Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Bemutatkozik az AMD Llano APU-ja

  • Dátum | 2011.08.16 12:01
  • Szerző | J.o.k.e.r
  • Csoport | FŐ EGYSÉG

Nemrég nálunk vendégeskedett az AMD Llano APU-jai közül a legerősebb példány, úgyhogy alaposan megizzasztottuk, hogy bemutathassuk mit is ér a Fusion asztali fronton. Az olcsó Brazossal jók voltak a tapasztalataink, de ott a konkurencia is jóval gyengébb volt, a Llano-nak sokkal combosabb ellenfelei vannak.

Mielőtt azonban fejest ugranánk a tesztekbe, érdemes egy kis kitérőt tennünk és átfutni azon, hogy mi is az a Llano és a hozzá tartozó asztali platform.

A Lynx platform

Az AMD asztali Llano platformja a Lynx nevet viseli és magában foglalja mind az "A" és "E" sorozatú Llano APU egységeket, mind pedig az A55-ös, illetve A75-ös lapkakészlettel ellátott alaplapokat. A négy processzormaggal ellátott APU egységek belsejében egy Sumo kódnévre keresztelt GPU is lapul, amely a Radeon HD 5670-es videokártyákon található Redwood GPU-ra alapoz. Az APU a felsoroltakon kívül tartalmaz még egy kétcsatornás, DDR3-1866 MHz-es memóriavezérlőt is, amelyen keresztül mind a processzormagok, mind pedig a GPU hozzáfér a rendszerben elhelyezett memóriamodulokhoz.

A platformban szereplő A75-ös "felsőbb kategóriás" és az A55-ös költséghatékony lapkakészlettel ellátott alaplapok egyetlen PCI Express 2.0 x16-os slottal mindenképpen rendelkeznek, így lehetőség van külön videokártya alkalmazására, ha az APU GPU-jával nem vagyunk megelégedve. További opció az is, hogy ha megfelelő videokártyát választunk, akkor akár a videokártya és a processzor GPU-ja együtt is működhet, így nagyobb teljesítmény áll rendelkezésünkre. Ez utóbbit a Dual Graphics technológia segítségével aknázhatjuk ki, ami a hibrid CrossfireX továbbfejlesztett változatának tekinthető. Apró szépséghiba, hogy ez a mód egyelőre csak a DirectX 11-es és a DirectX 10-es játékok esetében alkalmazható, DirectX 9-es címeknél sajnos nem, a driver nem támogatja a régebbi API-t. No, de erre hamarosan visszatérünk még. A 16 PCIe sáv ketté is osztható, így CrossFireX rendszert is építhetünk, ha az adott alaplap ezt lehetővé teszi.



A Llano APU egységek asztali változatai FM1-es processzorfoglalattal ellátott alaplapokban kapnak helyet, míg mobil társaik FS1-es tokozással érkeznek. Az asztali változatok esetében jó tudni, hogy a gyártó által alkalmazott processzorhűtő-rögzítő keretnek köszönhetően a Llano APU egységekhez nyugodtan használhatjuk Socket AM2/AM2+/AM3 kompatibilis CPU hűtőnket, csak arra kell odafigyelnünk, hogy a hűtőteljesítmény nagyobb legyen, mint a kiszemelt Llano APU TDP kerete.

Most foglalkozzunk egy kicsit a Lynx platform részeivel, kezdve a főszereplővel.

Llano APU: heterogén központi egység, rengeteg tranzisztorral, szénné integrálva

A Llano APU felépítését tekintve az Intel Sandy Bridge processzoraihoz hasonlít, mégis sok dologban különbözik tőlük. A Llano az AMD első és mindezidáig egyetlen olyan központi egysége, amely 32 nm-es (SOI HKMG DSL) gyártástechnológiával készül, belsejében pedig a gyártó első 32 nm-es GPU-ja kapott helyet, ami a TSMC korábbi terveinek módosítása miatt egyben az utolsó 32 nm-es GPU is a cégtől. Az APU-k egyelőre csak négymagos kivitelben érhetőek el, processzormagjaik pedig nem újgenerációs megoldások, hanem a már jól bevált Starsra (K10.5) alapoznak, ami a Phenom II-k alapját is képezi. A gyártó természetesen néhány változtatást is eszközölt a Llano-nál alkalmazott processzormagok esetében, így azok 512KB helyett 1MB-nyi másodszintű gyorsítótárral rendelkeznek és a végrehajtó motorjuk is átesett néhány optimalizáción, ennek eredményeként 6%-kal nőtt a processzormagok órajelenkénti teljesítménye (IPC - Instructions Per Clock), legalábbis az Athlon II-es, illetve Phenom II-es, 45 nm-es csíkszélességgel készülő társaikéhoz képest. Ez így elsőre rendkívül kevésnek tűnhet, ha azt nézzük, hogy az AMD Phenom architektúrája 2007-ben debütált, majd 2009-ben kapott egy frissítést, és azóta ez képezi a csúcsprocesszorok alapját (persze már nem sokáig, nyakunkon a Bulldozer architektúra is, de az már egy másik történet). A Llano APU egységek a magonkénti 1 MB-nyi másodszintű gyorsítótár mellett nem rendelkeznek harmadszintű, megosztott gyorsítótárral. Az "új" processzormagok egyébként Husky kódnévre hallgatnak.

Llano lapka.
Llano lapka.

A négy CPU maggal, DDR3-as memóriavezérlővel és GPU-val is ellátott APU-k nem kevesebb, mint 1,45 milliárd tranzisztorból épülnek fel, ami jóval több, mint amennyi tranzisztort az Intel Sandy Bride processzorai tartalmaznak. Ráadásul ezzel az óriási tranzisztormennyiséggel a Llano APU-k az első központi egységek az AMD kínálatában, amik átlépték az egymilliárd tranzisztoros határt.





Ennek a tranzisztormennyiségnek nagyjából a felét teszi ki a Sumo GPU, amelyről fentebb már tettünk néhány említést. További érdekesség, hogy az "A" sorozatú APU egységek esetében az 1,45 milliárd tranzisztor 228 négyzetmilliméternyi felülettel rendelkező szilíciumlapkán kapott helyet, ezzel szemben a Sandy Bridge 995 millió tranzisztora pedig 216 négyzetmilliméternyi felületen terül el (bár az Intel esetében nem biztos, hogy mindent beleszámolnak a tranzisztorállományba).

Llano APU - 1.
Llano APU - 1.
Llano APU - 2.
Llano APU - 2.





















A Llano APU egységeknél a DDR3-as memóriavezérlő mobil fronton DDR3-1600 MHz-es, asztali fronton pedig DDR3-1866 MHz-es memóriatámogatást kínál. A mobil konfigurációk esetében, amelyek a Sabine platform köré épülnek, maximum 32 GB-nyi rendszermemória alkalmazására van mód, míg az asztali példányoknál, amelyek már a Lynx platformra alapoznak, akár 64 GB-nyi DDR3-as memóriát is használhatunk.

Tulajdonképpen az APU belsejében egy komplett északi híd is lapul, ugyanis a klasszikus északi hídnál a PCI Express Hub, az IGP és a memóriavezérlő is egy tokozáson belülre került - most ezek mind-mind a Llano APU-ban találhatóak. A PCI Express Hub nem kevesebb, mint 24 PCI Express 2.0-s sávot kínál, amelyek közül 16-ot foghatunk be grafikus célokra (PCI Express 2.0 x16-os slot), a maradék nyolc sáv közül négyet olyan eszközökhöz lehet használni, amelyek nagy sávszélességet és alacsony elérési időt követelnek meg - például Gigabites Ethernet vezérlő -, míg a maradék négy a klasszikus értelemben vett déli híddal (itt Fusion Controller Hub) történő kapcsolathoz szükséges.

