Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Egy nap a β Pictoris b jelű bolygón

  • Dátum | 2014.05.07 07:07
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Első alkalommal határozták meg a csillagászok egy exobolygó forgási sebességét. A végeredmény meglehetősen magas szám lett, 25 km/másodperc, ami más faktorokat is figyelembe véve azt jelenti, hogy a planétán egy nap nyolc földi óráig tart. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel a bolygó jelentősen nagyobb a Földnél, hiszen tömege tízszerese, átmérője pedig 1,65-szöröse a Jupiterének.

A kérdéses planéta nem más, mint a β Pictoris b katalógusjelű égitest. A gázóriás egy 63 fényévnyire található csillag körül kering, és többek közt arról híres, hogy az első olyan exobolygó, amelyet közvetlenül sikerült észlelni. Ez azt jelenti, hogy nem egyszerűen gravitációs hatása vagy a csillaga fényében megmutatkozó változások alapján mutatták ki jelenlétét, hanem a bolygó ténylegesen feltűnik a megfelelő módon elkészített felvételeken, ahogy a mellékelt képen is látható. A planétát először 2003-ban pillantották meg a csillagászok, és a felfedezést 2009-ben erősítették meg. Az exobolygó keringési ideje 17−20 földi évet tesz ki, így a felfedezése óta eltelt időszakban jelentősen elmozdult pályáján, ami a rendszer szerencsés orientációja miatt szintén jól látható a Föld irányából.

Míg az extraszoláris planéták esetében sokszor már a keringési idő meghatározása is nagy dolognak számít, a β Pictoris b kapcsán minden adott volt ahhoz, hogy egy ennél sokkal nehezebb feladatot, a bolygó forgási sebességét is le tudják mérni a szakértők. Ennek megállapításához a Doppler-hatás nyújtott segítséget a kutatóknak. Mint ismeretes, ha egy hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest mozog, a megfigyelő az elmozdulás irányától függően másként észleli a kibocsátott hullámhosszt.


Nincs ez másként a fény esetében sem. Ha a fényforrás közeledik a megfigyelőhöz, a hullámhossz a rövidebb tartományok felé látszik eltolódni, vagyis a spektrum kék vége felé csúszik, éppen ezért ezt kékeltolódásnak nevezik. Távolodó fényforrásnál viszont a hullámhossz megnyúlni látszik, vagyis vöröseltolódás következik be.

A csillagászok spektrográffal vizsgálták a β Pictoris b-t, amelynek légköre egyebek mellett szén-monoxidot is tartalmaz. Ez a molekula nagyon jellegzetes vonalat produkál az égitest abszorpciós spektrumában, ami azért rendkívül hasznos az adott helyzetben, mert ezen vonal jól követhetően vándorol a spektrumban a Doppler-hatás következményeként, ahogy a bolygó helyzete változik. A csillagászok tehát az abszorpciós vonal elmozdulása alapján képesek voltak megállapítani a bolygó sebességét.

Az abszorpciós vonal azonban mint kiderült, másra is jó. Mivel a szén-monoxid adott hullámhosszon nyeli el a fényt, azt várnánk, hogy a spektrumban megjelenő vonal vékony és éles határokkal rendelkezik. A szakértők azonban nem ezt látták a felvételen: a vonal szélesebbé és elmosódottabbá vált, ami viszont a test forgásával hozható összefüggésbe.

Képzeljünk magunk elé egy forgó labdát! Ha rápillantunk, függőleges forgástengelyt feltételezve az egyik oldali szélt folyamatosan közeledni látjuk, míg a másik állandóan távolodik tőlünk. Ha képesek lennénk pontos méréseket végezni a labda által visszavert fénnyel kapcsolatban, azt látnánk, hogy az egyik (a közeledő) szél folyamatos kékeltolódást, a másik pedig vöröseltolódást mutat. A középvonalból érkező fény egyáltalán nem tolódna el, mivel hozzánk képest nem mutat elmozdulást. A forgó labda színképében tehát minden abszorpciós vonal elmosódott lenne, hiszen minden egyes molekula esetében egyszerre mutatná a kékbe és a vörösbe tolódott abszorpciós hullámhosszt, illetve a normális elnyelési hullámhosszt is.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 4.
    2014. 05. 11. 15:03
    Csak nagyon figyelj rá, hogy a Föld irányából nézzed. :]
  • 3.
    2014. 05. 07. 19:32
    "A rendszer szerencsés orientációja miatt szintén jól látható a Föld irányából." majd este kimegyek, és meglesem
  • 2.
    2014. 05. 07. 17:57
    Valóban, túlbuzogtam a hosszú-rövid skála átváltásokkal, billió akart lenni
  • 1.
    2014. 05. 07. 16:10
    Érdekes kis cikk, de azért jóval több mint 600 milliárd km az a 63 fényév