Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Egy másik óriási fekete lyuk is rejtőzhet galaxisunkban

  • Dátum | 2017.09.10 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A Tejútrendszer középpontjában egy szupernehéz fekete lyuk foglal helyet, amelyet Sagittarius A* néven emlegetnek a szakértők. A gigantikus égitest a becslések szerint 44 millió kilométer átmérőjű, és több mint 4 milliószor annyit nyom, mint a Nap. A csillagászok évtizedek óta úgy vélik, hogy ez az elrendezés univerzális: vagyis a legtöbb nagy galaxis közepén van egy több százezertől több milliárd naptömegig terjedő fekete lyuk, és minden más ezek körül kering.

Egy új vizsgálat viszont most tovább árnyalhatja az eddig széles körben elfogadott modellt, a japán Keió Egyetem munkatársai ugyanis nemrégiben meglepő felfedezést tettek. Megfigyelésük szerint több jel is arra mutat, hogy a Tejútrendszer középső vidékén egy másik, közepes méretű fekete lyuk is van. Az egy gázfelhő belsejében rejtőző égitest pedig végre megmagyarázhatja, hogyan keletkeznek a szupernehéz fekete lyukak, amivel kapcsolatban eddig mindenki csak találgatott.

Oka Tomoharu és kollégái a CO–0.40–0.22 katalógusjelű, nagysebességű, sűrű gáz- és porfelhőt tanulmányozták, amely galaxisunk közepének közelében található. A kérdéses felhő, amely évek óta izgalomban tartja a csillagászokat, 1000 csillagászati egység átmérőjű, és mintegy 200 fényévre van a központi szupernehéz fekete lyuktól. A fokozott érdeklődés fő oka, hogy a vizsgálatok alapján a felhőben a gázok, köztük a hidrogén-cianid és a szén-monoxid, nagyon eltérő sebességekkel mozognak. Ez pedig rendkívül szokatlan egy csillagközi gázfelhőnél.


Annak érdekében, hogy jobban megértsék a felhő különös viselkedését, a japánok először a 45 méteres Nobejama Rádiótávcsővel kezdték el vizsgálni azt. A megfigyelések 2016 januárjában kezdődtek, és a csapat tagjai rövidesen azt a következtetést vonták le, hogy a felhő elliptikus alakú, és két fő részre bontható. Az egyik egy jól körülhatárolható, de alacsony sűrűségű régió, amelyben az áramló anyagok sebességei nagyon változatosak. A másik pedig egy sűrűbb, mintegy 10 fényév hosszú rész, ahol a sebességek sokkal egységesebbek.

Az első megfigyelések után a szakértők a legérzékenyebb földfelszíni rádiótávcsővel, az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózattal (ALMA) is szemügyre vették a felhőt. A megfigyelések megerősítették a korábban észlelt szerkezet jelenlétét, és azt is, hogy a sebességben észlelt varianciák mértéke a sűrűség függvénye. Az ALMA-val történt vizsgálatokból továbbá az is kiderült, hogy a sűrű régió szomszédságából rádióhullámok indulnak ki, amelyek nagyon hasonlítanak a Sagittarius A* által generált hullámokra.

Az elemzések alapján a szakértők úgy vélik, hogy a gázfelhő belsejében egy százezer naptömegű, kompakt objektum található. És a számítógépes modellek alapján a felhő többi részének viselkedését az magyarázza meg a legjobban, ha azt feltételezik, hogy a kérdéses égitest egy fekete lyuk. A Sagittarius A*-nál 500-szor kisebb égitest így közepes méretű fekete lyuknak számít, és a második legnagyobb ismert fekete lyuk lehet a Tejútrendszerben.


Az objektum mérete ebben az esetben azért számít különlegesek, mert a csillagászok eddig csak vagy gigantikus, vagy egészen pici fekete lyukakat ismertek. Olyannyira igaz ez, hogy a közepes méretű fekete lyukak megtalálására tett kísérletek újra és újra kudarcba fulladtak. Ha azonban a mostani felfedezés megerősítést nyer, az az átmeneti kategória létezésének igazolása mellett a szupernehéz fekete lyukak keletkezésére is magyarázatot adhat.

