Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Az üvegműves, aki a spektroszkópia atyja lett

  • Dátum | 2014.04.27 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Az égbolt csodái a történelem hajnala óta izgatják az emberiséget. A Nap, a Hold és a csillagok távolságának lemérésével először az időszámításunk előtti 3−4. században kezdtek komolyan próbálkozni. Az űr azonban még napjaink óriási távcsöveket és nagyteljesítményű számítógépeket használó szakértői előtt sem tárta fel minden titkát, sőt: ahogy egyre távolabbra látunk a bolygónkat körülvevő világban, egyre több kérdés merül fel annak természetével és eredetével kapcsolatban.

Számos olyan dolog is van persze, amelyre az elmúlt két és fél évezred kutatásai sikeresen fényt derítettek. Nehéz lenne rangsorba állítani az asztrofizika legjelentősebb felfedezéseit, annak a technikának a kidolgozása azonban, amely később lehetővé tette az univerzum egyik legfontosabb jellegzetessége, a tágulás jeleinek észlelését, biztosan ezek közé tartozik. Joseph von Fraunhofer két évszázaddal ezelőtt a laborjába besütő napfényt vizsgálva sötét vonalakat fedezett fel annak színképében. A bajor üvegműves és optikus munkásságának köszönhető a csillagászati spektroszkópia megszületése, amely a következő évszázadokban kulcsfontosságú szerephez jutott a csillagászat tudományának fejlődésében.

Fraunhofer 1787-ben született, egy többgenerációs üvegműves család tizenegyedik gyermekeként. Szülei korai halála után Münchenbe került, ahol Philipp Anton Weichselberger mester inasa lett. A műhelyben tükröket és dekoratív üvegtárgyakat gyártottak a bajor udvar számára. Weichselberger keménykezű mester volt, akit nem igazán érdekelt, hogy inasa bármit is megtanuljon a keze alatt vagy egyéb módon művelődjön. Kizárólag a legalantasabb feladatok végrehajtását bízta Fraunhoferre, és megtiltotta, hogy tudományos könyveket olvasson, vagy hogy eljárjon az inasok számára fenntartott vasárnapi iskolába.


Az ifjú Fraunhofer két évig sínylődött a műhelyben, amikor bekövetkezett a dickensi fordulat. Weichselberger háza összeomlott, és maga alá temette az ott tartózkodó inast. A mentés hosszú órákig tartott, és mire Fraunhofert kiszabadították a romok alól IV. Miksa József választófejedelem is helyszínre érkezett. Az uralkodó rögtön szárnyai alá vette az ifjút, meghívta kastélyába és egyik tanácsadója, Joseph von Utzschneider gondjaira bízta.

Fraunhofer végül a bencés rend Optikai Intézetében kötött ki, ahol távcsőlencsék és egyéb műszerek előállításában és fejlesztésében segédkezett. Alig múlt húsz esztendős, amikor az intézet üvegműves részlegének vezetőjévé nevezték ki. Az intézmény legfőbb célja ebben az időszakban az általuk gyártott eszközök minőségének javítása volt, így Fraunhofer belevetette magát az optika alapjainak minden korábbinál részletesebb tanulmányozásába, hogy a fény és a fénytörés jelenségének megismerésével tegyen hozzá a jobb lencsék gyártását célzó erőfeszítésekhez. 1807-ben, 20 éves korában jelent meg első nagyobb tanulmánya a témában.

1814-ben Fraunhofer többek közt azt vizsgálta laborjában, hogy a különböző típusú és alakú üvegek hogyan törik meg a fényt. Az a tény, hogy prizmák segítségével a fehér fény különböző színekre bontható, az ókor óta ismert volt, sokáig azonban úgy hitték, hogy a színeket valamilyen módon az üveg adja hozzá a fényhez. Isaac Newton az 1660-as években igazolta a fehér fény összetett voltát, vagyis hogy az több különböző hullámhosszú (azaz eltérő színű) fény keveréke. Mivel ezek az összetevők két közeg határán némileg eltérő szögben törnek, a prizma a fehér fényt színes szivárvánnyá bontja.

Fraunhofert és kutatótársait az izgatta elsősorban, hogyan tudnák elhatárolni a prizma által produkált szivárvány színeit. A spektrum ugyanis teljesen folytonosnak tűnik, vagyis nem lehet pontosan megmondani, hol ér véget a vörös, és hol kezdődik a sárga. A bajor szakértők kísérletek tömegével igyekeztek szétbontani a színeket, de nem jártak sikerrel. A próbálkozások közt azonban akadt egy pár, amely nagyon érdekes eredményekkel zárult.


Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 8.
    2014. 04. 30. 20:48
    "A csillagászok, asztrofizikusok munkája sokszor kuruzslásnak tűnik, pedig az ilyen cikkekből kiderül, hogy nagyon is tudományos alapokon nyugszik."

    Hát, ha csak ezekből a cikkekből derül ki..
  • 7.
    2014. 04. 28. 23:41
    Majdnem mindenre jó, de azért sokra csaknem, azért ezt már túléptük ICP-vel, GC-vel és a HPLC-vel. Gyorsabb analitikai elemzésre, esetleg célmeghatározáshoz jó az UV/Vis spektrofotométer.

    "Mert amidőn eléred az abszorbancia maximumot, ott lészen az igazság..." ismeretlen kémikus
  • 6.
    2014. 04. 28. 23:37
    És lőn sperktrofotométer . Nagy koponya, neki hála órákat lehet kvarcküvettákkal szórakozni .
  • 5.
    2014. 04. 27. 21:04
    Szerettem az egyetemen, amikor anyagösszetételeket kellett meghatározni az egyik laborfoglalkozáson. A tanár kikevert valami random oldatot, és meg kellett határozni az ismeretlen anyag összetételét és a koncentrációkat.

    Nagyon tetszett, hogy az elnyelődésekkel és egy táblázattal gyakorlatilag bármilyen ismert anyag összetétele felderíthető.

    CSI sorozatokban is sokat használják a gépet.
  • 4.
    2014. 04. 27. 18:33
    Valóban jó cikk, kösz.
  • 3.
    2014. 04. 27. 12:25
    Nagyon hasznos cikk, innentől lesz iponnak saját cikke, amit lehet linkelni a későbbiekben azoknak, akik kifigurázzák az x fényévre levő égitestek összetételéről szóló kijelentéseket.

    Erre már akkor gondoltam, hogy hasznos lesz, mikor a Cosmos: A Spacetime Odyssey ismeretterjesztő sorozat egyik része pontosan erről szólt, de most itt van magyarul, mindenki számára félreértelmezhetetlenül.

    Köszönjük!
  • 2.
    2014. 04. 27. 12:04
    Teljesen egyetértek az előttem szólóval, szinte szóról szóra ugyanezt írtam volna le. Emelem kalapom a cikk írója előtt! :-)
  • 1.
    2014. 04. 27. 10:13
    Nagyon jó cikk! Talán a legjobb amit eddig itt olvastam. Informatív, olvasmányos, érthető, érdekes. Hasznos, ha ilyeneket olvas az ember. A csillagászok, asztrofizikusok munkája sokszor kuruzslásnak tűnik, pedig az ilyen cikkekből kiderül, hogy nagyon is tudományos alapokon nyugszik. Érdekes, hogy még a jobb gimnáziumokban sem foglalkoznak eleget a témával, pedig a cikk alapján elmondható, hogy megértheti az átlag ember is, ha jól magyarázzák. Még sok ilyent!