Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Csúcspontjához közelít az ISON drámája

  • Dátum | 2013.11.27 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A szabadszemes üstökösök az ég legizgalmasabb és legnagyobb érdeklődést kiváltó látnivalói közé tartoznak. Az amatőr észlelő is könnyedén rájuk talál, látványuk gyönyörű és változékony – általuk mintha házhoz jönne az űr számtalan csodáinak egyike. És persze mivel nem túl gyakoriak, az ilyen üstökösök mindig nagy szenzációnak számítanak. Így van ez az ISON-üstökössel is, amely csütörtökön este éri el napközelpontját, és ha sikerül túlélnie központi csillagunk hevét, a decemberi ég legfeltűnőbb látványossága lehet. Ha nem vészeli át a kalandot, akkor sem múlik el nyomtalanul, hiszen soha egyetlen napsúroló üstököst sem vizsgáltak olyan alapossággal, mint az ISON-nal történt. Hazánkból sajnos nem sikerült észlelni az utolsó hetekben, a Föld más pontjairól azonban számos szenzációs felvétel készült az égitestről, amely ezekben az órákban a Nap közelsége miatt már nem látható a bolygónkról, időközben azonban beért a napkutató űrtávcsövek látómezejébe, amelyek újabb és újabb képeket sugároznak nekünk az üstökösről.

Bár az várhatóan csak november 28-án közép-európai idő szerint 19:38 után derül ki, hogy ezek a sorok az ISON nekrológjának, vagy egy pompás, akár nappali fényben is megfigyelhető decemberi látnivaló beharangozójának bizonyulnak, akárhogy is alakul azonban a sorsa, az üstökös bizonyosan érdemes arra, hogy behatóbban foglalkozzunk vele. Következzen tehát néhány érdekesség erről a különleges égi vándorról!

Az ISON-t, avagy a C/2012 S1 katalógusjelű üstököst 2012. szeptember 21-én fedezte fel Vitalij Nyevszkij fehérorosz és Artyom Novicsonok orosz csillagász Kiszlovodszk közelében egy 40 centiméteres tükrös távcső segítségével. Egy nappal később az olaszországi Remanzacco obszervatórium munkatársai sikeresen megerősítették a felfedezést, amely ezzel hivatalossá vált. Míg számos üstökös elnyújtott, elliptikus pályán kering a Nap körül, és időről időre látogatást tesz a Naprendszer belső vidékein, akadnak olyanok is, amelyek csak egyszer tévednek felénk, majd örökre elhagyják rendszerünket. A Halley-üstökös az első kategóriába tartozik, keringési ideje 76 év, pályájának legtávolabbi pontja a Neptunuszon túl található.



Az ISON ezzel szemben a második csoport tagja: valamilyen hatásra, egy ütközés vagy egy nagyobb test gravitációs lökése megindította a Nap felé az Oort-felhőből, rendszerünk legkülső tartományából, és ha átvészeli a Nap közelségét, olyan nagy sebességre tesz szert, hogy mindörökre távozhat annak vonzáskörzetéből. Minden valószínűség szerint tehát ez az egyetlen alkalom, hogy tanulmányozhatjuk ezt a különleges égitestet. Ami még izgalmasabb, a kutatók szinte bizonyosak abban, hogy az üstökösnek ez az első útja a Belső-Naprendszerben, vagyis egy több mint 4 milliárd éve érintetlen, a rendszer keletkezése óta változatlan égitestről van szó, amely a szemünk előtt veszíti el anyagának jelentős részét.

Az üstökös a napsúroló üstökösök veszélyesen élő családjának tagja, napközelpontján 1,1 millió kilométerre halad el a Nap felszíne fölött, ami tekintve, hogy központi csillagunk átmérője 1,4 millió kilométer, valóban rendkívülinek tűnik. Ebben a távolságban 2700 °C-os hőségnek lesz kitéve, ráadásul átlépi az árapályerők szempontjából kritikusnak tekintett Roche-határt is, vagyis könnyen megeshet, hogy a Nap gravitációja lesz a végzete. Ha azonban átvészeli az elhaladást, a hintamanőverek hintamanőverét végrehajtó üstökös 360 kilométeres másodpercenkénti sebességre tehet szert, vagyis a napközelség után a fénysebesség 0,1 százalékával fog száguldani, ami messze meghaladja a leggyorsabb ember alkotta űreszköz sebességét is.


Az ISON 2013. november 12-én (Michael Jäger felvétele)

Ami magát az égitestet illeti, az ISON szilárd magja legfeljebb 2 kilométer átmérőjű, ami az üstökösök közt nem számít különösebben nagynak. Az 1996−97 folyamán rekordideig, 18 hónapig szabad szemmel is látható Hale–Bopp-üstökös magja például 30 kilométeres volt. A mag méretét a Hubble űrtávcső képei alapján állapították meg a szakértők, a 2 kilométer azonban csak felső határnak tekinthető, így az is lehetséges, hogy ennél jóval apróbb a kő és jég keverékéből álló nukleusz.