A kutatók egy része ugyanis régóta úgy sejti, hogy a szupernehéz fekete lyukak kisebb hasonló égitestek összeolvadásával jönnek létre. Ez viszont feltételezi a közepes méretű fekete lyukak létezését, amire mostanáig nem volt tényleges bizonyíték. De az új eredmények végre alátámaszthatják ezt az elméletet is.

„Azt tudjuk, hogy a kisebb fekete lyukak a csillagok halálakor formálódnak, és éppen ezért elég gyakoriak. Úgy sejtjük, hogy ezek némelyike a legalább milliószor nagyobb, szupernehéz fekete lyukak magjaként is szolgálhat. És azt is feltételezzük, hogy a növekedés részben összeolvadások útján, részben a környező galaktikus vidék anyagának bekebelezése révén valósul meg” – mondja Brooke Simmons, a Kaliforniai Egyetem kutatója.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 21.
    2017. 09. 17. 10:27
    Üdv!
    Én korábban olvastam arról is, hogy nem csak tágul, gyorsuló ütemben, hanem ezt követheti egy ellentétes azaz összehúzódó folyamat, amit pulzálásnak hívnak, a végén talán épp egy újabb ősrobbanással..
    Nincs meg hol olvastam, de itt is szó esik erről.: http://fizikaverseny.hu/tarhely/fizikaverseny/dokumentumok/201707/34__a_vilagegyetem_elkepzelt_kialakulasa.pdf
    http://www.origo.hu/tudomany/20160131-univerzum-osrobbanas-tagulo-vilagegyetem-kozmologia-einstein-pulzalo-univerzum.html
  • 20.
    2017. 09. 14. 18:45
    Hát... Érdekes olvasmány
  • 19.
    2017. 09. 14. 13:08
  • 18.
    2017. 09. 13. 19:35
    Fenét, már elnézést Nekem a legváratlanabb halál az lenne, ha egy tükörponty megkéselne
    Szefmester, ez a szintezéses rendszer a Star Trek ből jött? Vagy honnan lehet tudni, melyik szinten állunk épp?
    mitvegyek, nah látod ez igaz. Amilyen tempóban pusztítjuk a bolygót, lehet addigra már mi sem leszünk... Kivéve, ha nem foglalunk el, és mocskolunk be egy újabb bolygót. Nevedre pedig válasz: bármit csak ne konzolt (Vicc, troll off).
  • 17.
    2017. 09. 13. 13:03
    Ez elég messze van szerintem, hogy semmi kárt ne okozzon itt. De addigra lehet már föld sem lesz.
  • 16.
    2017. 09. 12. 10:43
    Terjeszted itt az álhíreket! Az észak koreaiak már küldtek embert a napra! És alig 3 nap alatt megjárták...

    Amúgy az amiről itt beszéltek amikor megtörténik, csak nézői leszünk. Alsó hangon 3. kategóriás technológiai civilizációnak kellene lennünk hogy esélyünk legyen védekezni ellene... még az első is messze van..
  • 15.
    2017. 09. 12. 08:05
    Szerintem ez nem csak egy feketelyukra érvényes. Ilyen szituban mondjuk a 6-os villamos is legalább ennyire hatékony
  • 14.
    2017. 09. 12. 02:15
    A legváratlanabb halál az, amikor egy fekete lyuk jön feléd fénysebességgel...
  • 13.
    2017. 09. 11. 21:50
    El kell hogy keserítselek, már a Nap "felszínén" sem maradnál életben, a nyilvánvalóan evidens instant elporladáson kívül sem.
    27x nagyobb a felszíni gravitációja. Már legalábbis ha lenne tényleges felszíne

