Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Boldogok a sajtkészítők

  • Dátum | 2015.04.19 09:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A Counter Culture Labs egyike azon új, „csináld magad” biotechnológiai laboroknak, amelyek az utóbbi tíz évben kezdtek felbukkanni. Egy olyan biolaboratóriumról van szó, amely szembemegy a hagyományos tudományos gyakorlattal: a kaliforniai létesítmény munkatársai szabadidejükben jönnek össze a különleges létesítményben, és nem egyszerűen megismerni akarják a természetet, hanem ki kívánják cselezni annak megszokott útvonalait. A labor egyik kutatócsoportja például azon dolgozik, hogy sajtot hozzon létre mindenféle állati közreműködés nélkül. Genetikai módosítások révén olyan élesztőgombákkal kísérleteznek, amelyek egy napon a tehéntejjel egyező molekuláris összetételű anyagot fognak termelni, és ebből kívánnak a jövőben sajtot, illetve egyéb tejtermékeket gyártani.

A projekt neve Real Vegan Cheese, azaz az igazi vegán sajt, a labor „biohekker” dolgozói ugyanis olyan sajtot akarnak létrehozni, amely ugyanolyan ízű, mint a tehéntejből készült változat, de alapanyaga nem egy állatból származik. A sajt elhagyása a legnagyobb áldozat, amit egy igazi vegánnak, vagyis a vegetarianizmus egy szigorúbb válfajának követői kénytelenek meghozni, magyarázza Benjamin Rupert, a csoport egyik vegyésze, aki egy évtizede maga is vegán diétát folytat.

Bár a kezdeményezés első hallásra egy kicsit furcsának, és a nem vegánok számára talán fölöslegesnek is tetszhet, a projekt sok szempontból nagyon érdekes, és nagyon hasznos információkkal szolgálhat más biotechnológiai kezdeményezések megvalósításához is. A vállalkozás ráadásul nem is kerül túlságosan sokba, hiszen a génszekvenálás és az igény szerinti DNS-szakaszok legyártása napjainkban már egészen megfizethető. Ez utóbbi ára jelenleg bázispáronként 25 centet tesz ki, ami annyira alacsony összeg, hogy puszta hobbiból is bele lehet fogni egy, a „műtej” létrehozásához hasonló projekthez.


A projekt kiváló példája annak, hogy mire számíthatunk a jövőben a saját termesztésű élelmiszerek terén. Lassan ugyanis elérkezünk abba a világba, ahol a természetes és a mesterséges közti határvonal végleg megszűnik, és a technológia fejlődésének köszönhetően kistermelők is belekóstolhatnak a génmanipuláció rejtelmeibe, élelmiszerek egészen új osztályait hozva létre.

A Counter Culture Labs egyik szobájában egy érdekes sertésszív úszkál egy üvegtartályban. A szervet kémiai úton gyakorlatilag minden sejtes elemétől megtisztították, így csak egy fehér váz maradt belőle. A szív Patrik D’haeseleer, a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium munkatársának tulajdona, aki főállásban azzal foglalkozik, hogyan lehetne az említett váz mintájára olyan konstrukciókat létrehozni, amelyeket aztán a páciens saját sejtjeivel benépesítve mesterséges szerveket lehetne növeszteni. A szakértő elmondása szerint a Counter Culture Labs-ben olyan dolgokat nyílik lehetősége felderíteni, amikre egy állami laborban nem nyílna lehetőség.

Ezzel nincs egyedül. Az elmúlt évtized során egy több hasonló csoport kezdte meg működését, akik tagjai közé bárki végzettségétől függetlenül bekerülhet, ha új ötletei vannak a kutatási területtel kapcsolatban. A műsajton dolgozó kutatócsapat például többek közt egy biológusból, egy bioetikusból, egy nyugdíjas pszichológusból, egy könyvelőből és egy egykori marketingesből áll össze. Utóbbi, Maria Chavez, korábban az Apple-nél dolgozott, és a sajtprojektet a számítástechnika természetes kiterjesztődésének tekinti. „Mi lehetne nagyobb dolog annál, mint saját testünk és a környezet meghekkelése?” – mondja Chavez.