Energiatakarékosság és a Turbo Core 2.0-s támogatás

A Llano APU egységeket elsősorban a noteszgépek világába szánta az AMD, ahol különösen fontos az energiatakarékos működés, mivel akkumulátoros üzemmódban minden egyes plusz wattal csökken a rendelkezésre álló akkumulátor üzemidő. Ennek megfelelően a Llano APU esetében több megoldás is jelen van, amelyek segítenek a fogyasztás csökkentésében.



A Llano APU esetében az 1,45 milliárd tranzisztor miatt rendkívül nagy jelentősége van az úgynevezett power gating eljárásnak, azaz a tápkapuzásnak. Ez annyit tesz, hogy az éppen inaktív egységek egyszerűen lekapcsolhatóak, így TDP keret takarítható meg, ami az éppen aktív egységek számára kihasználható extraként jelenik meg. Mielőtt belevágnánk a magyarázatba, érdemes tisztázni néhány alap dolgot. A Llano APU esetében - is - alkalmazza a gyártó azt a megoldást, hogy külön tápfeszültséggel látja el a processzormagokat, és külön tápellátást biztosít a GPU rész számára, amely nem csak a GPU-t, hanem a processzor belsejében lapuló északi hidat és a memóriavezérlőt is táplálja. A tápkapuzást az egész APU egység területén lehet érvényesíteni - hol dinamikusan, hol pedig statikusan, területtől függően.



A processzormagok esetében a rendszer könnyedén életbe tudja léptetni a "mély alvási" (C6) státuszt, ha a terhelés mértéke ezt indokolja, azaz, ha az adott processzormag éppen kihasználatlan. Ekkor a digitális energiamenedzsment modul - a minimális szivárgási áramtól eltekintve - teljesen áramtalanítani tudja az adott magot, a maghoz tartozó első- és másodszintű gyorsítótár tartalmát pedig kiírhatja a rendszermemóriába, az előre lefoglalt területre, amelynek mérete 16 MB. A GPU esetében szintén van lehetőség tápkapuzásra, sőt, még az UVD motor fogyasztása is kontrollálható, azaz ha éppen nincs rá szükség, lekapcsolható. Ezek az eljárások nem csak azért fontosak, hogy a rendszer energiatakarékosan működhessen, hanem azért is, mert az inaktív egységek kikapcsolása után felszabaduló TDP keretet hasznosíthatják az aktív egységek: az aktív processzormagok több feszültséget kaphatnak, így magasabb órajelen üzemelhetnek, ezáltal növekszik a rendszer teljesítménye, rugalmassága.



Ezzel meg is érkeztünk az órajelek állítgatását végző Turbo Core 2.0-s technológiához, amelynek a mobil Llano APU egységeknél van komoly szerepe. A 100W-os TDP kerettel gazdálkodó asztali Llano APU egységeknél nem üzemel a Turbo Core 2.0-s technológia, de a 65W-os TDP-vel gazdálkodó APU egységek közül is csak néhány él a továbbfejlesztett technológia adta lehetőségekkel. 

Természetesen a Turbo Core technológia második generációja is eltér az Intel által alkalmazott Turbo Boost-tól: míg utóbbi a processzor áramfelvételét és a chipben elhelyezett hőmérséklet szenzorok értékeit figyeli, addig az AMD eljárása a terhelésnek megfelelően próbálja kiszámolni a magonkénti fogyasztást, az egyes aktivitás-típusokhoz előre rögzített fogyasztási adatok alapján. A technológia tehát nem a pontos fogyasztást méri, hanem a különböző terheléstípusok alapján becsléssel dönti el, hogy nagyjából mekkora fogyasztás mellett üzemelhetnek a CPU magok és mekkora mozgáskeret áll még rendelkezésre.



A számítások alapján a rendszer már tudja, hogy a terhelés alapján mekkora TDP keret foglalt és mekkora még a szabad mozgástér. Amennyiben az operációsrendszer az aktív processzormagoktól a legmagasabb P-state alkalmazását kéri, úgy a processzor a rendelkezésre álló TDP keret kihasználásával megemeli az aktív CPU magok órajelét, méghozzá a maximálisan megengedett Turbo Core 2.0-s órajelre. 

Ha például a rendszer nem használja ki a GPU TDP keretét, mert éppen nincs szükség a GPU számítási teljesítményére, akkor abból a CPU magok profitálhatnak, mert a Turbo Core, ha a terhelés indokolja megemeli az órajeleket. Akkor is a processzormagoké a plusz TDP keret, ha a GPU éppen terhelés miatt aktív, de a rendelkezésére álló TDP keretet nem használja ki. A fennmaradó TDP keretet szintén a processzormagok órajelének megemelésére lehet fordítani. Ha mind a GPU, mind pedig a processzormagok teljes terhelés mellett dolgoznak, akkor a GPU egy előre megadott fix TDP keretből gazdálkodik, amit számára fenntart a rendszer, a processzormagok pedig a fennmaradó TDP kerettel gazdálkodhatnak. Itt - a terhelés módja miatt - életbe lép a hőmérséklet-figyelés is.

Természetesen a Sandy Bridge processzorokhoz hasonlóan a Llano egységeknél is van lehetőség a TDP keret ideiglenes átlépésére, ha a korábbi fogyasztás alapján úgy ítéli meg a rendszer, hogy van még mozgástér, mielőtt a Llano APU elkezdene komolyabb mértékben melegedni. Említésre méltó különbség, hogy a Llano APU GPU-ja nem kapott Turbo Core támogatást, azaz a GPU órajelének a processzormagokéhoz hasonló dinamikus megemelésére nincs mód. Ez a későbbiekben a következő generációs Llano APU egységeknél valószínűleg változni fog majd, hiszen az Intel processzorok már most játszanak a GPU órajelével.

A Sumo GPU

Maga a GPU a már jól ismert Redwood köré épül, de persze azért néhány újítást felvonultat a Radeon HD 5500-as és 5600-as sorozatú videokártyákon megtalálható "elődjéhez" képest. A DirectX 11-es támogatással rendelkező, 32 nm-es csíkszélességgel készülő Sumo grafikus processzor összesen 400 shaderrel rendelkezik, amelyek összesen öt SIMD tömbbe osztva várják, hogy munkára fogjuk őket. Érdekesség, hogy ez a GPU az első olyan AMD GPU, amely 32 nm-es csíkszélességgel készül és egyben az első olyan GPU is, amely a GlobalFoundries gyártósorain készült. A Sumo esetében a gyártó bevetette harmadik generációs UVD motorját, amely hardveres videó gyorsítást kínál az ismertebb videó formátumokhoz (MPEG-4/AVC, VC-1, MPEG-2, MVC, DivX, Xvid és az Adobe Flash). Ez a motor már ismerős lehet a modernebb Radeon HD sorozatú videokártyákból, valamint a Brazos Platform Zacate és Ontario APU egységeiből is.

A 400 stream processzor csak a Radeon HD 6550D IGP esetében áll rendelkezésre - az asztali Llano APU egységeknél -, a lassabb modellek esetében, ahogy haladunk lefelé a képzeletbeli ranglétrán, egyesével kikapcsolgadtja az AMD a SIMD tömböket, így a többi Llano APU már csak 320 (HD 6530G), illetve 160 stream processzort tartalmaz (HD 6410D és HD 6370D). Hasonló gyakorlat mellett készülnek a Sabine platform APU-inak integrált videó vezérlői is, ahogy az a bevezető elején látható táblázatból is kiderül, ott van 240 stream processzoros változat is.



