Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Egy genetikai minimalista – az úszó rence

  • Dátum | 2013.05.26 09:59
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Széles körben ismert tény, hogy a humán genom hárommilliárd bázispárjának mindössze másfél százaléka része egy-egy fehérjekódoló szekvenciának, azaz exonnak. Ezen kívül akadnak a különféle gének kifejeződését szabályozó szakaszok, ismétlődő bázissorok, transzpozonok és pszeudogének, illetve ahogy arról nem is olyan régen beszámoltunk integrált retrovírusok is, összességében azonban genetikai állományunk jelentős részéről nem tudjuk, hogy mit csinál. Ezen hulladék DNS-nek is nevezett szakaszok egy része mára funkcióját vesztett evolúciós maradvány, másokról viszont azt sem tudjuk, hogy valaha lehetett-e valami jelentősége. Könnyen meglehet persze, hogy a genom „feleslegesnek” tűnő részeinek mégis akad valamiféle funkciója, csak egyelőre még nem jöttünk rá, hogy mi lehet az. Mindenesetre meglehetősen rejtélyes, hogy DNS-ünk jelentős része látszólag semmilyen feladatot nem lát el. Még furcsábbnak tűnhet az emberi genom azt követően, ha egy kicsit körülnézünk az élővilágban, ahol akadnak olyan élőlények, amelyek génállománya közel sem olyan „bő lére eresztett” mint az ember DNS-e.

Vegyük például a rence esetét. A húsevő vízinövény igazi genetikai minimalista a géneket többnyire bőségesen halmozó élővilágban, genomja mindössze 82 millió bázispárból áll, vagyis körülbelül negyvenede az emberének, és a humán genom nem is tartozik a legterjedelmesebbek közé. A hagyma DNS-e például 15 milliárd bázispárból épül fel, a búzáé pedig még ennél is egy kicsit nagyobb. És még ezek is eltörpülnek a legnagyobb ismert genetikai állománnyal rendelkező élőlény, a japán lombkorona-növény, a Paris japonica mellett, amely 150 milliárd bázispárból áll össze.

A rence érdekessége, hogy genomja nagyrészt „hulladékmentes”. Ahogy Enrique Ibarra-Laclette, a mexikói CINVESTAV munkatársa és kollégái a szekvenálás során kimutatták, a növény DNS-ének háromnegyede valamilyen fehérjét kódol, a nem kódoló szakaszok pedig rövidek és elég ritkásan helyezkednek el. A növény mégis remekül megvan, ami arra utal, hogy esetében a funkciótlan(nak tűnő) szakaszok nem szükségesek a túléléshez, magyarázza Luis Herrera-Estrella, a kutatás egyik résztvevője.



A rencefélék családjába több mint 200 különböző faj tartozik, amelyek mindegyikéről elmondható, hogy a vizes környezet és a rovarok nagy kedvelői. Az úszó rence (Utricularia gibba) kisebb-nagyobb tavakban él, és sárga, orchideára hajazó virágokkal rendelkezik. A rovarokat speciális tömlők (az alsó képen elektronmikroszkóp alatt) segítségével fogja el, amelyekben a környezetnél alacsonyabb nyomás uralkodik. Ha egy állat a növény közelébe kerülve, egy érzékelő sertét megérintve kinyitja a csappantyút, rögtön beszippantódik a tömlőbe, ahol aztán a fehérjebontó enzimek megkezdik emésztését.

Amikor a kutatók először szekvenálták a rence genomját, azt hitték, hogy a bázispárok alacsony száma kevés számú génnel is társul, vagyis úgy gondolták, hogy a növény nyilván megszabadult minden nem létfontosságú génjétől, eltávolítva genomjából a másolatokat, és a hasonló feladatot ellátó fehérjéket kódoló szakaszokat. Kiderült azonban, hogy nem ez a helyzet: a rence 28 500 génnel rendelkezik, vagyis egy kicsit többel is, mint a nála jóval több bázispárral rendelkező növények többsége.

Ami még érdekesebb, maguk a gének a genom expanziójának és zsugorodásának változatos történetéről árulkodnak. A kutatócsoport észrevette, hogy néhány olyan gén, amely a növény rokonaiban, a paradicsomban és a szőlőben is megtalálható, rence genomjában nyolcszoros példányszámban van jelen. Ez azt jelenti, hogy a növény evolúciós története során legalább három teljes genomduplikáción eshetett át, majd többször is alaposan megnyirbálta DNS-ét, hogy a mostani állapotot elérje.



Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 2.
    2013. 05. 27. 10:32
    Az emberben lévő "felesleges" DNS részek valójában az ufók által betett easter eggek.
    Bizonyos külső körülmények hatására ezek a rejtett easter eggek aktiválódnak, pl. mint Anders Behring Breiviknél...
  • 1.
    2013. 05. 26. 20:27
    a gyomlálásról valahogy az xp-ben, msconfigban letiltható szolgáltatások jutottak eszembe, de persze win7-re még jellemzőbb lehet a sok felesleges dolog.

    azért kíváncsi leszek, ha egyszer kiderül, h mi micsoda az emberi dnsben, mekkora része lesz felesleges.
    az is lehet, h az élőlényekbe számítógépes játékokat kódoltak az ufók höhö