ez az elutasítása mindennek, gyanakvásra ad okot. Persze az a fogalom is ismeretlen, hogy mi az az érv. (Mert hát neki az sem létezik )

    De be is fejeztem ezt az értelmetlen vitát, hiszen az idő majd úgy is bebizonyítja, hogy helyt állóak-e az abszurd következtetései.
  • 35.
    2013. 11. 05. 10:51
    Humbuk: "Te sem létezel" állítod. Akkor nem értesz semmit, kár tépni magad.

    Én igenis létezem, Te is létezel, a Világegyetem is létezik, a foton is létezik. Létezik a proton, elektron, pozitron satöbbi. Ezek az anyag.

    Próbáld már megérteni, van az anyag és ehhez mi, emberek kitaláltunk egy csomó fogalmat, a feszültséget, az áramot.

    Zagyválod a dolgokat, mert az agy létezik (= anyag), a gondolat nem létezik mert az egy fogalom, az egy program amit csak egy másik agy tud olvasni, lehetőleg emberi agy. A marson vagy a holdon nincs gondolat, sehol a szervetlen Univerzumban nincs gondolat, mert a gondolat az élő szervezet terméke, ha úgy tetszik találmánya.

    Sinus függvény nem létezik a természetben, itt megint zagyválod a dolgokat. A sinus függvényt mi alkottuk, csak a fejünkben létezik, ha az emberiség kihal akkor megszűnik a sinus függvény. Hacsak egy másik civiláció nem találta ki a sinusfüggvényt. A sinusfüggvény egy definíció, mint az összes többi fogalom is az.

    Elektromos tér nem létezik, csak elektronok sokasága, mágneses tér sem létezik csak a gravitonok és töltések léteznek. Az anyagi világot ez a két elemi részecske építi fel, minden más részecskét ez a két elemi részecske épít fel. Azt kell mondjam, hogy csak ez a két elemi részecske a létező, meg amit ezek felépítenek, atomokat, molekulákat, csapágygolyót, Humbukot.

    Simba: Értem a problémádat, nem fogod elhinni, megvan a matematikája a nyomó gravitációnak, végy nagy levegőt, a relativitáselmélet írja le a nyomó gravitációt, csak rosszul. És rossz az értelmezése is.

    Kösz VAjZY, a valóságban valóban nincs kék szín és társai.

  • 34.
    2013. 11. 05. 01:47
    Valójában mindenkinek igaza van!

    pl a kémia és az általunk ismert elemek léteznek,hiszen megtalálhatóak a világegyetemben mindenhol,s így mindegy a nevük is és a periódusos rendszer is csak a megértésüket szolgálja mint 1jegyzet táblázat.

    A matek is valódi komplex rendszert alkot a világunkban...

    1edül a fizika az ami könnyen ingoványos útra terelhet,hiszen rengeteg törvény csak itt érvényes és csak itt a földünkön állja meg a helyét.
    Ki tudná elképzelni 100milliárd fényévre innen egy olyan bolygót ,ahol fém eső hull és a "talajából" 1ccm 1000tonnát nyom -itteni mércével-
    és ez az a pont ahol ezt a belénk táplált gondolkodásmódot el kell hagyni,különben soha nem fogjuk tudni felfogni és +érteni a lényegét.