Mivel a GPU a processzorban van, saját memóriavezérlővel nem rendelkezik, az integrált északi hidat használja az adatforgamol lebonyolítására. A kétcsatornás, DDR3-1866MHz-es vezérlőn osztozkodnia kell a négy processzormaggal. Az elérhető maximális sávszélesség majdnem 30GB/s, ami messze van egy HD5670-es VGA sávszélességétől, de nem is GDDR5-ös memóriákat használunk. Rossz hír, hogy a korábbi integrált videó vezérlőkkel ellentétben a Llano-nál nincs lehetőség külön dedikált fedélzeti memória alkalmazására - SidePort memória -, így a GPU csak a rendszer DDR3-as memóriamoduljaira támaszkodhat, illetve a rendszermemória számára elkülönített részére. A GPU egyébként saját maga intézi és kezeli a memória írással és olvasásokkal kapcsolatos teendőket, illetve maga optimalizálja azokat, hogy a hatásfok a lehető legjobb legyen.

A másik érdekesség az, hogy a GPU és a CPU között a korábbi megoldásokkal ellentétben már nem PCIe alapú HyperTransport link teremt kapcsolatot, hanem egy dedikált busz, ami az Onion nevet kapta. Ez a kapcsolat nagyobb sávszélességet kínál - a korábbi 6 GB/s-os maximum helyett 8 GB/s-os maximumot. A GPU és a CPU között hatékonyabb együttműködés is zajlik, így az egymás által kezelt memóriaterületekhez kölcsönösen hozzáférnek, ami egyes feladatok alkalmával feleslegessé teszi a memóriaterületek közötti adatmásolást - ha a GPU által kért adat például jelen van a CPU valamelyik gyorsítótárában, onnan könnyedén beszerezhető -, ez pedig azt eredményezi, hogy a memóriavezérlő terhelése csökken, azaz a rendszer hatékonyan gazdálkodhat a DDR3-as memóriavezérlő által kínált sávszélességgel, ami jótékonyan hat a rendszer összteljesítményére.

Dual Graphics technológia


A Lynx platform esetében a Llano APU IGP-je mellé lehetőség lesz normál videokártyát is bepakolni a rendszerbe, így egy két GPU-ból álló konfiguráció jön létre, amely Dual Graphics névre hallgat. A technológiáról korábban már írtunk, így csak a lényeget foglalnánk össze. A két GPU-ból álló konfiguráció esetében új elnevezéseket alkalmaz majd a gyártó - amelyekről már szintén beszámoltunk -, így a komplett konfigurációk esetében újfajta elnevezéseket találhatunk majd a specifikációs táblázat videokártyára vonatkozó sorában. Az új elnevezések az alábbiak:



A Dual Graphics lényege egyébként annyi, hogy a két GPU-s rendszerben játék közben az IGP az első képkocka számításáért felel, majd a következő - a dedikált GPU teljesítményétől függően - maximum három képkocka számítását a videokártya végezheti, majd az ötödik képkockát megint az IGP készíti el.



Ez a technológia egyelőre még csak DirectX 10 és 11 alatt üzemel, így OpenGL vagy DirectX 9 alapú játékoknál még nem aknázhatjuk ki a benne rejlő lehetőségeket. Az elkövetkező hetek, illetve hónapok folyamán a helyzet változhat és a driverek optimalizálásával a Dual Graphics technológia által kínált sebesség is javulásnak indulhat.

Lapkakészletek




A fentiek elolvasása után már nyilvánvaló, hogy a lapkakészlet ebben az esetben egyetlen chipből áll, méghozzá a klasszikus déli híd szerepét betöltő Fusion Controllet Hub-ból. Ennek a chipnek összesen két változata van az asztali platform esetében: az egyik az A75-ös, míg társa, az A55-ös nevet viseli.

A55
A55
A75
A75
























Közös a két lapkakészletben, hogy mindketten hat darab SATA portot kínálnak, ám ezek a portok csak az A75-ös FCH esetében SATA 6 Gbps-os szabványúak, az A55-ös megoldások még a régi, SATA 3 Gbps-os szabványt alkalmazzák. Mindkét SATA vezérlő rendelkezik RAID 0,1 és 10 támogatással. Az FCH négy darab PCI Express 2.0-s sávot kínál, rendelkezik HD audió vezérlővel, SD kártya vezérlővel és beépített órajel-generátorral is. A vezérlő ezen kívül PCI slotokat is kezel, IR vezérlővel is rendelkezik, sőt, még a Llano APU hűtőventilátorának szabályzására is képes. Az FCH USB portokból nem kevesebb, mint 16-ot kínál: az A55 esetében 14 darab USB 2.0-s és két USB 1.1-es, míg az A75 FCH-nál 10 darab USB 2.0-s, négy USB 3.0-s és két USB 1.1-es port biztosítására van mód.
 
A Llano APU által kínált 16 darab PCIe sáv, amelyek videokártyákhoz használhatóak, természetesen kettéoszthatóak x8-x8 módon, így akár kétkártyás CrossFireX rendszer építése is gond nélkül megoldható, ha az adott gyártó adott alaplapja ezt lehetővé teszi.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 79.
    2011. 08. 21. 20:41
    Képzeljétek milyen szemetet és menyiért adna el nekünk az Intel ha egyedül maradna a piacon és még hasonlítási alap sem lenne.
  • 78.
    2011. 08. 20. 19:49
    Azért azt vegyed hozzá, hogy az Intel csak marketingre többet költ, mint amennyi az egész AMD összes tőkéje, szóval szerinted mikor lesz egyáltalán esélyük? Ráadásul az AMD nem engedhet meg magának egy olyan kaliberű botrányt, mint a múltkori balhé, a büntetésről meg ne is beszéljünk.
  • 77.
    2011. 08. 20. 19:08
    Pont ez lenne a lényeg. A valójában rosszabb ajánlatot az intel jobbnak adja el, pedig az ő terméke a szarabb ráadásul drágább, de a lefizetéssel ez lesz a jobb ajánlat. Az AMD valós ajánlata lesz a végére a rosszabb. Az AMD úgy akar ezen változtatni, hogy még jobb cuccot adna pedig, a helyzet előre lefutott, és az egész az AMD-n áll:
    Ha ő fizetné le a IT beszerzőt aki elmagyarázná a főnöknek, hogy a sz@r bugos Intelel csak kínlódnának az alkalmazottak, túl sok lenne a kiesés a leállások miatt, mellékesen könnyebb is lenne a meggyőzés, mert valóban jobb és olcsóbb az AMD-s cucc, így fordíthatna a 80-20-as részesedésen.
    A jelenlegi stratégiájával, ahogy józsef m. írta max. 30%-os részesedése lehet, bármennyivel is jobb cuccokat ad.
  • 76.
    2011. 08. 20. 14:32
    Ráadásul egy vállalati vezetőnek egy hozzáértő IT beszerző semmi perc elmagyarázza hogy a sz@r bugos AMD-vel csak kínlódnának az alkalmazottak, túl sok lenne a kiesés a leállások miatt így az olcsó lenne a drága, pénz zsebre az Inteltől és csók a család.
  • 75.
    2011. 08. 20. 14:08
    Nem a cég választ, hanem az egyén,aki dönt. Az meg azért a \"pár ezerért\", vagy egy világ körüli luxus hajó útért cserébe nem azt fogja nézni vagy taglalni ,hogy a dolgozóknak melyik gép lenne a jobb,Intel vagy AMD, és melyik az olcsóbb. A szerződés összegéhez képest ezek a lefizetések nem túl jelentős összegek ,cég szinten!
  • 74.
    2011. 08. 20. 14:06
    csicsoblade A lefizetésnek pont az a lényege, hogy nem azt az embert akarjuk lefizetni akit kvázi pont ezzel károsítunk meg (mert az vagy elhajt a picsába, vagy megölet a mafiával (abban az esetben ha azt hiszi zsarolni akarjuk), vagy olyan ajánlatot tesz amiben bőven kompenzálja a saját kárát, de így meg mi nem nyerünk semmit. M6-os autópálya példaként: Beállít hozzád, mint résztulajdonoshoz Gipsz Jakab és megkérdi: Figyu már tesó! Hajlandó vagy 34Ft-ért megengedni, hogy elb@sszunk a befizetett adódból 1245Ft-ot, amit persze az állam a kiesés miatt újra behajt rajtad? Naná, hogy nem tapsikolnánk örömünkben az ajánlattól (ugyanígy pl a részvényesek sem, akiknek a pénzével játszanak, ha az üzleti szférát nézzük)! Lefizetni mindig a megbízott döntéshozókat kell, úgy, hogy a tulajdonosok ne is tudjanak róla (egy kivétel az állam, itt úgyis sz@rnak a pofánkba, ha tudunk róla, ha nem...) mi befolyásolta a döntést.
  • 73.
    2011. 08. 20. 13:46
    Pff, te borzasztó naiv vagy.

