Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Az első bolygók születése

  • Dátum | 2012.09.05 10:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

A hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemek ‒ vagyis a csillagászati értelemben vett fémek ‒ a csillagok belsejében keletkeznek, és szupernóva-robbanásokkal kerülnek ki a világegyetembe, ahol aztán ‒ ha a körülmények kedvezőek ‒ különféle égitestekké állnak össze. Felmerül azonban a kérdés, hogy mióta van a világegyetemben elég fém ahhoz, hogy abból bolygó formálódjon, vagyis mikor keletkezhettek az első ilyen égitestek?

Egy bolygó keletkezéséhez rengeteg nehezebb elemre van szükség. Az a csillagköd például, amelynek anyagából a Nap és a bolygók keletkeztek, többek közt vasat, szilíciumot és magnéziumot tartalmazott, vagyis a kőzetbolygók alapanyagait, ezeken felül szén, oxigén, nitrogén, kálium és számos egyéb, az élet későbbi kialakulásához nélkülözhetetlen elem is előfordult benne. A csillagközi gáz- és porfelhő teljes anyagmennyiségéhez képest azonban mindezen elemek csak nyomokban fordultak elő, hiszen annak 74 százalékát hidrogén, 24 százalékát pedig hélium alkotta. A tudósok feltételezései szerint azonban az említett nebula olyan hatalmas volt, hogy elég nehezebb elemet tartalmazott legalább harminc szülőbolygónkhoz hasonló égitest felépítéséhez is.

Mint már említettük a csillagászati értelemben vett fémek a csillagok belsejében keletkeznek, és a szupernóvák robbanásainak lökéshullámai repítik ki ezeket a külvilágba. Ezek eredményeként a csillagközi térbe egyre több „bolygó-alapanyag” kerül. A tényleges bolygóképződéshez azonban a nehezebb elemeknek el kell érniük egy minimális mennyiséget, vagyis számos csillag élete és halála kellett ahhoz, hogy az első bolygókhoz elegendő nyersanyag állon rendelkezésre.



A Föld a Nap protoplanetáris korongjának anyagából keletkezett 4,54 milliárd évvel ezelőtt, ami bárhogy is nézzük, meglehetősen régen történt. A világegyetem maga viszont még ennél is sokkal vénebb, 13,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, vagyis a Naprendszer csak az univerzum történetének legutóbbi harmadában lépett színre. Elviekben könnyen elképzelhető tehát, hogy már sokkal korábban is keletkeztek kőzetbolygók a Napnál idősebb csillagok körül, amennyiben elegendő építőanyag állt rendelkezésre ezek létrejöttéhez.

A legutóbbi időkig a szakértők úgy vélték, hogy ez utóbbi feltétel az ősrobbanást követően hosszú ideig nem teljesült, vagyis az univerzum létezésének első 6‒7 milliárd évében egyszerűen nem tartalmazta a kellő mennyiségű nehezebb elemet ahhoz, hogy kőzetbolygók keletkezhessenek benne. A korai exobolygó-kutatások is megerősítették ezt a feltételezést, mivel leginkább a Naphoz hasonló vagy annál nagyobb fémességű (a nehezebb elemek és a hidrogén aránya) csillagok környékén találtak ilyen égitesteket. Kiderült azonban, hogy az exobolygó-vadászat korai időszakában túlságosan is a könnyen felfedezhető bolygók kerültek lencsevégre, vagyis eleinte jellemzően központi csillagukhoz közel keringő gázóriásokat fedeztek fel a szakértők. A Kepler űrtávcső 2009-es fellövésével azonban jelentősen megváltoztak az elképzelések arról, hogy miféle csillagok is rendelkezhetnek bolygókkal.



A Kepler mostanáig 2321 lehetséges bolygót fedezett fel, és ennek több mint a harmada kisebb méretű kőzetbolygó. A Jupiter-méretű vagy annál nagyobb gázóriások már csak az ismert exobolygók 11 százalékát teszik ki, a többi pedig ismeretlen összetételű, Neptunusz-méretű égitest. Az űrtávcső tehát jelentősen átformálta az exobolygók természetéről alkotott képünket, hiszen működésbe lépése előtt a Naprendszerünkön kívüli ismert kőzetbolygók megszámlálására egy kezünk is elegendő lett volna. A Kepler segítségével megtalált kőzetbolygók központi csillagainak vizsgálata szintén érdekes eredményekkel zárult.

„Úgy találtuk, hogy a kisebb bolygók jelenléte nincs olyan szoros összefüggésben csillaguk fémességével, mint ahogy azt a gázóriások esetében megfigyeltük” ‒ mondja Lars Buchhave, koppenhágai Niels Bohr Intézet munkatársa. A kutató és nemzetközi tudóscsoportja 150 olyan csillag színképét vizsgálta meg, amelyek körül összesen 226, a Kepler által azonosított bolygójelölt kering. A kutatás eredményeiről először az Amerikai Csillagászati Társaság júniusi konferenciáján, majd a Nature oldalain megjelent tanulmányukban számoltak be a szakértők.
 