    A cikkre gondolva pl azt sem tudják mit keresnek az 1ik a föld alatt a másik az űrben...
    Ez kb olyan,hogy én az erdőben találok rengeteg kimúlt állatot és nekiállok medvecsapdákat kirakni de valójában 1 fának a mérge okozta az egészet.
  • 33.
    2013. 11. 05. 00:44
    Érdekes, ahogyan nem értitek meg egymást, holott pont a kommunikációról, információ közlésről van szó. Megpróbálkozom én is egy értelmezéssel astrojan mondandóját illetően: Humbuk, szerintem ő abszolút értelemben érti ezeket a fogalmakat, hiszen a valóságban valóban nincs kék szín és társai, azok csak a mi érzékeléseink, ugyanakkor mivel ezidáig nem ismertünk meg más velünk magukat megértetni tudó lényeket, nem ismerünk más érzékeléseket, csak az emberit, így csak a mi érzékelésünk (ebbe persze beletartoznak az ezeket az érzéseket kitágító műszerek is) szerint tudunk fogalmakat alkotni, és csak emberileg tudjuk vizsgálni a világot, egyszerűen nem tudjuk másképp, mert emberek vagyunk! Ebből az következik, hogy teljesen felesleges erőfeszítéseket tesz az, aki az emberi érzékelésen akar túlmenni, mert NEM TUD! Ugyanabba a végtelen ciklusba zárul be a tudata az ilyen módon gondolkodóknak, mint azoknak, akik már beleőrültek abba, hogy a Kozmoszon túl is kell lennie valaminek és azon túl is, és azon túl is... Ennek a mókuskerék effektnek a kiküszöbölésére született meg a komplementaritás, amit Bohr, Heisenberg és cimboráik alkottak meg, így létrehozva a kvantumfizikát. Érdemes tanulmányozni, és máris tudsz leszűrni magadnak válaszokat a lét nagy kérdéseire.
    BTW éppen a létről és amúgy a Világegyetemről írok egy könyvet. Nem promózom, csak ha valaki úgy gondolja, tudna érdemit hozzátenni egy kis létfilóhoz és fizikához, nyugodtan segíthet, hiszen vannak itt azért értelmes emberek.
  • 32.
    2013. 11. 05. 00:39
    A probléma az, hogy tényként tálalod itt a saját elképzeléseidet. És ez teszi nevetségessé az egészet,a megfelelő alátámasztás hiányában. Elolvastam az oldalad, nem bizonyítja semmi a nézeteidet. Ennek ellenére tényként közlöd, mint most ebben a hozzászólásban is. Felőlem játszhatja bárki a tudóst, de remélem érted mi a problémánk. Ezeket egyszerűen kinevetik tudományos körökben annyira abszurd.

    Leírhatnád matekul is az elméletedet.
  • 31.
    2013. 11. 04. 23:35
    astrojan: Értem én! ^^ Te sem létezel, a gondolataid sem léteznek, hiszen feszültség sincsen, áram sem létezik, az agy sem létezik, a tudás sem létezik, sem a teljesítmény. Az ufók sem léteznek, az élet sem létezik, a világegyetem sincsen, bozonok sincsenek stb...
    Mi csak egy virtuális világban vagyunk a képzelgéseinkel körülvéve, amik szintén nem léteznek!

    Tényleg nem értem a problémád! Még mielőtt a tudatlan prolik közé sorolnál,azért van itt még valami:
    "A foton az ami mozog..." hát ez furcsa... Te hogyan fogalmaznád meg a foton mozgását? Milyen fogalmat használnál a mozgásának a jellemzésére?

    Sinus függvény nincsen? Akkor hogyan írnád le azt a töltés ingadozást, ami a hálózatban jelentkezik?
    Biztosan elektromos tér sem létezik, sem mágneses, sem semmilyen, mert ugye tér sincsen, az csak egy fogalom...

    Hagyjuk már ezt! Nem az a baj, hogy használod a fejed, hanem az, hogy nem tudod úgy modulálni az információt, hogy az elfogadható legyen a legtöbb ember számára. Az átviteli közeged ami olyan lekezelő, szétszórt, nem kellően alátámasztott, az ami miatt sokan szkeptikusak a gondolataiddal szemben és nem a tartalma miatt.

    Engem nem érdekel, hogy glükóznak nevezel valamit vagy cukorkának. Érvek kellenek és eredmények! következtetés -> modell alkotás -> matek -> valóság.
    Nem azt mondom, hogy nincs igazad, de ez nekem egyelőre kevés. (és igen, mint minden normális ember elolvastam a dolgokat, azon a bizonyos oldalon -> így alkottam véleményt.)
  • 30.
    2013. 11. 04. 20:57
    Humbuk: Igen, a fogalmakat azert alkottuk, hogy informaciot kozoljunk veluk. Mondtam en valahol, hogy a fogalmak haszontalanok? De nem erted a problemat ha ez valaszoltad.

    A fenynek nem letezik hullamhossza. Kek szin nem letezik. Ezek fogalmak, hasznosak, mi talaltuk ki ezeket a fogalmakat, szin, hullamhossz, amplitudo, sinusfuggveny satobbi. Ami letezik az a foton. A foton ami mozog.

    Reszecskek leteznek, ők epitik fel az anyagi vilagot. A tulajdonsagokat mi ragasztjuk hozza, fizikailag nem letezik suly, tavolsag vagy sebesseg. Ezek az informaciokozlo fogalmak amiket mi talaltunk ki. Erted? Nem. Nem baj.
  • 29.
    2013. 11. 04. 18:48
    Jools: köszi. )
  • 28.
    2013. 11. 04. 16:16
    ezért is írtam ,hogy ez kényes téma...
    az hogy iskolába járunk vagy egyetemet elvégezzük ezek mind-mind csak a társadalmi elvárások,meg nagy fizetés és a fényes jövő miatt...