    Völgyhidat és völgyalagutat is lehet építeni a síkság közepére egy szál aszfaltút helyett, csak pénz legyen. Ötször annyiért is lehet autópályát építtetni, mint a horvátok, csak pénz legyen. Ne legyél már hülye, pénz beszél, ki nem szarja le hogy mit szereznek be érte, ha egy része a zsebedben landol.



    Vazz csak egy boríték kell a zsebbe és az Eiffel-tornyot is felhúzzák az alföldre, csak az illetékes szerv találja "indokoltnak" a dolgot. Te meg jössz itt azzal, hogy ígyis-úgyis a jobb ajánlatot fogadják el... Te jó isten.
  • 72.
    2011. 08. 20. 13:34
    Melyik cég fogja X ezer dollárért cserébe a szarabb ajánlatot választani, valamint itt képbe jön még valami, ami fel szokott ilyenkor merülni, hogy az intel drágább is. Én tuti, hogy leszarnám a x ezer dollárt, ha az AMD jobbat kínál, és a cégeknek mindig csak az számít, hogy milyen kell neki az elvégzendő feladathoz, és azt kitől kapja meg olcsóbban. A jobbik ajánlatot fogadja el. Ha az intel ajánlata rosszabb, és ezt lefizetéssel kompenzálja, hogy az övé legyen a jobb, akkor gyakorlatilag ezzel együtt ő ad jobbat ugyanannyiért vagy ugyanolyat olcsóbban a cégnek.
  • 71.
    2011. 08. 20. 10:00
    Egy kérdés. Nekem lesz egy A4-3300-as procis laptopom. Ez a processzor natív 2 magos, vagy le van benne tiltva 2 mag?
  • 70.
    2011. 08. 19. 19:38
    Mondjuk gondolj bele abba, hogy egy nagyobb cég eleve rendel több ezer gépet + szolgálati laptopot, és köt a céggel egy szerződést 5-10 évre, ami magában foglalja a szervizt, cseregépeket és új beszerzést egyaránt. Szerinted ha odacsúsztat X ezer dolcsit valaki zsebébe, akkor nem térül meg ez az üzlet? Már az első szállítmánnyal...
  • 69.
    2011. 08. 19. 19:12
    Terror: Nem is csődbe megy, de tartalékja nem sok lehet az alapján, amit fel szoktak vetni, a fél világot lefizeti, ami nem kis pénz, pedig annyira azért nem keresi betegre magát. Valami 10-14 milliárdos bevételeket szokott produkálni negyedévente, amiből 3 milliárd környékén van a nettó profit. Mellette 3 milliárdokat költ új gyárra, meg felvásárlásra, meg gyár fejlesztésekre, meg ugyebár lefizeti a fél világot. Az Nvidiának hozzá képest aprópénze van neki az az 10-14 milliárd jó ha 0,8 vagy 1, a profit pedig jó ha 100-200 milla, továbbá ők még lefizetik a játékfejlesztőket. Az AMD-nél ezek a számok: 1,5milliárd amiből 300-500milla profit, és nem fizet le senkit.
  • 68.
    2011. 08. 18. 21:44
    50-50-es piaci részesedés mellett

    Ez a jelen tulajdonviszonyok mellet és politikai környezetben nem következhet be. Teljesen mindegy milyen teljesítményű ár/érték arányú terméket gyárt az AMD az Intelhez viszonyítva. Volt már rá példa akikor ők diktáltak CPU teljesítmény szempontjából, de akkor sem nőtt a piaci részesedésük 30% fölé.
    Ami inkább kétségessé teszi az Intel számára a maga eszközeivel való út járásának végtelenségig tarthatóságát, az a végtermék gyártók hozzá állasának változása, legalábbis az utóbbi időben.
  • 67.
    2011. 08. 18. 21:21
    50-50-es piaci részesedés mellett most az intel mehetne kapálni

    a mostani 80-20 mellett viszont semmi nincs ok a parára, mehet tovább a kék-henger a maga eszközeivel mi meg mindannyian szívunk.
  • 66.
    2011. 08. 18. 21:18
    Nem szeretném a mérnöki munkát lenézni, de azért az Intel is igyekszik új ötleteket vinni a CPU-iba, de ugyanakkor nem látom, hogy miért lenne olyan lehetetlen kitalálni egy életképes architektúrát. Ők is tisztában vannak vele, hogy a grafika mitől grafika, és tudnak áramkört tervezni. Nem kell konkrét drótozást ellesni a konkurenciától, de azért tudható, hogy milyen gyorsító tárazások és egyéb kiskapuk vannak az ilyen kártyákban. (Persze messze nem az összeset)Mindenesetre kétlem, hogy az S3 olyan nagyon újat tudna mutatni, amit ne tudnának maguktól 4-6 hónap alatt reprodukálni)

    Én nem titkoltan vörös párti vagyok (már ami a procikat illeti), fociban is az esélytelenebbnek szurkolok (a jobb csapatnak anélkül is menne a győzelem), és jelen esetben az AMD a feltörekvő kistigris. Én csak remélni tudom, hogyha majd megengedheti magának, hogy a saját kolbiját tolja mások elé, akkor nem fog ezzel annyira gátlástalanul élni, mint a vetélytársai. (Mielőtt elkezdődik a sárdobálás, SENKI sem szent, azért mégiscsak vadkapitalizmus van)

