Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Egy korty Nap

  • Dátum | 2014.08.24 09:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

2012. július 23-án több milliárd tonnányi plazma hagyta el kitörésszerűen a Napot. A koronakidobódásnak nevezett esemény egyáltalán nem számít ritkának, központi csillagunk tevékenységének szerves része, az említett eset azonban azért különleges, mert valószínűsíthetően a legerősebb hasonló történés volt a naptevékenység emberi megfigyelésének kezdete óta. A Föld szerencsére ezúttal nem került a nagy energiájú részecskék útjába, de ha esetleg nem így alakult volna, a napvihar komoly károkat okozhatott volna a bolygó infrastruktúráiban. Az elektromos hálózat sérülései miatt több hónapig is eltartó áramszüneteket, illetve sérült és megsemmisült műholdak sorát hagyta volna hátra maga után.

Minket ugyan szerencsére elkerült a koronakidobódás, a Nap körül keringő STEREO A űrszondát viszont telibe találta. Az alábbi videón összesen három napfigyelő szonda szemszögéből követhetjük nyomon a történteket, a STEREO A és B, illetve a Napdinamikai Obszervatórium (SDO) kameráin keresztül. Ami a felvételeket igazán félelmetessé teszi, az a STEREO A által rögzített „havazás” 0:20 körül: ennek során valójában rendkívüli mennyiségű, a fénysebesség 1 százalékával száguldó szubatomi részecske csapódott az űrszonda kamerájába.

A Nap mágneses tere rendkívül bonyolult szerkezetű. Központi csillagunk belsejében folyamatosan óriási plazmatömegek nyomulnak a felszín felé, saját elektromágneses teret generálva maguk körül. A felszínt elérve mágneses terük gigantikus, hurokformájú erővonalakat képez, amelyek rengeteg energiát visznek magukkal, majd vezetnek vissza a Nap belsejébe. Amikor azonban néhány ilyen hurok túl közel kerül egymáshoz, interakcióba kerülhetnek, és ennek során megesik, hogy az energia nem vezetődik vissza a felszínbe, hanem hirtelen elszabadul a Nap külső légkörében. Ha ez a robbanásszerű energiafelszabadulás viszonylag kicsi, akkor flernek, ha nagyobb, akkor koronakidobódásnak nevezzük. Az ennek során a Napot elhagyó szubatomi részecskék egy egyre táguló buborék falaiként söpörnek végig a Naprendszeren, és ha a Föld útjukba kerül, kölcsönhatásba kerülnek otthonunk mágneses mezejével, kaotikus körülményeket teremtve abban.


A nagy energiájú részecskék műholdakat tehetnek tönkre, és a Föld felszínén is jelentős töltésáramlásokat generálhatnak. 1989-ben egy koronakidobódás például számos transzformátort tett tönkre Észak-Amerikában. Az eddigi legnagyobb napvihar azonban nem ez volt, hanem az egyik első olyan napkitörés, amelyről alaposabb feljegyzések készültek. Az 1859-ben bekövetkezett Carrington-esemény egész telegráfhálózatokat vágott tönkre, és a bolygó minden pontjáról látható sarki fényeket generált.

Daniel Baker, a Coloradói Egyetem napkutatója szerint a 2012 júliusában bekövetkezett koronakidobódás legalább olyan erős lehetett, mint a Carrington-esemény. Ha eltalált volna minket, a következmények katasztrofálisak lettek volna. A globális kommunikációs hálózat megbénulása, a meteorológiai műholdak hónapokra való kiesése, a műholdas tájékozódási rendszerek leállása csak néhány a szinte biztosra vehető következmények közül, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a „megsütött”elektronikájú műholdak pótlása hány milliárd dollárba került volna.

A dolgok ráadásul a bolygó felszínén sem lettek volna zavartalanok: hasonló, de kevésbé szerencsésen alakuló helyzetben elhúzódó áramszünetekre lehet számítani, hiszen a legnagyobb transzformátorok, amelyek újragyártása és pótlása hónapokat is igénybe vehet, nagy számban mennének tönkre az elektromágneses vihar okozta hihetetlen töltésmennyiségek miatt. Összességében tehát elmondható, hogy nagy szerencsénk volt, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy ez a jövőben is mindig így lesz. Baker az elmúlt 50 év napkitöréseinek tanulmányozása alapján arra a következtetésre jutott, hogy annak az esélye, hogy a következő 10 évben egy hasonló erejű kitörés eltalálja a Földet 12 százalékos. Ez pedig meglehetősen aggasztó számadatnak tűnik.