    Aki tudós ,vagy prof. azok is azért csinálják azt amit,mert különben nincs támogatás sem lóvé,plusz fent áll a veszélye,hogy kicsinálnak,megaláznak mert nem "illesz" a képbe!

    pl Edison vs Tesla

    Edison az anyagi és a saját hírneve csorbulását látta Teslában és nem azt aki megálmodta ,majd meg is építette találmányait,
    amik a korukat vagy 100évvel előre meghaladták és őt is lejáratták,tönkretteték
    kiröhögték a többi "hatalmas" iskolát végzett ember.
  • 27.
    2013. 11. 04. 15:01
    Nem látok matekot. Leginkább ez szúr szemet, na meg hogy homlokegyenest szembe megy mindennel.
  • 26.
    2013. 11. 04. 14:10
    @astrojan:

    Ha te az vagy, akinek gondollak, akkor kérlek nézz már át ebbe a fórumba is, egy kis pontosításra a hozzászólásaimmal kapcsolatban.

    Többieknek, akit érdekel, egy kis "gyorstalpaló" az elméleteiből.
  • 25.
    2013. 11. 04. 13:35
    Legato: Mi ez az új divat, hogy egyetemre birkák járnak?
    Esetleg van tapasztalatod is, vagy csak hallottál valamit az RTL Klubon?


    Annyira szeretem, amikor emberek egy bizonyos csoportja, bátran ki mer jelenteni olyan dolgokat, amiről halvány lila figja sincsen... Sokan úgy ócsárolják az egyetemeket, hogy soha még 1be be sem tették a lábukat! Grat!
    btw: a normális (érveléssel tűzdelt) vita kifejezetten hasznos, még akkor is, ha nem teljesen pontos elméleten alapul. Mert új kérdéseket vet fel. Ha erre megtaláljuk a választ, az a haladás.

    astrojan: A fogalmak azért kellenek, hogy információt közöljünk velük. Ha nem lennének fogalmaink, nem lenne nyelv sem. Nem a fogalom teszi a fizikai valóságot, hanem fordítva...
    Hiába találom ki, hogy az ég zöld, amikor az ahhoz tartozó fény hullámhosszát kéknek nevezem el. Az, hogy esetleg nem értesz egyet az irányadó (elfogadott) fizikai elméletekkel, az nem baj. Találj ki valami mást, amire van valamilyen bizonyítékod, vagy matematikailag helytálló következtetésed.
    A levegőbe mondani, hogy minden hülyeség, mert te a világ közepe így gondolod, kicsit megfoghatatlan

    még 1x: fogalom-> nyelv -> információ átadás-> (tanítás)
    és persze ez is lehet simán hibás... Azért a fogalmak mögött több van, mint puszta megérzés.
  • 24.
    2013. 11. 04. 02:04
    Tér nem létezik? Akkor az 5-s Ábrázoló Geometria érettségimet dobhatom a kukába?
  • 23.
    2013. 11. 03. 21:58
    Esetleg hozzátudsz tenni valami értelmeset is a témához? Feltételezés, és elméletek között azért van némi különbség. Ööö talán annyi, hogy az elmélet némileg kidolgozottabb nem de bár? Úgy hogy ne sértsen axiómákat.
  • 22.
    2013. 11. 03. 21:38
    Nem nekem kell bizonyítanom, hogy igazam van. Ha cáfolsz valamit, márpedig te kezdted, akkor azt fejtsd is ki. És ha olyan, hozzászólok. És én nem wikizek, ebben biztos lehetsz, de te se!

    Nem mellesleg megy a Nobel díj is akkor.
  • 21.
    2013. 11. 03. 21:33
    Reszesits a tanitasodban. De ertelmes legyen, nem a wikipediara vagyok kivancsi.
  • 20.
    2013. 11. 03. 21:12
    Hülyeséget beszélsz! Tanulj még!
  • 19.
    2013. 11. 03. 21:05
    Hadd hivjam fel a figyelmet, hogy a ter egy emberi definicio, olyan mint az egyenes, a sik, a gömb, a sinusfuggveny vagy a szeretet.
    Semmi fizikai kozuk ezeknek a fogalmaknak az anyagi vilaghoz, a szervetlen vilagegyetemben nincsenek fogalmak, ezeket a fogalmakat mi alkottuk, mi talaltuk ki a sajat boldogulasunkra, megertesre, tajekozodasra.