A csapat nem kizárólag a tehéntejből készült sajt reprodukálásán dolgozik, hanem hasonló módszerekkel emberi sajtot is létre kívánnak hozni. Ehhez mindössze másfajta génekre van szükség, és a mesterséges anyatejnek kétségkívül rendkívül sokféle felhasználási területe lehet az újfajta, minden eddiginél jobb tápszerektől kezdve az olyan tejtermékekig, amelyeket azok is fogyaszthatják, akik a tehéntejre allergiásak. A kezdeményezés ezen része persze több szempontból sem problémamentes. Chavez elmondása szerint jelenleg például azt vizsgálják, hogy az ilyen módon létrehozott anyatej nem vált-e ki autoimmun reakciókat. Az emberi tej mellett egy másik érdekes emlős, a narvál tejének mesterséges előállításán is dolgoznak a kutatók. A tengeri állat tápanyagokban rendkívül dús anyatejének állaga állítólag leginkább a fogkrémhez hasonlítható.

És hogy miért éppen a sajt érdekli a kutatókat? A sajtkészítés mestersége egyidős az emberi civilizációval, és az egyik első példája annak, hogyan változtatta meg az ember a mikrobák manipulálása révén egy anyag állagát és egyéb jellegzetességeit. Az érdeklődést ugyanakkor, ahogy említettük, az is hajtja, hogy a kutatók némelyike vegán, és hiányolják a sajtot. Léteznek ugyan növényi alapanyagokból készült sajtutánzatok, de ezek sem ízükben, sem állagukban nem hasonlítanak a tehéntejből készült élelmiszerre.

Ahogy már említettük, a projekt célja ugyanakkor nem egyszerűen az, hogy néhány vegán kutató végre élvezhető sajtot készítsen magának. A kutatás anyaga bárki által hozzáférhető, így a szakértők által kikísérletezett módszerek más biotechnológiai projektek során is alkalmazhatók lehetnek. A csapat tagjai az eddigi munka során 11 olyan fehérjét azonosítottak, amely jövendőbeli sajtjuk alapját képezi majd. A következő lépést ezen fehérjék génjeinek az újraalkotása, illetve ezek élesztőgombákba való beültetése jelenti.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 34.
    2015. 05. 25. 09:41
    Jah, attól, hogy nem kellett rettenet sok pénzért egy böhöm nagy élőlényt fűvel etetni, gondozni, lefejni,...

    Erre a gondolatra épül lassan az egész élelmiszeripar. Minél olcsóbban előállítani mindenféle élelmiszert, az mindegy, hogy gyakorlatilag egy gramm tápértéke nincs, csak az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a profit. A virslibe is rakjunk gumiabroncsot meg disznószemgolyót, mert így olcsóbb előállítani, mintha színhúst tennénk bele, plusz olyan áron adható el, mintha csak minőségi hús lenne benne. Ez a gondolatod pont ugyanezen a vonalon halad. Szerintem, ha valami eddig a tehénből jött, akkor ezután is jöjjön onnan.
  • 33.
    2015. 04. 24. 15:39
    "Azért állattenyésztésnek eszméletlen nagy terület kell.
    Ezek egy jelentős részét lehet használni növényi kaják termesztéséhez, nem kell erdőket írtani."

    Attól függ, milyen állatról beszélünk, a csirke tenyésztés például a mai tömeg-csirketelepekkel nem foglal jelentős területet. Mármint maga a tenyésztés, mert nyilván takarmány is kell, na itt tévednek nagyot az ezzel érvelő vegánok*, mert erősen változó, hogy mely termőföldek mire alkalmasabbak, takarmány termesztésre, vagy élelmiszer alapanyag termesztésre. Ha az összes takarmány termő területen élelmiszer növényeket termesztenének, akkor sok helyen nagyon-nagyon rossz termésátlagok lennének.