Intenzív naptevékenység 2013 májusában
Intenzív naptevékenység 2013 májusában

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 10.
    2014. 08. 24. 21:31
    Az nem csak nekem lenne szomorú, ha egy hét után nem lenne mit enni, benzin meg azért nem lenne, mert magasabb rendű protokoll lépne érvénybe, és az átlag polgár nem kapna. Ilyen egyszerű. Ha zavargás lenne akkor kijárási tilalom, aki megszegi, az lelőnék. A termelt élelmiszer megromlana a termelőnél, amit magadnak termelnél, annak meg idő kell, hogy megehesd. Az emberek meg addig szocializálódnának, amíg a helyi boltban van még valami a raktárban, utána az erősebb eb párosodna.
  • 9.
    2014. 08. 24. 17:24
    Tudod mi a közös a zombi apokalipszisben, a nukleáris holokausztban, meg a világméretű természeti katasztrófában?

    Egyforma valószínűséggel következnek be, és nincs az a vizeskanna/babkonzerv mennyiség, amivel át tudod vészelni bármelyik esemény tartós következményeit, sőt!

    Azzal hogy bezárkózol és véges készlettel megpróbálod átvészelni, aláírod a halálos ítéletedet, mert amint elfogy, már mindent feléltek/elraktároztak mások a környékeden, amivel tovább biztosíthattad volna az életben maradásodat.
  • 8.
    2014. 08. 24. 16:06
    Ha a Carrington-esemény kiütötte a távíró hálózatot, akkor most szerinted mit tenne? Kommunikáció, áram és sok elektromos eszköz nélkül maradnánk...

    Nézzél híreket, egy fekete lelövéséből mi lett? Tüntetések, aztán fosztogatás.
    Angliában és Párizsban mi volt, amikor nemrégen még valami faji jellegű zavargás kitört... hát fosztogatás, gyújtogatás, terror.

    New York, áramszünet, 2003... ugyan ez.. amit nem tudtak ellopni, azt felgyújtották. Közel sem volt 1 hónapos...

    New Orleans? Mond valamit? Mi volt, amikor katasztrófahelyzet volt? Álltak szépen sorban ellátmányért az emberek, mint Japánban? Nagy francokat, kb polgárháborús helyzet volt...

    Sajnos a primitív többség állatias ösztönökkel bír, a tömegpszichológiával, és a törvényes rend megszűnésével teljes anarchia várható.

    Már rég Faraday kalickába kellene csomagolni minden transzformátort, műholdat... óriási balhé lesz, ha beszopunk egy Carrington méretű eseményt.
    Nem lenne világvége,... ez nem apokalipszis, hanem jóidőre végetérne a modern jólét. Személyes találkozások helyett kb otthon ülnél kiegyenesített kaszával, és várnád, hogy mikor tör be a házadba a csőcselék...

    de ne így legyen! Reméljük még sokáig megússzuk... és azért nem árthat eltenni legalább egy hétre való kaját, ivóvizet stb. Ez nem nagy kiadás... és nem elfeledni, nap, mint nap, hogy milyen jól élünk most.
  • 7.
    2014. 08. 24. 14:20
    Te nem gondolod,hogy tul komolyan veszel egy hipotezist?
    Engem nem kell meggyozni semmirol,leirhatod ugyanazt egyre hosszabb valtozatokban.Nem hiszek az apokalipszisben.
  • 6.
    2014. 08. 24. 14:12
    1 hónapig a termelés gyakorlatilag 0-án állna. Szerinted ez milyen hatással lenne az így is elég gyenge lábakon álló kis gazdaságunkra? Nem vagyok én sem hozzáértő, de józan ésszel belegondolva, elég nagy káosz lenne, amit jó pár év alatt lehetne csak helyreállítani. Világbéke meg nem fog kialakulni azért mert nincs internet meg győzike show. 2000 éve sem volt. Ez csupán egy idealista álom. világbéke nem létezik és nem is fog sohasem, amíg az ember ember marad.
  • 5.
    2014. 08. 24. 14:03
    Gazdasagi vilagvalsag jonne?El sem mult az iparosodas ota.
  • 4.
    2014. 08. 24. 13:59
    Emellett egy olyan globális gazdasági világválság alakulni ki, ami visszaküldene minket a középkorba. De a fő a béke meg a pillangóhajkurászás a mezőkön. Elhitted...
  • 3.
    2014. 08. 24. 13:17
    Eleg szomoru lehet szamodra,ha nem lenne mit egyel egy het utan.Uzemanyagot pedig manualisan is lehet szivattyuzni.
    Ellenben nagy valoszinuseggel nem kellene bemenni dolgozni a munkavallalok nagyreszenek,es virtualis szarakodas helyett lehet,hogy elkezdenenek szemelyesen talakozva szocializalodni.
    Mivel nem kellene agymosast nezzenek es hallgassanak,lehet a haboruzo nemzetek is beket kotnenek a honap vegere.
  • 2.
    2014. 08. 24. 13:11
    Szarok a benzinbe van ló meg kocsi mögé és ennyi..
  • 1.
    2014. 08. 24. 10:44
    12% Ajjaj! Belegondoltam egy hónap áramszünetbe. Az lenne csak a nagy világforradalom kezdete. Kezdjük ott, hogy nem lenne mit enni egy hét után... Ja, és akkor nem említettem, hogy áram híján benzin sem lenne.