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 16.
    2012. 09. 11. 10:00
    "hova mutat a középpontja? elvileg ezt is kibirják számolni nem?"

    Ennek nincs sok jelentősége igazából. Egyrészt minden mozgásban van, ahogy MJA írta, másrészt meg se lehet harározni, hiszen az 1 pontnál a térnek sem volt kiterjedése, így irányok sem léteztek.

    "h pl van 70 bolygo, és éppen megy egy irányba, szal merröl robbant?"

    Még mindig 3 dimenziós robbanásként (pl: bomba) gondolsz rá, erre írtam, hogy ez nem ilyen. Az univerzum 4 dimenziós (vagy talán több is) szerkezetű. Nem a klasszikus euklideszi geometria érvényes itt.

    "vagy ez is ugyanakkora baromság..."

    Semmi sem ugyanakkora baromság. Sok minden meg van indokolva, nem hasraütésszerű. Annak is után lehet nézni, hogyan jutottunk ezekre az elméletekre. PL: Mikor arról olvasunk, hogy a Föld 4,5 milliárd éves vagy egy csillag 10 milliárd éves és milyen anyagokból épül fel, természetes, hogy első gondolat, hogy erre, hogyan "jöttek rá" kérdés merül fel. De erre nem az a megoldás, hogy ha 1 percen belül, a mi saját kútfőből nem jut eszünkbe semmi, akkor az automatikusan baromság. Csak utána kell nézni, ha valakit ez érdekel.

    És nincs kijelentve, hogy lezárt ez a folyamat. Senki nem állította, hogy pl: az ősrobbanás elmélet 100%-ig bizonyított, de eddig sok megfigyelés igazolta. Pontosan ezért kutatnak ebben az irányban. Folyamatosan megfigyelik az univerzumot pontosan azért mert rengeteg kérdésre még nincs válasz, vagy nem egyértelmű, illetve sok elméleti kutatásra akarnak bizonyítékokat találni. Arra, hogy alátámasztja az elméletet vagy ellent mond neki. Mind a kettő jó irány, mert a cáfolásnál bebizonyosodik, hogy módosítani kell valamit az elméleten.
  • 15.
    MJA
    2012. 09. 10. 16:52
    "hova mutat a középpontja? elvileg ezt is kibirják számolni nem?"

    a múltba mutat, az idő a 4. dimenzió, és pontosan azt számolták ki neked, amit kérdezel és amit megkérdőjelezel, mert nem érted. (mert ahogy korábban írták már, a tér tágul, tehát minden pontja az egykori középpont is)
  • 14.
    2012. 09. 09. 17:46
    Ezt találgatásnak nevezni azért elég erős. Ez több évszázados kutatás és megfigyelés eredménye, amilyen képet most az univerzumról látunk. Vannak hiányosságai eltérő számítási eredmények, amiket tisztázni kell, de sok mérés és megfigyelés igazolta eddig csak az elméletben levezetett dolgokat (vöröseltolódás, háttérsugárzás stb).

    Ezt a 13-15 milliárd fényév ármérőjű univerzumot a látható univerzumnak nevezzük, pontosan azért, mert a fény akkora távot járt be eddig. Valószínűleg nagyságrendekkel nagyobb az egész. Amit most látunk lehet egy porszem egy hatalmas tengerparton. Persze nem keverendő a látható univerzum elnevezés azzal a másik dologgal, hogy körülöttünk is az anyag 90-99%-át nem látjuk (sötét anyag) csak a gravitációs hatását érzékeljük.

    Az életkor onnan adódik, hogy a vöröseltolódás jelenség segítségével kiszámolták a tágulás sebességét és ha kezdünk időbe visszafele haladni (visszatekerjük a filmet) akkor eljutunk egy olyan pontra, hogy a mostani anyag 1 pontban létezett.
    Ebben az életkorban van persze eltérés, egyes számítások 13-14 milliárd év körüli értéket adnak, mások 6-7 milliárd. Ami azért furcsa, mert vannak 12 milliárd éves csillagok.

    Az ősrobbanásra meg ne tekintünk úgy mint egy bomba robbanására és a galaxisok és a halmazok pedig a repeszdarabok lennének. Maga a tér tágul ki (fúvódik fel) miközben az objektumok a helyükön maradnak (persze van saját mozgási pályájuk, ami a gravitációs hatás miatt van, ez egy másik mozgás). Ezt úgy tudjuk elképzelni, ha fogunk egy lufit és filctollal rakunk rá pöttyöket. Ahogy elkezdjük felfújni, a helyükön maradó minden pötty távolodik az összes többitől, ahogy egyre nagyobb lesz a lufi felülete.
  • 13.
    2012. 09. 07. 08:45
    Jól képzett okos tudósok(hát persze azért mert bemagol 3 könyvtárnyi mások által szintén kitalált információkat,és aztán a tökkelütött agyában ezekből az infókból összeáll valami ködös kép én meg higgyem el)