    Mindenesetre remélem, hogy a nagy piaci szereplők belátják, hogy egy pár dologban konszenzusra kéne jutni annak érdekében, hogy mindenki előrébb juthasson.
  • 65.
    2011. 08. 18. 19:48
    Tehát aki lefizet, az csődbe megy? Érdekes logika. Többek között a kőolajlobbi, hadiipar, egyházak és dohánygyárak sem értenek veled egyet.
  • 64.
    2011. 08. 18. 19:43
    Én azt nem értem, ha az intel szar cuccokat gyárt, és lefizeti a nagy cégektől, az OEM-ektől kezdve, a játékfejlesztőkön és a programozókon át még a bevásárló-központos alkalmazottat is, hogy vegyék a termékét, akkor hogy lehetnek tartalékjai? Már rég csődbe kellett volna mennie, ehelyett lassan már minden negyedévet újabb rekorddal zár, és fejleszt és újabb és újabb gyárakat épít. Az Nvidiával ugyanez, ők is mindenkit lefizetnek, közben meg a kisebb kártyáin is alig van haszon, a csúcs kártyákat folyamatosan veszteséggel árulja, de közben meg nyereséget termel, míg az AMD kisebb chipeket gyárt, a GPU-kat óriási haszonkulccsal adja, és senkit nem fizet le, mégis örül, ha nem veszteséges. Ezt valahogy nem érzem kereknek.
  • 63.
    2011. 08. 18. 17:03
    Meteorhead Szerintem az üzletben nincs olyan, hogy szimpátia. Pláne az NV nem engedheti meg magának, hogy bárminemű érzelmi alapú döntéseket hozzon. Szokták mondani, hogy az NV a hardveripar legnagyobb kurvája, és ez igaz is. Túlzottan függ a többi szereplőtől ahhoz, hogy ne térdeljen le, ha elé lógatják a kolbit. Intel kib@aszott velük aztán most felemelte őket a Notebook fronton, hogy csökkentse az AMD bevételét a mobil videókártyák terén. Ugyanígy az AMD elpicsázta őket a VGA fronton, most mégis van SLI támogatás AMD-s rendszerekhez is. Az üzlet már csak ilyen, a pénz beszél, a qurva szopik, mindenkinek a saját lehetőségeiből kell a legjobban megélnie!
    Az Intel ez esetben szerintem szimplán alábecsülte az AMD törekvéseit, és azoknak a lehetséges kimenetelét, ha nem így lett volna, akár még a közelmúltban is lett volna lehetőségük megvenni az S3-at bagó pénzért (az ő mérnökeik valós tapasztalattal a hátuk mögött biztos, hogy előbb tudták volna kamatoztatni az NV-től kapott licenceket, mint az Intel sajátjai). De attól nem kell félni, hogy az Intel bármikor is menne a süllyesztőbe a hibái miatt. Egyrész mert rendkívül sok tartalékkal rendelkezik, másrészt meg mert túlzottan erős befolyásoló hatást tud gyakorolni a piac egészére. Így ha lefizetéssel, zsarolással csalással, nem is tudja elkerülni a forgalomcsökkenést, még akkor is van bőven elég tartaléka, hogy át tudja vegetálni a felzárkózáshoz szükséges időt.
    Azt meg csak várjuk ki, hogy mi lesz az ARM-os dolgokból, nekem egyenlőre úgy tűnik, hogy túl nagy a füstje az egésznek. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne hinnék benne, csak abban nem hiszek, hogy ez hirtelen lesz nagy durranás.
  • 62.
    2011. 08. 18. 15:34
    Meteorhead:??????????Mi???????????Nem vagyok ineteles sem amd-s sem nv-s sem fideszes de aki így vágja a pitét miért nem valamilyen értékes piac elemző munkában fitogtatja a "tudását"???!!!!
  • 61.
    2011. 08. 18. 15:03
    @carraroxt:

    maximálisan egyetértek az elhangzottakkal. Számomra egyedül az a meglepő, hogy anno az Intel nem vásárolta fel az NV-t. Amikor az AMD-ATi fúzió megtörtént (amibe kishíján belerokkant az AMD), akkor teljesen nyílvánvaló volt, hogy ezt a túloldalnak is meg kellene tennie, különben eltűnnek a süllyesztőben. Az Intel van egy olyan érzésem, hogy elkezdheti ásni a sírját. Azzal a konzekvens magatartással, amivel az NV-nek keresztbe tettek hosszú éveken keresztül (x86 lapkakészletek, és x86 proci tervek) teljesen elidegenítették maguktól az NV-t és egy (szerintem) meglehetősen kártékony pályára állították, hogy az eddigi egységes PC architektúra piacra behozzák az ARM-ot. Nemelég, hogy eddig OS és 32-64 bit átjárhatatlanság volt progik és driverek terén, most már a binárist is **szhatjuk, hogy ARM vagy x86-64 a program.

    Az NV a Win8 ARM-képességével sokkal jobb helyzetbe fog kerülni, lévén ők is fognak tudni faja APUt csinálni, az Intel meg mehet a süllyesztőbe, főleg hogy még a CPU erős szerver fronton is a Bulldozer nagyot fog aratni. Én örülnék neki, ha az Intel eltűnne, vagy valaki felvásárolná, mert megmutatná hogy a nagy vadkapitalizmusban sem megengedhető a mértéktelen elnyomása és magunkra-haragítása a többieknek. Sokkal jobban járt volna az NV és az Intel is, ha anno a keresztlicensz szerződések helyett az Intel eladta volna a gyárait, és helyettük felvásárolta volna az NV-t, ahelyett hogy lefizetésekkel és propagandával CPU irányba terelték volna a dolgokat. Akkor ma már rég az IGAZI CPU-GPU hibridnél tartanának, ami az AMD víziója, és amivel régen Intel is próbálkozott. NV Fermi architektúráját minimális változtatásokkal lehetett volna olyanra csinálni, mint GCN architektúráját AMD-nek, ami már egy sokkal szorosabb fúziót fog megengedni.

    ...szerintem.
  • 60.
    2011. 08. 18. 13:11
    Szia! Nekem laptopom van. De kipróbáltam dirt 3-nál, tdu2-nél, és mof-nál, fölugrik néha 2.3 ghz-ra, de nem tartja azt a szintet folyamat, az nem baj?
  • 59.
    2011. 08. 18. 11:55
    cpu-z? vagy melyik progival? köszi a segítséget!
  • 58.
    2011. 08. 18. 11:53
    Indíts el egy mp3-tömörítést, jobb esetben egy szálon fut le, közben meg nézheted az órajeleket.
  • 57.
    2011. 08. 18. 11:40
    Elegendő, de ha már megvan vhogy kikéne próbálni, h mégis működik-e. Esetleg vmi program nincs rá, ami teszteli?
  • 56.
    2011. 08. 18. 11:18
    ocsabi: AMD-nél is ki lehet kapcsolni a turbo boostot, mert én nem találtam a biosban?
  • 55.
    2011. 08. 18. 09:43
    Jó kis cikk Szóval ezek a procik automatikusan állítják a ghz-t? pl: ha egy játéknál érzi, h kevés neki az xy ghz, akkor ráhúz xy ghz-t?
  • 54.
    2011. 08. 17. 20:35
    Gondoltam ,hogy lesz folytatás..
  • 53.
    2011. 08. 17. 20:26
    J.o.k.e.r: Nagyon jó cikk lett! Nem tudom, hogy feltűnt-e valakinek, de szinte nincs is mocskolódás a hozzászólások között!
    carraroxt: Érdekes okfejtés.
  • 52.
    2011. 08. 17. 20:00
    Egyszerre ez már így is rengeteg munka volt, a HTPC-s rész már nem fért volna bele. Sosem lett volna kész.
    Attól, hogy a mostani cikkben ilyenek nincsenek, később lehetnek.
  • 51.
    2011. 08. 17. 19:54
    Egyetlen terület maradt kielemezetlen a tesztben: a hőmérsékletek és a zaj.
    Az már csak hab lett volna a tortára, ha esetleg egy pofás HTPC építésre alkalmas házat is mellécsaptatok volna, és abba szerelve történnek a mérések.
  • 50.
    2011. 08. 17. 16:21
    @carraroxt
    Szép kifejtés! +1

