Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Etesd a vírust, koplaltasd a baktériumot!

  • Dátum | 2016.09.21 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Egy új kutatás eredményei szerint lehet némi igazság abban az angolszász területeken elterjedt mondásban, amely szerint a náthát etetni, a lázat pedig koplaltatni kell. Ruslan Medzhitov, a Yale immunbiológus professzora kollégáival meggyőzően demonstrálta, milyen hatásos lehet koplalás bakteriális fertőzések, és bőséges táplálkozás vírusos megbetegedések esetén. Az eredmények azért különösen meglepőek, mert ellentmondanak annak az általános orvosi meggyőződésnek, amely szerint fertőzéses megbetegedések esetén az éhezés sosem jelent megoldást.

Persze mindkét típusú fertőzés járhat lázzal, tehát a bevezetőben említett szólás nem egészen stimmel, és az sem teljesen helytálló, hogy a kórokozókat kell koplaltani vagy etetni. De az kétségtelennek tűnik Medzhitov adatai alapján a bakteriális és a vírusos fertőzések okozta gyulladások nagyon eltérően reagálnak a koplalásra. A felfedezés így nemcsak azt változtathatja meg, hogy mit eszünk, ha megfáztunk, hanem azt is, hogyan kezelik az orvosok a fertőzések legsúlyosabb stádiumát, a szepszist vagy vérmérgezést, amely még napjainkban is milliókat öl meg évente.

Medzhitov azért kezdte el vizsgálni a kérdést, mert érdekelte, miért veszítjük el az étvágyunkat bizonyos betegségek során, amikor logikusan gondolkodva ilyenkor az lenne a legjobb, ha minél több tápanyagot vinnénk be. Az étvágy hiánya, másnéven az anorexia (amely nem keverendő össze az anorexia nervosa nevű táplálkozási zavarral), Medzhitov szerint egyike betegségek során jelentkező rejtélyes viselkedésformáknak, amelyek közé megváltozott alvásritmus, lehangoltság, a társas kapcsolatoktól való visszavonulás is tartozik. A kutatót rendkívüli módon érdekli, hogy ezek a „tünetek” hogyan befolyásolják a betegség lefolyását. Vagyis hogy olyan viselkedésformákról van-e szó, amelyeket – testünkre hallgatva – támogatnunk kell a gyógyulás érdekében, vagy éppen ellenkezőleg, akkor teszünk a legjobbat magunkkal, ha harcolunk ellenük.

Az átmeneti étvágytalansággal kapcsolatban az a népszerű elmélet van elterjedve, hogy a táplálékbevitel megvonása segít bizonyos betegségek legyőzésében, hiszen elvágja a táplálék-utánpótlást a kórokozóktól. Medzhitov csapata ezt a teóriát úgy tesztelte le, hogy a Listeria monocytogenes nevű, egyebek mellett közt ételmérgezést okozó baktériummal fertőztek meg egereket. Az állatok megbetegedtek, és ahogy várható volt, felhagytak az evéssel, és 10 nap elteltével több mint 50 százalékuk életben volt. Egy másik megfertőzött egércsoportot nem engedtek koplalni a szakértők, és étvágytalanságuk ellenére egészséges állapotukban megszokott táplálékukkal etették meg őket. Az állatok egytől egyig elpusztultak.

Annak kiderítése érdekében, hogy mi zajlik a háttérben, vagyis a táplálék melyik része segít életben tartani a fertőző mikrobákat, és pontosan hogyan teszi ezt, a szakértők zsírokra, fehérjékre és szénhidrátokra bontották le a táplálékot, majd kipróbálták, melyik tápanyag a ludas az egerek halálában. Mint kiderült, a rágcsálók többsége túléli a fertőzést, ha fehérjékkel és zsírokkal tömik őket, ha glükózt kapnak, abba viszont belehalnak. A felfedezés megerősítése érdekében a következő fázisban a szakértők egy olyan hatóanyagot adtak a glükózzal etetett beteg állatoknak, amely megakadályozza a cukor lebontását a szervezetben. Az egerek túlélték a kísérletet, vagyis ebben az esetben valóban működőképesnek tűnik az a megoldás, hogy a baktériumtól megvonjuk a cukrot.

Más fertőzések esetén ugyanakkor úgy tűnik, hogy a glükóz feltétlenül szükséges a túléléshez. Medzhitov és társai influenzavírussal is megfertőztek néhány egeret, ezek az állatok azonban gyökeresen másként reagáltak az etetésre. A koplalás, különösen a glükóz megvonása, illetve etetés mellett az előzőekben említett glükózlebontást akadályozó hatóanyag beadása az állatok 90 százalékának halálához vezetett, míg a cukrot fogyasztó és ezt feldolgozni is képes egerek 75 százaléka túlélte a fertőzést. Az influenza esetén tehát halálosnak bizonyult az a megoldás, ami a bakteriális fertőzésnél megmentette az állatok életét.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 4.
    2016. 09. 22. 08:46
    Nagyon jó cikk volt, köszi Nagyon tetszik, hogy nem csak információt közölt, hanem rámutatott a vélhető okokra is és a működési elvre, pont olyan mélységben, amennyi még kellemes egy laikusnak is. Profi munka
  • 3.
    2016. 09. 21. 13:09
    Végre egy olyan felfedezés, amit a hétköznapokban is tudunk használni
  • 2.
    2016. 09. 21. 12:55
    Meg egy ilyen tányér kellene hozzá
    [LINK]
  • 1.
    2016. 09. 21. 11:36
    Komolyon Mondom Jools Elvezet olvasni
    Tetszik a belbecs es a kulcsin kombinacioja

    Es meg okosabb is lettem nem is kicsit...


    Koszonom Szepen