Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Cseppfolyós légvárak

  • Dátum | 2013.01.17 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A megújuló energiaforrások hatékonyabb kiaknázásának egyik legnagyobb akadálya, hogy mindeddig nem sikerült igazán jó megoldást találni az begyűjtött energia tárolására. Többek közt ez az egyik oka annak, hogy világ energiatermelésének még mindig csak töredéke származik ilyen forrásból. A szél, a nap vagy a hullámok által szolgáltatott energia se nem folyamatos, se nem egyenletes, így sok vele a tennivaló, mielőtt egy ilyen rendszer ráköthető az áramhálózatra. A legújabb potenciális megoldás egy a szó szoros értelmében légből kapott ötlet lehet.

Az egy perc alatt bolygónk felszínét elérő napenergiából egy évig fedezhetnénk az emberiség energiaszükségleteit. A szél szintén akár egymagában is megoldást jelenthetne ezen igényekre. A gondot az okozza, hogy egyrészt közel sem vagyunk képesek maximális hatásfokkal villamos energiává alakítani ezeket a forrásokat, másrészt az aktuális energiatermelés és az éppen fennálló igények sosem fedik egészen egymást, így szükség van ezen energiák tárolására, ami viszont a jelenlegi megoldásokkal alaposan megdrágítja a technológiát.

Logikus megoldásnak tűnhet, hogy ha egyszer túl sok, máskor meg túl kevés energiát nyerünk ki egy adott forrásból, akkor az extrát érdemes elraktározni. A hagyományos energiaiparban ez így is van, különösen az atomerőművek esetében, hiszen ezeket egyszerűen túl drága lenne leállítani, amikor éppen alacsonyabb a fogyasztás. Az energiatárolásra az egyik megoldást az úgynevezett szivattyús-tározós erőművek jelentik: az ilyen rendszerek két különböző magasságban megépített víztározóból állnak. Amikor túl sok energia termelődik, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák a segítségével. Ha energiahiány van, a felső tározóból az alsóba engedik a vizet, amely vízturbinákat hajt meg és áramot termel közben, amely aztán továbbítódik a hálózat felé. Jelenleg a világ energiatároló kapacitásának 99 százaléka vízerőművek formájában létezik. Az ilyen rendszerek hatásfoka ma már szinte kivétel nélkül 80 százalék fölötti, így nyilvánvalóan az lenne az optimális, ha minden létező szél- és naptelep rendelkezne a saját szivattyús-tározós erőművével, hiszen így folyamatos és megbízható energiaforrássá válhatna.




Egy ilyen ambiciózus terven dolgozik jelenleg például Írország. A Spirit of Ireland nevű komplex zölderőmű rendszer részeként az ország nyugati partvidékét szélturbinákkal telepítenék be, és az ezek által megtermelt extra energiát egy olyan szivattyús-tározós erőmű tárolná, amelynek alsó tározóját maga az óceán alkotná.

Nem minden ország rendelkezik azonban a hasonló tározók megépítéséhez szükséges földrajzi adottságokkal, így nagy igény mutatkozik a másfajta energiatárolási megoldásokra is. Ezen a területen azonban a kiterjedt kutatások és fejlesztési próbálkozások ellenére nem sok előrehaladás történt az elmúlt időszakban. Elsőre azt hihetnénk, hogy egy ilyen probléma akkumulátorokkal könnyen megoldható, ezeket azonban nagyobb méretekben már közel sem olyan egyszerű megépíteni, mint a hétköznapi eszközeinkben találhatókat. A Virginiában található Laurel-hegyen épült szélerőműben például konténer méretű lítiumion-akkumulátorokat használnak az alacsonyabb fogyasztási igényű időszakokban termelt plusz energia tárolására, és így 32 megawattot képesek pluszban az áramhálózatba juttatni a forgalmas órákban. A rendszer jól működik, azonban ez a fajta tárolás rettentően drága. Az akkumulátorok használata a bennük lévő ritkaföldfémek és más faktorok miatt az erőmű teljes élettartama alatt összességében legalább tízszer annyiba fog kerülni, mintha vízerőművet használnának.

Egy másik megoldás a víz helyett a levegő használata lehet. Az E.ON huntorfi földgáztelepén az azonnal fel nem használt energiát arra használják, hogy nagy nyomással 500 méteres mélységben található sókamrákba sűrítik a levegőt. Ha szükség van az energiára, megnyitják az üregeket, a kiszabaduló levegő pedig turbinákat hajt meg. A módszer hatásfoka sajnos ritkán lépi túl az 50 százalékot, mivel a levegő a sűrítés során felmelegszik, ami miatt rögtön elveszik a tárolandó energia egy része, majd a maradékhoz való hozzáféréshez a kiáramló sűrített levegőt először elő kell melegíteni, hogy kitáguljon és meghajtsa a turbinákat. A hatásfokon kívül a másik probléma ugyanaz, mint a vízerőművek esetében, a módszer viszonylagosan olcsó alkalmazásához megfelelő természetes tárolóüregekre van szükség, amelyekkel nem feltétlenül rendelkezik minden terület. 

