Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Az kisbolygóbányászat fellegvárává válhat Luxemburg

  • Dátum | 2016.06.16 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Ha más égitestek potenciális bányászatáról van szó, a legtöbbünknek olyan amerikai cégek jutnak eszébe, mint például a kereskedelmi űrturizmussal foglalkozó Space Adventures alapítója, Eric Anderson és az X Prize Foundation alapítója, Peter Diamandis nevével fémjelezett Planetary Resources, vagy a Deep Space Industries (DSI), amelynek John Markins a NASA Sugárhajtású Laborjának korábbi vezetője a technológiai igazgatója. Időközben azonban komoly versenytársa, és egyben támogatója akadt ezen vállalkozásoknak, méghozzá váratlan helyről: az utóbbi hónapokban ugyanis a luxemburgi kormány jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy az aprócska ország is nagyot szakíthasson az aszteroidákon található erőforrások kiaknázásából.

A történet idén februárban kezdett kibontakozni, amikor a luxemburgi kormány bejelentette, hogy szándékában áll létrehozni azt a jogi keretrendszert, amely az űrbéli bányászatot szabályozza. Májusban aztán megérkezett a hír, hogy Luxemburg partnerségi megállapodást kötött a DSI-vel. Június 3-án pedig bejelentették, hogy az állam 200 millió euró támogatást különített el a Luxemburg területén működő aszteroidabányászatot tervező cégek számára. Ennek hatására persze mind a DSI, mind a Planetary Resources rögtön bejelentette, hogy rövidesen létrehozta luxemburgi leányvállalatát, és a hírek szerint Elon Musk, a SpaceX alapítója is tárgyalásokat folytat egy új cég megalapításáról az állam területén.

Luxemburg a világ legkisebb országainak egyike. Területe mindössze 2500 négyzetkilométer, vagyis kisebb, mint Budapest az elővárosokkal együtt. A lakosság létszáma 570 ezer körüli, amivel az Egyesült Államokban a 32. legnagyobb város lenne, holott jelen esetben egy államról van szó. Mi oka lehet tehát egy ilyen apró országnak arra, hogy egy ennyire nagyszabású vállalkozásba vágjon bele?


Kicsit világosabbá válik a kép, ha tekintetbe vesszük, hogy Luxemburg eddig is nagyon jelentős űripari szereplő volt. Az ország területén 1985-ben megalapított Société Européenne des Satellites (SES) a világ legnagyobb műholdas cége, amely jelenleg több mint 50 Föld körüli pályán keringő kommunikációs szatellittel rendelkezik. Ezek a világ népességének 99 százaléka számára képesek szolgáltatást nyújtani.

A DSI vezérigazgatója, Daniel Faber elmondása szerint, a SES jelentős szerepet játszik abban, hogy a luxemburgi állam ilyen komoly összeget hajlandó befektetni a kisbolygóbányászatba. Az űripar több mint 50 százalékát jelenleg műholdas cégek birtokolják, vagyis egy luxemburgi vállalkozásé a legnagyobb szelet az űripar legnagyobb szektorában. A helyiek pontosan értik tehát, hogy miről van szó: tudják, hogy az űrbéli bányászat egy olyan kezdeményezés, amelyből sok pénzt lehet csinálni, és érdemes időben beszállni a versenybe, mondja Faber.

Luxemburg a 200 milliós támogatási kerettel az űrcégek fellegvárává, vagy ahogy Pete Worden volt NASA-kutató a napokban fogalmazott, az „űripar Szilícium-völgyévé” nőheti ki magát, és nem csak a pénz miatt. Az ide települő cégeknek nem kell a NASA vagy az ESA rendszerén belül megküzdeniük a bürokráciával és alkalmazkodniuk az űrügynökségek általánosabb céljaihoz, hanem kereskedelmi cégek maradhatnak, és saját érdekeiket tarthatják szem előtt, magyarázza Faber.

A DSI, amelynek főhadiszállása ténylegesen a Szilícium-völgyben van, a luxemburgiakkal közös munkában vág bele a Prospector X nevű űreszköz fejlesztésébe, amelynek célja az aszteroidabányászathoz szükséges technológiák alacsony Föld körüli pályán történő tesztelése. Ezen űrhajó felbocsátása lesz az első lépés a tényleges bányászat felé vezető űrmissziók sorában.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 17.
    2016. 06. 26. 20:47
    Klassz tervek. Most olvasom The Expanse sorozatot, amely éppen idevág, ennek a tervnek a megvalósulását követően játszódik. A TV-sorozat, ami belőle készült, talán még jobb. Szépen ki vannak dolgozva a problémák, a különböző gravitációban felnövő emberek karakterei, az életmódjuk, stb. Bitang látványos, erősen ajánlott. Ha még nem találkoztatok volna vele...
  • 16.
    2016. 06. 19. 03:04
    De jó cikk! Megint gondolkodóba estem, hogy bizonyos emberek, szervezetek, mennyire hosszú távra képesek gondolkodni. Tulajdonképpen ez már az utánunk következő második, vagy harmadik nemzedék.
  • 15.
    2016. 06. 18. 09:45
    "Az anyag-energia átalakító viszont megérne pár Nobelt az tuti."