Hogyan lehetséges, hogy egy csillagászati léptékben ilyen aprócska égitest százmillió kilométerről is látszik? Ha rápillantunk egy üstökösre, annak fejére nézve nem a magot, hanem a Naphoz közeledve párolgásnak induló anyagokból keletkező ritka légkört, a kómát látjuk. Az ISON kómája pedig hatalmas: átmérője bőven meghaladja a 100 ezer kilométert. Mivel a kóma nem szilárd, éles határvonala sincs, a november 15-én végzett mérések alapján azonban az ISON feje egyértelműen nagyobbnak látszott 3 szögpercnél. (Összehasonlításképp a Hold átlagos átmérője 30 szögperc egünkön.) Mivel a mérések idején az üstökös 140 millió kilométerre volt a Földtől, a kóma átmérője 120 ezer kilométernek adódik, ami a Föld átmérőjének tízszerese.


Az ISON 2013. november 16-án (Waldemar Skorupa felvétele)

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 23.
    arn
    2013. 11. 29. 10:26
    no akkor megis csak bejott, hogy varni kell kicsit remelem majd latszik vmi innen is.
  • 22.
    2013. 11. 29. 08:42
  • 21.
    2013. 11. 28. 22:14
    Újabb SOHO-kép (beraktam a cikkbe) egy órával ezelőttről, és egyre határozottabban látszik, hogy valami mégis kibukkant a túloldalon.
  • 20.
    2013. 11. 28. 21:52
    Reméljük
    Hajrá ISON!
  • 19.
    2013. 11. 28. 21:44
    Viszont most találtam meg ezt, valami lehet hogy mégis túlélte?
    [LINK]
    [LINK]
  • 18.
    arn
    2013. 11. 28. 21:39
    jah, meg az latszott mas felveteleken is rip ison
  • 17.
    2013. 11. 28. 21:36
    Beraktam a Lovejoy-videót a végére, de én azon úgy látom, hogy a csóva még elég határozottan látszott az egyik oldalon, amikor a kóma már kint volt a másikon.
  • 16.
    arn
    2013. 11. 28. 21:31
    mongy a lovejoynal is volt vagy 5-6 ora, hogy a masik oldalon feltunjon, es ugyanigy halvanyodott a csovaja.
  • 15.
    MJA
    2013. 11. 28. 20:55
    akkor ebből nem lett semmi látványos...
  • 14.
    2013. 11. 28. 20:47
    @MJA - 2013-11-28 20:38:17
    Azért a NASA élő közvetítésének jobban hiszek, mint egy előre megírt cikknek.
    Már ki is javították:
    "BREAKING NEWS: Sajnos hiába előlegeztük meg a bizalmat, este 20:45 körül úgy tűnik, az üstökös mégsem érte el napközelpontját. A részletes gyászjelentést holnapra szerkesztjük meg."
  • 13.
    2013. 11. 28. 20:46
    Újabb kép a SOHO-tól: [LINK]
    Én szerintem szét esett, de még semmi se biztos.
  • 12.
    2013. 11. 28. 20:44
    Ott én úgy látom leginkább csak azt írják, hogy most van a napközelség. Ettől persze bármi lehet
  • 11.
    2013. 11. 28. 20:38
    túlélte a napközelséget, már kint van a csillagászat.hu-n

    hmmm, -7-es magnitudó az már a Vénusznál sokkal fényesebb.
  • 10.
    2013. 11. 28. 20:36
    @Dani.42 - 2013-11-28 20:33:38
    Ez csak az előre kiszámolt értékeket mutatja.
    A 2700 °C megtette a hatását
  • 9.
    2013. 11. 28. 20:34
    Legalább is előbb azt mutatta...
  • 8.
    2013. 11. 28. 20:33
    [LINK]

    Azt mutatja, hogy távolodik a Naptól és közeledik a Földhöz, ami azt jelenti, hogy túlélte ! Remélem látjuk még.
  • 7.
    2013. 11. 28. 20:20
    Dehogy kéne, remélem simán bírja
  • 6.
    2013. 11. 28. 20:14
    Már rég látszódnia kellene, szerintem sajnos nem bírta a kiképzést és elpárolgott
  • 5.
    2013. 11. 28. 15:12
    Felbukkant a LASCO C2-n is! A friss híreket átpakoltam egy új oldalra, úgyhogy mostantól a cikk 3. oldalára jönnek az update-ek.
  • 4.
    2013. 11. 28. 09:07
    nézem folyamatosan én is a LASCO-t és a SOHO-t is
  • 3.
    2013. 11. 27. 23:24
    Az utóbbi órákban jelentősen felfényesedett az üstökös. Annyi bizonyos, hogy már 0,5 magnitúdónál fényesebb, de az is lehetséges, hogy már a -1 magnitúdót is elérte. Az ISON fényereje annyira megnőtt, hogy SOHO koronográfjának (LASCO C3) elmúlt órákban készült képein már megjelent a fényesebb csillagokat esetében jellemző vízszintes vonal, ami a műszer érzékenységéből adódó hiba, tehát nem az üstökösből lőnek ki darabok, mint első pillantásra gondolnánk.

    Húsz órával a napközelpont előtt az ISON körülbelül 13 390 000 kilométerre van központi csillagunktól, sebessége pedig meghaladja 142 km/s-ot.

    Az üstökös az előrejelzések szerint csütörtökön 14:00 körül lép be a LASCO C2-es, szűkebb területet vizsgáló koronográfjának látómezejébe [LINK], az SDO első felvételei pedig közép-európai idő szerint 18:45 körültől várhatók [LINK].
  • 2.
    2013. 11. 27. 11:11
    Egyelőre okésnak tűnik, és már látszik a SOHO-n is
    [LINK]
  • 1.
    2013. 11. 27. 11:07
    remélem egyben marad és nézhetjük decemberben