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 24.
    2013. 01. 23. 19:22
    Mechanikailag elég nehéz energiát tárolni. Az Audi féle e-gas projekt nem igazán kapott különösebb médiavisszhangot, talán egy indexes cikk volt róla.

    Szélfarmok és egyéb kiszámíthatatlan megújulók energiájából elektrolízissel előállított hidrogénből és légköri co2-ből metánt gyártanának és ezt már vissza is lehetne tölteni a meglévő gáz alapú rendszerbe. Tárolni lehetne valamint ha terjednének a gázos autók, akkor már a közlekedés is zöldebb energiával menne. A megjelent cikkekben már kapásból 50% körüli hatásfokok szerepeltek. Ez annyival is jobb lenne, mint áramot temelni, hogy a közlekedés szempontjából kimarad a körből az akkumulátor kérdése.
    e gáz cikk.
  • 23.
    2013. 01. 23. 11:41
    Sima üzemanyag cellás oda/vissza tárolással is ellehet érni 10-30% hatásfokot.Az egyetlen probléma az ilyen rendszerekkel, hogy drágák. A fosszilis energiák nem fogynak el egy hamar viszont előbb fulladunk bele vagy hallunk éhen a savasodó földek okán.A megújuló energiaforrások egész éves átlagban nézve már most súrolnák a fosszilis energiahordozók hatékonyságát, ha hatékonyan és olcsón eltudnád tárolni. Egy napelemes rendszer egész évben megtermelt teljesítménye ha egy fix fogyasztóba táplálná egy 3-4kW rendszer esetén szinte bármilyen lakóssági fogyasztás kitudna elégíteni egy 30%-60% hatásfokú és olcsó tároló rendszer esetén. 550.000Ft-ért van Inverterestül mindenestül 1,5 kilowattos naplem rendszer, ne hülyéskedjünk.
  • 22.
    2013. 01. 21. 08:32
    A vízierőművek energia termelése még elfogadható szinten szabályozható, de a szélerőmű rendszer, a napenergia, tengerhullámzással előállított energia már nem mindig alkalmazkodik a felhasználási igényekhez. De ilyenkor sem kellene visszafogni az ilyen erőművek energia termelését, sőt előnyösen ki lehetne használni olyan energiahordozó alapanyagok előállítására amit akkor táplálhatnánk vissza az elektromos energia hálózatba, amikor szükség van rá, vagyis rásegíthetne a csúcsfogyasztás megtáplálására.
    Ahol sok a pillanatnyilag fel nem használt energia ott példádul elektrolízissel, vagyis a megtermelt, de fel nem használ elektromos árammal, elektrolízis, vízbontással hidrogént és oxigént lehetne előállítani, tározó tartályokba tárolva. Amikor viszont nincsen szél, vagy kevés a napenergia, akkor viszont a jól égő hidrogénből és oxigénből elégetéssel gázturbinákban (mint a repülőgépek motorjai) vagy erre a célra kifejlesztett robbanó mohokban felszanálva, váltóáramú generátorokat meghajtva bármikor elektromos energiát lehetne előállítani vele.
    De ha nem is erre használnánk a pillanatnyilag megtermelt fölösleges elektromos energiával, vízbontásos elektrolízissel előállított hidrogént és oxigént, a vegyiparnak és más iparágazatoknak sok helyen szüksége lehet tiszta hidrogénre és oxigénre. Például hulladék műanyagokból és hulladék gumiabroncsokból műbenzin előállításhoz.
    Most mi nincsen ahhoz, hogy a szélerőmű által megtermelt, és jelenleg fel nem használt elektromos energiát vízbontásos energia alapanyag termelésre használhassák fel. TALÁN A VÍZ HIÁNYZIK HOZZÁ! Beruházást igényel, de hosszútávon bőségesesen megtérülhetne.
    A megtermelt eltárolt hidrogéngázból égetéssel gáz turbinákban vagy robbanómotorokban azonnal energia állítható elő, amikor csak szükség van rá.
    Termeljen csak áramot a szélerőmű, vagy a napkollektoros áram telep. Nem csak akkumulátorokban lehet eltárolni az elektromos energiát. A műbenzin előállításához is elektromos energia kell.
  • 21.
    2013. 01. 20. 17:28
    Szerintem is jelenleg az atomenergia a legtisztább. Sokat tanultunk róla és bár próbáltak meggyőzni, hogy már pedig mennyire káros, meg veszélyes a saját adataiknak mondtak ellen az oktatók.

