Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Exobolygó a szomszédban

  • Dátum | 2012.10.21 08:08
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Az extraszoláris bolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták mostanában a csillagászat legizgalmasabb aktualitásai közé tartoznak. Az első ilyen égitestekre 1992-ben akadtak rá, a PSR 1257+12 egy, a Földtől ezer fényévnyire található, atommaggal vetekedő sűrűségű neutroncsillag, amely körül három bolygó kering, ezek közül kettőt fedeztek fel az első körben. Három évet kellett várni, amíg „hétköznapibb” csillagok körül is bolygókra bukkantak, azóta viszont megállíthatatlan a felfedezések áradata. Napról napra, hétről hétre új exobolygókat és valószínű jelölteket jelentenek be a csillagászok. Jelenleg 841 megerősített státuszú extraszoláris planéta szerepel a bolygókatalógusban, és további pár ezer jelölt várja, hogy közelebbről is megvizsgálják.

Az elmúlt napok különösen gyümölcsözőnek bizonyult az exobolygók szerelmeseinek szemszögéből, pedig ilyen felfedezési dömpingben nehéz olyat mondani, amelyre a közvélemény felkapja a fejét. A múlt héten beszámoltunk arról, hogy megtalálták az első oxigénben szegény, szénben gazdag, úgynevezett gyémántbolygót, hétfőn pedig bejelentették a Planethunters.org polgári tudományos közösség első megerősített bolygófelfedezését. A PH1 néven katalogizált égitestnek nemcsak felfedezési módja volt szokatlan, de maga a bolygó is igazi különlegességnek számít: egy olyan rendszerben kering ugyanis, amelyben két kettőscsillag is van.

Mint kiderült azonban ez a két hír eltörpül azon felfedezések mellett, amelyek hétfő délután, illetve kedden kerültek nyilvánosságra. Kezdjük talán a későbbivel: október 16-án a Nature oldalain megjelent egy tanulmány, amelyben a Genovai Egyetem kutatói arról számolnak be, hogy egy Földhöz hasonló méretű bolygót találtak, amely az Alfa Centauri B nevű csillag körül kering.

PSR 1257+12: az első ismert exobolygókat tartalmazó rendszer
PSR 1257+12: az első ismert exobolygókat tartalmazó rendszer

A név bizonyára sokaknak ismerős, egyrészt – ha hinni lehet Douglas Adams örök klasszikusának – itt található a Galaktikus Hiperűr Tervezési Tanács helyi tervezőirodája, másrészt a három csillagból álló együttes a Naprendszer legközelebbi szomszédja, távolsága alig több mint négy fényév. A most azonosított exobolygó így a Földhöz legközelebbi ilyen égitest, és ennél közelebbi extraszoláris szomszédunk csak akkor lehetne, ha esetleg kiderülne, hogy a hármas csillagrendszer felénk eső tagja, a Proxima Centauri is rendelkezik bolygókísérővel. Az új exobolygó méreteit tekintve nagyban hasonlít a Földre, tömege 1,13-szorosa bolygónkénak. Központi csillagainkban is akad hasonlóság, az Alfa Centauri B nagyjából 0,93 naptömeget tesz ki, felszíni hőmérséklete pedig néhány száz fokkal „hűvösebb” a Napénál.

A hasonlóságok azonban itt megszakadnak, mivel az exobolygó rendkívül közel kering csillagához. Mindössze 3,2 földi nap alatt ér körbe pályáján, míg a Naprendszer legbelső bolygójának, a Merkúrnak a keringési ideje 88 napot tesz ki. Csaknem bizonyosan kötött tengelyforgású égitestről van szó, vagyis tengelyforgási időtartama pontosan megegyezik keringési idejével, így mindig ugyanazt az oldalát mutatja csillaga felé. A középpont felé irányuló félgömböt folyamatos forróság és sugárzás éri, az ellentétes oldal viszont a jéghideg űrre néz. Egy ilyen bolygón az élet kialakulása jelenlegi fogalmaink szerint elképzelhetetlen.

Középen az Alfa Centauri B és bolygója, balodalt alul pedig az Alfa Centauri A látható
Középen az Alfa Centauri B és bolygója, balodalt alul pedig az Alfa Centauri A látható

Az sem nevezhető éppen köznapinak, ahogyan rátaláltak a bolygóra. Xavier Dumusque és kollégái a radiális sebességmérés módszerét alkalmazták, amely azon alapul, hogy mivel a bolygó és a csillag a rendszer közös tömegközéppontja körül kering, a csillag látóirányú sebessége változik. A Doppler-effektusnak megfelelően a színképvonalak hullámhossza periodikusan eltolódik, közeledéskor a kék, távolodáskor a vörös irányba. Minél kisebb azonban a bolygó a csillaghoz képest, annál nehezebb ezzel a módszerrel bármit is észlelni. Jelen esetben 0,5 m/szekundumos sebességingadozást mutattak ki a szakértők egy 41,3 billió kilométerre található csillag mozgásában.