    Igen így végig gondolva, már más szelek fújnak
  • 49.
    2011. 08. 17. 15:54
    Csak most látom hogy egy 6670-el CF-ben hozza a 6850-em teljesítményét játékokban.
  • 48.
    2011. 08. 17. 14:45
    Talán ebben szerepe van a CUDA több mint 2 éves előnyének is, de ez asszem gyorsan változni fog.
  • 47.
    2011. 08. 17. 14:21
    @carraroxt:
    Az a helyzet, hogy az OpenCL-t alig használják, miközben a Cuda egyre nagyobb népszerűségre tesz szert.
  • 46.
    2011. 08. 17. 13:41
    atti2010 A Ph-s tesztben általánosan jól teljesített a HibridCF, persze még nem tökéletes, de mát most egyértelmű, hogy nem hülyeség (nagyon is életképes) az elgondolás.
  • 45.
    2011. 08. 17. 13:24
    Humbuk Nem a pillanatnyi állásról van szó (sem a Llano sem az i3-2xxx széria nem lesz sehol egy év múlva), hanem a két cég jövőbeni lehetőségeiről. Mivel az Intelnek se nem áll rendelkezésére a megfelelő tapasztalat, sem az eddigi fejlesztési vonalaik nem segítik azt elő, így szinte lehetetlen, hogy heterogén számításokban vagy grafikában fel tudjon zárkózni akár 3 éven belül. Így az Intelnek közvetlen érdekévé válik, hogy minden lehetséges eszközzel megpróbálja ellehetetleníteni a heterogén számításokat, és a hatékony grafikai műveleteket. Potenciálisan hatalmas összegeket bukhatnak a dolgon, így biztosak lehetünk, hogy nem lesznek szégyenlősek a választott módszerek terén sem. Ha ez sikerül nekik cirka 5-10 évet lépünk vissza a fejlődésben, ami nekünk vásárlóknak egyértelműen rossz (nameg szinte az összes piaci szereplőnek is).
    Ezért kell nekünk vásárlóknak tudatos állásfoglalást tennünk most, hogy rákényszerítsük az Intelt, hogy másfajta vállalati stratégiát, és másfajta fejlesztési útirányt kövessenek! Olyat ami nekünk is jó, nem csak nekik.

    A másik, a procierő. A szintetikus tesztek közül én személy szerint a CineBench tesztekben hiszek a legjobban, mert szemlátomást jól skálázódnak a procimagokkal, és a több szálon skálázódó valós alkalmazásokhoz legközelebbi eredményeket mutatják. Szóval akkor a tesztből CB R10 eredmények 64 biten:
    Egy szál:_____i3-2105: 5062______A8-3850: 3386______A8-3850/3,1GHz: 3620
    Több szál:____i3-2105: 11189_____A8-3850: 12474_____A8-3850/3,1GHz: 13334
    Egy kis elemzés az eredmények értelmezéséhez:
    SB mag mérete gyorsítótárakkal/órajele: ~29,5mm^2, 3,1GHz
    Ez a processzor 2 magon és 4 szálon dolgozik, azaz 4 szál kihajtásához összesen 59mm^2 processzorterület aktív, egy szálhoz 29,5mm^2.
    Llano mag mérete gyorsítótárakkal/órajele: ~16mm^2, 2,9Ghz
    Ez 4 magon 4 szálat futtat, azaz 4 szál kihajtásához 64mm^2 processzorterület aktív, míg egy szálhoz csak 16mm^2.
    Na most gyors számítással összehasonlító értékeket lehet venni, hogy adott felhasznált területre viszonyítva melyiknek nagyobb a számítási teljesítménye, egy és több szálon, azaz melyik mennyire hatékony adott tranzisztorszámot nézve (A fogyasztást a gyökeresen eltérő gyártástechnológiák miatt nem annyira érdemes ilyen kontextusban összevetni (Soi strapabíróbb de többet zabál-> előny az Intelnél).). Szóval CB R10 3,1GHz pontszám/aktív prociterület (tehát pontszám/mm^2):
    Egy szálon:______i3-2105: 171,6______A8-3850: 211,6_____Elég egyértelmű!
    Négy szálon:_____i3-2105: 189,64_____A8-3850: 208,3_____Ez is!
    Mindezt úgy, hogy az AMD processzormagja cirka 6 évvel idősebb fejlesztés mint az Intelé.
    Konklúziók:
    1: A CineBench tényleg nagyon jól skálázódik.
    2: A Hyper-Threading nagy terhelés mellett alig ér valamit.
    3: Az Intel látszólagos előnye abból fakad, hogy lényegesen nagyobb processzormagokat alkalmaznak, de azok még 6 év előnnyel sem hatékonyabbak az AMD megoldásánál (többlet erejük pusztán a méretükből fakad).
    4: Ha képzeletben belevesszük a Dózert is akkor az kb 1,8x teljesítményt hoz majd a Llano magokhoz képest (pusztán a magon, de ezt megdobja még a nagyobb Cache is, így inkább bő 2x-es teljesítménnyel érdemes számolni), miközben kb 20%-al lesz nagyobb (pusztán a magot nézve az L2 és L3 Cache nélkül) (a nagyobb gyorsítótárak miatt 1,6x kb valójában). Dózer modul várható mérete gyorsítótárakkal: ~28-32mm^2 [LINK]
    Így 2 dózer modul várható hatékonysága 4 szálon: 13334*2/([28-32]*2)=260-298 !!!!!!
    Továbbá 2 dózer modul várható órajele is lényegesen magasabb lesz (több kraft)!

  • 44.
    2011. 08. 17. 12:34
    Jó lett volna látni egy 6670-es diszkréttel mit tud.
  • 43.
    2011. 08. 17. 10:39
    @Balucsek

    igen, egy csúnyán félrevezető elírás
    ígyis-úgyis azt az alaplapot vettem volna, csak gondoltam hamá' van benne használom, furcsálltam is, hogy minek még plusz alaplapi integrált amikor Llano APU ...

    egyébként, baromi jó a lentebb írt kombó
    The Witcher EE, minden fullon maxraállítva, 1280*1024, tisztán folyamatos képpel fut
    egyéb referáns tesztet nem tudtam futtatni, mert nem volt rá időm
  • 42.
    2011. 08. 17. 10:19
    partxxx: Az egy csúnya elírás az alaplapon már nincs semmi csak a cpu-ban és csak és kizárólag ezekkel tud együtt működni: HD6670 HD6570 HD6450
  • 41.
    2011. 08. 17. 10:12
    Szép teszt, részletes és világos. Elismerésre méltó!

    @Carraroxt
    Részben érthető a véleményed, de azért szerintem a technológiai külömbségek miatt sem kell vernie a mellét senkinek. Az Intelnek nincsen különösebb vga tapasztalata (személyes tapasztalatom, hogy életemben nem láttam még versenyképes gpu-t az inteltől) Míg az Amd-nek ott van az "Ati". Tehát ez a minimum ami elvárható az Amd Apu-jától, hogy verje péppé az intelt ezen a téren. Mondjuk kiváncsi lennék, ha az intel proci mellé az nvidia csinálná az igp-t, hogy az mennyivel lenne jobb az intel hd3000esénél. Továbbá azt se felejtsük el, hogy a kis I3-as csak két magos. Az, hogy képes 4 szálon dolgozni, az nem helyettesít 2 fizikai cpu magot. Szóval azért annyira nem rossz.

    Természetesen az A8-3850 sokkal jobb választás, mint az i3-2105, de ez is más tészta.
  • 40.
    2011. 08. 17. 09:58
    @hun
    köszi, igazad van, asuséknál alaplap spec: Integrated AMD Radeon™ HD 6000 Series Graphics in Llano APU

    az itteni kírás szerint:
    INTEGRÁLT VGA: Igen
    INTEGRÁLT VGA TÍPUS: ATi Mobil RadeOn HD6250

    ennek az alaplapnak a kistestvéreinél pedig:
    INTEGRÁLT VGA: Igen
    INTEGRÁLT VGA TÍPUS: Processzorban

    ez vezetett félre
  • 39.
    2011. 08. 17. 09:21
    Hali!