    *Szerintem alapvetően 3 típusú vegán van:
    1. Aki azt gondolja, egészségesebb.
    2. Aki az állatokat sajnálja.
    3. Aki szerint kevesebb ember éhezne, ha kizárólag emberi étkezésre szánt növényeket termesztenénk, és elfelejtenénk a takarmánynövényeket és állattartást (az ipari növényeket most hagyjuk ki ebből).
  • 32.
    2015. 04. 24. 15:18
    Érdekes kezdeményezés. Előbb vagy utóbb szükség is lesz rá, mert ennél már csak többen leszünk. Persze akkor is úgy lesz az, hogy a felső tízezer ehet sajtot, a középréteg műsajtot, a plebsnek marad a zsíros kenyér. Ja, zsír se lesz. Margarinos akkor.
  • 31.
    2015. 04. 23. 22:03
    Azért állattenyésztésnek eszméletlen nagy terület kell.
    Ezek egy jelentős részét lehet használni növényi kaják termesztéséhez, nem kell erdőket írtani.

    Emellett rengeteg ivóvíz is kell (szerintem több, mint növények termesztésének, logikusan gondolkozva. Ha nincs így, javíts ki.)



    Te ha választhatnál aközött, hogy

    a vágóhídon holnap levágnak (akármennyire humánus módon, mondjuk elaltava)

    vagy kidobnak az erdőbe, ahol LEHET hogy már holnap megesznek a farkasok, LEHET holnapután, LEHET, hogy 5 év múlva fogsz egy villámcsapásba belehalni


    melyiket választanád?




  • 30.
    2015. 04. 23. 11:11
    Amivel az ezen érveket hangoztatók nem számolnak soha, az az, hogy az emberi fogyasztásra alkalmas növényi biomassza a mezőgazdaság össztermelésnek csak elhanyagolható százalékát teszi ki, míg a fennmaradó nyersanyagból remekül lehet állatot tenyészteni. Ha növeled a termelést ahhoz, hogy az emberi szükségletet fedezni tudd, azzal nem teszel mást, mint elveszed a vadon élő állatok élőhelyét. Szóval stornózod az állattenyésztést, közben kinyírod a vadon élő állatokat. Én nem látom, hogy ezzel hol lennénk előrébb (meg azt se látom, hogy mivel kevésbé humánusabb a tenyésztett állatokat levágni, mintha ugyanezen állatokat természetes élőhelyükön farkasok tépnék szét. Márpedig normál körülmények között így végeznék mind).
  • 29.
    2015. 04. 23. 10:57
    Tehenes téma:
    A tehént akkor is be kell zárni, le kell fejni, még ha az nem is akarja, stb. Persze, ideális esetben nem okoznánk fájdalmat az állatnak, de a valóság nem ez.
    Ha viszont nem eszel állati eredetű dolgot, szinte biztos, hogy kevesebb fájdalmat okozott az állatoknak a kaja elkészítése.

    Bőrből készült ruhák:
    Márpedig egy "igazi" vegán nem fog bőrcuccokat hordani, de macskát tartani


    Vegán vs vegetáriánus
    De mint mondtam, sokféle ember van, mindenki más okból eszik az áltagtól eltérő kajákat. Tekintve hogy elég újkeletű a modern világban a vega életmód, így sok ember rosszul használja a szót, sok a káosz, etc. Meg sok az idióta, aki az újságban olvasta és mostantól vega, és majszolja ezerrel a műhúsokat.
  • 28.
    2015. 04. 23. 10:22
    Nem törvényre gondoltam, de lehet egyértelmű szabály, hogy csak nővényi eredetű ételt fogyaszt az a vegán. Senkinek nem tesz fogadalmat, csak magának, akkor miért kezd el "csalni". Ismertem olyan embert, aki azt mondta, hogy ő vegetáriánus, de halat evett. Volt egy másik furcsa ismerősöm. Ő is vegetáriánusnak tartotta magát, mert csak csirkét eszik, meg növényi eredetű dolgokat.

