Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

E-könyv 1.0x1.0

  • Dátum | 2013.06.07 08:01
  • Szerző | Dworkyll
  • Csoport | EGYÉB




Mi az e-könyv?

ELMÉLET: Nagyjából ugyanaz a könyvnek, mint a zenének az mp3. A felszínen lemondunk bizonyos dolgokról, mint pl. a papír susogása és színe, vagy maga a konkrét fizikai példány, cserébe kapunk sok olyan extrát, amiről a papírkönyv nem nagyon álmodhat: végtelen adatsűrűség, kereshetőség, integrált szótár, stb. A dolog mélyén pedig egy komplett paradigmaváltás van, aminek szerintem a maga módján lesz akkora jelentősége, mint mondjuk a könyvnyomtatás elterjedése volt a kódexmásolás idején.

GYAKORLAT: az e-könyv alapvetően egy médiafájl, (egy konténerfájl, hasonlóan mondjuk az avi-hoz vagy az mkv-hoz), csak itt elsősorban a szöveges, vagy statikus vizuális tartalom visszaadására fókuszálunk. Ebbe a konténerbe kerül be maga törzsszöveg, alapvetően xml-ben, a megjelenítéshez szükséges sablonok css bejegyzései, képek, mint például a borítóképek, és ha szükséges és lehetséges, akkor a használt fontok is, valamint az említett alkatrészek kapcsolatát leíró manifesztek, vezérlőállományok (szintén xml-ben ).

Az e-könyvek belvilágáról egy ideális világban egy civilnek annyit kéne tudnia, mint egy jól működő autó belvilágáról, vagy egy weboldal mögött álló kódtömegről: semmit. Működnie kéne. A gyakorlatban is csak annyit kell róluk tudni, amennyi a saját gyártáshoz, vagy esetleg a sérült vagy rosszul összerakott konténerek javításához, esetleg saját célú „tuningjához” kell. Jó minőségű e-könyveket azonban minden ilyesmi nélkül is tökéletesen lehet olvasni. Azaz, ha az előző hárombetűs szavakat (xml, css, stb.) nem, vagy nehezen értetted, ne pánikolj! :-) A dolog gyakorlatilag olyan, mint a weblapok. Olvasni könnyű, jót készíteni nem annyira. Ugyanígy, ameddig jól megy alattad az autó, viszonylag hidegen hagyhat, hogy mit mutat a lambda-szonda, és kinek. Ha babrálni akarsz vele, na akkor kell képbe kerülni.





Hogyan lehet az e-könyvet megjeleníteni, használni?

ELMÉLET: Ahogy a többi médiafájlhoz is, az e-könyvekhez is kell valamilyen megjelenítő platform. Ezek egyik része a szoftveres komponens, a parser, ami értelmezi és megjeleníti a konténerfájlba csomagolt tartalmat. Mivel az e-könyvek legjobban a weblapokra hasonlítanak, ezért a parsert is legegyszerűbb úgy elképzelni, mint egy különleges böngészőt. Mert az, néhány, a könyvekre és az olvasásra kihegyezett különleges funkcióval. Ez a parser pedig futhat gyakorlatilag bármin, aminek a minimálisnál picit több számítási kapacitása és megjelenítő felülete van. Ez lehet az asztali számítógéptől a mobiltelefonig bármi, tabletek, note- és netbookok, és persze a csak e-könyvek megjelenítésére kitalált dedikált olvasók.

GYAKORLAT: Az e-könyvek fogyasztása olvasás, azaz célszerű olyan olvasóplatformot választani, ami jól támogatja az olvasást magát. Ehhez pedig kell nettó kijelzőméret, ami a rövid, impulzusszerű olvasásokon kívül legyen legalább 4 colos képátlójú, a 6-8 col közel ideális. Kell még pixelsűrűség, legalább 160 DPI, ennek hiányában ugyanis szögletesek lesznek a betűk, ami jelentősen rontja a tartalom élvezeti értékét.

A bevett gyakorlat szerint a 6 colos méretű kijelzők a legelterjedtebbek 800x600-as felbontással. Ez klasszikus szöveg fogyasztására teljesen elfogadható, képregények, vagy A4-re méretezet pdf-ek megjelenítésére már csak valamilyen kompromisszummal.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 25.
    2013. 06. 23. 23:52
    a txt, rtf, docx hogy jelenik meg az eszközön? egyáltalán nem támogatott formátum?
  • 24.
    2013. 06. 15. 16:17
    budspencer:
    Igazad van még most drága, lehetne olcsóbb is ez nem vitás.
    A többi kérdést én mint Kindle WP használó máshogy látom.

    Nagyon sok könyvet lehet a kindlén tárolni, több hónapra elegendő olvasnivalót.
    Itt nem kell sok gigás játékokat meg filmeket tárolni mint egy tableten, mégis mire kellene neked egy e-ink olvasónál az SD kártya ? Beláthatod hogy nem sok értelme lenne.