    beszereztem innen a F1A75-V Pro + AMD A6-3650 2.6GHz FM1 BOX kombót és arra lennék kiváncsi, hogy hogy lehet előcsalni a dual graphics opciót.
    a lapon integrálva van egy HD6250

    csak diszkrét VGA-val működne a dolog ? vagy így is van rá lehetőség ?
  • 38.
    2011. 08. 17. 08:40
    Jó és részletes teszt lett , kicsi hiba az IGP és GPU teszteknél nem lehet nagyítani a Lost Planet 2 eredményét (a többit lehet)
  • 37.
    2011. 08. 16. 23:21
    Itt azért kiütközik, hogy bár az AMD a kisebb cég, mégis a jövőbe látás képessége inkább náluk van (bár az is valószínű, hogy a piaci helyzetük jobban ösztönzi őket a vásárlók kiszolgálására, míg az Intel nyugodtan ülhet a babérjain (persze fejlesztenek ők is, csak épp nem a piac számára megfelelő irányba, hanem úgy, hogy minél drágább termékeket erőltethessenek a vásárlóközönségre), miközben megpróbálja minél jobban lehúzni a már jól bejáratott vásárló közönségét).
    Kifejtem, mielőtt még nettó trollkodásnak tűnne.
    A jövő a heterogén számításoké, és a több szálon futó programoké (elvileg már a jelennek is itt kéne tartani, de mégsem így van teljesen).
    Látható, hogy az AMD a több magon párhuzamosan hatékonyan és erőforrás kímélően dolgozó (Dozer), és a hibrid számításokat jól kiszolgáló (APU) rendszerek felé viszi a kínálatát. Azaz kicsi hatékony processzormagok, erős és sokoldalú GPU részek vannak a fókuszban. A Llano, és a Dozer csak átmeneti szériák, a következő generációban már ez a két technológia egybe lesz olvasztva (Trinity, Komodo). Így elég egyértelmű a fejlődés iránya. Példaként a Trinity lesz ugye a Llano utódja. Annyi fog változni, hogy a 4 db Athlon mag helyét két db Dozer modul veszi át, ami minimum azonos várható teljesítmény mellett (itt az órajel a Trinity malmára hajtja majd a vizet) egy csomó hely megtakarítást jelent (azonos csíkszélességen 2 Dozer modul kb 3/5-ét foglalja 4 Athlon magnak), így a fennmaradt hely megy a GPU résznek. Komodo ugyanez, csak nagyobban. Eredmény: Több szálon hatékony, heterogén számításban hatékony, kiegyensúlyozott magas platform érték aránnyal rendelkezik.
    És mit csinál az Intel? Egyre nagyobb magokkal szerelt monolitikus chipeket, amik egy-két szálon ugyan alázzák az AMD procikat a szarul optimalizál tesztekben, de a jól optimalizált sok szálon futó alkalmazásokban már nem annyira virítanak. Persze van itt is IGP, csak épp fos, szolgáltatásaiban, és teljesítményében is. További hátulütője a dolognak, hogy a hatalmas magokkal szerelt processzorok magukkal hordozzák a veszélyét, hogy nem is lehet melléjük normális IGP-t tenni, mivel túl nagyra nőne a chip mérete, és jelentősen romlana a kihozatali arány (meg persze egyébként is drágább). Kvázi válaszút előtt áll az Intel. Vagy megy tovább ezen az úton, és továbbra is megmagyarázza a piacnak (inkább csak szimplán ráerőlteti minden lehetséges eszközzel), hogy a nagy CPU erő mindenek felett áll (tekintettel, hogy eddig minden lépésük ebbe az irányba haladt, és már talán most is túl messze mentek, eléggé valószínű, hogy ez lesz minimum az első reakció), vagy megpróbálva gyorsan profitálni az NV-től kapott licencekből, sebtiben összedobnak egy ütőképes GPU-t (ez még az Intel erőforrásaihoz mérten is eléggé extrém Brainstorming-ot feltételez), és egyben csökkentik a CPU magok méretét is (kb a Core2 architektúrához kéne visszamenniük, ha kordában akarják tartani a tranzisztorszámot, vagy valami merőben újat kitalálni (ismét egy nagyon nagy probléma)). De egy biztos, már most látják ők is, hogy nem a jó irányba haladnak.
    Erre egy sajátosan Intel-es választ már adtak is, miszerint a grafikát a CPU-n kell számoltatni! Na persze, meg egy nagy illatos lószerszámot! Ezzel végülis csak bő két évtizedet lépnénk vissza a fejlődésben, de legalább újfent beigazolódna, hogy mindenhez csak CPU erő kell (Még ha nem, akkor is, mert ha úgy írják az alkalmazást, akkor cseszhetjük akármilyen erő is rejlik a GPU-nkban, nameg persze a CPU erőt is, ha az a grafikára pazarlódik. De legalább lesz értelme az óriási processzormagoknak!).
    Na ezért fogok én AMD procit venni, hogy erősítsem a józanabbik piaci szereplőt (most a határán állunk annak a helyzetnek, hogy a farok csóválja a kutyát, hát segítsünk neki csóválni!), és így a helyes irányba segítsem a fejlődést. Mert ha az Intelnek sikerül ezt a merényletét átvinnie a piaccal szemben, az hosszú távon nagyon komoly szopás lesz minden szereplőnek, és leginkább az összes vásárlónak!
    Személyes vélemény!

    A teszt jó lett, gratula!
  • 36.
    2011. 08. 16. 21:35
    Jo lett ez a teszt/is/ Köszönjük!
  • 35.
    2011. 08. 16. 21:09
    Lehet, hogy a ph-s teszt 22 oldal lett, de hogy ez jobb, az tuti! Eleve nem i7 2600k-val lett összevetve a kis Llano, hanem i3 2105-tel. Így fair. Jó teszt, tényleg!
  • 34.
    2011. 08. 16. 21:03
    Igazán alapos és érthetően megírt teszt lett. Minden kérdésre választ kap akit ez az APU érdekel,mint leendő vásárlót.Gratula a szerzőnek.
  • 33.
    2011. 08. 16. 20:09
    @_DiEGO_: nem csak a dx11 meg 10... amúgy is hozza egy hd3850 teljesítményét, ami még 4 éves sincs.
  • 32.
    2011. 08. 16. 20:07
    @hun: nem igazán vész el semmi... ugyanis egy 66xx-el kiegészítve cf-ben majdnem olyan gyors mint egy top 1 gpu-s radeon, miközben olcsóbb és kevesebbet fogyaszt. Persze jelenleg csak dx10+ módban tud crossfirezni úgy hogy együtt számol az igp és a gpu.
  • 31.
    2011. 08. 16. 19:53
    Ejnye de szép és részletes teszteket kaptunk... köszönet érte ! No lám a kis LIano szépen teszi dolgát

    madcaptain

    Előbb gondolkozz mielőtt megszólalsz ... Hol volt 5éve DX11 DX10.1 ? Mihez akarod hasonlítani ember ?
  • 30.
    2011. 08. 16. 19:51
    "Mi egészen 3640 MHz-es processzor órajelig jutottunk, amit 140 MHz-es FSB és 25-ös szorzó segítségével sikerült elérni."

    25*140 az 3500MHz, a 26-os szorzóval elért értéket írtátok.
  • 29.
    2011. 08. 16. 19:50
    Vagy a marketinget baszták el mert nem a turbo órajel az alap órajel, amiből visszaveszi magát a CPU ha nincs load a magokon.
    3 ghz-en kellett volna jönnie alapból.
  • 28.
    2011. 08. 16. 19:40
    Első eresztés APU-nak nem rossz. Hozza 5éves top gpu szintjét.
    De szerintem a gyári underclockolást elbaszták, tuning nélkül a jelenlegi áron nem versenyképes egyik olcsó diszkrét VGA+cpu párossal.
  • 27.
    2011. 08. 16. 18:31
    HD 5570-ért szerintem nem érdemes pénzt adni (ez ugyanis még csak Hibrid CF-re sem alkalmas), alig drágábban ott vannak a lényegesen erősebb HD 57xx-es kártyák (azonos áron meg lehet a 4800-as szériából használtan csipegetni, megintcsak lényegesen ütőképesebb teljesítménnyel).
  • 26.
    2011. 08. 16. 17:51
    Respect a cikkért!
  • 25.
    2011. 08. 16. 17:45
    1.: Az IGP teljesítménye a Radeon HD 6450 és a Radeon HD 6570 között helyezkedik el, utóbbihoz közelebb. Az AMD A8-3850-es APU-ban található Radeon HD6550D átlagosan 25-35%-kal gyorsabb, mint egy Radeon HD6450-es videokártya, viszont a Radeon HD 6570-nél 15-20%-kal lassabb.

