Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek

  • Dátum | 2013.11.20 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

„Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek...
Össze tudod-e rakni még a Margit szigetet?”

(Márai Sándor: Halotti beszéd)


Biztosan mindenkivel előfordult élete során, hogy azt kívánta, bárcsak olyan tökéletes memóriával rendelkezne, mint egyes filmek, sorozatok szereplői. Bár a populáris kultúrában leggyakrabban felbukkanó kivételes emlékezőképesség, az eidetikus vagy fotografikus memória pontos definíciója és ezzel együtt létezése is igen vitatott, a személyesen átélt emlékek rendkívül részletes előhívásának képessége, vagyis a hipermnézia (HSAM) az utóbbi évek kutatásai alapján igazoltan fennálló állapot, bár kétségkívül nagyon kevés ismert esete van.

James McGaugh, a Kaliforniai Egyetem kutatója volt az első, aki leírta ezt az állapotot, miután másfél évtizeddel ezelőtt a levelet kapott egy Jill Price nevezetű hölgytől. „Kedves Dr. McGaugh, ahogy itt ülök, és azon gondolkodom, hogyan is kezdjek bele mondandómba, csak az vigasztal, hogy talán Ön majd nekem tud segíteni. Harmincnégy éves vagyok, és tizenegy éves korom óta hihetetlen pontossággal tudom felidézni a velem történt eseményeket…”

Ahogy McGaugh és kollégái vizsgálatai később igazolták, Price emlékezőtehetsége valóban bámulatos. Múltjának bármelyik napjáról képes megmondani pusztán a dátum alapján, hogy a hét melyik napjára esett, ő maga mit csinált aznap, illetve milyen fontos események történtek akkor. Tudja, hogy 1993-ban április 11-re esett húsvét vasárnapja (spagettit evett vacsorára), 1995-ben pedig április 16-ra (rendkívül esős idő volt). Emlékszik melyik napon adták le a Dallas eredeti sorozatának utolsó epizódját (1991. március 5.), és hogy milyen napon robbant fel a Challenger űrrepülő (1986. január 28., kedd). Mindezen információkat teljesen automatikusan, mindenféle emlékezeti trükk és erőfeszítés nélkül rántja elő agyából.



Miután 2006-ban McGaugh és munkatársai a Neurocase nevű szaklapban publikálták a tanulmányban még csak AJ-ként emlegetett Jill Price esetét, több százan keresték meg a labort azt állítva, hogy ők is hasonló emlékezőtehetséggel rendelkeznek. A jelentkezők túlnyomó többségéről kiderült ugyan, hogy esetükben semmi különlegesről nincs szó, sikerült azonban ráakadni néhány ténylegesen hipermnéziás alanyra is. Az utóbbi években a jelenség egyre gyakrabban bukkan fel a popkultúrában is, így széles körben ismertté vált létezése, bár például sorozatokban (Carrie Wells – Felejthetetlen, Sheldon Cooper – Agymenők stb.) való megjelenítésekor gyakran összemosódik az eidetikus memóriával, holott a két dolog nem egészen ugyanaz, és az állapot nem is feltétlenül jelent olyan pozitív élményt, mint ahogy azt hőseink megjelenítik.

Price például küszködik, ha verset vagy történelmi dátumokat kell megtanulnia, és sosem emlékszik, hogy a kulcscsomóján található öt kulcs közül melyik milyen zárhoz való. Napjainkig kevesebb mint két tucat hipermnéziás esetet azonosítottak, és gyakorlatilag mindannyiuknál kiderült, hogy a szinte tökéletes „életrajzi” emlékezet mellé a memória más területein komoly zavarok társulnak.

Lawrence Patihis, a Kaliforniai Egyetem kutatója nemrégiben megjelent tanulmányában egy újabb érdekességről rántja le a leplet az állapottal kapcsolatban: úgy tűnik, hogy a hipermnéziások tökéletesnek tűnő emlékezete ugyanúgy átverhető, ahogy az más „földi haladók” esetében is megesik. Némi téves információ megfelelő adagolásával könnyen elérhető, hogy olyan dolgokra emlékezzenek az alanyok, amiket valójában sosem láttak vagy tapasztaltak meg.

Ahogy Patihis elmondta, kollégáival azért vágtak bele a kísérletbe, mert kíváncsiak voltak, hogy a hipermnéziások emlékezete mennyiben működik másképp, mint a hétköznapi embereké. A projekt végére kiderült, hogy alapvetően nincs különbség az agyműködésben, ami azt is jelenti, hogy a tökéletesnek tűnő emlékek ugyan valóban jóval pontosabbak, mint bármelyikünk emlékei, de memóriájuk időnként ugyanúgy becsapja őket, mint ahogy bárki mást is.



Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 10.
    2013. 12. 07. 09:28
    NLP. neuro lingvisztikus programozás.

    [LINK]
  • 9.
    2013. 11. 21. 13:13
    Valami nem teljesen okés a fórummotor linkparserében:
    Loose change 9/11
  • 8.
    f12
    2013. 11. 21. 11:57
    Az utolsó körben az alanyoknak egy kérdőívet kellett kitölteniük a United Airlines 93-as járatával kapcsolatban, amelyet 2001. szeptember 11-én a World Trade Center tornyaiba és a Pentagonba csapódó gépekhez hasonlóan szintén terroristák térítettek el, az utasok azonban visszafoglalták azt, így a gép nem érte el kijelölt célját (a Fehér Házat vagy a Capitoliumot), hanem a pennsylvaniai Shanksville mellett egy mezőre zuhant. -- Már az alapállítás is igen komolyan megkérdőjelezhető.

    https://www.youtube.com/watch?v=28ActkTVRng&hd=1#t=5467
  • 7.
    2013. 11. 21. 10:57
    Miért? Nem elég csak a címét elolvasni, hogy tudja miről szól az egész?!
  • 6.
    2013. 11. 21. 08:45
    rtagore: Többek között a tanúkat szokták ilyen módon manipulálni. Javaslom, olvass utána.
  • 5.
    2013. 11. 20. 14:04
    @Eretnek90: ???
  • 4.
    2013. 11. 20. 13:36
    rtagore látom olvastad a cikket
  • 3.
    2013. 11. 20. 10:49
    Amúgy meg sokunknál van így ,hogy nem emlékszem semmire az elmúlt 1-2napból,sőt még arra sem,hogy 10perce mi volt és ezért elfelejtek mindent,de pl:5,15 meg 25éves emlékek kristály tisztán előttem lebegnek.
    Meg az is ,hogy tavaly ugyanezen a napon ragyogó,napsütéses idő volt...
  • 2.
    2013. 11. 20. 10:32
    Azt ne beszéljék be nekem, hogy amit én átéltem az életem során, arra másképp fogok emlékezni, ha valamit eltérő módon mesélnek belőle.
  • 1.
    2013. 11. 20. 08:55
    Ha így át lehet verni az agyunkat, még ezekét az emberekét is, akkor nem csodálkoznék rajta, ha az általuk felidézett "pontos" információ egy jó része csak ott helyben kitalált lenne. Amiről maguk sem tudják, hogy valójában egy másodperccel ezelőtt keletkezett. Olyasmi módon ahogy a deja vu működik.