    A gravitációs hullámok pedig jelen ismereteink és méréseink szerint fénysebességgel terjednek, tehát ha meglátjuk az összeolvadást, akkor egyből meg is érezzük
  • 12.
    2017. 09. 11. 20:48
    Ez is igaz Bár talán hiába tartjuk szemmel, az ilyen hatalmas égitestektől származó hatások ha nem is fénysebességgel, de elég gyorsan elérnének minket (gondolom), még ha az végzetesnek nem is lenne végzetes. Magyarul mondva, remélem azért még éldegélünk 1 darabig Bár amilyen szar világban élünk, túl sok kedve az embernek nincs hozzá...
  • 11.
    2017. 09. 11. 20:31
    Ha Einstein bácsinak igaza volt - és eddig úgy tűnik, igen - akkor a mellékhatásait sem érezhetjük előbb, hiszen az információ nem terjedhet gyorsabban a fénynél.
  • 10.
    2017. 09. 11. 20:09
    Az meglehet, ha 1000x nehezebb mint egy Nap, akkor oda a nyomástűrés kevés Viszont igaz, ha már mindkettő ott van, az összeolvadásuk talán nem vált ki komolyabb változást, de erről biztosak nem is lehetünk.
    dzsuz87, van benne valami, végtére is elég messze van. Viszont elég nagy, ezért a viselkedésük mellékhatásait talán hamarabb megérezzük.
  • 9.
    2017. 09. 11. 16:21
    Vagy már rég megtörtént, csak hozzánk még épp nem jutott el az információ.
  • 8.
    2017. 09. 11. 14:45
    Hiába nyomásbiztos, ha nem gravitációbiztos
  • 7.
    2017. 09. 11. 13:32
    Egy nyomásbiztos szkafanderben simán megnézném belülről ezeket a fekete lyukakat. Hátha meglennének a szingli zoknijaim párjai...
  • 6.
    2017. 09. 11. 12:34
    Mert más a mértéke
    A világegyetem tágulását kmps/Mpc méretben adják meg, amihez képest egy ilyen fekete lyuk is lófütty.
  • 5.
    2017. 09. 11. 11:14
    Számomra az az érdekes, hogy elméletileg a világegyetem folyamatosan tágul. A fekete lyukak pedig pont ennek mondanának ellent.
  • 4.
    2017. 09. 11. 11:04
    Bármi is történjen majd egyszer a rendszer közepén nagyon sokára, mi arról 25.000 ± 1.000 évvel később szerzünk tudomást
  • 3.
    2017. 09. 11. 10:04
    Szondákat bele...!!!
  • 2.
    2017. 09. 10. 11:51
    Hát a 4milliós fekete lyuk max böffent egyet ha ezt elnyeli ezt a 100e-est.
    A galaxist összetartó gravitáció érdemben nem változik, mert nem jön létre új tömeg, sőt, inkább el fog tűnni 1-2 napnyi a grav hullámok miatt.
    Hogy most 2 fekete lyuk vagy 1 cibálja a Naprendszert, az tök mindegy, ha a tömegük azonos és a hatásvektor sem változik.

    De az igaz, hogy bármikor meghalhatunk, elég ha a Nap böffent egy nagyobbat felénk. Vagy egy nap Észak-Koreában bal lábbal kelnek fel
  • 1.
    2017. 09. 10. 11:33
    Hát ha az emberiség ezt megéli, akkor elég sötét idők jönnek majd. Most tételezzük fel, hogy egymás felé haladnak, majd összeolvadnak. Nem is a közben keletkező gravitációs hullámok okoznának nagy gondot, hanem hogy utána egy komolyabb fekete lyuk keletkezhetne, ami teljes egészében megdöntheti a jelenlegi rendszereket, ezt pedig már nem biztos hogy túlélnénk. Részben viszi az embert a kíváncsiság, és bár nem az ismeretlentől való félelem, csak a tudat zavaró, hogy igazából bármikor vége lehet az egésznek. Olyan tűnékeny porszemek vagyunk a világegyetemben, hogy véletlenül sincs beleszólásunk bármibe is. Egyszerűen el kell fogadni, hogy bármikor bármi jöhet, várva/váratlanul... Eléggé szar érzés De, ez van...