    2.
    : Igen, az A8-3850-ben lapuló Radeon HD 6550D ma a piacon található leggyorsabb IGP.
  • 24.
    2011. 08. 16. 17:27
    Valaki meg tudná mondani, hogy ez a teljesítmény milyen videó kártyákkal egyezik meg? Nagyon érdekelne
    Ja és ha már itt tartunk, ma ez a legerősebb IGP, nemde?
  • 23.
    2011. 08. 16. 16:24
    Köszi a válaszokat
  • 22.
    2011. 08. 16. 16:14
    Pont a GPU-nak nem számít igazán az időzítés, neki sávszélesség, azaz órajel kell. Az időzítés csak a CPU-nak számít, de az már így is túl van etetve...
    Úgyhogy akár be is próbálkozhatsz egy kis tuninggal lazább időzítések mellett (1600 CL8 valószínű lazán megy 1866 CL9-en, akár fölötte is).
  • 21.
    2011. 08. 16. 16:02
    Jó lesz az! A cikkben látod, mennyi a különbség az 1333 MHz-es (CL7-es) és az 1866 MHz-es (CL9-es) modulok között az IGP teszteknél. Na, az 1600-as ramjaid a kettő között lesznek nagyjából, mínusz egy pici, mert az egycsatornás memória kezelés szerintem még pár százalékot csökkent a teljesítményen. Ezt látod nem néztük, hogy SC és DC között pontosan mennyi a különbség, így csak tippelek.
    Persze ez erősen függ attól is, hogy milyen felhasználást veszünk alapul. Én most csak az IGP tesztekre utalok, egyéb esetekben akár kisebb különbség is mutatkozhat a DDR3-1866 (CL9) és a DDR3-1600 (CL8 ) között.
  • 20.
    2011. 08. 16. 16:00
    Az 1600-as memó CL8-ban simán hozza ugyanazt, amit az 1866-os. Előbbi meg már szinte egy árban van az 1333-asokkal, szóval én nem fizetném ki a felárat az 1866-osokért.
  • 19.
    2011. 08. 16. 15:59
    Persze, alapjáraton túl nagy jelentősége nincs, de azért az integrált videó vezérlőt visszafogja a lassabb rendszermemória. 1600-as elég lesz, csak akkor legyen legalább CL8-as.
  • 18.
    2011. 08. 16. 15:38
    Sr4c 512 bőven elég neki. Többet csak akkor adnék, ha CF-ben megy valamivel. Ebben az esetben annyit amennyi a társkártyán van.
    ocsabi Természetesen elindul. Tesztekben jól kimérhetően lassul (~7-12%), de valós használatban nem fog szemet szúrni, szóval csak emiatt nem érdemes ramot cserélni.
  • 17.
    2011. 08. 16. 15:36
    Ohh köszi akkor hagyom is
    Hm,, 1600-os Kingstont kapott sajnos csak single, mert így is verték már a fejem az ár miatt , de ennél jobb ár/értéket most nem nagyon kapni.
    Majd ha így alakulnak a memóriaárak kapnak karácsonyra mellé még 4GB ot
    Inkább majd az időzítéssel játszadozom, de igazából játékot max. én fogok rajta 2 havonta 1-2 WoT meccset tolni.
  • 16.
    2011. 08. 16. 15:34
    ocsabi: elindulnak, persze. A DDR3-1333 MHz-es (CL7) és a DDR3-1866 MHz-es (CL9) eredmények közé lehet belőni, általában félútra - feltéve, ha 1600 CL8-as ramokról van szó.
  • 15.
    2011. 08. 16. 15:32
    Alap esetben 512 MB-nyi memóriát kap az integrált videó vezérlő, azzal szépen el is ketyeg. Ezt a beállítást lehet alapértelmezetten hagyni, inkább az a lényeg - ahogy a tesztből is kiderült -, hogy a rendszermemória lehetőleg 1866 MHz-en ketyegjen - persze értelmesebb, mondjuk CL9-es időzítés mellett-, mert az különösen sokat számít a játékok esetében, tekintve, hogy az IGP a rendszermemóriából foglalja le a saját "fedélzeti" memóriáját.
  • 14.
    2011. 08. 16. 15:26
    Na egy olyan kérdés, hogy: vettem ősöknek egy Llano configot, netezni, filmezni szarabb játékokhoz, 4GB RAMmal, sajnos nem volt vele időm mókolni, menjen és küldtem is le vidékre:
    Majd ha hozzáférek, mennyi memóriát kell adni a GPU nak, hogy értelmesen menjen? 256-512??? Valami extra beállítást igényel BIOS-ban amitől hirtelen majd megugrik a teljesítmény?
    +Tippek, ötletek.
  • 13.
    2011. 08. 16. 15:18
    Ennek örülök! Akkor már nem készült hiába.
  • 12.
    2011. 08. 16. 15:13
    Nincs mit. A tesztet pedig érdemes volt végigolvasni.
  • 11.
    2011. 08. 16. 15:07
    Így van! Valóban arról van szó! Köszönöm, hogy szóvá tetted!
    Javítottam!
  • 10.
    2011. 08. 16. 15:07
    carraroxt Szerintem is a tápok miatt van.
  • 9.
    2011. 08. 16. 15:02
    Találtam egy elírást. Az IGP és GPU tesztek oldalon lent a VGA tesztek között van ez a mondat:

    "A Maffia 2 már szintén VGA limitesnek tűnt, így az Athlon II X4 965 kivételével pár tized FPS-nyi különbség volt az egyes versenyzők között."

    Az inkább Athlon II X4 645 akar lenni, nem?
  • 8.
    2011. 08. 16. 14:32
    Egy mondaton belül 4 szóból 3 rövidítés vagy kódszó
    "AMD"
    "Llano" (jó, tudom, hogy ez nem rövidítés, hanem kódszó ki is bővítettem az előző mondatomat)
    "APU"

    Imádunk, informatika!
  • 7.
    2011. 08. 16. 14:23
    Llano én vagyok az apud
  • 6.
    2011. 08. 16. 14:12
    atti2010 A HD6870 kevesebbet fogyaszt üresben, továbbá a tápok miatti eltérés lazán hozhat ekkora különbséget. A tesztekből látszik, hogy egy minőségi 400W-os táp is bőven kiszolgálná még HD6970-el is, és biztos, hogy sokkal kevesebbet (na most ez relatív 10-15W vagy ~25%) fogyasztana üresben.
  • 5.
    2011. 08. 16. 13:50
    DEV14: valóban! Köszi!
    atti2010: a mérés alkalmával ezek az eredmények jöttek ki. A különbségeket én is láttam, de akkor sem fogok mást írni, mint amit mértem. (850W-os Chieftec tápot használtunk, a PH 600-asat.)
    Ja, azt még hozzátenném, hogy reprodukálhatóak voltak az eredmények.
  • 4.
    2011. 08. 16. 13:43
    Szerintem elírás van a táblázatban AMD Athlon II X6 1055T az nem inkább Phenom II X6 1055T? A második oldali táblázatban.
  • 3.
    2011. 08. 16. 13:38
    A PH-n 57W jött ki egy HD 6870 társaságában, csak az IGP meg 36W, kink lehet hinni? Ok is az Asusal teszteltek, azért ez nem elhanyagolható különbség.
  • 2.
    2011. 08. 16. 13:37
    Jobb később, mint soha.
    Egyébként köszi!
  • 1.
    2011. 08. 16. 13:05
    jó teszt! THX!