    Nincs olyan, hogy a ter keletkezett vagy az ido keletkezett, mert ezeket a fogalmakat mi, emberek definialtuk, csecsemokortol szokjuk es tanuljuk, magoljuk. Kesobb egyes szerenyebb kepessegu fizikusok azt kepzelgik, hogy a ter ugy keletkezett az anyaggal egyutt.

    Ter nem keletkezett, soha nem is letezett es ma sem letezik. A Vilagegyetemben csak anyag letezik. Az viszont orok, az Osrobbanas egy nagy fekete lyukbol tortent, a szingularitas ugyanugy hulyeseg mint a ter keletkezese. A szingularitas ugyanis matematikai fogalom, mint a paralelogramma.
  • 18.
    2013. 11. 03. 20:58
    Ezzel az a gond, hogy feltételezem nincs egy éles határvonal, tehát a tér általad felvázolt sűrűsége fokozatosan csökken, és folyamatosan nő attól függően, hogy merre haladunk. Akkor ezt ki kéne tudnunk mutatni az égitestek mozgásában, márpedig ilyet nem tudunk kimutatni.

    Ráadásul, akkor egy pontból kéne mindennek kiindulnia, márpedig te elvettetted az ősrobbanás modelljét.
  • 17.
    2013. 11. 03. 20:51
    ha nincs abszolut pont, nincsenek abszolut ertekek
  • 16.
    2013. 11. 03. 20:41
    Érdekes elgondolás. Nagyon, nagyon rafináltan fogalmaztad meg. Hát ez az, amit soha nem lehet bebizonyítani, ha valamihez külső nézőpont kell.
  • 15.
    arn
    2013. 11. 03. 20:17
    ezen a logikan vegighaladva - amugy fel lehetne vazolni egy olyan 3ds vilagmodellt is, ami olyasmi, mint egy egitest (vagy a fold legkore). a belso resze surubb, es a kulso ritkabb. ha kozeptajekrol vizsgalodunk, ket azonos sebesseggel halado objektum (az egyik kozel lenne a vilagunk kozeppontjahoz, a masik tavol) a mi vilagunkbol (tersurusegunkbol) ugy tunne, hogy kifele gyorsabban mozognak a dolgok, mint belul, vagyis olyan hatast kelt, mintha tavolodnanak egymastol, pedig csak a viszonyitasi rendszerem csap be, mert kint ritkabb a ter, mint belul. tehat nincs bigbang, csak egy nem allando surusegu terunk van.

    bocs, ha sok zagyvasagot irok, csak gondolkodni szeretek - meg ittott olvasok dolgokat
  • 14.
    2013. 11. 03. 20:08
    a rohadt annyat a forummotornak... irtam egy csomot, mire befejeztem, kileptetett.

    megegyszer meg nem irom ilyen hosszan. roviden: en ugy kepzelem a teret, mint egy anyaggal kitoltott negyzetracsot, aminek a pontjain halad a feny. ha kinyujtjuk, akkor gyorsabban, ha osszenyomjuk lassabban, de csak egy kulso rendszerbol nezve, mert belulrol allandonak tunik a "tersuruseg" (es a fenysebesseg). ez a suruseg annyira meghatarozhatatlan, mint az abszolut sebessegunk a terben.

    a lathato vilagunk ugy nez ki, mint egy folyamat, ami az anyagot kulonbozo szinteken lepteti vegig, es a motor a gravitacio. ha az egyik vegletet nezzuk, a fekete lyukakat, tudjuk, hogy ott vannak, meg ha nem is latjuk oket. szvsz ez mukodhet a masik iranyba is, csak nincs ezkozunk a kimutatasara, mert a lathato vilagra felallitott fizikai torvenyeink nem ervenyesek, nem tudjuk, hogyan keressuk.
  • 13.
    2013. 11. 03. 18:21
    Hát ez egy igen kényes és érdekes téma.
  • 12.
    2013. 11. 03. 17:44
    "szvsz ahol nincs anyag, ott nincs ter (es ertelmezhetetlen az ido is). az, hogy milyen formaban van, az mas kerdes."

