Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Egy botanikai kísértet: az avokádó

  • Dátum | 2013.11.06 09:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Az avokádóról már kinézete alapján is látszik, hogy egy másik kor gyümölcse: a babérfélék családjába tartozó, örökzöld növény a kainozoikum azon időszakában élte virágkorát, amikor lovak, nagytestű ormányosok (mamutok, masztodonok) és óriáslajhárok uralták Észak-Amerika területét. A miocén, a pliocén és a pleisztocén kor jelentős és változatos megafaunával rendelkezett, vagyis rengeteg olyan állat létezett ezen időszakokban, amelyek tömege messze meghaladta az 50 kilogrammot. Az amerikai kontinensen őshonos, eredetileg Közép-Amerikából származó avokádó szaporodásában kulcsszerepet játszottak ezek a nagytestű emlősök, amelyek egészben fogyasztották el a gyümölcsöt, majd nagy távolságok bejárása után ürítették a magot. A növény termése tehát annak idején kitűnően betöltötte azt a szerepet, amely minden botanikai gyümölcs sajátja: számos különféle állat számára vonzó táplálékforrás volt, amelyek aztán „cserébe” gondoskodtak a magok szétterjesztéséről.

A nagy emlősök kora ugyanakkor a pleisztocén megafauna 13 ezer évvel ezelőtti leáldozását követően véget ért: a korszak végére Észak-Amerika 68 százalékát, Dél-Amerika pedig 80 százalékát vesztette el korábbi nagytestű fajainak, ahogy Connie Barlow írja ökológiai anakronizmusokról szóló könyvében. A helyi ökoszisztéma gyökeres átalakulása ellenére a vad avokádó (és számos más növény is) továbbra is ugyanazt a módszert igényli magvainak szétszórásához, mint annak idején tette.


Avokádók a fán

Ahogy Barlow fogalmaz, az avokádó 13 ezer év elteltével még mindig nem ébredt rá, hogy a nagytestű emlősök eltűntek. Ezek hiányában pedig a lehulló gyümölcsök ott rohadnak el, ahova lepottyannak, később pedig egymással és anyanövényükkel is meg kell küzdeniük a fényért és a tápanyagokért. Míg a kisebb maggal rendelkező terméseket a kisebb állatok is képesek egyben lenyelni, az avokádó óriási magjával a megafaunán belül is csak a legnagyobb testméretű fajok egyedei boldogultak.

Ezek nagy részének kihalását követően azonban nagyon kevés olyan állat maradt, amely képes lehetett lenyelni az avokádót. Ha egy-egy növénynek szerencséje volt, egy jaguár talán kívánatosnak találta a gyümölcsöt, és mivel a nagymacska gyomra jelentős méretű húsdarabok megemésztésére alkalmas, elképzelhető, hogy egyben nyelte le az avokádót. A rágcsálók pedig olyan szempontból voltak hasznosak, hogy hozzájárulhattak a magvak eltemetéséhez, így azok nem ragadtak a felszínen, és ha minimálisan, de távolabb kerültek anyanövényüktől.

Igazi fogyasztója azonban nem maradt a növény termésének a pleisztocén után, pedig a megafauna kihalását megelőzően nagyon is sikeres gyümölcsnek számított. A nagytestű állatok azért kedvelték különösen, mert a mainál jelentősen nagyobb mag mellett bőséges húsos résszel rendelkezett, ugyanakkor egy mamut könnyedén lenyelte egyben is, gyors és tápláló falathoz jutva.


Cserimoja

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 10.
    2013. 11. 11. 15:57
    Megnéznék egy avokádót-magot kakkantó (kis)madarat!
  • 9.
    2013. 11. 10. 21:19
    @freyr:
    Egy: Maximum a strucc lenne elég nagy madár hozzá.
    Kettő: Nem érted a szarkazmust és a poént (ami lehet azért van, mer tnem láttál még Monty Python-t).
    Három: Te légy a párom!
  • 8.
    2013. 11. 10. 03:00
    Érdekes volt a cikk. Köszönöm
  • 7.
    2013. 11. 07. 19:43
    A megoldás nyilvánvaló. A mocsári Yeti terjeszti a magokat. Kiváló rejtőzködő képessége miatt eddig nem vettük észre, de most az avókádón lebukott a kis mohó.
  • 6.
    2013. 11. 07. 16:26
    Mert a közép-amerikai madarak nem építenek fészkeket... -.-
  • 5.
    2013. 11. 07. 13:59
    Nem is, mer az Ur volt hatezer eve...
  • 4.
    2013. 11. 07. 13:25
    freyr: Ja persze és milyen madarak? Afrikai vagy európai fecskére gondoltál?
  • 3.
    2013. 11. 07. 08:30
    Nem lehet, hogy madarak használják a magokat fészeképítés közben a mérgezősége miatt, hogy a tojásaikat jobban védjék ezáltal? Úgy elég nagy távolságot bejárhatnak a magok.
  • 2.
    2013. 11. 07. 08:19
    A kis túlélő
  • 1.
    2013. 11. 06. 19:50
    Akkor képzeld hozzá hol a az afrikai illetve indiai elefántot, -mint nagytestű melegvérű- mely szélességi fokon él az avokádó őshazájához a pangeához képest, mivel az ottani szélességi fok öve elég trópusinak számított még átlósan is átszeli közép amerikát afrikát indiát ausztráliát.