    "De az állattartást támogatod, ami egyrészt önmagában etikátlan, másrészt meg az állat idő előtti halálát okozza."

    Szerintem nem feltétlenül okozza idő előtti halálát az állatnak. Miután letejelt, el lehet engedni, létrehozni "állati öregek otthonát". Sőt lehet szabad tartásban is fejni őket. Termékre feltüntetni, hogy "boldog tehénből" van. Tojás esetén már fel is tüntetik, hogy ha szabad tartású csirke tojása. Etikai probléma megoldva, tojás, tej fogyasztható és nem kell gomba/baktérium tejjel "csalni".

    A mondat első fele is érdekes. Ha az állattartás önmagában etikátlan és ez a fő ok, akkor kutya/macska/stb tartása se megfelelő sőt, semmilyen bőrből/szőrből/szaruból készült termék birtoklása is tilos kell, hogy legyen. Közvetlenül nem ismerek vegán életmódot folytató embert, de egyszerű vegetáriánust igen. Nálunk csak a kaja a lényeg, és előszeretettel hordanak bőr cuccokat, mert az természetes.

    Ezek miatt mondom, hogy ez az egész egy önkényes válogatás és számomra inkább tűnik divatnak/hóbortnak, mint valódi elvek mentén felépített életmódnak.
  • 27.
    2015. 04. 23. 08:06
    Eleve itt gombáról van szó, nem baktériumról...
  • 26.
    2015. 04. 22. 17:52
    "A tejelő teheneket sem szokás megölni és a terméketlen tojást tojó tyúkot sem szokás megölni."

    De az állattartást támogatod, ami egyrészt önmagában etikátlan, másrészt meg az állat idő előtti halálát okozza.


    "Amúgy a régi rendszertani felfogás szerint a baktérium is állat volt. "

    Azért raktam oda az "érző" melléknevet. Mert a lényeg, a hangsúly ezen van.

    "Szóval nagyon önkények kategorizálást érzek ebben."

    Persze hogy az, nincs semmi exakt törvény, ami leírja, ki vegán, és ki nem....
  • 25.
    2015. 04. 22. 17:49
    "Az ökoszisztéma által hosszú idő alatt kialakított folyamatok"
    Nem az ökoszisztéma, hanem mi alakítottuk ki a folyamatot.


    Egyébként ha így gondolkodnánk, akkor még a tüzet se ismernénk, mivel azt se nekünk szabadna mesterségesen kreálni, hanem a villámoknak természetes módon,
  • 24.
    2015. 04. 21. 19:42
    Az ökoszisztéma által hosszú idő alatt kialakított folyamatok sokkal fenntarthatóbbak, mint a "na most én majd megcsinálom frankón" hozzáállással, emberek által tervezett és megvalósított eljárások. Ezek a csodabaktériumok sem fognak tudni egyetlen kalcium atomot sem előállítani, azt mindet be kell vinni a rendszerbe.
  • 23.
    2015. 04. 21. 14:24
    A tejelő teheneket sem szokás megölni és a terméketlen tojást tojó tyúkot sem szokás megölni. Így etikai szempontból nem látom a különbséget. Amúgy a régi rendszertani felfogás szerint a baktérium is állat volt. De mára külön helye van a rendszertanban.
    Amúgy én úgy tudom, a vegánok gombát sem esznek, mert nem növényi eredetű annak ellenére, hogy nem is állati, mert a gombák is külön vannak rakva. Szóval nagyon önkények kategorizálást érzek ebben.
  • 22.
    2015. 04. 21. 13:49
    "Akkor a baktérium teje miért jobb?"