    Magyarázd el nekem miért nincs tér anyag nélkül! Egyébként ez engem nagyon emlékeztet az Éterelméletre. Gondolom tudod min bukott az el. Pont ezért tartom butaságnak ezt, és én ezért jöttem neked a kvantumfluktuációval, kizárt dolognak tartom, hogy ez befolyásolja például a galaxisok mozgását. Ha igazad lenne, már rég kimutatták volna ezt.
  • 11.
    2013. 11. 03. 17:37
    Simba: miert logikatlan? szvsz ahol nincs anyag, ott nincs ter (es ertelmezhetetlen az ido is). az, hogy milyen formaban van, az mas kerdes.

    ezzel a masik dimenzios dologgal csak az a gond, hogy sose fogjak bebizonyitani
  • 10.
    2013. 11. 03. 17:32
    Nincs rá bizonyítékék, ha lenne, akkor már ez lenne az elfogadott.
  • 9.
    2013. 11. 03. 17:26
    Meglehetősen messzire el lehet látni a világűrben, nem úgy tűnik mintha lenne ott bármi is. Ha létezik az a titokzatos sötét anyag, miért csak a gravitáció és a gyenge kölcsönhatás hat rá? Nekem nagyon tetszett a másik dimenzióból átszivárgó gravitáció elmélete is. Hogy honnan jönnek ezek az ötletek?! Tudom, tudom a húrelmélet kiagyalói szerint van így, de mégis mi a bizonyíték rá?
  • 8.
    2013. 11. 03. 17:22
    astrojan álmodozz csak!

    arn: az első a húrelmélet, az is így magyarázza, a másik meg elég logikátlan, ha az E=m*cˇ2. ráadásul ezt eddig is tudtuk. a vakum sem teljesen üres tér (kvantumfluktuáció).
  • 7.
    2013. 11. 03. 17:06
    atrojan, köszönjük szépen, hogy megvilágosodást hoztál. Bejelentkezhetsz a Nobel díjadért!
  • 6.
    2013. 11. 03. 16:35
    Ereshkigal: hajrá, belinkeltem a képhez a videót is, hogy hogyan kell a Fermilab szerint, csak hogy biztosan szakszerű legyen
  • 5.
    2013. 11. 03. 16:34
    Az egesz vilagon nem letezik egyetlen ertelmes ember? A sotet anyag molekularis hidrogen. Tele vannak vele a galaxisok, nem latszik mert a levegoreteg elnyeli az IR vonalaikat.
    5-10 szeres mennyisegben van H2 mint az atomos hidrogen, pont amennyi hianyzik, semmilyen sotet anyagra nincs szukseg es nemis letezik mas csak a molekularis hidrogen. Eleg van belole.

    Nem rohejes, hogy ezt mar lassan husz eve megmertek amikor az ESA fellott egy IR spektroszkopot a vilagurbe ahol a H2 IR vonalait nem nyeli el a levegoreteg es azok remekul latszanak.

    De az exotikus sotet anyag keresgeles jo befektetes lehet, a semmi kergetese hatalmas penzekert biztos megelhetes a mesefizikusoknak.
  • 4.
    2013. 11. 03. 15:11
    Jópofa ez a befőttes üveges "modell". Azt hiszem, csinálok én is egy hasonlót az asztalomra.
  • 3.
    arn
    2013. 11. 03. 13:11
    szvsz a gravitacio megertese a kulcs - en ket dolgot tartok logikusnak. a gracitacio egy olyan kolcsonhatas, aminek a forrasa egy masik dimenzioban van, es mi csak a hatasat erzekeljuk. pl ha ket dimenzioban gondolkozunk, es az asztal lap ala rejtett magnessel mozgatjuk az asztalon levo femlapot, ugyanugy egy olyan eroterrel van dolgunk, aminek nem latjuk a forrasat, csak a hatast.

    masik, ami szerintem valoszinubb, hogy az atomok epitoelemeit alkoto reszecskek alkotjak a teret, csak meg nem alltak ossze atomma, az altalunk ismert lathato anyagga. logikus lepcso lenne, hogy a vilagmindenseget valami pofonegyszeru dolog mozgatja vegtelenszer iteralva. a meretbeli elteres szvsz min olyan nagysagrendu lehet, mint a hidrogenatom es a nap kozott, es ebbol fakadoan masok a fizikai erok, amik ebben a nagysagrendben mukodnek. ez tolti ki az altalunk ismert teret, ami nelkul nem lenne sem anyag, sem ido.
  • 2.
    2013. 11. 03. 12:34
    Én annak örülnék jobban, ha kiderülne, hogy nem létezik sötét anyag, és az alapvető kölcsönhatások elméletét kell kiigazítani. Az érdekesebb lenne.
  • 1.
    2013. 11. 03. 10:48
    Jó cikk. Az utolsó kép nagyon találó.