Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Dermedt álom minden tettünk…

  • Dátum | 2013.02.10 07:57
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Életünk harmadát alvással töltjük, fizikailag betegekké válunk, ha nem pihenünk eleget, mégsem tudunk pontos választ adni arra a kérdésre, hogy miért is kell aludnunk. A felszínen egyszerűnek tűnik az ok: azért van szükség az alvásra, hogy agyunk és testünk kipihenje magát és feltöltődjön közben. De vajon miért nem éber állapotban pihenünk, amikor figyelni tudnánk arra, hogy veszély fenyeget-e bennünket? És ha ezen „feltöltődés” során valóban különféle javító mechanizmusok dolgoznak, miért nem lehetünk ébren, amíg elvégzik feladatukat?

Azok a szakértők, akik az élőlények étkezési, tanulási vagy párzási szokásait kutatják, egyértelmű választ tudnak adni arra a kérdésre, hogy milyen célból mennek végbe ezek a tevékenységek. Az alváskutatók számára azonban ez a luxus nem adatott meg, az általuk vizsgált folyamat lezajlásának módján túl annak oka is rejtélyes.

Ez annál is meglepőbb és érdekesebb, mivel az alvás annyira széles körben elterjedt az élővilágban, hogy egyértelműnek tűnik: valami konkrét és fontos célja kell, hogy legyen. Az ecetmuslicáktól kezdve, a gyűrűsférgeken át, a fejlettebb élőlényekig szinte minden állat életében megfigyeltek olyan rendszeresen visszatérő inaktív periódusokat, amelyek ideje alatt jóval lassabban lehetett csak cselekvésre ösztönözni az egyedeket. Minden kapcsolódó kutatás azt sugallja, hogy az alvás még a legkezdetlegesebb állatok rutinjának is szerves részét képezi.

Az állatvilág egyes fajainak részletesebb vizsgálata sem teszi tisztábbá a képet: látszólag semmiféle egyértelmű összefüggés nem mutatkozik az alvási szokások és a fiziológiai szükségletek közt. Az ezzel kapcsolatos eddigi vizsgálatok alapján egy dolog tűnik világosnak: a különféle állatfajokat alvásritmusok elképesztő sokfélesége jellemzi. Egyes denevérek napi húsz órát is szendergéssel töltenek, míg a nagy testű legelő állatok kevesebb, mint négy órát alszanak. A lovak például állva szundikálnak, egyszerre mindig csak pár percig, és összeadva naponta alig három órát töltenek álomba merülve. A delfinek és a bálnák egyes képviselőinél az anya és az újszülött a szülést követő egy hónapot ébren tölti.



Ez a diverzitás pedig érthetetlennek tűnik mindazon szakértők számára, akik az alvás egyetemes funkcióját kutatják. Ahogy Marcos Frank, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója elmondta, az alvással töltött órák alatt a szervezet működésében fellépő változások szintén nagyon sokfélék lehetnek, de minden eddig megvizsgált élőlény esetében jellemző, hogy alvás közben az agy működése gyökeresen átalakul.

Ez tehát a fő oka annak, hogy az alváskutatók többsége az agyra koncentrál. Az alvás legjellemzőbb vonása, hogy egyfajta tudattalan, vagy egyes esetekben korlátozott tudatú állapotban telik. Az agy központi szerepét támasztja alá az is, hogy az összes eddig vizsgált állatnál megfigyelték, hogy alváshiány esetén a kognitív funkciók veszítenek először hatékonyságukból.

Az alvással töltött idő legnagyobb része úgynevezett lassú hullámú fázisban telik, ilyenkor könnyen detektálható, egységesen alacsony frekvenciájú hullámok jellemzik az agy elektromos aktivitását, amelyet a neuronok nagyjából egyidejű, másodpercenkénti aktiválódása okoz. A gyors szemmozgás nélküli, avagy NREM fázisnak is nevezett időszakokat gyors szemmozgásos, REM szakaszok szakítják meg, amelyeket az ébrenléthez hasonló agyi aktivitás jellemez.