    A formátumokról írt bekezdésed is felettéb furcsa, pl. ott a Calibre nevű program ami ingyenesen használható és open source, a formátumok közötti konvertáláshoz elegendő és kindlével is remekül működik.
    (Windows, Mac, Linux alatt használható) Amúgy a kindle emailes szolgáltatása teljesen ingyenes és nem kötelezően kell használnod, ott a wifi vagy a kábel amin azt töltessz fel amit szeretnél.

    Ne haragudj de az A4 lap méret felvetésed meg egyszerűen nevetséges.
    Vettél te már a kezedbe regényt vagy csak nagy méretű kifestőt, na az valóban A4.

    Egy nyugdíjjas rokonomnak kölcsönadtam a kindle wp-t és vidáman olvassa, soha nem panaszkodott rá hogy kicsi lenne, persze előtte megmutattam neki hogy kell betűméretet állítani. A nap végén mindig tölteni akarta aztán rájött, hogy ezt elég havonta tölteni

    Van tabletem is (kényszerből vettem weblap, kódolás .. csakis az ügyfelek miatt) szerintem könyvet olvasni sokkal jobb eink kijelzőn.
  • 23.
    2013. 06. 12. 18:35
    Szefmester:
    A megnyilatkozásod nem tükröz bármiféle olvasottságot. Bár én évekig tanultam németül, most megszólalni sem tudnék, szóval nem egyedi eset, hogy nem látszik a gyakorlat.
  • 22.
    2013. 06. 11. 17:53
    Nekem van asztali masinám, notebook-om (kölcsönadva mert annyira nem használom ki), e-readerem (e-ink), okostelóm net nélkül (mert mi a reteknek lógjak ott is a neten?) szóval a tablet nekem nem pálya. Mikor elmentem pihenni pár napra a tiszapartra nem kicsit örültem az e-raderem aksi-időtartamának mikor két napig volt szar idő. Egy tablet max fél napig, napig lett volna életképes alternatíva.

    Netfüggő mobilnyomorékoknak jó hogy gyenge tudású az e-reader, de aki olvasni akar annak tökig elég. Az újabbak meg már bőven mindent tudnak amit kell!
  • 21.
    2013. 06. 10. 20:31
    Olvasmányos és tartalmas cikk volt, sok ilyet még!
  • 20.
    2013. 06. 10. 18:24
    Én nagyon remélem, hogy gyorsan változni fog a mai helyzet. Gyakorlatilag csak azokat a könyveket tudom megszerezni digitálisan amik a könyvtárban is megvannak...
  • 19.
    2013. 06. 10. 14:19
    budspencer:
    Nagyon sok olyan eszköz van, aminek az önköltségi ára jóval az eladási ár alatt van (tabletek, mobiltelefonok, stb.). Viszont a jelenlegi ár így is néhány könyv ára, és a tableteknél sem drágábbak ezek, amik amúgy nem olvasásra valók.

    A Kindle nem csak saját formátumot ismer, és amit nem ismer, azt magad is konvertálhatod, magad is rámásolhatod az olvasóra USB-n keresztül, a "send to kindle" csak egy lehetőség, nem kötelező vele élni. Az sd kártya hiánya viszont tényleg gáz.

    "Amúgy érdekes, hogy pont ebből nem gyártanak napelemmel burkoltat, pedig egy e-ink rendszerűnél pont elég lenne egy goldcap feltöltésére."

    Mivel ezek egy hónapig bírják, így eleve nem sokszor kell tölteni, ezért sok értelme nem lenne, mert sokkal nagyobb költség lenne, hogy hamarabb tönkremegy az amúgy sem cserélhető aksi (ami viszont tényleg gáz, hogy nem az!) a napelemes töltögetések miatt, mint hogy fel kell tölteni.

    "Kissé buták a gyártók, mert tablet mellé nem nagyon fog venni senki sem ilyet, kissé a digitális képkerethez hasonló jövőt jósolok neki, mire megfizethető áron lesz, már a kutyának nem kell"

    Egyrészt nekem speciel nincs is tabletem, e-book olvasóm meg van. Másrészt az USA-ban már eléggé elterjedtek az e-book olvasók, tehát már most elmondható, nem jutott a digitális képkeret sorsára.
  • 18.
    2013. 06. 10. 07:41
    Amíg nincs egységes formátum, az odt vagy pdf formátumhoz hasonló, jól működő, nyilt forrású
    formátum, addig róka fogta csuka az egész. Erre nagyon köpnek a gyártók, vagy beletesznek mindent, és lesz amilyen lesz, vagy a saját hülyeségüket erőltetik.