    Az etikai alapú vegánok nem azért vegánok, mert növényi alapú kajákat esznek, hanem azért, mert nem esznek állati kajákat.
    Ezen vegánok szerint állatot ölni etikátlan, így nem fogyasztanak lyan táplálékot, amellyel az érző állatok megölését támogatják. Baktériumok még beleférnek.

    Aztán vannak olyan vegánok, akik nem az előállatás, hanem a tényleges termék miatt lesznek vegánok. Azt mondják, hogy állati kajákat enni egészségtelen(ebb). Számukra ez a tej nem lenne megoldás, mivel ugyanazt ennék meg, mint ami a tehénből jön. Ami szerintük egészségtelen.

    Én amúgy 1, 1,5 évig voltam vegán, pont ilyen okból. Sokkal egészségesebb voltam, mint előtte. Nem mondom, hogy jobb a helyes vegán diéta, mert nem vagyok orvos, de nem alaptalanok az érvek. Amikor vegán voltam, sokkal jobban odafigyeltem arra, mit eszem, lehet ugyanígy javult volna az egészségem, ha húst is ettem volna ugyanilyen odafigyeléssel.

    Két okból nem vagyok már vegán:
    Mert rettentő energiát/dőt igényelt minden nap beszerezni/előkészíteni a kaját. Sajna nincsenek vegán gyorskajáldák...
    Mert nem bírtam a társadalmi nyomást. Minden idióta ismerősöm leállt vitázni, lehülyézett, amikor meg fél évente megettem egy csirkemellet (mert csak azt kínálták fel ahol ettem) akkor mindenki leszólt, kigúnyolt. A rokonaim meg hatalmas problémának fújták fel a dolgot.
  • 21.
    2015. 04. 21. 10:19
    "Lassan ugyanis elérkezünk abba a világba, ahol a természetes és a mesterséges közti határvonal végleg megszűnik,"

    Na, most akkor talán megmondja nekem valaki, hogy mikor létezett ilyen határvonal és mi volt az?

    Amúgy vegetarianizmus szempontjából nem értem, ez miért megoldás. Van a tehén, lefejjük a tejét, megisszuk. De ez nem jó ez nem növényi. Akkor fogjunk baktériumot, "fejjük" meg és megisszuk. Oh, de várjunk csak a baktérium se növény. Akkor a baktérium teje miért jobb?

    pepeno1

    "2. A tejben levő kálcium még azt sem fedezi, amennyi kálciumjába a szervezetnek kerül a (gyomor) Ph-érték visszaállítása a lúgosból a savasba."

    Ez több szempontból elég hülye egy állítás. Először is a tej enyhén savas a ph értéke 6,5 körül van. Tehát nem lesz lúgos tőle az ég világon semmi. A gyomorban sósav van ami hidrogén-klorid. Ez miért kerül kalciumba a szervezetnek?
  • 20.
    2015. 04. 21. 09:35
  • 19.
    2015. 04. 21. 09:19
    Vegetáriánus étrenddel viszont abszolúte képtelen vagy bevinni a következőket: rostélyos, grillcsirke, kolbász, májkrém, sonka, szalonna. Ez egyenlő a halállal.
  • 18.
    2015. 04. 21. 09:11
    "5. Ha az ember vegán lenne teremtésétől fogva, akkor a tápláléklánc alján/közepén állnánk, azaz sosem lettünk volna értelmes lények. (Agytérfogat növekedése, koleszterin, Omega-3 zsírsav.) Lásd gumós zápfog és vizimajom-elmélet."

    Az, hogy a fejlődés során szükségünk volt húsra, nem jelenti azt, hogy most is szükségünk van. Most már sokkal hatékonyabban tudjuk megemészteni az ételeket, mert előkészítjük őket (pl főzés, sütés)

    "6. A vegán étrend hazavágja minimum a pajzsmirigyet, de a többi belső elválaszású mirigy működését is felborítja. Hosszú távon káros."

