Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Biológiai pacemaker

  • Dátum | 2014.07.20 11:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Amerikai kardiológusok egy csoportja kidolgozott egy génterápiás módszert, amelynek révén a sertések szívének működő izomsejtjeit a szívműködést szabályozó sejtekké képesek átalakítani. A Science Translational Medicine oldalain megjelent tanulmányban leírt beavatkozásnak köszönhetően az alapesetben mechanikai szívritmusszabályozókat igénylő állatok két hétig pacemaker nélkül is normál szívműködést mutattak. Az eljárás révén a szakértők szerint olyan terápiák lehetnek kidolgozhatók, amelyek azon betegek esetén is működnek, akiknek szervezetében a művi pacemakerek valamilyen okból átmeneti gyulladást váltanak ki.

„Ez az első alkalom, hogy minimálisan invazív módon biológiai alapú szívritmusszabályozást tudtunk megvalósítani, és azt is igazoltuk, hogy az újfajta pacemaker kiállja a mindennapos terhelés próbáját” – mondja Eduardo Marbán, a Cedars-Sinai Szívintézet kardiológusa, a kutatás vezetője. A módszer rendkívül praktikus, mivel megvalósításához nincs szükség a mellkas felnyitására, teszi hozzá Eugenio Cingolani, a kutatás egyik résztvevője.

A beavatkozás során a szakértők egy Tbv18 nevű gént juttattak be az állatok szívébe. Az emberekben is megtalálható gén hatására a szívizomsejtek egy kisebb csoportja a szív jobb pitvarának falában lévő ingerületkeltő központ, a szinuszcsomó sejtjeihez hasonló sejtekké programozódott át. A szinuszcsomó sejtjei olyan módosult szívizomsejtek, amelyek sejthártyája fokozottan engedi át a nátriumionokat, így legnegatívabb membránpotenciálja is pozitívabb a munkaizomsejtekénél. A periodikus ingerkeltő képesség abból származik, hogy a sejtek membránpotenciálja az akciós potenciál lezajlása után spontán módon ismét csökkenni kezd, az akciós potenciál kiváltásához szükséges mértéket elérve pedig újabb akciós potenciál alakul ki. Ennek eredményeként a szív külső hatások hiányában, teljesen önmagától másodpercenként egyszer húzódik össze, amelyet aztán szív működését szabályozó idegek gyorsítani vagy lassítani tudnak.


A kísérleti állatok szívében egy borsszemnyi méretű foltban alakultak át a munkaizomsejtek ingerkeltő sejtekké. Az átprogramozódás 48 órán belül megtörtént, vagyis két nappal a gén bejuttatása után már üzembe is állt a biológiai pacemaker, mondja Marbán. A gént egy módosított vírus vitte célba, amelyet szívkatéterrel juttattak be a jobb kamrába. A vírust úgy alakították át, hogy az replikálódásra képtelen, így nem tudja magát másolni, és nem áll fenn annak veszélye, hogy kijusson a szívből, és elterjedjen a szervezetben.

A kezelésben részesült állatok szívverése fokozódott, és szívük működése sokkal kisebb mértékben függött az azt korábban szabályozó művi pacemaker működésétől. A csak művi szívritmusszabályozóval ellátott sertésekben 40 százalékkal többször kellett összehúzódást kiváltania a pacemakernek, mint a génterápiában részesült állatokban. A hatás egyelőre sajnos csak két hétig érvényesült, ez azonban a kutatók szerint nem jelenti azt, hogy a terápia hatóidejét ne lehetne megnyújtani. „A tanulmányban megjelent, illetve a még nem publikált adatokból kiindulva nincs okunk azt hinni, hogy ez a két hét valamiféle áthághatatlan, végső határt jelentene” – mondja Marbán.

Ahogy Ira Cohen, a Stony Brook Egyetem kutatója elmondta, a projekt és a technológia már csak azért is rendkívül fontos lépést jelent, mivel nagy tömegű állatokon valósították meg az eljárást. A korábbi biológiai pacemakerek létrehozására tett kísérletek során ráadásul csaknem minden esetben őssejtekkel próbálkoztak a szakértők.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 5.
    2014. 07. 30. 16:51
    Hiába költenék háború helyett a pénzt gyógyászati kutatásokra, ugyanúgy háborúhoz vezetne a túlnépesedés, ami előbb vagy utóbb így is be fog következni. Ahol elfogynak a létszükséglethez kellő készletek, azok be fognak törni más országokba is. Hatványozódik a népsűrűség a világban és ez a folyamat gyorsul mivel több ember gyorsabban szaporodik. Az utódok elől is fel lesz/van élve minden tartalék.
  • 4.
    2014. 07. 21. 19:32
    A marihuána például egész jó sclerosis multiplexre.
  • 3.
    2014. 07. 21. 19:17
    Azért ez sem lehet rossz de a gyógynövényekkel szerintem sok mindent meg lehet előzni.
  • 2.
    2014. 07. 21. 09:01
    Detto. Ha mindazt a pénzt, amit háborúzásra költünk, illetve eltűnik a korrupcióval akár gyógyászatra, környezetvédelemre vagy űrkutatásra fordítanánk, akkor bármelyik területen előrébb tartanánk, mint most. Most meg az van, hogy ezek a szegény tudósok kísérletezgetnek, kitalálnak szuper dolgokat, aztán a kutya sem használja őket, mert nem terjednek el.
  • 1.
    2014. 07. 20. 22:41
    Sokan vagyunk azért nem jutnak el ezek nagy körökbe csak aki csilliárdos. Emlékszem arra a cikkre, hogy a vért lecsapolják és vmivel helyettesítik hogy a sejtek lelassuljanak pl lőtt sebnél stb. Mikor lesz az ilyen dolgok elterjedtek? Inkább erre költenének, de inkább arról hallani csak hogy háború mindenhol, meg bűnözés. Sebaj hiába fejlődünk pár száz év és a bolygó visszaadja. Ózon gatya, jég elolvad egyre zordabb hely lesz majd kihalunk szép lassan egy jégkorszak v vmi