Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Aranyláz

  • Dátum | 2013.10.30 08:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB



Az arany a történelem hajnala óta a vagyon és a virágzó gazdaság szimbóluma, a nemesfém, illetve annak bányászata azonban még napjainkban is sötét titkokat rejt, és ez különösen igaz a perui lelőhelyekre. Az illegális és szakszerűtlen bányászat visszafordíthatatlannak tűnő károkat okoz az ország trópusi erdőiben, és a Carnegie Intézet, illetve a perui környezetvédelmi minisztérium legújabb vizsgálatának eredményei szerint helyzet még az eddig sejtettnél is sokkal rosszabb.

A Proceedings of the National Academy of Sciences oldalain megjelent tanulmány riasztó fényben tünteti fel a Peruban folyó aranybányászatot. Greg Asner és kollégái műholdképek, illetve helyszíni vizsgálatok alapján kimutatták, hogy az illegális bányászatra használt földterületek száma 1999−2012 között ötszörösére növekedett, az erdőirtás üteme pedig háromszorosára nőtt a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság óta, amikor az arany ára meredeken nőni kezdett.

A nemesfém bányászata az elmúlt években az teljes Amazonas mentén intenzívvé vált, a legjelentősebb kitermelés azonban Peru Madre de Dios nevű régiójában zajlik, amely buja őserdeiről és óriási biológiai diverzitásáról híres. A területen a becslések szerint legalább 50 ezer aranyásó foglalatoskodik, többségük mindenféle hivatalos engedély nélkül. A régiót egy maroknyi „aranybáró” uralja, akik tevékenysége fölött a helyi kormányhivatalnokok források hiányában szemet hunynak.



Az aranybárók a dél-amerikai drogbárókhoz hasonlóan vaskézzel uralkodnak a hozzájuk tartozó terület fölött, kényszermunkásokkal és gyermekekkel végeztetve a bányászati feladatokat. Vagyonuk révén jelentős politikai hatalomra tettek szert, így az illetékes hatóságok gyakorlatilag semmit sem tudnak tenni ellenük. Ennek megfelelően a bányászat környezeti hatásairól és a kitermelés tényleges mértékéről rendkívül kevés megbízható információ áll rendelkezésre, és a most megjelent tanulmány írói szerint az a kevéske kutatás, amely napvilágot látott a témában, jelentősen alábecsüli az aranykitermelés által érintett területek nagyságát és a környezeti hatásokat is.

Ahogy Asner elmondta, ennek főként az az oka, hogy hagyományos műholdas adatgyűjtéssel csak a nagyobb bányák detektálhatók, holott az aranykitermelés nagyon jelentős része kisebb méretű lelőhelyeken történik. A szakértők ezért egy újfajta technikát alkalmaztak, és egy repülőgépre telepített laborral vizsgálták a felszínt. A gép lézerradarral (LIDAR) is fel volt szerelve, amellyel részletes, háromdimenziós felvételek készíthetők a felszínről.

A módszernek köszönhetően több ezer eddig ismeretlen, apróbb bányát sikerült azonosítani, a spektrométeres méréseknek hála pedig rendkívül pontos adatokat gyűjtöttek be az erdőirtás mértékéről és aranybányászat vegyi hatásairól is. Kiderült például, hogy mely területeken kerülnek a bányászat következtében szennyező anyagok a felszíni vizekbe, és ezek milyen hatásúak.



Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 10.
    2013. 11. 11. 08:37
    Humbuk azt te sem akarhatod.Egy rakás szart nem ér az egész csak nézz körbe.
  • 9.
    2013. 10. 30. 20:45
    vivanto: így is meg fogják tudni. Ne legyünk már ilyen szűk látókörűek.. Azt hiszed az amiknak csak olaj kell? A dél-amerikai édesvízkészletre már részben rátették a kezüket, lehet, hogy ez lesz a következő. Akkor sem lepődnék meg, ha véletlenül kiderülne, hogy az aranybárók nagy részének sasos útlevele van.
  • 8.
    2013. 10. 30. 20:37
    Swarczi: Az a higany igazából cián volt..
  • 7.
    2013. 10. 30. 17:16
    eriol: azért a higany nem pusztán az emberre, hanem minden élőlényre veszélyes, nem véletlenül volt anno elég nagy gebasz, mikor a román aranybányászat miatt a Tiszába kerülő higanynak köszönhetően megtizedelődött a tiszai halállomány.

    A nemzetközi beavatkozástól meg nem tartok, olaj nélkül ez kb. senkit sem érdekel, más helyeken is dolgoztatnak gyerekeket nem is kis számban, mégsem tesznek ellene semmit.
  • 6.
    2013. 10. 30. 15:17
    Humbuk: köszi, javítottam.
  • 5.
    2013. 10. 30. 13:52
    Évente 7,75x7,75km -nyi kiírtott erdőtöl nem fogsz megfulladni, ne izgulj. A dzsungel ennél amúgy is gyorsabban veszi vissza, ami az övé. Ráadásul a fákat nem nagyon érdekli a higany se. Annál inkább a lakosokat, bár az őserdők nem igazán azok a sűrűn lakott területek. Nomeg azt se hiszem, hogy a demokrácia egyhamar újra bepróbálkozna a dzsungellel, nekik az aranynak amúgy sincs jelentős értéke... Viszont a perui államnak a nem felügyelten kitermelt arany érthetően jelentős veszteség.
    Amit ebben az egészben sajnálok, hogy a könnyű pénzszerzés lehetősége miatt itt is tönkreteszik az egészségüket és az életüket az emberek csakhogy lépést tartsanak azzal a csodálatos dologgal, amit civilizációnak nevezünk.
  • 4.
    2013. 10. 30. 11:52
    Jools: "mára évente több mint 60 négyzetméter esőerdő" km2? (2. oldal első bekezdés)

    Nagyon szomorú ez a helyzet. Sajnos az emberi természet ilyen. A poén az egészben, hogy miattuk fogunk megfulladni egyszer. Mert hát mi lesz velünk esőerdők nélkül?

    Érnie kéne már a globális gazdaságnak! (És nem nemzet gazdaságokról beszélek) Kicsit utópisztikus, de ez lenne a helyes.
  • 3.
    2013. 10. 30. 10:42
    vivanto: Akkor már a bárók is tapasztalnák a nehézfémmérgezés tüneteit, közelebbről az ólomét és a vasét...
  • 2.
    2013. 10. 30. 08:50
    Hát ennél talán még az is jobb lenne egy fokkal.
  • 1.
    2013. 10. 30. 08:43
    Ha olaj lenne, már tudnák mi az a demkorácia.