    Kiváncsi vagyok arra a tudományos publikációra, amire támaszkodva jelented ezt ki. Tekintve, hogy B12-n kívűl az összes létező tápanyagtípust képes vagy vegán étrenddel bevinni,, B12-et meg elintézheted pár naponta egy tablettával...
  • 17.
    2015. 04. 21. 09:00
    Sokmindenben igazad van, én mégis kissé ellenérzéssel fordulok az efféle újitásokhoz, de lehet, hogy a média a sok rémhírrel a rossz minőségű élelmiszerekről váltotta ki ezt belőlem.
  • 16.
    2015. 04. 21. 07:14
    Nyugalom emberek, nálunk ezt az Alaptörvény tííccsa!!
    Nálunk ez nem lesz kapható, még akkor sem, ha éhen döglünk.
  • 15.
    2015. 04. 20. 17:02
    Minden szóval egyetértek...

    Van egy olyan elmélet is, mely szerint az emberi populáció pár ezer főre csökkenhetett egy hatalmas éhinség során, ekkor azok maradtak életben akik le tudták bontani a laktózt. Szóval ez csak amolyan extra. Tényleg nagyon sokakban kevesebb enzim termelődik, ezért jön a puffadás/hasmenés stb.

    Mellesleg mint ital én szeretem, kakaóba, kávéba, néha úgy amúgy is, bár szerintem én is kicsit érzékeny vagyok rá emésztőrendszerileg. Viszont mint tápanyag embernek semmi extra nincs benne.

    Cerbonás példára amúgy pont aktuális... Cerbonánál régebben dolgozó vezető élelmiszermérnök ismerősöm mondta, hogy ő nem enné meg ezeket a teljes kiőrlésű bio kenyereket, mert a magok héja tele lehet 'természetes' gombatoxinokkal, amik sütéskor sem bomlanak le... na ezek tényleg veszélyesek lehetnek a májra nézve pl. Lehet határérték alatt vannak, de kitudja. Ráadásul nehéz mérni is egy ilyen gombás fertőzést a teljes magmennyiségen.

    Szóval egy étkezés során bevitt több százféle fehérje, enzim, kisebb molekula jut az emésztőrendszerünkbe, erre állt rá a szervezetünk. Attól nem lesz tehát jobb vagy rosszabb, esetleg károsabb egy baktériumokból származó tej, ha ezek más arányban lesznek benne. Max sz.r íze lesz

    Akkor van probléma, hogyha mesterséges/természetes mutagének, karcinogének egyéb toxinok kerülnek az élelmiszerbe. Ez viszont ugyan úgy bejuthat természetes organizmusok által (gomba-héj) Bacitej steril környezetben viszont se gyomirtóval, se antibiotikummal, se növekedési hormonnal, se rivális gombafajokkal nem érintkezhet...
  • 14.
    2015. 04. 20. 16:05
    1. Ahogy Paul Wade is mondta, a tehéntej a bociknak való, attól lesznek olyan szép nagy marhák. Az embernek az anyatej való.
    2. A tejben levő kálcium még azt sem fedezi, amennyi kálciumjába a szervezetnek kerül a (gyomor) Ph-érték visszaállítása a lúgosból a savasba.
    3. kazein kazeomorfinná bomlik le a szervezetben, ami egy drog. Illetve erre lehetnek érzékeny emberek.
    4. A laktózra is nagyon sok ember érzékeny. (Nem tudja megemészteni enzim hiányában.)
    5. Ha az ember vegán lenne teremtésétől fogva, akkor a tápláléklánc alján/közepén állnánk, azaz sosem lettünk volna értelmes lények. (Agytérfogat növekedése, koleszterin, Omega-3 zsírsav.) Lásd gumós zápfog és vizimajom-elmélet.
    6. A vegán étrend hazavágja minimum a pajzsmirigyet, de a többi belső elválaszású mirigy működését is felborítja. Hosszú távon káros.
  • 13.
    2015. 04. 20. 12:58
    " egy 10000 éve jól bevált élelmiszert"

    Amire mind a mai napig nem álltunk rá normálisan, és az emberek fele képtelen megemészteni. Nagyon bevált.