    Másrészről a zöldenergiát igen is kutatni kell, mert az, hogy ma nem éri meg még nem jelenti azt, hogy később sem fogja, vagy nem találnak ki olyasmit ami olcsóvá teszi. PL szélerőműveknél is történt egy fejlesztés (bár nem tudom mi lett belőle). Nem ventillátor alakúra építették, hanem egy lyukacsos borítású, üreges oszlopba rakták a lapátokat. Így bárhonnan fúj a szél hasznosul az ereje és állítólag a hatásfoka is jobb.

    Amúgy ez a gravitációs tárolás tetszik, csak kérdés, hogy mekkora méretben kellene megépíteni, hogy tényleg használható legyen.
  • 20.
    2013. 01. 20. 13:32
    Egy atomreaktor feltöltött állapotban 30 évig üzemel, és nem kell hozza sem földgáz sem kőolaj, sem kőszén. Csak dúsított urán amiből renggeteg van. A víz nem vész el csak átalakul.
  • 19.
    2013. 01. 20. 09:55
    Csakhogy az atomerőművek "üzemanyaga" is fogy. És ha majd a kőolaj/földgáz kitermelés csökkenni kezd, akkor többszörösét kell majd megtermelni a mai villamosenergia-mennyiségnek.
    A megújulókkal szemben egyedül a fúziós erőmű lehetne fenntartható, mert bár a tengervíz sem pótlódik, de nem valószínű, hogy el tudnánk fogyasztani.
  • 18.
    2013. 01. 18. 14:30
    parabolatükrös stirling motoros generátor kellene. ócsóér lehetne gyártani (csak egy parabola szerü váz, forgatóelektronika, egy striling motor (ami sokszor egyszerűbb mint egy benzin/dízelmotor), 2 vasdarab és pártíz méternyi rézdrót, meg egy sima bóti inverter.
    persze nem gyártják, vagy is nem földi halandónak (csak energiacégeknek) mert ha bárki megtehetné nem lehetne többszörös áron árulni az energiát ;D
  • 17.
    2013. 01. 18. 13:13
    Sörhűtőt én is akartam készíteni Peltier modulból, csak még nem vettem rá magam.
  • 16.
    2013. 01. 18. 12:30
    Kray, te nagyon nem érted a lényegét... Nem abból akar energiát előállítani hogy leereszti a súlyt, amit majd a megtermelttel visszaemel. itt mindenki arról beszél hogy egy ingadozó teljesítményű alternatív forrásból származó energiával emelik meg a súlyt, amikor energiatöbblet van. Mert pl a szélkerék termel 1Kilowattot óránként, de én -akié a kerék- csak 500wattot használok fel. Ekkor a maradék 500wattal emelem a súlyt, és ha a kerék csak 100wattot termel mert szélcsend van, akkor a súly elkezd ereszkedni, és ad nekem 50%os hatásfoknál 250wattot. Ebben nincs semmi mágia, meg örökmozgóság.

    Myth: Én nem feltétlen napelemkre gondoltam. A napkollektor hatékonyabbnak tűnik nekem, viszont nyáron amikor tudna termelni mint állat, mi beteg lények inkább hűvösebbet akarunk. Ezért leszerelik, leeresztik, letakarják stb. De ha azzal a rengeteg energiával kezdene valamit az ember amit nyáron termel,(pl egy stirling motor meghajtása) és azt visszapumpálja a hálózatba akkor paksnak sem kell megszakadnia a légkondik bekapcsolása miatt. Vagy nem annyira.

    Én pl egy sörkollektort akarok egyszer összehozni, de mivel alig iszom sört... pláne dobozost, el fog tartani egy ideig a megfelelő mennyiség begyűjtése. De utána a telken ősszel/télen nem igazán kell annyira befűteni, csak estére.
  • 15.
    2013. 01. 18. 12:19
    Kray!

    Arrol van szo, hogy csekely energiaveszteseggel hogy tudunk energiat tarolni.
    Pl Akku.

    Csak ez most kornyezetbarat modon probaljak megtenni
  • 14.
    2013. 01. 18. 08:50
    Az a baj, hogy ha ez működne, akkor feltaláltuk volna az örökmozgót, amire a jelenlegi tudásunk szerint egyelőre nincs még ötletünk, hogy hogyan lehetne megvalósítani.