Egy ilyen aprócska „kilengés” persze kételyt is ébreszthet a bolygóvadászokban, hiszen a múltban nem egyszer előfordult már, hogy egy bolygófelfedezésről a közelebbi vizsgálatok után kiderült: egyszerű mérési hibáról van szó. A mostani megfigyelés során is számos dolgot figyelembe kellett venni az eredmények kiértékelésekor: külön kellett választani a bolygó okozta elmozdulást a csillag saját mozgásából eredő jelektől, számításba kellett venni a Föld, és rajta a tudósok, valamint a távcső mozgását, az Alfa Centauri A, a rendszer legnagyobb csillagának fénye okozta zavaró hatásokat, és még számos egyéb faktort. Hugh Jones, Hertfordshire-i Egyetem csillagásza úgy fogalmazott, hogy az eredmény egy talánra értékelhető, mivel egy nagyon aprócska jelet mutattak ki egy nagyon zajos környezetben tartózkodó, és önmagában sem túlságosan nyugodt csillag adataiból.




Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 10.
    2012. 10. 25. 18:16
    Továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy majd ha lehetőségünk lesz körülnézni Világűrben, majd akkor kellene ilyen dolgokkal foglalkozni. A sok ráérő tudós inkább a Földünket ismerné meg minél jobban, aztán mikor néhány száz (?) év múlva alájuk teszik a megfelelő technikát, irány a nagy végtelen....
  • 9.
    2012. 10. 24. 08:56
    pixelhibát nem lehet javítani.. -.-
  • 8.
    2012. 10. 22. 13:13
    Már megint kaptak 1 pixel hibás monitort,amiben villog 1 pixel és nem viszik
    szervizbe,inkább megfejtik mi lehet a baj..AZ OTT 1 CSILLAG ÉS AZÉRT VILLOG...
    MERT KÖRÜLÖTTE 1 BOLYGÓ KERING!!!
  • 7.
    2012. 10. 21. 17:31
    Hjaj... mikor szoknak már le a tudósok arról, hogy olyasmiről tesznek konkrét kijelentéseket és támasztanak feltételeket neki, amit definiálni se tudnak.. gondolok itt arra, hogy hol nem alakulhat ki élet meg hol kell keringenie és mekkorának kell lennie egy bolygónak, hogy lehessen rajt bármi élő.
    De vissza a cikk lényegéhez: tényleg túl korai még az öröm a szomszéd bolygórendszerhez. Előbb várják meg szépen, amíg kisebb lesz a tévedés esélye más illetékesek szerint is. Azon meg szerintem nem szabad csodálkozni, hogy jóval távolabb elfogadnák mások is egyből... hisz annak sokkal kisebb a tétje, kisebb a jelentősége és valószínűleg már rég halottak lesznek, amire bárki megnézheti közelebbről, míg a szomszédba némi szerencsével 50 éven belül eljuthat az ember.
  • 6.
    2012. 10. 21. 15:38
    főleg, hogy ennyi koponya csekkolta a számításokat. ha kikerül a nécsörre, az már nem lehet blődség
  • 5.
    2012. 10. 21. 15:35
    Főleg hogy trináris rendszerről van szó ... de a tudósok csak jobban tudják nem?
  • 4.
    2012. 10. 21. 15:13
    Azért kicsit viccesek ezek a cikkek, mert az sem biztos, hogy a fluktuációt egy bolygó okozza, de azért az anyagát, a felszíni hőmérsékletét, és a forgási sebességét már tudják...
  • 3.
    2012. 10. 21. 12:48
    imádom az ilyen cikkeket
  • 2.
    2012. 10. 21. 12:33
    4,3 fényévre a Földtől !

    Dumusque és munkatársainak eredményei szerint az Alpha Centauri Bb megközelítőleg 13 százalékkal nagyobb tömegű a Földnél, ami egy sziklás bolygót sejtet. Azon túl, hogy ez lehet az eddig ismert legközelebbi exobolygó, ez egyben az első Földhöz hasonló bolygó, ami egy a Nappal megegyező típusú csillag körül kering. Rendkívüli közelsége szülőcsillagához 1200 Celsius feletti felszíni hőmérsékletet jelent, ami alkalmatlanná teszi az élet számára, tették hozzá a kutatók. Annak ellenére, hogy egy hármas csillagrendszerben helyezkedik el, melynek tagjai az Alpha Centauri A, az Alpha Centauri B és a Proxima Centauri, az újonnan felfedezett égitest stabil pályán kering, ami igaz lehet az Alpha Centauri B lakható zónájában előforduló esetleges bolygókra is.

  • 1.
    2012. 10. 21. 08:33