    A jelenleg kapható eszközök drágák és kicsik, 10.000 ft alatt kéne lennie az árnak, mivel önköltségi áruk nem több 1-2 ezer forintnál. Az A4-es lapméret alapvető elvárás lenne.

    A Kindle meg nevetséges, saját formátumát akarja erőszakolni, SD kártyát nem nagyon fogad, tároljál mindent meg konvertálj náluk... no persze.

    Amúgy érdekes, hogy pont ebből nem gyártanak napelemmel burkoltat, pedig egy e-ink rendszerűnél pont elég lenne egy goldcap feltöltésére.

    Kissé buták a gyártók, mert tablet mellé nem nagyon fog venni senki sem ilyet, kissé a digitális képkerethez hasonló jövőt jósolok neki, mire megfizethető áron lesz, már a kutyának nem kell.
  • 17.
    2013. 06. 09. 12:21
    Nekem Kindle 5-öm van és a 6 col bőven jó szépirodalmat olvasni, és sokkal jöbb, mint LCD-n, viszont szakirodalomhoz, ahol ábrák is vannak, jobb lenne egy 10 colos.
  • 16.
    2013. 06. 09. 05:02
    "Nem véletlenül nem nagy piac még."

    Ő, nem véletlenül, ez igaz, részben. Nem a kijelzőméret az akadálya a nagy piacnak, hanem a megfelelő áron és minőségben elérhető alacsony címszám. Ahol az megvan, pl. az angol nyelvterület, ott nagy piac ez. A kijelzőméret meg pont nem befolyásolja a piac méretét.
    Szerintem.

    Tíz coll olvasni jó (bár szigorúan véve az még mindig csak A5) hordozni már nagyon nem. 6-8 coll vékony kerettel a legjobb kompromisszum.
  • 15.
    2013. 06. 08. 19:02
    Ez teljesen a felhasználótól függ megint,egyrészt maga a tablet is pazarlás a legtöbb ember valós igényeivel szemben,másrészt ha elszalad velem a ló,akár 6-8 órát is el tudok tölteni egy-egy kedvenccel naponta,de már 1-2 óra után a fenébe kívánod a tableteket,sem a megjelenítés de főleg a kézreállás nem az igazi.Egy Kindle a kézben teljesen visszaadja a könyv élményét,kivéve persze a papír susogása meg illata
  • 14.
    2013. 06. 08. 18:41
    Én szeretem az e-bookokat először telefonon (3,5 colon) olvasgattam, majd amikor meglett a 10 colos tabletem azon. 1920*1080 IPS panel, szerintem tökéletes olvasásra. Kipróbáltam egy két e-inkes cuccot, és bár tényleg jobb olvasásra, de a korlátolt használhatóság szerintem nem éri meg. Azért annyira nem olcsóak a normális olvasók, hogy megérje.
  • 13.
    2013. 06. 07. 23:19
    1, Nyilván a képregények nem lehetnek másmilyenek. A google books az meg nem igazi e-book, hanem webes preview.

    Egy rendes könyvméret az kb tíz coll. Ezek az újratördelhetőek úgy néznek ki mint a fos normális méretű kijelzőn. Csak arra jók, hogy az ilyen nyomorék méretűeken olvasható legyen. De azon sem igazán jó a kis méret miatt. Nem véletlenül nem nagy piac még.
  • 12.
    2013. 06. 07. 23:09
    No akkor.
    1. Nemcsak házibarkács lehet a beszkennelés, A google nagy "szkenneljük be az összes könytárat" projektje is bitmapekre épít. Képregények, dettó bitmap.

    2. De legyen mondjuk a lapképed egy frankó vektorgrafikus pdf, A4-en. Ott hiába vektoros, ha rátolod egy 4-6 colos kijelzőre (mobiltelefon, vagy reader) akkor is ki fog folyni a szemed, vagy zoomolnod, pan&scanelned kell minden rohadt oldalon.

    3. Nem a lapképnek kell vektorosnak lenni, hanem a szövegnek user által újratördelhetőnek.
  • 11.
    2013. 06. 07. 18:43
    Erről nemrég volt itt hír ahol említették, hogy volt vele probléma bőven.

