Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Enceladus ‒ felhívás keringőre

  • Dátum | 2012.08.12 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Bár a bolygónkon kívüli élet kutatásának elsődleges célpontja naprendszerünkben a Mars, egyre több szakértő gondolja úgy, hogy a Szaturnusz jeges bolygója, az Enceladus jobb választás lenne a következő ilyen küldetések végállomásaként.

A Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja a legutóbbi időkig nem volt több egy aprócska pöttynél a csillagászok távcsövének képén, de a legújabb felfedezések jegyében a tudományos érdeklődés középpontjába került, és ma már sokan úgy vélik, hogy ez az égitest a legjobb esélyünk arra, hogy életet találjunk a Földön kívül.

A körülbelül ötszáz kilométer átmérőjű, a Naptól másfél milliárd kilométerre keringő jeges szikladarab látszólag a legkevésbé valószínű lakhelye bármely élőnek, mégis egyre többen vannak azon a véleményen, hogy a jövendő űrutazások elsődleges úticéljai között a helye.

Ezen a véleményen van Charles Cockell, az Edinburgh-i Egyetem asztrobiológusa is: „Ha valaki adna pár milliárd dollárt, hogy olyan űrszondát építsek, amilyet csak akarok, egy percig sem haboznék. Olyan járművet építenék, amely elrepül a Szaturnuszig, és mintákat gyűjt az Enceladusról. Sokkal inkább oda mennék, mint a Marsra, vagy a Jupiter jeges holdjaira, például az Europára, bármennyire is kecsegtetőnek tűnnek ezek a bolygónkon kívüli élet felfedezése szempontjából. Könnyen elképzelhető, hogy primitív, baktériumszerű életformák valóban léteznek az említett égitesteken, de valószínűleg mélyen a felszín alá vannak eltemetve, és nehéz lesz rájuk akadni. Az Enceladus életformáit azonban, ha vannak ilyenek, könnyű lesz észrevenni, hiszen valószínűsíthetően egyes képviselőik kifelé áramlanak az űrbe.”



Az Enceladust William Herschel fedezte fel 1789-ben, és a földistennő, Gaia egyik gyermekéről, Enkeladosz titánról kapta a nevét. Felfedezését követően csaknem kétszáz évig ennél többet nem is nagyon sikerült megtudni róla, amíg 1980-ban, illetve 1981-ben a Voyager-program űrszondái el nem repültek mellette, ekkor készültek az első képek a holdról. Igazán ismert azonban a Cassini űrszondának köszönhetően lett, amely nyolc éve kering a Szaturnusz körül, időről időre megközelítve az Enceladust is. A három milliárd dollárba kerülő űrszondának köszönhető, hogy már tudjuk, az aprócska égitestnek nemcsak hogy légköre van, de vulkanikusan is aktív. A déli sarkon található gejzírszerű képződmények kitöréseik során rendszeresen vizet juttatnak a világűrbe. Egy újabb vizsgálat azóta azt is bizonyította, hogy a kilökődő anyag komplex szerves molekulákat is tartalmaz, többek közt propánt, etánt és acetilént is.

Gyakorlatilag minden feltétel adott ahhoz, hogy életet találjunk, mondja Chris McKay, a NASA asztrobiológusa. „Folyékony víz, szerves anyag és hőforrás is akad. Nehéz lenne ennél biztatóbb és világosabb jelre akadni, azon kívül talán, hogy az Enceladus lakói rádión üzennek, hogy menjünk és látogassuk meg őket.”

A Cassini megfigyelései alapján úgy tűnik, hogy a holdon egy felszín alatti óceán található, amely az égitest belső hőjének köszönhetően folyékony állapotban képes maradni. „Nem nagyon tudjuk, honnan származhat az ehhez szükséges energia” ‒ mondja McKay. „Bármi legyen is a forrás, 16 gigawatt energiát termel, és nagyon hasonlít azokhoz a geotermikus energiaforrásokhoz, amelyekkel a Földön is rendelkezünk, vagyis elképzeléseink szerint a mélytengeri kürtőkhöz hasonló képződményekről lehet szó, amelyek forró gázokat eregetnek a tengervízbe.”

A déli sarki régióban ez a föld alatti óceán nagyon közel lehet felszínhez. Helyenként repedéseken, kürtőkön keresztül víz bugyog a felszínre, hogy aztán a világűrbe távozzon, benne azokkal a szerves összetevőkkel, amelyekben a jelek szerint szintén bővelkedik az óceán vize. 




Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 14.
    2012. 08. 15. 12:16
    Egyetértek veled és tisztában vagyok azzal, amit írsz, de hogy ennyire? Annak kellene a gondnak lennie, hogy mire költsék...
  • 13.
    2012. 08. 15. 08:54
    Ja, és ha már Földön kívüli élet, akkor persze nagyobb eséllyel lesz rá pénz, mint mikor a kvazárok működését vizsgálják, hiszen erről a célról még mindig könnyebben meggyőzhetőek a populista politikusok és a választóik.
  • 12.
    2012. 08. 15. 08:52
    Azért a pénz a probléma, mert a NASA évtizedek óta egyre kevesebb pénzt kap. Ugyanis az amerikaiak többsége egyszerű mint a faék, ráadásul mélyen (neoprotestáns) vallásos is, ezért vevők a politikusaik "az etiópok bezzeg éheznek", "ebből hány lélegeztető gépet lehetett volna venni" típusú érvelésére, más néven populizmusra, amelyet főleg a republikánusok nyomnak. Szóval az egyszerű amerikai azt gondolja, hogy mivel az űrkutatás nem hoz rövid- és középtávon hasznot, ezért hosszútávon sem fog szerintük. Mellesleg itthon is van elég sok ilyen szűk látókörű emberke, érdemes megnézni a tudományos témájú cikkeknél, amikor annyira nem kézzelfogható vagy nyilvánvaló az ismertetett kutatás célja, egyből jön a szöveg, hogy értelmesebb dolgokat is kutathatnának.
  • 11.
    2012. 08. 14. 22:18
    Én sem értem, miért a pénz a probléma...
  • 10.
    2012. 08. 13. 21:37
    Ennyi tudós és mégsem jöttek rá, hogy az a legjobb megoldás, ha a rászorulókat lőjük ki a Marsra meg az Enceladusra!
  • 9.
    2012. 08. 13. 13:35
    A pénzről szóló résznél ismét elszállt az agyam. Még mindig felfoghatatlan számomra, hogy ez is az akadályok közé tartozik. Saját magunkat akadályozzuk..
    Ám a cikk nagyon érdekes és szépek a képek. Az évtizedekig való várakozás pedig mindig alap dolog, amikor ilyesmiről van szó.
  • 8.
    2012. 08. 13. 11:04
    Pár milliárd dollárt adni erre a marhaságra, hogy néhány bacit kikotorjon a jég alól. Anyád...
    A pénzt inkább a rászorulóknak.
  • 7.
    2012. 08. 13. 08:22
    Ha már a Marsnál járunk ezt érdemes meglesni: Nagyfelbontású panoráma kép a Marsról. Szerintem az idei év legnagyobb tudományos eredménye.
  • 6.
    2012. 08. 12. 21:17
    Vagy kiepitenek a Marson egy "Mars-bazist", es onnan inditanak raketakat. (Nem komoly)
  • 5.
    2012. 08. 12. 19:51
    Az is extra kiadást jelentene, ha odafent elemeznék ki. Meg aztán az ISS-el bármi történhet; inkább lehozzák és idelent helyezik biztonságba.
  • 4.
    2012. 08. 12. 18:19
    Nem feltétlen kell, hogy megérkezzen ide le. Annyi idő alatt az ISS-re röhögve 5000x felvihető a szükséges cucc, így nem kell annyit agyalni.
  • 3.
    2012. 08. 12. 17:10
    Egy mintavisszajuttatási küldetés igencsak rizikós: ha a leírtak alapján a szonda kilövi a mintákat tartalmazó kapszulát, az simán elvétheti a Földet és bukott az egész küldetés. Még az talán járható út lenne, hogy az egész szonda visszajön alacsony földkörüli pályára és emberes küldetéssel befogják, de űrrepülőgépek nélkül ez sem igazán megoldható technikailag. Meg aztán ennyi manőverezéshez nem kevés üzemanyag/reakciótömeg kell, ami extra súlyt és költséget jelent.
  • 2.
    2012. 08. 12. 13:09
    Aki erre a projectre megkapja az állást az jóformán a nyugdíjig dolgozhat rajta Tuti meló!

    Sok idő odajutni, de előfordulhat hogy jobban megéri egyből odamenni, mintsem még 5 másik marsjárót odaküldeni. ha már marsjáró akkor az legyen olyan hogy kicsit nagyobb terület nézzen át mint ami két vidéki falu között van. Ott sem lehet találni pl értelmes életet.
  • 1.
    2012. 08. 12. 10:24
    Lehet, hogy csábítóbb, mint a Mars, de a cikkben is vázolt nehézségek miatt nehezen kutatható. A Marshoz 26 havonta indíthatunk küldetést, a repülési idő 8-9 hónap, nem 7 év. Az eredmények alapján máris hozáfoghatnak a következő expedíciók megtervezéséhez. A Mars mellett szól továbba, hogy emberes küldetés lebonyolítására ia van esély a következő néhány évtizedben, míg a Szaturnusz rendszere ember számára a jelenlegi technikávaé elérhetetlen.