Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Fágterápiákkal oldódhat meg az antibiotikum-válság

  • Dátum | 2016.12.11 12:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A connecticuti East Lyme közelében fekvő Dodge Pond látszatra semmiben sem különbözik a környék más tavaitól, nemrégiben azonban egyik lakója örökre beírta magát az orvostudomány történetébe. A vízben a kékkopoltyús naphalak, heringek, vízibolhák, algák és baktériumok mellett olyan vírusok is úszkálnak, amelyek baktériumokat fertőznek meg. Az egyik tóból származó bakteriofágot, az OMKO1-et néhány hónappal ezelőtt egy kísérleti kezelés keretében 100 millió példányban fecskendezték be egy férfi mellkasába, hogy megmentsék az életét.

A páciens, Ali Khodadoust, egy iráni születésű, élete nagy részében az Egyesült Államokban élő szemész, aki nem messze a kérdéses tótól lakik. A nyolcvan éves férfi 2012-ben, egy kocogás alkalmával érezte először, hogy valami nincs rendben szervezetével. Khodadoust szokatlan légszomjat érzett, és mivel korábban két testvérének is volt szívrohama, sürgősen kivizsgáltatta magát. Kiderült, hogy valóban gond van a szívével, amelynek kielégítőbb vérellátását a problémás koszorúerek áthidalásával (bypass), illetve egy, az aortába ültetett műanyag háló révén oldották meg.

A műtét kiválóan sikerült, miután azonban a beteget hazaengedték, komoly problémák kezdtek jelentkezni. Khodadoust 48 órán belül magas lázzal újra kórházba került, és amikor a sebészek felnyitották a mellkasát, kiderült, hogy az egy fertőzés következtében gennyel és vérrel telt fel. A fertőzés a szegycsontot is elpusztította, az aortán pedig egy mohazöld folt látszott, amiből a sebész, Deepak Narayan számára rögtön világossá vált, hogy mi okozhatta a bajt. A beteget egy széles körben elterjedt baktérium, a Pseudomonas aeruginosa fertőzte meg.

Az orvosok az életmentő műtét során kitisztították Khodadoust mellüregét, a fertőzés által kikezdett szívet a tüdő egy darabjával javították ki, majd a szervet egy hasüregből kiemelt membránba csomagolták, hogy nagyobb védelmet élvezzen. A szegycsontot eltávolították, majd összezárták a sebet. Az orvosok nem sok reményt fűztek a beteg túléléséhez.

Ali Khodadoust
Ali Khodadoust

Khodadoust azonban átvészelte a beavatkozást, így Narayan és kollégái előtt újabb nagy feladat állt: a probléma okát, a fertőzést kellett legyőzniük. A Pseudomonas aeruginosa az egészséges emberrel szemben ártalmatlan, legyengült immunrendszer esetén azonban halálos is lehet. A cisztás fibrózisban szenvedőkben például a légzőrendszerbe jutva végzetes tüdőgyulladást válthat ki. Khodadoust esetében a baktérium vélhetően az aortába ültetett hálóval jutott be a szervezetbe.

Narayan és társai antibiotikumokkal igyekeztek kezelni a problémát, a beteget megfertőző törzs azonban ellenállónak bizonyult a szerekkel szemben. A helyzetet súlyosbította, hogy Khodadoust mellkasán egy nyílt, a mellkas belsejével összeköttetésben álló seb (sipoly) is megjelent, amit szintén kolonizált a baktérium.

Három hónapnyi kórházi tartózkodás után a beteget hazaengedték, bár továbbra is súlyos fertőzéssel küzdött. A baktérium féken tartása érdekében Khodadoust napi háromszor nagymennyiségű antibiotikumot kapott a mellkasába bevezetett kanülön keresztül. A mikrobák időről időre még így is előre törtek, így a beteg többször is vérmérgezéssel került kórházba. Narayan és társai tanácstalanok voltak. A fertőzést gyógyszeres úton alig-alig lehetett kordában tartani, újabb műtéti beavatkozást pedig nem mertek kockáztatni, mivel attól féltek, hogy csak még inkább elterjesztik a baktériumokat.

„Nem mertek hozzám nyúlni” – mondja Khodadoust, akinek életminősége az elviselhetetlenségig romlott, és reménye sem volt arra, hogy ez megváltozhat. A fordulat egy fiatal kutató, Benjamin Chan jelentkezésével érkezett el. A szakértő Narayant felkeresve az iránt érdeklődött, hogy sebésznek lenne-e kedve részt venni egy fertőzések elleni kísérleti módszer tesztelésében. Chan ötlete az volt, hogy vírusokkal szállna szembe az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokkal.

Persze messze nem Chan volt az első, akinek eszébe jutott ez koncepció. A baktériumokat fertőző vírusokat, vagyis a bakteriofágokat egy évszázaddal ezelőtt fedezték fel a tudósok. A kórokozók bejutnak az egysejtűek belsejébe, és arra használják a baktérium belső rendszereit, hogy magukat sokszorosítsák. A bakteriofágok egy jelentős része annyira képes elszaporodni a gazdasejtben, hogy végül belülről szétdurrantja azt. A vírusok ezen csoportjának egyik első azonosítója, a kanadai Felix d’Herelle maga is rögtön felismerte, hogy a bakteriofágok talán alkalmasak lehetnek a baktériumok okozta fertőzések gyógyítására.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 3.
    2017. 01. 15. 17:53
    Le a kalappal a cikkért! Respekt!
  • 2.
    2016. 12. 14. 10:48
    Szuper Cikk! Nagyon kíváncsi vagyok a kísérleti kezelés eredményére! Köszi
  • 1.
    2016. 12. 12. 19:23
    Remek cikk, köszönjük! Jó hasonló eredményekről olvasni...