    http://ipon.hu/hir/2560_x_1440_keppont_a_tenyerunkben/25366
  • 10.
    2013. 06. 07. 18:40
    Ja hát én nem az igénytelen/házibarkács beszkennelt cuccokra gondoltam, amiket összefűznek egy dokumentumba.
  • 9.
    2013. 06. 07. 17:11
    Jellemzően a ez ekönyv-olvasónak árult tabletek nagyon minimálkonfiggal futnak, hogy olcsóak tudjanak maradni. Azaz nagyon sokszor vannak kifejezettek kis felbontásúak köztük, és a lassú proci/kifilézett oprendszer kombó miatt egy húszezres deszka nyilván nincs pariban egy komolyabb, mondjuk 40 vagy 60 ropis deszkával.
    Én személy szerint inkébb frusztrációforrásnak látom ezeket a nagyon olcsó deszkákat. Olvasni nem kényelmes rajtuk, még weblapot sem igen. Felbontás kell, meg DPI, abból nem lehet elég
  • 8.
    2013. 06. 07. 17:07
    Sajnos a lapképkonzerválás pont nem a vektrografikáról szól a legtöbb esetben. Hanem jó kis bitmapekről: jpg, tiff, djvu, és a pdf-ek jó részében sem vektorosan van a cucc, hanem bizmapként. Kezdve az összes beszkennelt lapról, amit nem vektorizálnak, csak a legritkább esetben. Onnantól viszont igaz az állításom.
  • 7.
    2013. 06. 07. 16:40
    Kb 2-3 éve tértem át az ebookozásra,miután meguntam a (többnyire) hiábavaló várakozást az angolszász(vagy csak angolra lefordított)sci-fi irodalomra.
    Tudom,hogy eléggé szűk réteget érdekel idehaza,de rengeteg,kint hatalmas sikert aratott könyv is csak várakozik,hogy egyszer majd,talán...és akkor még az általam érdekesnek talált de átütő sikert el nem ért regényekről még szó sem volt ugye.

    Sajnos az alacsony példányszámok ráadásul jól megdrágítják még pluszban a könyveket itthon.Kicsit merésznek tűnt belevágni elsőre egy teljesen idegennyelvű könyvbe,de remekül sikerült az ismerkedés,persze gondolom az sokat segített,hogy addigra már évek óta nem kellett felirat az általam nézett filmekhez/sorozatokhoz.
    Annyi hátránya van,hogy azóta kettő(2) darab könyvet vettem (tanuláshoz szükségesek nyilván más tészta) az addigi évi 10+ darab helyett, ez nyilván nem segít az itthoni kiadókon...
  • 6.
    2013. 06. 07. 14:05
    A színes olvasók miatt megemlíteném a Qualcomm Mirasol technológiát, ami nem csak hogy bistabil, színes, de a képfrissítése filmnézésre is alkalmassá teszi. A gond vele hogy a Qualcomm már nem gyártja, csak licenceli a technológiát. Valószínűleg aranyárban persze, mert sok szempontból jobb mint a hagyományos e-ink technika.

    ejcy: Tudtommal semmi különbség. Max a szokásos lcd fajták közötti különbségek lehetnek.
  • 5.
    2013. 06. 07. 13:42
    "Cserébe ezek a formátumok csak egy méretben (egy felbontáson) optimálisak, akár kisebb a megjelenítő, akár nagyobb, romlani fog az élmény."

    Ez hülyeség. Nagyobb felbontásnál csak jobb lesz az ilyen vektorgrafikus dokumentumok kinézete. Mind ameddig el nem éri a szem felbontását, mert utána már nincs érezhető változás.
  • 4.
    2013. 06. 07. 12:49
    Mondja el nekem valaki mi különbség 1 tablet kijelzője és egy tfts ebook olvasó kijelzője között
  • 3.
    2013. 06. 07. 11:55
    Amíg nem lesz euro, szerintem Amazon se lesz itthon.
    Világítós ekönyvolvasóknál meg lehet említeni a Nook Glowlight-ot, mint az egyik legjobb ár/érték arányú világított olvasót.
    Írta a cikk, hogy nem lehet Angry Birds-özni, de ha valaki mégis szeretne valamiért, monokrómban sokkal gyorsabb képfrissítés lehetséges. Pl. root-olt Nook Simple Touch-nál NoRefresh mod a megoldás, persze nem játék miatt csinálták, hanem böngészéshez vagy pdf-hez a gyors görgetéshez.
    Ja és itthon szokás szerint ez is sokkal drágább, mint máshol, Angliából az olvasóm postával együtt a kétharmadába került a legolcsóbb itthoni árhoz képest...
  • 2.
    2013. 06. 07. 10:47
    Optimista vagy Egyrészt én nem várnék az amazonra, mert a vasat évek óta meg lehet tőlük venni, és ár/teljesítményben már ma is kevés a versenytársa. Akkor miért adnák olcsóbban?
    Könyvet venni rá meg szintén lehet már, minden komoly boltban natívan szolgálják ki a Kinde felhasználókat, az Amazon nélkül. Akkor meg miért kéne várni?
  • 1.
    2013. 06. 07. 08:43
    mostanában akartam venni egyet, de lemondtam róla (egyenlőre)!
    megvárom, hogy Magyarországra jöjjön az Amazon és akkor majd ők fognak fizetni, hogy vigyed a Kindle-üket!!! Mindenesetre biztos olcsóbb lesz mint most