Az elképzelések szerint, bármi is legyen az alvás fő célja, az NREM fázisában fejti ki hatását. Ekkor tér el ugyanis az agy működése legjobban az éber állapottól, a hullámok ráadásul az alvás elején a legnagyobbak, amikor a legfőbb szükség mutatkozik a pihenésre, majd lassacskán lecsökken a méretük. Ha pedig szokatlanul hosszú ideig nem térünk nyugovóra, amikor végre elalszunk, a kezdeti hullámok nagyobbak lesznek, mint normál állapotban jellemző.

Az alvás értelmével kapcsolatos magyarázatok két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik vonulat képviselői szerint az alvás időszaka az agyműködés javítására, karbantartására szolgál, a másik elképzelés viszont az, hogy az alvó agy valójában valami nagyon is aktív, egyedi tevékenységet visz véghez. Az első elmélet több mint egy évszázada létezik különböző formákban. Kezdetben úgy gondolták, hogy az ébrenlét órái során valamiféle méreganyag halmozódik fel az agyban, és egy bizonyos szint elérése után ez elkerülhetetlenül alváshoz vezet, amikor is kitisztul a szervezetből. Ilyen anyagnak persze sosem találták nyomát, így a teória modern változatának hívei már inkább azt gyanítják, hogy az agy működéséhez szükséges, éber állapotban lassan kimerülő molekulakészleteket (fehérjéket, RNS-t, koleszterint) tölti fel ilyenkor újra az agy. Egyes állatokban sikerült is kimutatni, hogy a lassú hullámú fázisban megnövekszik a makromolekulák termelésének üteme, az elmélet kritikusai szerint azonban ez nem feltétlenül jelent ok-okozati összefüggést, vagyis semmi sem utal arra, hogy ezen készletek szintje befolyásolná az alvást. 

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 20.
    2013. 03. 03. 22:21
    A "for ciklusnak" végig kell mennie az agy sejtcelláinak az összességén és véghezvinni a megfelelő anyagcserét azokban amelyek megkövetelik ezt. Viszont ez nem lehet az olyan területeket megtenni amelyek éppen használatban vannak.
  • 19.
    2013. 02. 19. 16:04
    @MZperX75:
    Arról nincs infó, hogy a sámánjaid nem látták-e véletlenül a Mátrixot tudatmódosító szerek hatása alatt?
  • 18.
    2013. 02. 15. 19:45
    Az alvás olyan mint egy másik dimenzió sík vagy legyen virtuális valóság egy biztos ha tehetném soha nem ébrednék föl mert még olyan nem fordult elő hogy álmomban álmos lettem volna.
  • 17.
    2013. 02. 15. 17:34
    nextman - meg olyan is, amelyik nem eszik, nem? Amúgy amit írsz, az nem igaz, csak a központi idegrendszerrel megáldott állatok alszanak.
  • 16.
    2013. 02. 15. 17:33
    Azért az alvás nem ilyen fogalom. Van még számos más dolog is, amik minden élőlényre igazak.
  • 15.
    2013. 02. 15. 13:51
    Szerintem az a legerdekesebb, hogy nincs egyetlen olyan allat sem, ami nem alszik.
    Nem mond ez akar az evolucionak is ellen?
    Nem lenne szuksegszeru, hogy mindenfajta eloleny kialakuljon, olyan is ami alszik, meg olyan is, ami nem?
  • 14.
    2013. 02. 13. 10:18
    juron: Bizonyos kísérletek, nem olyan egyszerűek, mint ahogy azt először gondolnánk ha emberekről van szó! A legtöbb ember nem engedi, hogy meglékeljék a koponyáját és elektródákat vagy más szenzorokat dugjanak bele. Bevallom, hogy én sem engedném, mert tartok tőle, hogy ottmaradok.
    Emiatt a lassabb, de járhatóbb utat követik. Ugyan is a koponyán kívülről sokkal nehezebb és pontatlanabb a mérés.(persze az elektromosságon kívül, mást is meg kell mérni)
    Ezért nem igen vagyok meglepődve, hogy még csak itt tartunk.

