Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Baktériumok határok nélkül

  • Dátum | 2014.03.26 07:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Bélrendszerünk egy sötét és rejtélyes világ, amellyel kapcsolatban a legtöbb információra akkor derül fény, ha valami probléma lép fel működésében. A bennünk élő több billiónyi baktérium azonban kiváló információforrás lehetne annak tekintetében, hogy mégis mi zajlik odabent, amennyiben persze ki tudnánk faggatni ezeket. Pamela Silver, a Harvard orvosi karának kutatója pontosan ezzel próbálkozik: kollégáival mikroszkopikus riporterekké igyekeznek „továbbképezni” a bélbaktériumokat, amelyek aztán jelentéseikben információkat közölnek az emésztőrendszer működésével kapcsolatban.

Az eddigiek során egy genetikai „áramkörrel” szerelték fel a bélbaktériumok egyik gyakori faját, az Escherichia colit, így az képessé vált egy antibiotikum detektálására, és eme információ megőrzésére is. Az ilyen módon átalakított baktériumok mindenféle mellékhatás nélkül képesek az egerek bélrendszerének kolonizálására. Ha aztán a rágcsálók szervezetébe antibiotikum kerül, a baktériumok működése a szakértők által tervezett módon változik meg, ez a változás pedig észlelhető lesz az egerek székletének elemzése révén.

Ennek önmagában persze túl sok haszna nincs, a munka azonban fontos állomása egy jóval nagyobb lélegzetű vállalkozásnak, amelynek megvalósítását már el is kezdte előkészíteni a tudóscsoport. A végső cél az lenne, hogy több tucatnyi különféle dologra érzékeny baktérium tegye meg „jelentését” hasonló módon, például gyulladásos folyamatok, kórokozók felbukkanása vagy méreganyagok jelenléte esetén, és adott esetben megfelelőképpen be is tudjanak avatkozni a probléma elhárítása érdekében.


A szintetikus biológia gyorsan fejlődő tudományágának művelői lényegileg mérnöki módszerekkel közelítenek az élő dolgok felé: különféle genetikai részek és modulok kombinálásával új képességeket hordozó organizmusokat hoznak létre. A kezdeti látványos, ám kevéssé hasznos demonstrációkat követően a kutatási terület egyre inkább a komolyabb alkalmazási lehetőségek felé közelít. Ennek köszönhető a maláriaellenes szert előállító penészgombák, a rákos folyamatok beindulásakor magukat megsemmisítő sejtek, illetve a gyökerek hosszabbodását elősegítő baktériumok létezése is.

Silver projektje is a próbálkozások ezen „újhullámának” tagja. A kutató két legnagyobb segítsége a vállalkozás kivitelezésében Jeffrey Way, a Harvard Wyss Intézetének tagja, illetve a lambda nevű vírus. Ez utóbbi egy bakteriofág, vagyis baktériumokat fertőz. „Élete” a fertőzés után két úton folytatódhat: miután bejuttatta genetikai anyagát a gazdasejt genomjába, várakozásba kezdhet, vagy megkezdheti saját maga másolását, hogy aztán ezzel együtt elpusztítsa a baktériumot.

A két opció közt egy két génből álló genetikai kapcsoló dönt. A cI és a Cro nevű gének kölcsönösen blokkolják egymást: ha a cI nyeri meg a harcot és a Cro inaktívvá válik, a rejtett, passzív életmód folytatódik; ha viszont a Cro győzedelmeskedik, a fág megkezdi a destruktív szakaszt. A két gén közti küzdelem kimenetele, vagyis a gének aktuális aktivitása különböző környezeti faktorok − például a sugárzás szintje vagy az éhezés mértéke – függvénye, vagyis ezek határozzák meg a vírus életmódját.

A lambda-kapcsoló tökéletesen megfelelt a kutatók céljainak, hiszen két különböző állapot közti váltásra teremt lehetőséget, és egy külső ingerrel vezérelhető. Ezen túl két további jelentős előnnyel is rendelkezik. Először a hetvenes és a nyolcvanas években kezdték el felderíteni, pontosan hogyan is működik a vírus kapcsolója, többek közt Mark Ptashne laborjában, aki Silver egyik mentora volt, Way pedig egy szomszédos laborban, a projekttel szoros együttműködésben dolgozott. Mindkét kutató évtizedeket töltött tehát a vírus működésének tanulmányozásával.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 5.
    2014. 03. 26. 19:16
    Danke, javítva.
  • 4.
    2014. 03. 26. 14:48
    "vagyis nem tud félig-meddig vagy aktiválódni" ->
    "vagyis nem tud félig-meddig aktiválódni"

    A cikk amúgy nagyon jó, köszi!
  • 3.
    2014. 03. 26. 09:55
    Nincs mit!
  • 2.
    2014. 03. 26. 09:40
    Köszi, átfogalmaztam kicsit.
  • 1.
    2014. 03. 26. 09:10
    Jools: ezt: "rák jelenlétében magukat megsemmisítő sejtek" én másképp fogalmaznám meg, mert ezek inkább "rákra hajlamos sejtek, melyek megsemmisítik magukat", mivel a rák maga nem fertőzés, hanem egyfajta sejthiba.
    A mostani fogalmazási formában inkább hat olyan betegségnek, mint ha fertőzés eredménye lenne.

    Amúgy a cikk érdekes.