    "tápanyagok, vitaminok, stb lesznek benne mint a hagyományos tejben. "

    Ezt úgy mondod, mintha a tejben sok ilyesmi lenne.

    "Az pedig lehetetlen, hogy molekuláris szinten teljesen megeggyező tejet hozzanak létre a baktériumokkal, a valószínübb az hogy valami nagyon hasonló lesz.."
    A cikkben ez állt. Erre reagálunk. Ha meg különbözik, tudni fogják, miben különbözik.

    " lehet lesznek különbségek amik csak 10-100 év fogyasztás után fognak előjönni."

    Lehet. Lehet hogy sokkal egészségesebbek leszünk. A jövőt jósolni sose lehet.
    Ugyanez igaz minden új technológiára. Wi-fi, telfon, mikró, atomerőmű. Mindegyik működését eléggé értjük ahhoz, hogy legyen bátorságunk piacra dobni. De lehet, hogy 100 év múlva rájövük, hogy mennyire nem egészséges, mint a dohány esetén. Ilyen a tehcnológiai fejlődés. A lehetséges jó sokkal nagyobb, mint lehetséges rossz.

    "Itt pedig felmerül a kérdés, hogy az egész anyag mennyiben lesz eltérő hatással az emberi szervezetre?"

    Ha valaki csinál egy új bort/sajtot/bármilyen kaját, miért nincs ilyen kirohanás?
    Ha cerbona piacra dob egy új műzlit, miért ne problémázunk rajta?
  • 12.
    2015. 04. 20. 12:06
    Benne van a válasz a kommentedben, egy 10000 éve jól bevált élelmiszert cserélnénk le egy valamire amit max néhány évig fognak tesztelni... lehet lesznek különbségek amik csak 10-100 év fogyasztás után fognak előjönni... valószinüleg nem ugyanazok a tápanyagok, vitaminok, stb lesznek benne mint a hagyományos tejben.

    Az pedig lehetetlen, hogy molekuláris szinten teljesen megeggyező tejet hozzanak létre a baktériumokkal, a valószínübb az hogy valami nagyon hasonló lesz... Itt pedig felmerül a kérdés, hogy az egész anyag mennyiben lesz eltérő hatással az emberi szervezetre?
  • 11.
    2015. 04. 20. 09:00
    Amúgy az a vicces, hogy a tejben rengeteg ember számára haszontalan tápanyag van, alig van benne számunkra értékes dolog.
    Ami logikus is, mivel nem nekünk készült.

    Így elrontani is nehéz lesz a műtejet
  • 10.
    2015. 04. 20. 00:28
    Nem olvastam a cikket, de ha ténylegesen ugyanazt tudják így előállítani és nem csak tejízű valamit, akkor nincs ezzel gond végülis, de csak ha ugyanúgy benne van tényleg minden ami a rendes tejben is.
  • 9.
    2015. 04. 19. 22:03
    Ennél jobban ezt már nem is lehetne megmagyarázni. Jó látni, hogy sokan vannak még fejlődő gondolkodású egyének. Részemről jár neked egy hatalmas piros pont!
    Szerintem magától értetődő, hogy előbb-utóbb a mikrobák sok haszonélőlény helyét át fogják venni és nincs ezzel semmi gond, ugyanis mind időben, mind pénzügyileg sokkal gazdaságosabb. Nem tudom mi ebben annyira mű, hiszen élő szervezetek állítják elő. Ha újrahasznosított műanyag-palackokból csinálnának ételt, arra még én is azt mondanám, hogy műkaja.
  • 8.
    2015. 04. 19. 17:05
    Arról nem is beszélve, hogy a mezőn etetett tehenek tejében milyen vegyi anyagok halmozódhatnak fel. Gyomirtóktól elkezdve elég sok minden, amivel szennyezzük a talajt.