    Véleményem szerint, mindegyik elméletben van igazságtartalom, azonban nem hiszek abban, hogy az alvás csak egy folyamatot takar. Talán mindet együtt.

    Én pl 85%-ban emlékszem az álmaimra és csak remélni tudom, hogy nincs köze a valósághoz, mert néha értetlenül állok a dolgok előtt: "Mi a fa**?!!"
    Én úgy tartom, hogy az álmaink az adott élményeink és irányadó gondolataink keverékei, de hogy ez hogyan és miért ölt formát, azt szívesen megtudnám
  • 13.
    2013. 02. 12. 23:04
    juron Féligazságokat írsz, és ezzel -ha egy kicsit is értelmes vagy- szerintem Te is tisztában vagy. Ha ez így van, miért vagdalózol akkor? Soha nem értettem az ilyen mindent tudó embereket. Saját példám a bizonyíték arra, hogy nem igaz, amit a harmadik, negyedik bekezdésedben írsz. Arról nem is beszélve, hogy ilyen mondatokat "fogalmazol" meg: "Hogy az álom akkor miért van pontosan nem tudom, de egyértelműen[...]" Most akkor tudod vagy sem? Természetesen mind tudjuk erre a választ, ne válaszolj rá, kérlek.
  • 12.
    2013. 02. 12. 22:55
    "[...]a legerősebb emlékek akkor keletkeznek, ha azok megtapasztalása és az emlék előhívása között alszik valamennyit az alany." Miért, a gyenge emlékek megtapasztalása és előhívása közt nem alszik senki? Ez egy értelmetlen mondat.
    Az pedig alap, hogy ki kell pihenniük magukat a sejteknek/szinapszisoknak, és az is, hogy erősebbek a kapcsolatok ébrenlétkor, tehát minél több szinapszis van terhelve, annál jobban igényeljük az alvást, és azért erősödnek, mert mindig az aktív napodra emlékszel a legjobban (szinte 100%-os direkt elérés). Egy emlék erőssége pedig szerintem nem mástól függ, mint a "sokkhatás" erősségétől, ami az adott pillanatban ér. (erős dopamin, adrenalin, stb fröccs a szinapszisoknak.
  • 11.
    2013. 02. 12. 20:06
    Azért alszunk mert:
    -A szervezetünket regenerálni kell, és ehhez olyan kapacitás kell, ami mellett nem tartható fel az "öntudatos" vagyis "normál" agyműködés.

    -A másik egybeesik a fentivel, vagyis a memória "rendezése", és maga az agy regenerálása ami értelem szerűen szintén nem megy "on the fly" módon, vagyis ki kell kapcsolni (ki van kapcsolva) a "normál" éntudatos mód.
    Példaként gondoljatok a számítógép merevlemezének töredezettségmentesítésére.

    Hogy az álom akkor miért van pontosan nem tudom, de egyértelműen a memória rendezés, és a tudatalatti (sőt, érzelmek) feldolgozásának valamiféle kombinációja.
    Egyébként aki mélyen, jól alszik, és frissen ébred (nevezzük ideális alvásnak), szinte soha nem emlékszik arra mit álmodott.

    Az álmokra akkor emlékszünk általában a legjobban, ha felébresztenek az alvási ciklus normális befejeződése előtt.

    Az hogy ezeket sem tudják egyes kutatók, számomra a szomorú vicc kategória...
  • 10.
    2013. 02. 12. 14:29
    Azok a Sámánok,akik ősi(varázslás művészetét,hagyatékát valójában őrzik) dél amerikai varázslók"látók" -Tudós emberek- itt nem a hétköznapi tudomány szó megnevezése értelmében a "tudós" hanem a varázslókbrujó-k.
    Szerinti tudós varászló harcos,szerint az alvás az az álmodás, nem más mint az ember igazi valósága.
    Szerintük fénylények vagyunk ,akik megálmodják a "valóságot",csak ezt jól elfelejtettük,az idők folyamán.
    Az álmodó test álmodja a a tapasztalt materiális valóságot,mind ez csak káprázat...nincs szilárd test...stb

    Persze lehet többféleképp ezt magyarázni ,de mi vajon az igazság,ha a sámánok tudásából indulunk ki akkor a ma kór tudománya ,még csak gyerekcipőben sind az igazi misztériumok megfejtésében.