    Márpedig ugye energiatöbbletet ilyen módon nem tudunk létrehozni.
  • 13.
    2013. 01. 18. 08:44
    Kray!

    Pont ez a lenyeg! Amikor energiatultermeles van felemeled a sulyt, amit majd szukseg eseten mozgasi(gravitacios) energiava alakitasz at, majd azt villamos energiava.

    Ez nem tunik rossznak.

    Egy hoszabb csorlosor, es mar porgeti is ezerrel a lassan leereszkedo suly a turbinat
  • 12.
    2013. 01. 18. 08:15
    Csak a felemelés rengeteg energia. Annyit biztosan nem termel, hogy utána automatizáltan vissza is tudja emelni a súlyt
  • 11.
    2013. 01. 18. 05:42
    Ha már a hatékony energiatárolásról esett szó: nemrég volt itt hír, hogy az afrikai szegény országokban olyan világítószerkezeteket fognak árulni, amiket egy 9 kilós súly felemelésével lehet működtetni. Mi lenne, ha a fölösleges energiát nem sűrítéssel vagy hűtéssel vagy vízzel tárolnánk, hanem felemelnénk egy jó nagy súlyt minél magasabbra, és azt engednénk le. Szerintem sokkal jobb lenne a hatásfoka. Sőt! Minden falu-város mellé a megfelelő nagyságú súlyerőművet lehetne építeni.
  • 10.
    2013. 01. 18. 03:11
    A Vízerőmű az egyetlen amire azt mondom, hogy van értelme, de azt MO -n hova pakolod le?

    Ha rárakod a Dunára és rákötöd a hálózatra, egyfajta terhelő ellenállásként tolja majd a vizet a Fekete Tengerbe.
  • 9.
    2013. 01. 18. 00:48
    Szerintem ő a napenergia, szélenergia hasznosításra gondolt.
    A vízerőművel szépek és jók, de egyrészt Norvégia hatalmas (akkora, mint az olasz csizma aljától Osloig a távolság), másrészt kevesen lakják ehhez képest. Alig 4.9 millióan.
    A nagyon jó adottságok és kis lakosság ellenére már többször volt gond az ellátással, amikor hosszabb és szárazabb volt a tél. 2003-ban és 2009-ben is kritikus szinten állt, még korlátozni is kellett a fogyasztást. Ugyanez a probléma volt svédországban is.

    A vízerőművek alkalmasak egy ilyen kis ország ellátásra, ha megfelelőek az adottságai, de világméretekben nem elég.

    Az atomenergia az igazi megoldás. Amúgy minden energiaforrás szennyezi a környezetet, csak máshol. Van ami a levegőt szennyezi, van ami a talajt, van ami nem is a működése,m hanem a gyártása közben terheli meg nagyon a környezetet.

  • 8.
    2013. 01. 18. 00:15
    mythbuster

    Szerintem ez a megújúló energiaforrás projekt egy nagy rakás xar. Mindenki számára világos, hogy megújúló energiaforásokkal LEHETETLEN ellátni a szükségleteket, mert egyszerűen túl kevés áramot termelnek ahoz hogy egy város közvilágítását táplálni tudják, nemhogy a háztartásokat

    Baszus, azonnal szólj a norvégoknak hogy sürgősen kezdjék el lebontani a vízerőműveiket, mert amit csinálnak az LEHETETLEN, méghozzá az hogy a villamosenergia termelésük 98-99%-át megújuló energiaforrásból látják el... D
    (Jó, tudjuk hogy a vízerőművek rosszak, mert csúnya tájsebek, nem valósítható meg mindenhol, Norvégia mázlis helyen van ilyen szempontból, sőt, a piszkok még fosszilis energiahordozókban is gazdagok amit nem szégyellenek kitermelni és eladni. Viszont a kijelentésed ahogy van, egyszerűen nem igaz kapásból cáfolható egy nem is olyan távoli példával)
  • 7.
    2013. 01. 17. 18:38
    Szefmester