    Ha az üzemanyag tömege fix, akkor a megoldás az, hogy nagyobb lendülettel kell kilőni (rakéta-elv).
    A következő lépcső az ion-hajtómű lesz, egy darab töltött részecskéből (elvileg) tetszőleges mennyiségű impulzust nyerhetünk, ha mondjuk sokat keringetjük a kör alakú hajótestünkben, és csak akkor válunk meg tőle, amikor már nagyon gyors.
  • 14.
    2016. 06. 18. 06:46
    Egyébként durván pazaroljuk azt a kevéske héliumot ami a Földön található. Ha elfogy/ nem tudunk eleget kitermelni, akkor egy rakat orvosi műszert, műholdat, atom reaktort kell lekapcsolni.

    Héliumot nem tudunk mesterségesen csinálni, a Földön nagyon kevés van belőle, és az is könnyen elszökik az atmoszférába.

    De ha beindul az űrbányászat akkor ez a probléma megoldódhat, a Holdon rengeteg Hélium-3 van, az univerzumban meg a hélium a második leggyakoribb anyag.
  • 13.
    2016. 06. 18. 05:40
    mióta világ a világ nem az ésszerűség hajtotta a magyar döntéshozókat
  • 12.
    2016. 06. 18. 03:10
    Hidd el, hogy megéri. Iszonyú drága bármilyen nagyobb tömeggel rendelkező anyagot felvinni. Az űrállomáson szó szerint minden csepp víz újrahasznosul. A napenergia korlátlan és nagyon jól hasznosítható az űrben, de meghajtásra nem jó. (Talán a napvitorla...) Az anyag-energia átalakító viszont megérne pár Nobelt az tuti.

    Amíg nincs bányászat, nem tudunk nagyobb űrhajókat, bázisokat építeni.

    Talán az űrlift lenne a jó, de a szén nanocső szál sem bírja jól a tehelést, mint kiderült. Elég egy hibás rész és szakad.
  • 11.
    2016. 06. 17. 18:11
    Na igen. Luxemburg az űrbányászatba, mi a fociba fektetünk. Kíváncsi vagyok, hosszú távon kinek lesz igaza...
  • 10.
    2016. 06. 17. 16:06
    Állítólag olyan vékony az üzemanyagtartály fala, hogy egy grafitceruzával lyukat lehetne ütni bele. Hogy ebből mennyi igaz, jó kérdés.
  • 9.
    2016. 06. 17. 15:50
    Egy Saturn V rakéta (amit az Apollo programban használtak) tömegének kevesebb, mint 1%-a csak rakomány, tehát a haszon. A többi üzemanyag meg maga a rakéta. Amely váza mellesleg olyan könnyű, olyan gyenge, hogy üres tartállyal összeroppanna a nyomástól.

    Nagyon drága és nagyon sok üzemanyagba kerül legyőzni a gravitációt.
  • 8.
    2016. 06. 17. 15:37
    Gondolj csak abba ha 1db 30 kg-os vasmeteorit dolgoznak fel és lesz belőle (hasamra csapok) 1 kg acél. 1 kg cucc felvitele az űrbe cirka 5 millió Ft. Jelenlegi hajtóanyag technológiák mellett törekedni kell arra hogy minél több anyagot szerezzenek be az űrben. Hosszú távon az lesz kifizetődő.
  • 7.
    2016. 06. 17. 15:27
    A profit pedig abból lenne, hogy üzemanyagot árulnak földkörüli pályán, olyan áron, ami alatta van a Földről feljuttatottnak, de nem sokkal.
  • 6.
    2016. 06. 17. 15:14
    A vízbontást elviekben napenergiával oldanák meg, ami ingyen van (ha nem számítjuk bele a kiaknázásához szükséges technológia fejlesztési és feljuttatási költségeit). Az persze megint más kérdés, hogy ez mennyire lesz használható megoldás erre a célra.
  • 5.
    2016. 06. 17. 14:56
    Mondjuk én még nem látom át hogy lehet ebből profitot csinálni... Mit akarnak bányászni amit megéri az űrből kitermelni és lehozni a földre??? Itt iszonyatosan nagy összegekbe kerül a kitermelés.....

    A vízből üzemanyagot részről csak annyit mondanák, hogy a vízből éghető hidrogént előállítani több energiát emészt fel mint amit nyernek belőle, szóval nekem ez a rész is elég ködös.
  • 4.
    2016. 06. 17. 08:01
    Pénzből lehet pénzt csinálni, nem ?
  • 3.
    2016. 06. 17. 07:46
    elfogadtak egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében a kisbolygókról kitermelt javak a bányászatot végzőket illetik meg

    és így lesznek a gazdag országok még gazdagabbak
  • 2.
    2016. 06. 16. 18:34
    Köszi, javítva.
  • 1.
    2016. 06. 16. 17:18
    Megint egy érdekes cikk, köszi.


    Eggyel több lett a "tehát"

    A helyiek tehát pontosan értik tehát, hogy miről van szó: