Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Esti tagozat ‒ az alva tanulás múltja és jövője

  • Dátum | 2015.10.14 05:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Az alvás közbeni tanulás egy évszázada kezdett népszerűvé válni az iparosodott országokban, és sokáig tartotta magát, mire az idegkutatók igazolták, hogy valójában nem is működik. Napjainkban ugyanakkor egyre több kutatás eredményei sugallják azt, hogy ez utóbbi szakértők tévedtek. Az alva tanulás, avagy a hipnopédia előtt egy új jövő nyílt, és immár sokkal komolyabb tudományos alapokkal rendelkezik, mint korai felbukkanása során. Úgy tűnik, hogy némi segítséggel képessé válhatunk arra, hogy minimalizáljuk az agy passzív időszakait, és így új lehetőségeket teremtsünk az információk elsajátítására. Éjszakánként új ismereteket sajátíthatunk el, vagy megszabadulhatunk rossz szokásainktól. Ennek kapcsán viszont felmerülhet a kérdés, hogy valóban örvendetes lenne-e egy ilyen jellegű változás, vagy inkább félnünk kell az alvás és a tanulás átalakulásától.

Az az alapötlet, miszerint az ember képes álmában új információkat elsajátítani a legkorábbi írott művekig megy vissza, hiszen már a homéroszi eposzokban és a Bibliában is előfordul, hogy az istenek (vagy Isten) álmukban adják át a fontos információkat a valamelyik szereplőnek. Az első ember azonban, aki pénzt csinált a koncepcióból egy cseh származású, New Yorkban élő üzletember, Alois Benjamin Saliger volt, aki 1932-ben szabadalmaztatta a Psycho-Phone nevű készüléket. Ez egy olyan fonográf volt, amely nagyon halkan, ismétlődve játszotta le a rá helyezett lemezeken található üzeneteket. A fonográfhoz a legkülönbözőbb témájú felvételeket lehetett megvásárolni, amelyek üzleti vagy éppen szerelmi sikerrel, illetve inspirációval vagy fogyással kecsegtették hallgatójukat. Az üzenetek lényegileg az önbizalom és az önuralom erősítésére szolgáltak szuggesztív mondataikkal, vagyis az volt az elképzelés, hogy ha éjszaka folyamatosan azt suttogják az ember fülébe, hogy okos és csinos, reggel úgy fog felkelni, hogy okosnak és csinosnak érzi magát.

Az alapötlet, miszerint az ember álmában könnyen befolyásolható, Aldous Huxley Szép új világ című regényéből származik, ahol hasonló módszerekkel, álmukban kondicionálják a gyerekeket a jövő lélektelen társadalmának elfogadására és a szabályok betartására. A könyv egyik szereplője egyenesen „minden idők legnagyobb erkölcsi és társadalmasító erejének” nevezi a hipnopédiát.


Bár a való világban legjobb tudásunk szerint soha nem használták az alva tanulást tömeges indoktrinációra, a módszer széles körben elfogadott eszközzé vált az új információk elsajátítására, és a rossz szokásokról való elszoktatásra. Hatásosságát eleinte a tudományos kutatások is igazolni látszottak. Egy ízben például kínai szavakat és angol megfelelőiket játszották le alvó férfiaknak közben, és az alanyok másnap jelentősen ügyesebbek voltak a szavak összepárosításában, mint a kontrollcsoport. Egy másik kutatás során 20 körmét rágó fiatal fiúnak játszották le 54 éjszakán keresztül, éjjelenként 300-szor azt a mondatot, hogy „körmeimnek szörnyen keserű íze van.” A kísérlet végére a résztvevők 40 százaléka leszokott a körömrágásról. A módszer különösen népszerűvé vált a Szovjetunió területén, ahol állítólag egész falvakat tanítottak idegen nyelvekre álmukban.

