Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Emberek és gépek az űrkutatásban

  • Dátum | 2012.04.05 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Bár csillagászok többsége valószínűleg ugyanúgy kedveli az űrhajósokról filmeket (az Apollo‒13-at vagy Az igazakat), mint bármelyikünk, amikor saját kutatásaikra kerül sor, hajlamosak a robotokat választani az emberi felfedezők helyett. A legfőbb érv ilyenkor, hogy az űr robotok általi felderítése sokkal hatékonyabb és olcsóbb, mint az emberi űrutazás. Ian Crawford egy most megjelent tanulmányában ezt a szemléletmódot igyekszik árnyalni, mivel szerinte az űrhajósok a nagyobb mozgékonyságából, flexibilitásából és hatékonyságából eredő előnyök messze túlszárnyalják azokat a hátrányokat, amelyek az emberi résztvevők jelenlétéből erednek egy űrutazáson, így a felmerülő többletköltségeket is.

Crawford következtetéseit az amerikai Apollo-program elemzésére, különféle analóg környezeti terepvizsgálatok eredményeire és a robotizált űrkutatás jelenlegi tendenciáira alapozza. Az emberi űrkutatás öt nagy előnyére hívja fel a figyelmet tanulmányában:

1. Az emberek képesek pillanatok alatt döntéseket hozni, és jól reagálnak a hirtelen változásokra.

2. Az emberek gyorsabban képesek haladni egyenetlen talajon. (Az Apollo‒17 űrhajósai három nap alatt nagyobb területet jártak be, összesen 35,7 kilométert, mint az Opportunity marsjáró az elmúlt 8 év alatt!)

Az Apollo-17 küldetés a Holdon
Az Apollo-17 küldetés a Holdon

3. Az emberek többféle eltérő mintát képesek kiválasztani, mint a gépek, és az emberi űrutazás esetén a minták biztosan vissza is kerülnek a Földre.

4. Az emberek jobbak az olyan összetett feladatok elvégzésében, mint például a talajminták fúrással való vételezése.

5. Az emberi űrutazás tette működőképessé a világűrből végzett csillagászati megfigyeléseket. Az űrhajósok munkája még mindig létfontosságú az űrtávcsövek megépítésében és karbantartásában. Gondoljunk csak bele, hogy hány fantasztikus eredmény köszönhető a Hubble űrtávcső űrhajósok által végzett javításainak.

Crawford az első négy pont jogosságát azzal bizonyítja, hogy összehasonlítja az Apollo-program űrhajósainak teljesítményét a Holdra és a Marsra küldött robotok teljesítményével. Az aránytalanságok szembeszökőek: míg az űrhajósok 382 kilogramm mintát gyűjtöttek be összesen 2000 különböző helyszínről, addig a Szovjetunió Luna-programjának szondái összesen 320 gramm holdkőzetet juttattak vissza a Földre, a Marsról pedig még egyáltalán nem érkezett vissza minta.

A különféle űrprogramok adatain alapuló tudományos publikációk száma
A különféle űrprogramok adatain alapuló tudományos publikációk száma

Ami a küldetések tudományos jelentőségét illeti, az Apollo-program adatait felhasználva több mint 2500 lektorált publikáció jelent meg, körülbelül 500 tanulmány dolgozta fel a Luna-program során begyűjtött adatokat, és további kevesebb mint ötszáz foglalkozik a Lunohod- és a Surveyor-program űrszondái és holdjárói által összegyűjtött adatokkal, valamint a marsjárók által szolgáltatott információkkal. Érdekes módon az Apollo-programmal foglalkozó tudományos írások száma napjainkban is folyamatosan gyarapodik, holott a program utolsó asztronautája 1972-ben hagyta el a Holdat. 

Az Apollo-küldetések tudományos haszna tehát kétségtelen, de ugyanilyen nehéz kétségbe vonni tetemes költségeiket is. A program jelentősen többe került, mint a különféle űrszondák által véghezvitt missziók a Holdon és a Marson. Crawford szerint jelenlegi értékre átszámolva az Apollo-program 2012-ben 175 milliárd dollárba került volna, míg a legdrágább robot vezérelte küldetés ‒ a Mars felé jelenleg is úton lévő Curiosity (régi nevén Mars Science Laboratory) ‒ „mindössze” 2,5 milliárd dollárba került.

A kutató viszont hozzáteszi, hogy a szondás küldetések költségvetése a továbbiakban ugrásszerűen növekedni fog, ahogy a tudósok egyre bonyolultabb feladatok elvégzésére is alkalmas űrjárművek tervezésébe kezdenek. Ez a tendencia már az eddigiek során is megfigyelhető volt, elég csak összevetni a Mars Pathfinder, a Mars Exploration Rover (MER), a Curiosity (MSL) és a tervezett Mars Sample Return (MSR) küldetések költségeit, de az is árulkodó, ha egy pillantást vetünk az említett szerkezetek méretbeli növekedésére.

A marsjárós küldetések növekvő költségei
A marsjárós küldetések növekvő költségei

 

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 4.
    2012. 04. 06. 14:33
    Jó táblázat!

    Skorbut: Az egysejtű életformák a legjobb túlélők. Egy nanit életforma akár teljesen mesterséges/gépi, akár fél-szintetikus, de szerves sokkal többet bírna ki és jobban alkalmazkodhatna bármihez. Kb, mint a Protoype-ban vagy a Crysis-ban.
  • 3.
    2012. 04. 05. 20:01
    Konklúzió: tényleg a Human Reaper a jövő
  • 2.
    2012. 04. 05. 17:00
    Ez a táblázat tetszik
  • 1.
    2012. 04. 05. 09:22
    Nekem a cikkből az jött le, hogy mind a kettőnek vannak olyan tulajdonságai amik a másiknak nincsenek, így a leghatékonyabb egy kombinált küldetés lehetne. Ahol egy ember üzemeli be a gépet, már sokkal egyszerűbb lenne a tervezése, és sokkal olcsóbb gép tudná ellátni ugyanazt, megkockáztatom, hogy még jobbat is lehetne így csinálni.