Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Egerek és emberek

  • Dátum | 2013.02.17 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Az egerek az utóbbi évtizedekben a különféle emberi betegségek alaposabb megismerésének és az ezekre kidolgozott kezelési módok tesztelésének elsődleges - a tudományos közvélemény túlnyomó többsége szerint ideális - tesztalanyainak számítottak. Kutatók egy csoportja azonban új bizonyítékokra támaszkodva úgy véli, hogy több jelentősen egészségkárosító hatás - például a szepszis, és az égési, illetve a baleseti sérülések – esetén teljesen félrevezetőek lehetnek az egereken végzett vizsgálatok és tesztek, mivel ezen esetekben az állatok szervezete egészen másképp viselkedik, mint az emberé.
 
Az új eredményeket közzétevő tanulmány nem állítja, hogy az egerek alkalmazása minden esetben téves döntés lenne, de rávilágít arra, hogy alaposan át kell gondolni az rágcsálók tesztalanyként való alkalmazását olyan esetekben, amikor a kúrálandó kór az immunrendszert is érinti, vagyis a felsoroltakon kívül például daganatos megbetegedések vagy szívproblémák esetében.
 
Az eredmények egyben arra is magyarázatot adhatnak, hogy a szepszisre, vagyis a szervezet önkárosító, nem egyszer végzetes következményekkel járó túlzott immunválaszára adott szerek miért vallanak kudarcot olyan sok emberi beteg esetében. Ezeket a hatóanyagokat ugyanis mind egereken tesztelték, és mint kiderült, az állatokban és az emberben jelentkező szepszis külsőre hasonlónak tűnik ugyan, mégsem egészen ugyanazok a folyamatok zajlanak le. 
 
A kutatás kapcsán máris több szakértő megjegyezte, hogy ezek az eredmények világszerte változásokat indíthatnak be a szepszissel kapcsolatos kutatásokban, amely kórkép még a fejlett egészségüggyel rendelkező Egyesült Államokban is évente több százezer beteg haláláért felelős, és a mai napig az intenzív osztályok vezető halálokának számít. A becslések szerint világszerte percenként 1400-an halnak meg szepszis okozta komplikációkban.



Szepszis (vagy vérmérgezés) akkor következik be, ha a beteg immunrendszere „túlreagál” valamilyen fenyegetőnek ítélt jelet. Ez utóbbi leggyakrabban valamilyen baktériumok által termelt méreganyag, de vírusok, gombák, illetve balesetek vagy égések következtében megsérülő sejtekből felszabaduló fehérjék egyaránt lehetnek a baj okozói.
 
A felfokozott állapotba került immunrendszer ilyenkor olyan mennyiségben bocsátja a vérbe saját proteinjeit, hogy a hajszálerek elzáródnak, a vérszérum elkezd átszivárogni a véredények falán, a vérnyomás leesik, és nem jut elég vér a létfontosságú szervekbe, szövetekbe. Az egészségügyi személyzet ilyenkor igyekszik megakadályozni az elzáródásokat, megpróbál mielőbb leszámolni az immunválaszt kiváltó okkal és igyekszik életben tartani a szerveket, a folyamat azonban túlságosan is gyakran megállíthatatlannak bizonyul.
 
Az új tanulmány alapjául szolgáló kutatás tíz évig tartott, és 39 szakértő vett részt a munkában. A kutatók eredeti célja a túlzott immunválasz alaposabb megismerése volt, így első lépésként több száz súlyos égési sérüléseket elszenvedő, baleseti sérült, illetve szeptikus beteg fehérvérsejtjeit tanulmányozták annak érdekében, hogy azonosítsák: pontosan mely gének aktiválódnak a veszély jeleire.
 
Az elképesztő mennyiségű, precíz módszerekkel begyűjtött adatok már önmagában is nagy segítséget jelenthetnek a továbbiakban, mondja Ronald W. Davis, a Stanford genomikai szakértője és a kutatás egyik vezetője, Úgy tűnik ugyanis, hogy egyes jelekből megállapítható, hogy ki hogyan reagál a fenyegetésre, vagyis ki éli túl, és ki hal meg vagy köt ki az intenzív osztályon, élet és halál közt lebegve.
 
Amikor a kutatócsoport publikálni akarta eredményeit, a tudományos szaklapok egy része azért dobta vissza a tanulmányt, mert az abban leírt génreakciókat nem támasztották alá egereken végrehajtott kísérletek. „Annyira hozzászoktak az egeres tanulmányokhoz, hogy azt hiszik, ez az egyetlen módja az eredmények hitelesítésének” – mondja Davis, aki hozzáteszi, a tudományos világ olyan mértékig rászokott az egerek kúrálására, hogy hajlamos megfeledkezni arról, hogy az egész dolog elsődleges célja az ember gyógyítása lenne.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 4.
    2013. 02. 19. 22:48
    CyberPunk666: sajnos nem csak a kritikus gondolkodást, hanem a kreatívat is.

    Meglepő, hogy magukat tudósoknak nevező egyének, az érveket-adatokat figyelmenkívül hagyva
    dönthettek. Ez szégyen. Már itt is pofára megy minden?(ez amolyan költői kérdés volt )
    Főleg, hogy az ilyen tanulmányok "könnyedén" reprodukálhatóak ezért ha valaki nem hitt nekik, csak meg kellett volna vizsgálnia a patkányait.

    Nem vagyok a gyógyszerek ellensége, de sajnos nem tudnám megbecsülni, hogy a gyógyászatban hol húzódik a természetes határ gyógyítás és kuruzslás között... Mert hát azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyógyszeripar is a profitért van.
  • 3.
    2013. 02. 18. 12:24
    "Arra vonatkozóan, hogy az egér talán nem minden szempontból ideális az emberi szervezet tesztekben való helyettesítésére, akadtak persze jelek."
    Mintha, jóval kisebbek is lennének...
  • 2.
    2013. 02. 17. 18:50
    Ezek szerint az egértesztekkel rendesen a ló elé kötötték a szekeret.
  • 1.
    2013. 02. 17. 16:57
    Engem sokkal jobban megdöbbent, hogy milyen sok dologban hasonlítunk rájuk, mint az hogy különbözünk. Emiatt is furcsa nekem a szakma első reakciója.

    Talán ez is az oktatási rendszerek hibája, hogy tényként tanítanak dolgokat sok helyen, és közben kiirtják a kritikus gondolkozást.