Az 1950-es években aztán eljött a kijózanodás ideje. Az elektroenkefalográfia elterjedésével a szakértők fejre helyezett elektródákkal kezdték vizsgálni az agy aktivitását, és ezzel a technikával pontosan meg lehetett ítélni, hogy az alanyok valóban alszanak-e, vagy csak az elalvás határán vannak, netán színlelik az alvást. Amikor William Emmons és Charles Simon, a Rand Corporation kutatói egy tíz szóból álló listát játszottak le olyan alanyoknak, akiknek EEG-jén éppen nem voltak jelen alfa-hullámok, az éberség jellemző hullámai, ébredés után a kísérlet résztvevői semmivel sem tudták jobban felidézni a szavakat, mint az azokat sosem halló kontrollcsoport tagjai. Mivel más EEG-kísérletek is hasonló eredményekkel zárultak, a tudományos kutatók többsége arra a meggyőződésre jutott, hogy a hipnopédia puszta sarlatánság, és az agy alvás közben nem képes új információk befogadására.

Mostanra azonban kezd világossá válni, hogy nem ennyire egyszerű a helyzet, vagyis elképzelhető, hogy mégis van valami az alva tanulásban, és ha a technikai akadályokat sikerül legyőzni, ténylegesen hatékony tanulási formává léphet elő a hipnopédia. A jelenség utáni megújuló érdeklődés annak köszönhető, hogy egyre mélyebb tudással rendelkezünk azzal kapcsolatban, hogy mi is történik agyunkban, amikor alszunk. Számos kísérlet igazolta például, hogy egy nagy alvás után jobban emlékszünk arra, amit előző nap megtanultunk. De miért van ez?

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 12.
    2015. 10. 24. 22:09
    Igen, csakhogy eddig azok a modellek sikeresek, amik nem PC-ként értelmezték az agyat.
    Pl most jelent meg az a 30K idegsejtet szimuláló szuperszámítógépes project. Ott teljesen lemásolták egyes neuronok fajtáit. Itt is volt róla cikk:

    https://ipon.hu/hir/digitalisan_modelleztek_az_agy_egy_darabjanak_mukodeset/35189

    Ez már egy jó közelítés, de még nagyon távol áll attól, hogy megértsünk egy komplexebb rendszert. Azt viszont jól bizonyítja, hogy előbb utóbb szimulálható lesz egy nagyobb agyszövet is.
    ... még tisztán matematikával is nagyon nehéz leírni, a kvantumbiológiai hatásokat pedig nem is említem, ami felveti a mikrotubulusok összefonódottságának elméletét... Vagy pl kiderült, hogy több ezer mutáció lehet a különböző agysejtekben. Ezeket mind bele kéne venni a szimulációkba.
    Talán egy furcsa digitális-analóg számítógépként lehetne értelmezni, de inkább mint filozófiai hasonlat... a működése persze más. Alapból a kód kialakulása: akciós potenciálok megfeleltethetőek digitális jelnek, mert vagy tüzel, vagy nem tüzel állapot. Viszont a szummáció és "logikai döntés" az már analóg, küszöb alatti potenciálok összegződnek, ezáltal gátlódik vagy serkendődik egy sejt és tüzel egy AP-t.

    Persze nagyon leegyszerűsítve lehet értelmezni egy input -> fekete doboz:benne lévő valami függvény -> kimenet.
    Csak itt nincs semmiféle algoritmus, meg függvény valójában, mert ez magából a struktúrából következik analóg módon.
  • 11.
    2015. 10. 24. 12:14
    Erre mondtak azt: Ha olyan primitivek lennek hogy megertsuk sajat mukodesunket akkor olyan primitivek lennek hogy nem ertenenk meg a sajat mukodesunket Ergo egy modellt probalok gyartani ami egyfajta megkozelitessel leirja mukodesunket szamunkra ertelmezheto modon de kozel sem 100%-an.

    En az algoritmus alatt a logikat ertem. az pedig kepes az emlekeidet osszehasonlitani a jelennel....es a BIOS(UEFI) az maga a tuleles onfenntartas ergo ha nincs is magasabb rendu direktiva(OS) a BIOS eletbentartja magat a gepet bar ertelme nincs sok de mukodik

    Minden cask nezopont kerdese...ezert vagyunk kulonbozoek
  • 10.
    2015. 10. 23. 19:17
    Ez egy megközelítés, de értelme nem sok, mert baromira nem így működik. Például nincs benne konkrétan ilyen, hogy memória (maximum talán asszociatív memóriát rá lehetne húzni), és főleg algoritmus az ami nincs.

