Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

BME−1 – újabb magyar műhold készül a Műegyetemen

  • Dátum | 2014.09.21 11:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Az első teljesen hazai építésű műhold, a Masat–1 után újra nagy fába vágták fejszéjüket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói és hallgatói. A Zsebi becenévre hallgató, egyelőre fejlesztés alatt álló szatellit a tervek szerint 2016-ban áll pályára bolygónk körül, ahol azt fogja vizsgálni, hogy a televízióadók elektromágneses sugárzásából mennyi jut ki a világűrbe. A készülő műhold a kisműholdak legújabb generációjának a tagja, úgynevezett PocketQube. Az 5 x 5 x 5 centiméteres formátumot ugyanúgy Bob Twiggs vezette be 2013-ban, aki a Masat−1-hez hasonló, 10 centiméteres élhosszúságú űrkockákat, a CubeSatokat is kitalálta, amelyeket ma már a NASA is előszeretettel alkalmaz kisebb méretű és energiaigényű projektjeihez. A cél mindkét esetben hasonló volt: a Stanford nyugalmazott professzora a kicsi, olcsó, gyorsan megépíthető és feljuttatható űreszközök révén lehetőséget kívánt adni diákjainak arra, hogy bekapcsolódhassanak a műholdazás szépségeibe.

Hasonló célokkal vágott bele a munkába Gschwindt András, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének nyugalmazott adjunktusa is, aki a Masat−1-projekt után egy többé-kevésbé új hallgatói-oktatói gárdával állt neki régi álma megvalósításának: a csapatának tagjai a Föld környezetében érzékelhető elektromágneses szmogot kívánják tanulmányozni. A BME−1 lesz az első műhold, amely tévéadók által a világűrbe kisugárzott jeleket fogja vizsgálni a 470−860 MHz-es sávban, ez azonban csak a kezdet. Ahogy Gschwindt András a Rádiótechnika című folyóirat legutóbbi (2014/9.) számában megjelent interjújában elmondta, az első lépés megvalósítása után a BME−2 a rádióadók, a BME−3 pedig a mobiltelefonok által keltett elektroszmog vizsgálatát végezné. Mivel a Masat−1 vezérlőállomása várhatóan alkalmas lesz mindezen műholdak kiszolgálására, a fejlesztők az űreszközök létrehozására fordíthatják minden energiájukat.

Ez persze nem könnyű feladat, főként azért, mert nem sok tapasztalati adat áll rendelkezésre az ilyen aprócska műholdakkal kapcsolatban. A világűrbe eddig felkerült maroknyi PocketQube közül mindegyikkel adódtak technikai problémák, vagyis egyik sem volt képes 100 százalékosan működni. Ilyen szempontból is nagy fegyvertény lenne tehát, ha elsőként a BME-s csapatnak sikerülne egy tökéletesen működő szerkezettel előrukkolni.

Egy korai makett
Egy korai makett

Hogy ehhez milyen sok különböző problémát kell megoldani, arról Józsa Viktorral, az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék doktoranduszával beszélgettünk, aki a hőtechnikai és mechanikai modellezést végző csoport vezetője a projekten belül. Elmondása szerint a problematikus pontok túlnyomó része a műhold méreteiből adódik. Mivel nagyon pici a kocka, nagyon kicsi a hőtehetetlensége is, vagyis amint árnyékba kerül, rendkívül gyorsan hűlni kezd. Ez azért gond, mert a fedélzetre szánt lítiumion-akkumulátor hőmérséklete nem süllyedhet 0 °C alá, hiszen így nem tudna megfelelően funkcionálni. „Ez a nagy feladat, amit eddig még senki nem tudott jól megoldani” – mondja Józsa Viktor.

A PocketQube-méret még egyáltalán nem járatódott be, így bevett, jól működő módszerek sincsenek a hasonló problémák áthidalására. Nagyon kicsi, mindössze 150 négyzetcentiméteres felülettel kell gazdálkodni, ami kevés napelemfelületet és kevés energiát jelent. A hőtani gondot jelenleg speciális, kifejezetten az űrbe szánt rendszerek és alkatrészek burkolására használt fóliákkal, illetve a belső, üresen maradó részek nagy hőkapacitású ballasztanyaggal történő kitöltésével igyekeznek megoldani a fejlesztők.

Az űreszközök építésére vonatkozó szigorú szabványok tiltják, hogy olyan anyag kerüljön a szerkezetbe, amelyből gáz távozhat alacsony nyomás mellett, így több potenciális jelöltet rögtön el kellett vetni. A tervezés során komolyabban a lítium és a polietilén került szóba megoldásként, előbbi azonban egyrészt túlságosan reaktív az oxigénnel, és megnehezítené a megmunkálást, másrészt nem is nagyon lehet kapni olyan magas lítiumtartalmú ötvözetet, amilyenre szükség lenne.

Valószínűleg a polietilén marad tehát a ballaszt, feltéve, hogy kiállja a teszteket is. A rendszer hőtani tervezése először papíron, majd számítógépes szimulációk útján zajlik, de a fejlesztők már felvették a kapcsolatot az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetével, ahol a megépült prototípusok tesztelésének egy jelentős részét fogják elvégezni.

Az első ballonos kísérlet
Az első ballonos kísérlet

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 8.
    2014. 09. 30. 17:05
    többek kellene rá áldozni az ilyen projektekre. Indiában sokkal nagyobb mértékű az éhezés,mégis többet költenek az ilyenekre..önteni kellene a pénzt,mert még csak az ország 1/3-a éhezik.
  • 7.
    2014. 09. 26. 10:25
    Hajra, csak igy tovabb!
  • 6.
    2014. 09. 23. 22:50
    Evidens hogy a műegyetemen műholdat készítenek. A valódi holdak akkor az egyetemen készülnek?
    Egyébként Anettka is ballonnal jutott fel a zűrbe
  • 5.
    2014. 09. 23. 11:42
    A cikk első mondatát elég lett volna elolvasni...

    Lorddiablo: sok sikert a munkátokhoz!
  • 4.
    2014. 09. 22. 08:33
    Nincs még fent ilyen célú műhold. Továbbá az alacsonyabb pálya miatt nem is lenne fent sokáig, nem akarunk szemetelni, ez fontos szempont számunkra is.
  • 3.
    2014. 09. 22. 08:28
    szerintem inkább a fent említett kis méretű műhold problémának a kiküszöbölésén dolgoznak elsődlegesen
  • 2.
    2014. 09. 22. 08:21
    Nincs még fennt olyan műhold, ami meg tudná mérni?
    Mert ha van akkor ez nem más mint méregdrága szemetelés. Így is elég sok gond van már a sok űrszeméttel.
  • 1.
    2014. 09. 21. 23:29
    Már van egy fent egy kocka alakú ha jól emlékszem.