    Én értem amit mondasz, de ez éppen az iparról szól, senki nem épít az erkélyre szélerőművet, a napcella a tetőn is jó míg süt a nap de egyetlen panel ami kb 18W -ra képes(ebbe még nincs benne az inverter álltal elégetett energia), arról nem is beszélve hogy megfizethetetlen egy méregdrága cuccok és ha jön egy jégeső semmi nem marad belőle. Ja és ha már napcella akkor akku is kell alá amit majd szépen töltöget és 3 évente a tulaj cserélget. Sok ismerősöm bukott már ezekkel a jótékony Zöld energiaforrásokkal, de egy háztartást sem képesek ellátni árammal. Továbbra is az a véleményem hogy hagyni kéne ezeket a zöld energiákat ahol vannak, egy atomreaktornak tök mindegy mekkora a felhasználás, így is úgy is hajtani és terhelni kell. Tehát míg van mivel hűteni van áram, csak az árakat kéne a földre szorítsák ahogy az amerikában és a franciáknál is van.
  • 6.
    2013. 01. 17. 17:43
    mythbuster: nem ezekre kell építeni az alapjait az energia hálózatnak. Kell pár erős és dinamikusan változtatható teljesítményű atomerőmű, amik képesek lehetnek kompenzálni egy felhősödést, vagy egy kis szélcsendet.

    pl egy napkollektoros fűtés nyáron teljesen értelmetlen, mert nem használsz el annyi energiát mint télen. Ellenben ha egy stirling motort hajtasz meg a hőjével, vagy egy gőzgépet, az már visszatáplálható energiát jelent a főhálózatba, vagy mint itt írják: veszteséggel elraktározható energiát ad.

    Az ipar számára ez a zöldségeskedés nem megfelelő, és nem kifizetődő. De egy kis család számára ha a rezsi jó részét el lehet tüntetni már az.
  • 5.
    2013. 01. 17. 17:08
    Szerintem ez a megújúló energiaforrás projekt egy nagy rakás xar. Mindenki számára világos, hogy megújúló energiaforásokkal LEHETETLEN ellátni a szükségleteket, mert egyszerűen túl kevés áramot termelnek ahoz hogy egy város közvilágítását táplálni tudják, nemhogy a háztartásokat. A megoldás a jól menő országok példáját követni, hagyni ezeket a megújuló energiaforrásokat kihalni, helyette megpakolni a földet atomreaktorokkal, melyek képesek egy ország energiaellátását megoldani. Egy jól működő, jól tervezett és megépített atomreaktornál nincs hatékonyabb és környezetbarátabb módja az energiaelőállításnak. A föld tele van urániummal, azokat kell kitermelni és fölhasználni, nem bohóckodni az adófizetők pénzén.
  • 4.
    2013. 01. 17. 12:10
    Ahhoz, hogy érdemes legyen a megújuló energiákból kinyert áram tárolásán gondolkodni az kell, hogy valóban épüljenek nap- és szélerőművek, és legyen mit tárolni.

    A gond ezeknek az építés, üzemeltetési költsége. Ha minden a terv szerint alakul, akkor és végig jól üzemel az élettartama alatt, akkor termelte meg a saját árát. Gondolom senki nem szeretne kétszer ennyit fizetni az áramért. Sajnos minél több ilyet telepítesz annál valószínűbb, hogy lesz közte ami nem bírja a tervezett ideig és máris veszteséges.

  • 3.
    2013. 01. 17. 12:08
    A Niagara vízesést és még sok más vízesést ki lehetne ugy használni ahogyan Tesla elképzelte..bár pontosan most nem emlékszem rá..
  • 2.
    2013. 01. 17. 12:03
    "Az ilyen rendszerek hatásfoka ma már szinte kivétel nélkül 80 százalék fölötti.

    Ahha, persze. Csak az a baj, hogy ezeknek a számolását úgy csinálják, hogy van valamennyi természetes utánpótlása már a víznek, és csak növelik az utánpótlást a visszaszivattyúzással. A hatásfokát meg úgy számolják, hogy a termelt energiának, hány százalékát emészti fel az erőmű.
    Ez így szép és jó, csak éppen valódi összehasonlításra alkalmatlan. Ezzel a számítási módszerrel egy visszatöltés nélküli természetes utánpótlású vízerőmű 100%-os hatásfokkal dolgozik. Vagy például ezzel számolva egy napelem hatásfoka is 100%.

    Ez így ebben a formában baromság. A valódi hatásfok a környezetben lévő hasznosítani próbált energiából (jelen esetben a mozgási energiából) mennyit tudunk villamos energiává alakítani. Márpedig ott még az 50%-ot sem közelítjük meg.
  • 1.
    2013. 01. 17. 11:06
    "Az egyetlen gondot a hatásfok jelenti, amely jelenleg mindössze 25 százalékos, vagyis a cseppfolyósítás és újramelegítés során a tárolandó energia 75 százaléka elveszik."

    De legalább megmarad valamennyi eltárolt. Nekem nagyon nem lenne mindegy ha a tárcámban 0Ft helyett 25Ft lenne. Van amikor a "kicsire nem adunk" kifejezés merő ostobaság.