    Sejt szinten és mikrohálózatokban még talán-talán érvényes.. de makro szinten már teljesen más mint egy számítógép vagy egy program.
  • 9.
    2015. 10. 21. 06:48
    En szerintem leirhato az agy egy szamitogep modjara: Vannak a bementek es kimenetek eddig stimmel. Belul van a memoria es az algoritmus. A kimenetekre kihelyezi az allapotokat majd figyeli a bementeket, es modositja az algoritmust ha a kivant eredmeny nem megfelelo a visszacsatolasbol adodoan, ergo az algoritmus sajat magat modositja. Minden dontes elott osszehasonlitja a memoriban tarolt adatokkal a bementerol erkezo informacioakat aes ahol a legnagyobb az egyezes akkor megvizsgalja mi a volt az elozoekben a kimeneteken. Ha nincs tarolt adat akkor Random dob egyet. Szerintem...
  • 8.
    2015. 10. 21. 06:41
    Teljes mertekig egyetertek Veled. A kerdes hogyan hatarozzuk meg a hatarokat? Eloszor is a vallasos okfejtest kihagyhatjuk szerintem, a filozofikus pedig ebben a kerdesben szerintem a az "Aranykozeput" mottojanal kimerul.
  • 7.
    2015. 10. 19. 12:16
    Már most is rengeteg olyan dolgot alkalmazunk magunkon vagy fogyasztunk, amik a testi/lelki/szellemi teljesítményünket hivatott fokozni. Gondolom, tudnál mesélni azonfajta betegségekről, melyeket mi magunk alakítottunk vagy alakíttattunk ki ezáltal, vagy mert a bevezetésük előtt nem foglalkoztunk a hosszútávú hatásokkal vagy mert egyszerűen rejtve maradt előttünk, esetleg később derült rá fény, hogy azt annyira mégse éri meg elfogyasztani/alkalmazni. Véleményem szerint, jóformán a mai napig se tartunk olyan szinten, hogy akár csak a mesterséges módszerek feléről biztos tudásunk legyen annak hatásait illetően.
    Mindazonáltal, figyelembe véve azt a felfoghatatlan komplexitást, ami a szervezetünket jellemzi, ez jobbára valószínű, így is marad, főleg, hogy a mi időmércénket nézve egyébként se a hosszútávú hatások foglalkoztatnak bennünket, hiszen itt csak néhány dekádról van szó maximum.
    Így valóban előrébb kerül az azonnali haszon és persze a kíváncsiság, ami mindig is előrehajtotta a tudományt, a vegetálással szemben.
    Mivel nincs képességünk leleplezni a világot igazi valójában, így miért is ne firtassunk mindent, amire képesek vagyunk?! Csak ez a hajtóerő ad valamennyi értelmet az életünknek és egyáltalán, emberi létünknek - amellett persze, hogy az ilyen kutatások által az idő előrehaladtával minden egyre egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb lesz. Ami a nehéz, az az egyensúly megtartása, amire az ember csak nagyon nehezen képes, kiváltképp együttesen, mert ahogy a történelmünk és jelenünk is folyamatosan igazolja, az emberek javarészt a szélsőségek rabjai, igen-nem, fekete-fehér rendszerek alkalmazója és ez az, ami a végzetünket sejteti, nem a cselekvéskényszer vagy épp a nihilista szemlélet.
  • 6.
    2015. 10. 18. 17:59
    A vallásos dologgal egyébként egyet kell értsek. Bár lehet normálisan is hívőnek lenni - (ismerek sok ilyen komoly tudományos sikereket elért embert) többek között úgy értelmezni az vallást, ami kiegészíti a tudományt, nem pedig ellene van. Filozófikus kérdésekben, ahol a tudomány nem képes teljesen egzakt választ adni (pl miért van élet, miért keletkezett az univerzum, mi az öntudat valójában, mi a halál) itt egészítheti ki teljesen jól. Ha ilyen komplementerként fogja fel egy vallásos ember a dolgokat, akkor nem esik abba a hibába amit leírtál. Valamilyen szinten egyébként mindenki hívő egy kicsit, ez a szellemünkben van - legyen az bármilyen magasabb rendű folyamat. Főleg ha elmúlásról és az életünk végéről van szó.

