Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Az okos fejlábúak profi RNS-mérnökök

  • Dátum | 2017.04.09 10:42
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A polipokról eddig is tudtuk, hogy roppant furcsa állatok: három szívük van, a papagájéra emlékeztető csőrük, mérgező harapásuk és nyolc karjukat gyakorlatilag különálló agyak irányítják. Egyes fajaik tintát lövellnek ki magukból, szabadulóművésznek sem utolsók, és tökéletesen képesek beleolvadni környezetükbe. Rendkívül intelligensek, képesek eszközöket használni, problémákat megoldani és műszereket tönkretenni. Látványos másságuk ráadásul nemcsak külsejükben, de génjeikben is megnyilvánul.

Egy amerikai-izraeli kutatócsoport ugyanis nemrég igazolta, hogy a polipok és a velük rokon más fejlábúak egy része egy olyan genetikai eljárást gyakorolnak, amely rendkívül ritka az állatvilágban. Az állatok az RNS-szerkesztésnek nevezett módszerrel finomhangolják a genomjukban tárolt információt anélkül, hogy a géneket magukat megváltoztatnák. Mindezt ráadásul olyan kiterjedten teszik, amely egyetlen más állatcsoportra sem jellemző.

„Amikor beszámoltak az eredményekről egy nemrégiben tartott konferencián, mindenki nagyon meglepődött” – mondja Kazuko Nishikura, a Wistar Intézet kutatója. „Én egerekben és emberekben vizsgálom az RNS-szerkesztést, ahol ez csak nagyon korlátozottan nyilvánul meg. A polipok helyzete azonban egészen más. Nem csodálkoznék, ha a dolognak köze lenne rendkívül fejlett agyukhoz is.”


És valóban úgy tűnik, hogy ez a helyzet. Joshua Rosenthal és Eli Eisenberg vizsgálatai alapján a fejlábúak neuronjaiban különösen gyakori az RNS-szerkesztés. Az állatok ennek segítségével kódolják át azokat a géneket, amelyek fontosak idegrendszerük működéséhez. És az is árulkodó, hogy kizárólag az intelligens belsővázas fejlábúak tesznek így, vagyis a polipok, a kalmárok és a tintahalak. A nagyságrendekkel fejletlenebb agyú nautiluszokra ugyanakkor nem jellemző ugyanez. Ahogy az emberre és a többi főemlősre sem.

De miről is van szó? A genetikai információ DNS formájában, azon belül az azt felépítő négyfajta bázis szekvenciájában tárolódik. Ez először RNS-ekre íródik át, amelyek majdnem ugyanazon bázisokból állnak, majd ezek alapján épülnek fel az aminosavakból a fehérjék, amelyek aztán különböző sejtfunkciókat látnak el. Alapesetben tehát a DNS tárolja az információt, az RNS szállítja azt, és végeredményként fehérjéket kapunk.

A valós történet azonban ennél rendszerint sokkal bonyolultabb. Az RNS ugyanis gyakran megváltozik, mielőtt a fehérjék receptjeként szolgálna. Egyes változások nagyok, például méretes darabok vágódnak ki belőle, a szabaddá váló végek pedig összetapadnak, mások pedig egészen aprók, például csak egyetlen bázis íródik át egy másikká. Ezeket a módosulásokat nevezzük összefoglaló néven RNS-szerkesztésnek. A változásokért egy enzimcsoport tagjai, az adenozin-dezaminázok (ADA) felelnek. Ezek ismerik fel a specifikus helyeket, és hajtják végre a módosításokat.


De miért teszik ezt? Az RNS-szerkesztés jelentős része még ma is rejtélyes, és sokszor a célja sem világos. Elméletben a módszerrel bármelyik állat képes lehetne arra, hogy megváltoztassa fehérjéit a DNS átírása nélkül. A gyakorlatban viszont ez nagyon ritkán történik meg. Az emberi gének esetében mindössze 3 százalék esik át ilyen változtatásokon, mielőtt létrejönne a fehérje, és a módosítások java szakaszok kivágásából áll, így a teljes képen nem nagyon változtat a szerkesztés.

A fejlábúaknál viszont más a helyzet. Rosenthal és Eisenberg 2015-ben fedezték fel, hogy a közönséges kalmárban gyanúsan túlműködik az RNS-szerkesztés. Míg az átlagos emlős esetében a folyamat pár száz szakaszt érint, a kalmár 57 ezer változtatást eszközöl RNS-ein. És a változások java az RNS-ek kódoló régióiban történik, vagyis aktívan befolyásolja a létrejött fehérje felépítését. A módosításokból különösen sok figyelhető meg a kalmárok idegsejtjeiben: itt tízszer gyakoribbak a változtatások, mint az állatok más szöveteiben. A módosítások java ennek megfelelően az idegrendszer működésében fontos fehérjéket érinti.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 9.
    2017. 04. 12. 06:28
  • 8.
    2017. 04. 10. 16:54
    Adott szakterület művelői szeretik megszemélyesíteni a dolgaikat.
    Szoftverek is szokták megismerni egymást, meg pánikolni és meghalni is szoktak.
  • 7.
    2017. 04. 10. 12:40
    Ph'nglui mglw'nafh Cthulhu R'lyeh wgah'nagl fhtagn.
  • 6.
    ny
    2017. 04. 10. 11:34
    Ez is érdekes volt, köszi
  • 5.
    2017. 04. 10. 00:10
    Azért, mert ez egy detektívregény. Amíg, nem ismered az ok-okozati összefüggést, addig feltételezel. Ennyi. Semmit nem kell mögélátni.
  • 4.
    2017. 04. 09. 19:05
    Elfelejtettél alternatívákat ajánlani.
  • 3.
    2017. 04. 09. 15:32
    Én az asztronómiában nem állhatom ezt.

    Gyanítom csak azért alkalmazzák a megszemélyesítést, h közelebb hozzák az átlagpolgár felfogásához.
  • 2.
    2017. 04. 09. 15:20
    Akkor ennyi erővel az emberek sem horkolnak, hanem horkolódnak?
  • 1.
    2017. 04. 09. 12:32
    Sose értettem minek kell úgy fogalmazni*, mintha ténylegesen, tudatosan cselekednének. Ez az evolúciós történet mesélésnél alakult ki, mikor megszemélyesítik az élettelen az egyéntől teljesen független folyamatokat, erőket és teremtőként ,cselekvőként, tudattal bíró előrelátó tervező személynek mutatják be.

    *
    "fejlábúak egy része egy olyan genetikai eljárást gyakorolnak"
    "Az állatok ennek segítségével kódolják át azokat a géneket, amelyek fontosak idegrendszerük működéséhez"
    "miért hajtanak végre a fejlábúak ennyire sok RNS-szerkesztést, hanem az is, hogy más állatcsoportok miért nem tesznek így. "