    Bár erről éles viták folynak, és eléggé sok hoax is elterjedt a tej vegyszertartalmáról, és hogy a tehenek masszív antibiotikum kezelése milyen gyógyszermaradványokat okoz a tejben...

    A lényeg, egy steril gyári környezetben baktériumok által termelt élelmiszerről 100%-ig tudjuk, hogy mi van benne... potenciális lehetőség is ki van zárva, hogy gyomirtó, gyógyszer stb kerüljön bele a tehénből, mezőkről.
  • 7.
    2015. 04. 19. 16:58
    Ha ízre nem tudod megkülönböztetni, molekuláris szinten ugyan azok vannak benne, akkor mitől lenne ez más?

    Jah, attól, hogy nem kellett rettenet sok pénzért egy böhöm nagy élőlényt fűvel etetni, gondozni, lefejni, óriási metánmennyiséggel emelni az üvegházhatású gázok mennyiségét a légkörben... Miközben milliók vannak az éhhalál szélén, mert a bolygó képtelen eltartani ezt az embermennyiséget. Ráadásul ha összeomlik az ökoszisztéma, mezőgazdaság stb, pillanatok alatt százmillió városlakó fog étel nélkül maradni, mert pl a tehenektől és a mezőktől függünk. (Mindemellett imádom a húst, és semmi problémám a haszonállatok levágásával, csak épp fenntarthatatlan a rendszer)

    Másrészt pedig akár könnyebben emészthetővé tehető a tej molekuláris szinten, több vitamin, rendes mennyiségű kalcium stb termeltethető... Jelenlegi formájában a tej azon kívül, hogy finom alig tartalmaz könnyen lebontható fehérjét, kalciumot stb. Tehéntej tápértéke nem valami nagy, ráadásul a laktáz enzim előbb-utóbb mindenkiben csökken/kikopik, aztán jön a puffadás/fosás a tejtől.

    Összegezve, sok érv szól amellett, hogy így termeljünk valódi élelmiszereket. Másrészt ez egy alaptalan rettegés, hogy "nem természetes baktérium tej"... miért szerinted a tej hogy készül? Mirigysejtek termelik egy bimbóban, ugyan úgy zajlik a génexpresszió, RNS, fehérjeszintézis stb... Ugyan azokkal a fehérjékkel, enzimekkel.
  • 6.
    2015. 04. 19. 16:57
    Nem vágom, hogy mitől jobb egy baktérium által kiizzadott tej, mint ami a tehénből jön. Főleg, ha ugyanaz az összetétele.
  • 5.
    2015. 04. 19. 16:10
    A tejtermékek minőségét nézve manapság, ez lenne az utolsó dolog, ami miatt én aggódnék gyerekek...
  • 4.
    2015. 04. 19. 15:56
    haha, ez jó
  • 3.
    2015. 04. 19. 14:37
    Mitől természetesebb a tehénből jött tej, mint a baktériumból jött?

    Attól, hogy az egyiket 10.000 éve, másikat meg 10 éve fogyasszuk (majd 10 év múlva)? Evolúció-biológiai szempontból mindkét intervallum inszignifikáns.


    Ha meg molekulárisan egyeznek, akkor meg főleg...
  • 2.
    2015. 04. 19. 13:37
    Hát ettől nem hogy a sajtkészítők nem boldogok de én sem... Miért kéne támogatni azokat a táplálkozásban akik csak a menekülni képtelen élőlényeket hajlandóak elfogyasztani? Azokat a lényeket amik nem a hagyományos érzékszervek alapján jelzik fajtársaiknak agóniájukat?
    Gusztustalanok egytől egyig.

    Most pedig megyek és eszek egy kis sült húst!
  • 1.
    2015. 04. 19. 12:46
    Az kell nekünk... , tej helyett "baktérium tej", normális "természetes" élelmiszerek helyett mű ételek...