    ON:
    Azért a számítógép eléggé eltérően működik mint az agy. Legjobban neurális hálózatok segítségével lehet megérteni, ahol különböző visszacsatolások, súlyok, függvények és emiatt bonyolult hálózatok jönnek létre. Ráadásul mindez óriási nagyságrendben. Ezért olyan nehéz felfogni egy mérnök/informatikus aggyal, mert gyökeresen más, mint amit megtanultunk algoritmizálás során.

    Amúgy a tanuláshoz: engem konkrétan a transzkraniális mágneses ingerlés ami érdekel... ezzel kiválthatóak a sharp-wave ripple complexek, amik a memória konszolidációért is felelősek.
    https://en.wikipedia.org/wiki/Sharp_wave%E2%80%93ripple_complexes

    Úgy tudom, már gyakorlatban is működik, és mellékhatásai sincsenek. Szerintem egy jó kis eszköz lehet tanuláshoz.
    Nem kell megvárni az alvást az emlékek rögzüléséhez, hanem a rövid távú memória tartalmát TMS-el konszolidálhatjuk azonnal.

    Nagyon nagy piaca lenne egy olyan mellékhatás nélküli eszköznek, amivel a sokszor kínszenvedés hosszú tanulási folyamat lerövidül. Pl meg kell tanulnom egy hosszú és bonyolult feladatmegoldási módszert, vagy fontos lexikális anyagot, rövid idő alatt. Ismétlés, potenciálódás és alvás nélkül - úgy, hogy használható tudás is maradjon.
  • 5.
    2015. 10. 18. 09:21
    Nagyon szepen szeretnelek megkerni legyszives felejtsed el az Isten Jatszas. Ez egy tudomanyos cikk. Majdnem mindenki Tisztaban van hogy az oko okozati osszefugges nem egyenesen ut a hosszutavu kovetkeztetesek levonasahoz.

    Az isten mint fogalom egy emberek alltal megalkotott fogalom mely magunkra mutat vissza. Ezzel a fogalommal magunkon kivul helyezzuk pont ezt a problemat hiszen nem lathatjuk be donteseink hosszutavu kovetkezmenyeit, ergo nem tudjuk mit hoz a jovo ergo a donteseink kimenetele nem rajtunk fugg, Csak Istentol. Na en ezt tartom a vilag legnagyobb butasaganak, hiszen ezzel sajat elfogadasunkat zarjuk ki, hiszen azt mondjuk mindegy mit csinalunk nem a mi hibank. De ha nem probalkozol akkor soha semi nem fog tortenni, es csak otthon ulsz a karosszekben es felsz. Ha kilepsz elut egy auto.... Tipikus....

    A cikkrol is essen szo: Igen erdekes ez a kondicionalasi eljaras, de ha megnezzuk a szamitogep sem mukodik maskepp, bemenetek es kimenetek kozott egy logikqi matrix teremti meg az osszefuggest, miert lenne ez maskepp az agyunk eseteben?
  • 4.
    2015. 10. 16. 21:00
  • 3.
    2015. 10. 15. 23:49
    Mi az, hogy egyre mélyebb tudással rendelkezünk azzal kapcsolatban, hogy mi is történik agyunkban, amikor alszunk? Fogalmunk sincs.
    Az meg, hogy "annak a határán állunk, hogy megértsük, mire képes az alvó agy", azt jelzi, hogy elbizakodott pszichológusok megint istent akarnak játszani.

    A tanultak rögzítése nem azonos a tanulással. Az "alva tanulás" szerintem azt eredményezi, hogy amit nap közben tanultunk, és memorizálnánk alvás közben, azt nem fogjuk megjegyezni, mert pihenés közben mindenféle zavaró ingerek érnek majd. Egy-egy alkalommal még mehet a dolog, mint a kutatásokban, de ezt arra használni, hogy pihenés helyett is "tanuljunk", nem lehet következmények nélkül.

    Ha meg sokáig nem hagyjuk az agyat pihenni, egész új fajta, ma még nem ismert betegségeket fogunk 50 éven belül kifejleszteni, ezzel tovább etetjük az "okos" pszichológusokat, és hizlaljuk a DSM-et. Persze, volt idő, amikor a lobotómia is Nobel-díjat ért...
  • 2.
    2015. 10. 15. 18:35
  • 1.
    2015. 10. 14. 12:55
    "I know kung-fu"
    Neo