    (Carlos Castaneda ,Az álmodás művészete,Don Huan tanításai,Mesék az erőről,Ixláni utazás stb)
    Érdekes misztikus scifi-olvasmány mindenkinek....
  • 9.
    2013. 02. 11. 10:53
    Azt hittem, azért kell aludnunk, mert amúgy nagyon leterhelnénk a [wow] szervereket... :-D
  • 8.
    2013. 02. 11. 09:58
    elég érdekes számomra hogy a muslicák agyi tevékenységeit képesek valamilyen szinten mérni.de még érdekesebb,hogy a vízben élő tüdővel lélegző emlősök ezt az alvás dolgot hogyan oldják meg.a delfinek pl. elég intelligensek,ezt is patent módon oldották meg :[LINK]
  • 7.
    2013. 02. 11. 08:31
    én úgy gondolom, hogy az alvás célja az, hogy pihenjen az aktív tudat. a tudatalatti akkor indul be, amikor alszunk.
    akkor fel tudja dolgozni amit látsz naponta. mert ugye mondani sem kell, hogy tudatalatti van, és a világ is sokkal de sokkal több mint amit látunk és meg tudunk érinteni; nem is értem miért nem tulajdonítanak neki nagyobb jelentőséget. ez szerintem gáz, és ijesztő is egyben. technológiailag fejlődünk, de egyéb szinten meg megyünk visszafelé az őskorba.
    ha kutatnánk és tanulnánk, úgy értem tényleg kutatnánk és komolyan. nem mindenféle spiritiszta hülyeséggel megbolondítva. sokkal magasabb fejlettségi szinteket lehetne szerintem elérni.
  • 6.
    2013. 02. 11. 01:08
    Na, bármi is legyen a célja, most megyek horpasztani, majd reggel meglátom mi lett az eredménye!
  • 5.
    2013. 02. 10. 18:36
    Nem akartam rekordot dönteni, nem hívtam hitelesítőt....
    Később, mikor rendeződött valamellyest a dolog, voltam alváslaborban is. Ott megállapították, hogy minden alvásciklusom késleltetetten kezdődik, ill. a R.E.M. fázisom szinte teljesen eltűnt! Ez van.
    Annyiban igazatok van - mint azt megtudtam a laborban - hogy a 'nem alvás' egy érdekes dolog. Lehet hogy te úgy érzed egész éjjel ébren voltál (forgolódsz, néha körbenézel, s szinte mindenre emlékszel ami körülötted történt), a gépek szerint mégis alszol...
  • 4.
    2013. 02. 10. 17:43
    Szerintem azt akarta írni, hogy "nem tudtam kialudni magam rendesen", vagy vmi hasonlót.
    Amúgy érdekes az is, hogy hamarabb belehalunk abba, ha nem alszunk, mintha nem ennénk.
    Az a 264 óra elképesztő, sztem erre elég sokáig készült a rekorder, és az is tuti, hogy igen kevesen lennének erre képesek.
  • 3.
    2013. 02. 10. 16:59
    Ha ez igaz lenne, akkor valószínűleg már nem lennél közöttünk. A jegyzett alvás nélkül eltöltött idő világrekordja 264 óra.
  • 2.
    2013. 02. 10. 16:13
    Nem hinném! Én tavaly november elején 13 napig nem aludtam. Azóta valamellyest rendeződött a helyzet, de még mindig nem alszom úgy mint előtte. Biztosíthatlak, ez nem valami jó dolog!
  • 1.
    2013. 02. 10. 12:22
    Érdekes cikk volt. Személy szerint én sajnálom, hogy aludnom kell, sokkal jobb lenne nélküle