    megkérdezhetem mi a végzettséged és a munkád?
  • 12.
    2012. 09. 07. 08:14
    Legato, a tudomány több évszázados fejlődése nem kitalálásra építkezik, ezt csak te találtad ki, mert hiányosak a tudomány történelmében szerzett ismereteid. De előbb döntsd el, hogy a régészet vagy az asztrofizika érdekel, mert elég távol áll a kettő egymástól.
  • 11.
    2012. 09. 07. 07:34
    Akkor miért nem találsz fel valamit? A hülye tudósok úgyse csinálnak semmi értelmeset, igazán hozhatnál valami reformot a világnézetünkbe. Ezek a semmirekellők csak lopják a napot az áttanult életükkel, meg pazarolják az adófizetők pénzét a szuperszámítógépeken elvégzett szimulációkkal. Ocsabival alakíthatnátok egy szakkört, hogy elhozzátok a New World Ordert.
  • 10.
    2012. 09. 07. 07:17
    _DiEGO_, arra gondolt, hogy a matematikai képletekkel amik a fizika törvényeit írják le, számolnak ki elméleteket. Ezeket sokszor bizonyítják is, nem kell hozzá időutazónak lenni. Elég csak felnézned a csillagos égre és máris a múltat látod.
  • 9.
    2012. 09. 06. 22:36
    dragon83 - 2012-09-06 10:08:30

    Ez nem találgatás, hanem a fizikai ismeretek jelen állapota szerint történő feltételezés. Bocsásd meg a tudósoknak, hogy próbálják kitalálni, hogy mi-hogy történik a világban.

    Ez de teccik - másképp mást jelent így akkor ?

    Semmit nem tudnak ! Minden: a ha ...
    De semmi sem a biztosra mondás , csakis találgatás, feltételezés ezt nem tudják jelenben megmondani !

  • 8.
    2012. 09. 06. 13:44
    ocsabi, épp ez az. A múltban is az akkori tudás szerint dolgoztak a tudósok, és ma is. Attól, hogy egy idő után megcáfolásra kerülnek a munkáik, mert fejlődik a tudomány, még nem válik feleslegessé az akkori munkájuk. Mert hozzájárultak a tudomány további fejlődéséhez.
  • 7.
    2012. 09. 06. 11:35
    kivagyoken, atomokat biztos nem neutrínókat mértek gyorsabbnak és többször is, de végül kiderült, hogy hibás kábel okozta a 60 nanoszekundumnyi eltérést. Az általános relativitáselméletet meg pontosítanák, nem kidobnák. A világegyetem korát meg a tágulásából számították ki visszafele lejátszva az eseményeket. Ez vezetett az ősrobbanás elméletéhez is. Sok köze nincs a legtávolabb megfigyelt galaxishoz, mert azoknak ki is kellet alakulnia.
  • 6.
    2012. 09. 06. 10:40
    Ez kb olyan hogy a fénynél nem lehet semmi gyorsabb ,mégis egy tudóscsoportnak sikerült a fénynél gyorsabb atomokat érzékelniük, de mivel nem tudták megismételni így bizonyítani sem.
    Ez nem azt jelenti hogy nem létezik, van rá esély, és ha létezik akkor az egész Einstein elmélet és amit tudunk az mehet a kukába
  • 5.
    2012. 09. 06. 10:08
    Ocsabi, ha csöndben lettél volna, bölcsebb maradtál volna.

    Ez nem találgatás, hanem a fizikai ismeretek jelen állapota szerint történő feltételezés. Bocsásd meg a tudósoknak, hogy próbálják kitalálni, hogy mi-hogy történik a világban. Jobb lenne ha csendben maradnának, és otthon néznék a Barátok Köztet.
  • 4.
    2012. 09. 05. 23:50
    Első galaxisok kb 13 milliárd évesek, legalább is amit látunk, mert ugye 13 milliárd évig utazott a fény és azt látjuk most ami 13 mlrd évvel ezelőtt volt.
    Lehetséges hogy még ennél távolabb is vannak bolygók, galaxisok csak mivel a fény még nem ért ide ezért nem láthatjuk. Hihetetlen hogy a világ leggyorsabb eleme miatt nem láthatjuk a világűr végét.
  • 3.
    2012. 09. 05. 19:27
    esetleg a 13 milliárd éven kellene gondolkodni, majd kiderül, hogy az univerzum több 100-1000 milliárd éves, csak most még nem látják, stb. amúgy is "hiányzik" az Ősrobbanáskor keletkezett anyag kb. 95%-a, így lehet, hogy a sötét anyag van "kívül", amit nem látnak.
  • 2.
    Fex
    2012. 09. 05. 17:37
    A "Matuzsálem" bolygó (PSRB1620-26b) szerintem elég öreg már a maga 12.7 milliárd évével... Így már csak 1 milliárd éven belül kell meghatározni a bolygók kialakulásának kezdetét.
  • 1.
    2012. 09. 05. 14:43
    A végére illene, hogy a nagy számok törvénye alapján kell lennie életnek az univerzumban, de hát ez így is van. Mivel a Föld nevű bolygón van élet

    Mindenesetre mi van akkor ha létezik élet, de ők sem tudták túl lépni a fizika törvényeit és nem képesek fénysebességgel közlekedni? Akkor azért elég sokára tartani, míg eljutnának A-ból B-be.